JÁVORT Az EU-BA!

Támogasd Te is küzdelmünket a zöld és igazságos jövőért!

Kategória: Hírlevél

Európa a láthatáron! – 4. szám

Közzétéve:
Itt a nyár Brüsszelben beáll az uborkaszezon, Magyarországon viszont tombol a plakátkampány. Pénteken megkezdődik a vizes vb, amely az újságok címlapjai szerint nap mint nap produkál visszaélésgyanús eseteket, de a verseny ideje alatt biztos vagyok benne, hogy a szurkolás fogja lekötni a honi közönséget. Remélem, hogy élvezetes versenyek lesznek, a visszaéléseket pedig fel fogjuk tárni, ennek érdekében alapítottuk Juhász Péterrel a Közérdekvédelmi Központot, és ezért dolgozik a magyar sajtó még szabad része és sok politikustársunk. Mielőtt azonban elmerülnénk a habokban, még itt az alkalom, hogy hírlevélben számoljak be az elmúlt két hét újfent színes munkájáról. Ez idő alatt ráerősítettem a közösségi médiára, amennyiben részt vettem egy, a Politico szervezte twitter-chatben és online fogadóórát is tartottam. Foglalkoztam Paks földrengésbiztonságával, és panaszt nyújtottam be a Bizottsághoz a civil-törvény ügyében. A második héten újra Strasbourgban ülésezett a parlament, és két felszólalás és sok találkozó, bizottsági ülés mellett egy magyar látogatócsoportot is tudtam fogadni.

A legutóbbi hírlevél tartalma:

Második alkalommal tartottam facebookon közvetített online fogadóórát

Trumpról a Magyar Narancsban

A Bizottsághoz fordulok Paks földrengésbiztonságának ügyében

Látogatócsoport

Hivatalos panaszt nyújtottam be az Európai Bizottságnak a civiltörvény miatt

Fenntarthatóságot Európában!

Felszólalásom az unió pénzügyi érdekeinek védelméről szóló irányelv elfogadása kapcsán

Interjú jelent meg velem a B1 blogon

A Közérdekvédelmi Központtal bejelentést tettem az elhíresült örökmozgó-ügyben

Politico chat

Videóüzenet a budapesti Pride felvonulóihoz

Végül egy kis vidámság Strasbourgból 🙂

Néhány nemzetközi sajtómegjelenésem

A hírlevélre a honlap jobboldali sávjában található HÍRLEVÉL menüpont alatt van lehetőség feliratkozni keresztnév és email cím megadásával.

Ki fizet a környezeti károkért? Tanulságok kolontár után és az európai szabályozás

Közzétéve:

Ki fizet a környezeti károkért? Tanulságok Kolontár után és az európai szabályozás címmel szakmai konferenciát szervezünk Budapesten, az Európa Pontban (Lövőház utca 35., II. kerület) 2017. május 24-én, szerdán 9:30-tól.
A rendezvény célja, hogy a környezeti felelősségről szóló európai irányelv által szabályozott területeken és a témakörben érdekelt magyarországi szakértőkkel, jogalkalmazókkal és szervezetekkel számba vegye az irányelv hazai és régiós alkalmazásának tapasztalatait, a szennyező fizet elv érvényesítését érintő kihívásokat, rendszerszintű problémákat. (Utóbbiak létezését egyértelműen mutatja, hogy 6,5 évvel a rendkívüli károkkal, halálos áldozatokkal járó vörösiszap-katasztrófa után sincs az esetnek felelőse, a költségek pedig szinte maradék nélkül a magyar adófizetőkre hárultak.)
Megvitatjuk az Európai Bizottság jobbító, kapacitásépítési törekvéseit és az egyéb továbblépési lehetőségeket (pl. jogszabály felülvizsgálata, kárfelelősségi rendszer megújítása). A konferencia az Európai Parlament témában kialakítandó jelentését is befolyásolhatja, melynek környezetvédelmi bizottsági jelentéstevője vagyok.

(Kép forrása: 444.hu)

Energiaszegénység

Közzétéve:

Április végén házigazdája voltam a Habitat for Humanity által szervezett konferenciának, amely azt járta körül, milyen energiapolitikai eszközökkel enyhíthető a kelet-európai energiaszegénység.
Egyetértek a szervezet alapvető céljával: minden embernek egészséges, megfizethető, méltó otthonra lenne szüksége. Magyarországon ma nem ez a helyzet. Milliókat érintenek súlyos lakhatási problémák és – definíciótól függően – a háztartások mintegy 10-20%-a számít energiaszegénynek. A korszerűtlen panelházak lakói és a vidéki kockaházak egyaránt érintettek.
A neves szakértőket, számos helyi szereplőt vonzó eseményen gyakorlati tapasztalatokat osztottunk meg. Én különösen az európai energiapolitikai szabályozás, a felülvizsgálat alatt álló energiahatékonysági irányelv kínálta lehetőségeket elemeztem. Elmondtam, hogy ma a két fő problémát a finanszírozás és a politikai szándék hiánya jelenti. Populista eszközökkel, hatósági árakkal nem lehet hosszú távon működő, hatékony, igazságos rendszert teremteni.
A lakóépületek felújítását, energiahatékonysági beruházásokat ösztönző programokra van szükség. Az alacsony jövedelmű, nehéz helyzetben levő háztartásoknak külön, célzott eszközöket kell kínálni mind tagállami szinten, mind az EU költségvetéséből.

Európai parlamenti siker: levegővétel az NGO-knak

Közzétéve:
Az európai színtéren nagy port vert fel Markus Pieper német kereszténydemokrata képviselő kezdeményezése a költségvetési ellenőrző bizottságban, amely szerint a bizottságtól pénzbeli támogatást nyerő civil szervezeteknek a korábbinál szigorúbb átláthatósági szabályoknak kellene megfelelni (és szigorúbbaknak, mint más kedvezményezetteknek), továbbá nem szabadna az uniós politikáktól eltérő véleményeket megjeleníteniük. A javaslat tárgyalhatatlan volt azért is, mert tények helyett előítéleteken alapult és diszkriminatív, de azért is mert nagyon gyenge színvonalú volt: a Bizottság is jelezte, hogy még az érintett szervezetek körét sem sikerült pontosan lehatárolni, számos ponton pedig valótlan állításokat tesz.
A történetnek van egy tragikomikus magyar vonulata is. A jelentéstevő már a bizottságban bejelentette, hogy halasztaná a kezdeményezését, mert a magyar NGO-törvény tervezete rossz fényt vett rá. A magyar kormány viszont épp a Pieper-jelentésre hivatkozik, amikor a civil szervezetek elleni hajszáját folytatja.Orbán Viktor is erre utalt az EP plenáris ülésén. A Költségvetés-ellenőrzési Bizottság végül az általam, mint zöld árnyékjavaslattevő által megfogalmazottaknak megfelelően levette napirendjéről a jelentést, egyben felkérte az Európai Számvevőszéket vizsgálat lefolytatására az NGO-k pénzfelhasználásával kapcsolatban, amelynek fényében a későbbiekben dönthetünk a kezdeményezés további sorsáról. Ez évekkel eltolja Pieper-jelentés esetleges tárgyalását, de valószínűleg ad acta teszi.

A fideszes képviselők levele itt olvasható.
Az angol nyelven megjelent cikkek: EU Observer, Euractive.
Magyar sajtómegjelenések: MNO, 24.hu, Hirado.hu

(Kép forrása: népszava.hu)

Felhívtam Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke és jogállamiságért is felelős biztos figyelmét a magyarországi helyzet komolyságára

Közzétéve:
Timmermans ugyan végre előremutató szavakat mondott arról a vitában, hogy Magyarország, az EP, a Bizottság és a tagállamok között vitát kell indítani az európai értékek és a jogállamiság helyzetéről Magyarországon, de különböző megnyilatkozásaiban azt állítja, hogy Magyarország esetében nincs szó a jogállamiság rendszerszintű veszélyeztetéséről. Megítélésem szerint ez egy tarthatatlan álláspont, amiről tulajdonképpen maga is elismeri, hogy nem a helyzet alapos vizsgálatából fakad, hanem egyszerűen azért ragaszkodik a megfogalmazáshoz, mert a rendszerszintű veszélyeztetés esetén elindítandó ún. hetes cikkely szerinti eljáráshoz nincs meg az összes tagállam (és legfőképpen a szintén problémás Lengyelország) támogatása. Hogy segítsem a kérdés pontosabb megítélésében levelet írtam neki, amelyhez részletes elemzést mellékeltem a Fidesz-kormány jogállamiság elleni ámokfutásának elmúlt hét éves történetéről.

Részletek és az angol nyelvű elemzés itt olvasható.

 

kép forrása: twitter

Hatékony küzdelem a korrupció ellen- Konferenecia a Transparency Magyarország szervezésében.

Közzétéve:
Május 5-én, pénteken beszédet mondtam és egy panelbeszélgetésben is részt vettem Budapesten egy nemzetközi konferencián, ahol a korrupció elleni küzdelemről, a magyar és az EU-s szervek szerepéről, a Párbeszéd által javasolt, és a parlamentben már négyszer beterjeszetett Korrupcióellenes Ügyészségről, valamint a fölállítandó Európai Ügyészség működéséről  volt szó. Meggyőződésem, hogy a korrupció ellen hatékonyan föllépni csak valódi nyomozati hatáskörrel rendelkező Európai Ügyészség  tudna. Ma Magyarországon a Legfőbb Ügyészség a Fideszt kínosan érintő ügyekben nem jár el, ezért hazánkban is szükség lenne korrupció ellen küzdő önálló ügyészségre. A rendezvényen többek között fölszólalt Giovanni Kessler, az OLAF (Európai Csaláselleni Hivatal) igazgatója, Laura Codruța Kövesi, Románia Korrupció Elleni Nemzeti Igazgatóságának (DNA) vezető főügyésze is.
A rendezvény részleteit itt találhatják, az ott készült videó pedig itt is megtekinthető.
A konferenciáról írt a Portfolio.hu, a Népszava és a Hír TV.

Csatát nyertünk a paksi titkosítás ügyében

Közzétéve:

A paksi megvalósítási szerződések tudvalevőleg évtizedekre titkosítva vannak, én képviselőként is csak rövid betekintésre kaptam lehetőséget anélkül, hogy akár csak jegyzetelhettem volna, és persze a látottakat nem hozhatom nyilvánosságra. Elhúzódó levelezésben voltam emiatt Péterfalvi NAIH vezetővel a paksi titkosítás törvényességét illetően. A 2014 decemberében kezdeményezett titokfelügyeleti eljárás tárgyában csak most, két és fél évvel később kaptam választ. Ebben

Péterfalvi úgy fogalmaz: „a minősítés tartalmáról jelenleg csak annyi állítható, hogy az a végrehajtási megállapodások teljes szövegére valószínűleg nem vonatkozhat (…) nyilvánvalóan vannak olyan részeik, amelyek nyilvánosságát nem szükséges korlátozni”.

Lázár János a következő kormányinfón nagyvonalúnak akarta beállítani, hogy a kormány csökkenti a beruházás körüli titkolózást, de inkább látszik úgy, hogy előre menekültek a NAIH véleménynének megszületése után. Péterfalvi Attilától megpróbálom megtudakolni, mi történt az ügyön kérődzés két és fél éve alatt.

A részletek itt, az üggyel kapcsolatos újságcikk itt olvasható.

(Fotó: Botos Tamás)

Az Európai Bizottság politikai okokból mutatott zöld jelzést a paksi gigaprojektnek

Közzétéve:

Jean-Claude Junckerhez, az Európai Bizottság elnökéhez fordultam a Paks II-vel kapcsolatos, a közbeszerzés mellőzése miatt indított kötelezettségszegési eljárás 2016 novemberi lezárása miatt. Olyan információk birtokába jutottam, amelyek valószínűsítik, hogy politikai nyomás alatt született a döntés, és különös gyanúra adott okot, hogy panaszosként sem sikerült részletes indoklást kivasalni a Bizottságból. A rövid indok szerint „technikai kizárólagosság” miatt volt lehetséges a Roszatomnak adni a beruházást pályáztatás nélkül.

Minthogy nem tudtam azonosítani olyan elemét a paksi projektnek, amit technikailag csak az oroszok tudnak megvalósítani, végigkérdeztem minden magyar érintett minisztériumot, szervet és vállalatot, amely Paks II tervezésében, építésében érintett lehet, de az elmúlt 5 hónapban senki nem tudott magyarázatot adni rá, vajon mik azok a technikai paraméterek, amelyek a Roszatomon kívül mindenki mást kizártak a Paks II. projektből.

Elképesztő módon Magyarországon nem készült egyetlen olyan szakvélemény vagy tanulmány sem, amely szerint csak a Roszatom felel meg a magyar előírásoknak, sőt a második Orbán-kormány komoly tárgyalásokat folytatott más erőműépítő céggel is, mielőtt az orosz félnek adták a megbízást. A Miniszterelnökség cinikus válasza szerint a magyar kormány nem is tudja, hogy milyen érvek miatt zárta le a Bizottság a kötelezettségszegési eljárást

Részletek (és a különböző intézmények válaszai!): Itt olvashatóak, a témában készült Klubrádiós interjú itt meghallgatható.
(Kép forrása: greenfo.hu)