Megjelent a Policy Solutions Oroszország az európai energiapiacon című tanulmánya. A témában március 18-án Budapesten tartott közös konferenciát az intézet és az Zöldek európai parlamenti frakciója, melyen Jávor Benedek is részt vett. Az eseményről készült beszámolók megtalálhatók a honlapon (itt és itt).
A tanulmány teljes terjedelmében angolul olvasható, de készült belőle magyar nyelvű összefoglaló is.
Budapest, 2016. március 30., szerda (MTI) – Új népszavazási kérdést nyújtott be a paksi atomerőművi blokkok építése ügyében a Nemzeti Választási Bizottságnak (NVB) Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért európai parlamenti képviselője szerdán Budapesten.
A politikus, miután benyújtotta a szükséges iratokat, elmondta: kezdeményezésük arra irányul, hogy Magyarország mondja fel az Oroszországgal kötött megállapodást. Véleménye szerint ez az ügy „minden magyar állampolgárt húsbavágóan érint”, hiszen évtizedeken keresztül évi sok száz milliárd forintos kötelezettséget jelent a magyar költségvetésnek.
A magyar embereknek alapvető joguk és érdekük, hogy véleményt nyilvánítsanak erről a „teljesen eszement” beruházásról, amely Magyarországot évtizedekre eladósítja, Oroszországhoz köti, ellentmond az unió számos előírásának és jogszabályának, ellenkezik az unió energiapolitikai célkitűzéseivel, „de mindenekelőtt a józan ésszel, az ország érdekeivel, és meggyőződésem szerint a magyar állampolgárok többségének akaratával is” – mondta Jávor Benedek.
Utalva arra, hogy két éve már nyújtott be népszavazási kérdést az ügyben, a politikus elmondta: miután az NVB hitelesítette a kormány kvótareferendum-kérdését, kíváncsian várja, kettős mércét alkalmaznak-e a nemzetközi kötelezettségvállalást érintő népszavazási kérdésekkel kapcsolatban. Ha ugyanis a kormány kérdése megállt ebből a szempontból is, akkor ennek is meg kell állnia – jelentette ki.
Úgy folytatta: kifejezetten ezért fogalmazták át a kérdést is a kormányéhoz nagyon hasonlóra. Kérdésük így hangzik: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés határozatban hívja fel a kormányt a Magyarország kormánya és az Orosz Föderáció kormánya közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló egyezmény megszüntetésének a kezdeményezésére?”.
Ha az NVB mégis kettős mércét alkalmaz majd, akkor a Kúriához fordul – mondta a PM politikusa.
Jávor Benedek először – Szigetvári Viktorral, az Együtt – a Korszakváltók Pártja társelnökével közösen – 2014 januárjában nyújtott be népszavazási kérdést ebben a témában. Akkor előbb eljárási és formai szabálytalanságok miatt, az újbóli benyújtás után pedig az alaptörvényre hivatkozva utasították el a kérdés („Egyetért-e Ön azzal, hogy az államadósságot növelő hitelből ne épüljenek új atomerőművi blokkok Magyarországon?”) hitelesítését.
A paksi atomerőmű bővítéséről szóló törvény 2014. január 12-én lépett hatályba.
(MTI)
(Kiemelt kép forrása: Kallos Bea, MTI)
Budapest, 2016. március 18., péntek (MTI) – Az európai uniós országok, köztük Magyarország Oroszországtól való energiafüggőségére hívták fel a figyelmet az előadók a Policy Solutions és a Zöldek európai parlamenti képviselőcsoportja pénteki budapesti konferenciáján.
Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője az Oroszország az európai energiapiacon címmel rendezett fórumon a menekültválság mellett az energiafüggőséget nevezte Európa legégetőbb, legizgalmasabb problémájának. Úgy vélte: Oroszország önmagában kockázatot jelent Magyarország és az Európai Unió számára, és ez részben energiapiaci folyamatokon keresztül „kúszik be” az EU-ba. Szerinte ez a kockázat nem szűkíthető le a gázpiaci függőségre, viszont ennek felismerése hiányzik az európai és a magyar döntéshozatalból. A gázpiaci függőség mellett a nukleáris függőségre, valamint az orosz cégek energiapiaci tulajdonosi jelenlétére hívta fel a figyelmet, például a gáztározók esetében.
Jávor Benedek emellett arra is utalt, hogy az orosz titkosszolgálat energiapolitikai döntéshozatalra irányuló aktivitása erősödött az utóbbi időben, ami biztonságpolitikai szempontból is jelentős kockázatokat hordoz.
A politikus ezért sürgős cselekvést tart szükségesnek: ismerni kell a kockázatokat, és el kell szakadni attól, hogy a gázforrások diverzifikálására szűkítsék a probléma megoldását; szigorúan végre kell hajtani a létező uniós szabályokat és jogalkotásra is szükség van.
Jávor Benedek Magyarországot az orosz függőség szempontjából kiemelten veszélyeztetettnek nevezte és – utalva a paksi bővítésre és a magyar energiapolitikára – bírálta a magyar kormányt, amely szerinte aktívan tovább növeli a függőséget.
A magyar energiapolitika európai léptékben is kockázattá vált – jelentette ki Jávor Benedek a magyar kormány felelősségét hangsúlyozva.
Boros Tamás, a Policy Solutions politikai elemző és tanácsadó intézet stratégiai igazgatója előadásában bemutatta az intézet által, az európai Zöldekkel együttműködésben készített tanulmányt, amelyben 11 közép-kelet-európai országot, valamint Ausztriát, Finnországot, Görögországot és Németországot vizsgálták meg az orosz energiafüggőség szempontjából, illetve a két legfontosabb orosz energiapiaci szereplő, a Gazprom és a Roszatom szerepét térképezték fel.
Boros Tamás szerint a tanulmány arra mutat rá, hogy a közép-kelet európai országok többsége komoly függőségben van az orosz energiaimporttól, ezen belül Magyarország az egyik legkevésbé független ország, hiszen a gáz, az olaj és a nukleáris energia szempontjából is erős a kötődése Oroszországhoz. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a függőség nem egyoldalú, hiszen Oroszország ugyanúgy rá van szorulva az Európából érkező pénzekre.
Julia Sokolovicova, a közép- és kelet-európai Greenpeace tanácsadója a Roszatom európai projektjeivel kapcsolatban az Oroszországtól való függőség erősödését hangsúlyozta. Felhívta a figyelmet arra, hogy az atomenergiai projektek gyakran jóval drágábbak a tervezettnél, illetve, hogy a Roszatom nem átlátható üzleti partner. (MTI)
BESbswyBESbswyBESbswyBESbswyBESbswyBESbswyBESbswyBESbswyBESbswyBESbswyBESbswyBESbswyBESbswyBESbswyBESbswyBESbswyBESbswyBESbswyBESbswyBESbswyBESbswyBESbswyBESbswyBESbswy
Fontos lépés előre, de kevés a paksi titkosítási törvény módosítása, amelyet a kormány tegnap nyújtott be az Európai Bizottság nyomására. Az eljárást kezdeményező Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője szerint az egyedileg titkosított szerződéseket is, legalább részlegesen, megismerhetővé kell tenni.
Jávor kezdeményezte még tavaly nyáron azt az eljárást az EB Környezetvédelmi Főigazgatóságán, amely néhány hete megállapította, hogy a paksi bővítés adatainak általános titkosítását lehetővé tevő 2015. évi VII. törvény nem egyeztethető össze a közérdekű adatok megismerésével kapcsolatos európai jogszabályokkal, ezért előírta annak módosítását. A Bizottság akkor – ahogy azt szintén a PM EP-képviselője hozta nyilvánosságra – jogalkotási menetrendet is kért a kormánytól. A kabinet most ennek megfelelően valóban be is nyújtotta az elvárt módosítást, amely véget vet az elfogadhatatlan és jogszerűtlen titkosításnak. Jávor Benedek szerint fontos siker,hogy kitartó munkával rá tudta szorítani a kormányt a jogszabály felülvizsgálatára, és annak beismerésére, hogy eddig jogszerűtlenül titkoltak információkat a paksi bővítésről a nyilvánosság elől. Az EP-képviselő módosítás hatálybalépését követően azonnali hatállyal ki fog kérni minden olyan információt, aminek a kiadását az elmúlt egy évben ennek a törvénynek az alapján tagadtak meg.
Jávor ugyanakkor arra is rámutat, hogy az igazán lényeges adatok, így a bővítésről kötött orosz-magyar megvalósítási szerződések egyedileg minősített információként továbbra is titkosak maradhatnak. Miután EP-képviselői jogaival élve három alkalommal is betekintett a kérdéses szerződésekbe, egyértelmű számára, hogy azok átfogó titkosítása nem indokolható, az üzleti titkot képező, vagy biztonsági kockázatokat hordozó részek kitakarásával a szerződések nagy része nyilvánosságra hozható lenne. A beruházás költségeit végső soron vállaló adófizetők elemi joga lenne, hogy tisztában lehessenek a beruházás alapvető tényeivel, költségeivel és műszaki tartalmával. A titkosítások révén a kormány ettől a joguktól fosztja meg az állampolgárokat. A titkosítások felülvizsgálata érdekében az EP-képviselő még tavaly év elején titokfelügyeleti eljárást is kezdeményezett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál. Péterfalvi Attila utoljára decemberben küldött tájékoztatást az eljárásról a képviselőnek, amelyben az ügy összetett voltára hivatkozással további időt kért a vizsgálatra. Az azóta eltelt három hónap után joggal merül fel a kérdés, hogy mikorra várható érdemi lépés az eljárásban.
Brüsszel-Budapest, 2016. március 12.
Jávor Benedek
a PM európai parlamenti képviselője
Tízmilliárd eurónyi járulékos kiadást kellene még figyelembe venni a Paks II. beruházásnál az Együtt–PM képviselője szerint.
Körülbelül tízmilliárd euróval kerülhet többe a két új paksi blokk építése a közzétett legfeljebb 12,5 milliárd eurónál a PM európai parlamenti képviselője szerint. Jávor Benedek erről az Európai Bizottságnak fogalmazott meg egy beadványt annak a mintegy kétezer dokumentumnak az egyikeként, amelyekben február 12-ig lehetett véleményezni a projektet. Ezek közül egy másik – az Európai Zöld Párt korábban beadott anyaga – Jávor Benedekéhez hasonló tartalmú, de „csak” 1000 milliárd forintnyi, azaz nagyjából 3 milliárd euró többletről vél tudni.
Jávor Benedek a Világgazdaságnak elismerte, az általa felsorolt pluszberuházások egy részénél lehet arról vitatkozni, hogy azok szerves részei-e az új atomblokkok építésének, más részüknél azonban nem, és egyikükre se lenne szükség az új atomerőmű nélkül. Az egyik legnagyobb, szerinte figyelmen kívül hagyott tétel a beruházás adói és vámjai, ezen belül is az áfa. Ez még akkor is másfél-kétmilliárd euró lenne, ha a projektnek csak a 75 százalékára számolnánk. Technológiától függően eltérő, de szintén nagy összeget jelent annak a 700 megawattnyi tartalékkapacitásnak a kiépítése, amelyre egy 1200 megawattos blokk esetleges kiesése miatt lehet szükség (500 megawattnyival már rendelkezünk). Ez 600-700 millió euró lenne (a gönyűi erőmű beruházási költsége alapján).
Létesíteni kell egy szivattyús-tározós erőművet is, szintén 600-700 millió euróból, hogy tárolni lehessen a folyamatosan és nagy kihasználtsággal termelő Paks II. esetenként fölöslegben előállított áramát. A képviselő úgy ítéli meg, hogy Paks II.-höz is kellenek azok a körülbelül egymilliárd euróba kerülő biztonsági beruházások, amelyeket a finnországi Hanhikivi 1. építtetője utólag kért orosz kivitelezőjétől. Szép pénzt vinne el az új atomblokkok rácsatlakoztatása az országos villamosenergia-hálózatra, és még nagyobbat a létesítmény majdani bontása, hulladékainak elhelyezése is. Európában jelenleg egy atomerőművet bontanak, a litvániai Ignalinát, 2,3 milliárd euróból.
A fentiek a hivatalos hazai álláspont szerint nem valós problémák, mert a felsorolt beruházások nem szerves részei a Paks II. projektnek, vagy kifizethetők az adott keretből (adók, vámok, hálózatra csatlakoztatás), kitermeli a költségüket a nyereségesen működő atomerőmű (ilyen a bontás), vagy nincs is rájuk szükség (extra biztonsági intézkedés). Aszódi Attila , a beruházás kormánybiztosa a majdani atomerőművet többször is „Fukusima-biztosnak” minősítette, mert a létesítmény tervezett biztonsági megoldásai összhangban állnak a nemzetközi elvárásokkal.
Jávor Benedek azonban kitart amellett, hogy a beruházás majdani kiadásai alul-, a várható bevételei pedig túlbecsültek. „Igaz, hogy a Rothschild-tanulmány szerint Paks II. nyereséges lesz, de ehhez a mostaninál több mint kétszer magasabb majdani áramárat feltételezett. Ezt mondom én is. Csak irreális drágulás mellett várható megtérülés, holott a piaci az előrejelzések legfeljebb 30-40 százalékos áremelkedésről és alig érezhető keresletbővülésről szólnak” – válaszolt Jávor Benedek.
A képviselő szerint ha a kormány a most folyó vizsgálat során nem tudja az uniós illetékeseket meggyőzni arról, hogy a beruházás megtérül, akkor kérni fogja, hogy indokolt állami támogatásban részesülhessen. Csakhogy ezt a kérést az EU jó eséllyel megtagadja, mert Magyarország ellen kötelezettségszegési eljárás folyik a kivitelező tender nélküli kiválasztása miatt, a paksi áram pedig nem kerülhet támogatott áron a külpiacra, mert azt torzítaná. (A hat blokk együttes működése idején mindenképpen szükség lesz exportra.) A magyar kormány Jávor Benedek által közölt szándékát az ügyhöz közeli forrásból nem tudtuk megerősíttetni.
Kedves Barátunk!
A Policy Solutions és a Zöldek Európai Parlamenti Képviselőcsoportja nevében ezúton szeretnénk meghívni Önt az „Oroszország az európai energiapiacon – A Paksi Atomerőmű bővítése és más orosz beruházások a régióban ” címmel megrendezésre kerülő konferenciánkra.
A rendezvény célja, hogy megvizsgálja és megvitassa Oroszország energiaipolitikai hatását az Európai Unióra, és azon belül is Magyarországra. A konferenciát a Policy Solutions témában készült tanulmányának bemutatása nyitja. A rendezvény során egy kerekasztal-beszélgetés keretében a cseh Masaryk Egyetem kutatója és a Greenpeace képviselője vitatják meg, hogyan befolyásolja Oroszország az európai energiapiacot, valamint hogy milyen következményei vannak az orosz energiaipari cégek jelenlétének a térségben. A konferenciát Jávor Benedeknek, az Európai Parlament képviselőjének beszéde zárja.
A konferencia részletes programját mellékletben küldjük.
A konferencia időpontja: 2016. március 18. (péntek), 10.00 – 13.30
A konferencia helyszíne: Európa Pont, Budapest, 1024, Lövőház u. 35.
Részvételi szándékát, kérjük, jelezze 2016. március 16-ig azinfo@policysolutions.hu e-mail címen.
Megtisztelne minket, ha elfogadná meghívásunkat!
Üdvözlettel:
Policy Solutions
Politikai Elemző Intézet
Az Orbán-kormány a legkártékonyabb kabinet Európában az energiahatékonyság területén: mi vagyunk az egyetlen ország Európában, ahol kormányprogram lett az energiapazarlás, és ahol az állam minden energiatakarékossági kezdeményezést meghiúsít. A PM az energiahatékonysági világnapon az önsorsrontó energiapolitika veszélyeire figyelmeztet: Az energiaimport-függőség és a tömeges energiaszegénység tartósítása helyett el kellene végre indulnunk az energiahatékonyan működő otthonok, a megújulók és a hosszú távú energiabiztonság felé.
Magyarország az Orbán-kormány tevékenysége miatt két uniós energiahatékonysági listán is az élmezőnybe került, de egyikre sem lehetünk büszkék: egy lakás-négyzetméterre vetítve mi fogyasztjuk szinte a legtöbb energiát, és egyértelműen mi vagyunk az az uniós tagállam, ahol a legkevesebb előrelépés történt ezen a téren 2010 óta. Pedig lenne mit javítani – a jövedelmekhez képest még mindig a magyarok fizetik a legtöbbet az energiáért, részben az arcpirítóan alacsony bérek, részben a hőszigetelés nélküli, korszerűtlen gépészetű otthonok miatt.
A kormány az elmúlt éveket a gazdagok pazarlását állami eszközökkel szponzoráló rezsibűvészkedéssel, illetve az egyre kilátástalanabb paksi atomkalanddal töltötte – miközben egy Századvég-tanulmány szerit is másfél Paksnyi megtakarítási lehetőség lenne az energiahatékonyság növelésében –, és azzal, hogy az energetikai modernizációra irányuló összes épkézláb kezdeményezést megcsáklyázza: az EU szándékai ellenére nem kaphatnak uniós vissza nem térítendő támogatást a lakossági energiahatékonysági beruházások, a hőszivattyúkat és a napelemeket büntetőadó sújtja, a CSOK támogatási rendszerben a világos európai követelmények ellenére nincsenek energiahatékonysági kritériumok – mintha a teljes energiaszektort a kormány és a haverok felügyelete alá rendező Orbán-kabinet kifejezetten az energiafüggőség és az energiaszegénység tartósításában lenne érdekelt.
A PM szerint ez az út Putyin csatlósai és a szabadságot orosz energiára cserélő volt szovjet köztársaságok közé viszi Magyarországot. Az energiahatékonysági világnap legfontosabb üzenete, hogy változás sürgős, és az iránya is egyértelmű: orosz atom és orosz gáz helyet energiahatékonyságot, megújulókat, fenntarthatóan olcsó energiaellátást akarunk, a drága orosz hitel helyett minél nagyobb arányban az EU-támogatásokra építve.
Brüsszel-Budapest, 2016. március 6.
Jávor Benedek európai parlamenti képviselő
Egy orosz nukleáris munkatárs leleplező adatközlései nyomán megdöbbentő biztonsági és műszaki hiányosságokat hozott nyilvánosságra a Green World orosz környezetvédelmi szervezet a Szentpétervár melletti Leningrád 2 atomerőmű építése kapcsán. A Paks II. prototípusának számító reaktorokba gyenge minőségű, balesetveszélyes elemeket építettek be – a PM azonnali vizsgálatot sürget annak tisztázására, hogy a szisztematikusan előforduló konstrukciós, tervezési és kivitelezési hibák a magyar beruházásban is megjelenhetnek-e.
Mindent átható korrupció, a biztonsági kultúra teljes hiánya, a szakemberek képzésének elhanyagolása, a minőségbiztosítás kikerülése, törött és hibás alkatrészek beépítése – sorolja a hasonló problémákat Viktor Petrovics Alejnyikov, a Leningrád Atomerőmű korábbi dolgozója, aki 1991 óta dolgozott a létesítményben. Alejnyikov az erőmű két új reaktorának építéséről hozott nyilvánosságra ijesztő részleteket és dokumentumokat; ezek azok a blokkok, amelyek a Paksra szánt reaktor prototípusai lennének. Információi alapján a Green World nyílt levélben fordult az orosz hatóságokhoz. Alejnyikov legfontosabb állítása, hogy a szintén a Roszatom által kivitelezett reaktorokba beépített primer köri csővezetékek nem felelnek meg az orosz állami szabványoknak; az építkezésen megfelelő szakképzettség nélküli munkavállalók dolgoznak, a felkészültséget illetve az anyagminőséget igazoló dokumentumokat meghamisítják.
Mint emlékezetes, nyomottvizes orosz atomerőművekben visszatérő hiba a csővezetékek anyaghibája és korróziója. Jávor Benedek, a PM EP-képviselője hozta nyilvánosságra, hogy a Paksi Atomerőmű 3-as blokkjában 2013-ban éppen egy ilyen jellegű hiba miatt folyt el 60 ezer liter sugárszennyezett bóros víz. Ráadásul az Európai Bizottság egyik, az EP-képviselő által tavaly év végén publikált feljegyzése is utal rá: amennyiben a Paksra tervezett új reaktorokat ún. menetrendkövető üzemben fogják működtetni, akkor a korrózió kockázata jelentősen megnő.
A PM szerint az oroszországi atombiztonsági botrány árnyéka a paksi bővítésre is rávetül, és emiatt az Oroszországban napirenden lévő vizsgálatokat Magyarország sem spórolhatja meg: tisztázni kell, hogy az ottani tervezési, konstrukciós és kivitelezési hibák kizárhatóak-e a paksi projektnél. Magyarországnak nincs szüksége egy keleti slendriánsággal összebarkácsolt nukleáris időzített bombára. Ha Oroszország otthon nem képes az európai műszaki és biztonsági sztenderdeknek megfelelően végigvinni egy atomerőművi beruházást, akkor egy okkal több, hogy ne vásároljunk tőlük atomerőművet: Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin barátsága kedvéért sem játszhatunk orosz rulettet a magyar nukleáris biztonsággal.
Brüsszel-Budapest, 2016. március 4.
Jávor Benedek európai parlamenti képviselő
Az eheti kormányinfón Lázár János bejelentette: a kormány konszenzusra jutott Brüsszellel abban a kérdéskörben, hogy a paksi bővítéssel kapcsolatban mi számít nyilvános információnak. A szűkszavú közlés látványos kormányzati meghátrálást és a társadalmi kontroll híveinek fontos győzelmét jelenti: a PM szerint a párt EP-képviselőjének fellépése nyomán az évszázad lenyúlása mostantól nem marad a kormány magánügye.
Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselőjének panasza nyomán az Európai Bizottság előírta a paksi titkosítási törvény módosítását, és egy meglehetősen kevés mozgásteret hagyó jogalkotási terv benyújtását. A bizottsági közbelépés miatt módosítani kell a jelenleg a paksi bővítési beruházás összes szerződését és előkészítő dokumentumát titkosító atomtörvényt. Azaz még a tavasz folyamán megszűnik az általános érvényű titkosítás, alapszabállyá válik a közérdekű információk nyilvánossága – igaz, a minősített adatok köre továbbra is indokolatlanul széles marad. Mindez azonban így is komoly vereség az évszázad lenyúlását titokban végrehajtani tervező Orbán-kabinetnek, és nagy győzelem azoknak, akik hisznek a társadalmi kontrollban, a nyilvánosság erejében és a kormány elszámoltathatóságában.
Sajnálatos, hogy ezeknek az alkotmányos jogoknak az érvényesülését az EU-nak kell kikényszeríteni a magyar kormánnyal szemben, örvendetes ugyanakkor, hogy ismét bebizonyosodott: a kormányzati lenyúlás is korlátozható, az uniós jog határt szab a fideszes gazdasági holdudvar mohóságának.
A PM szerint a döntés fordulópontot jelent az idei évben már több mint 110 milliárd forintnyi közpénzt fölemésztő bővítési beruházás történetében: nem lehet többé rutinszerűen az üzleti titok mögé bújni, amikor a közvélemény meg szeretné tudni, mennyi került a Habony-művekhez vagy Orbán Viktor többi jóbarátjához a paksi milliárdokból. Amint a módosítás hatályba lép, azonnal kikérjük az összes olyan bővítési dokumentumot, amelyet eddig a homálytörvényre hivatkozva titkoltak el a nyilvánosság elől: az adófizetőknek joguk van megtudni, hogy kik és mire költik el az adójukat minden idők legelhibázottabb és legfölöslegesebb magyar állami beruházásában.
Ugyanakkor azzal is tisztában vagyunk, hogy ez csupán részsiker, és a paksi adatnyilvánosságért tovább kell küzdenünk: folyamatban van a bővítési szerződéseket érintő titokfelügyeleti eljárásunk, amely ismét egy kicsivel szélesebbre nyithatja anyilvánosság ajtaját. Az olcsó áramért aggódó Lázár Jánost pedig emlékeztetnénk rá: még a kormány által megrendelt Rothschild-tanulmányból is az derül ki, hogy Paks II sosem térül meg, ha az áramár nem nő legalább a duplájára – már csak emiatt is fontos lenne tudni, milyen számítások alapján döntöttek a projektről.
Brüsszel-Budapest, 2016. március 3.
A Nemzeti Választási Bizottság mai döntésével utat engedett a kormány kezdeményezésének, amely az Európai Unió közös menekültpolitikájának egyik elemét képező kvótarendszerről népszavazást kíván tartani. Az NVB határozata nem csak összeegyeztethetetlen a magyar és uniós joggal, de azért is sajátos, mert a paksi bővítés kapcsán ugyanez a testület két évvel ezelőtt elképzelhetetlennek tartotta, hogy nemzetközi kötelezettségvállalás ügyében népszavazást tartsunk Magyarországon. Jávor Benedek PM-es EP-képviselő ezért felülvizsgálati kérelmet nyújt be a Kúriához, rámutatva a kormány népszavazási kérdésének jogszerűtleneségére, egyúttal pedig ismételten népszavazási kezdeményezéssel él az NVB-nél Paks II. ügyében.
Jávor szerint a népszavazási kérdés nem lett volna hitelesíthető, mivel nem az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésről szól, szemben áll az uniós alapszerződésekkel, nem felel meg az egyértelműség követelményének, az Országgyűlést mulasztásos törvénysértésre kényszerítheti, továbbá nemzetközi kötelezettségvállalást érint, ami az NVB Paks II. esetében követett gyakorlata szerint kizáró ok.
Az EP-képviselő úgy fogalmazott: „Öntsünk tiszta vizet a pohárba: vagy nem lehetséges egy ilyen többszörösen törvénysértő népszavazási kérdés kiírása, vagy ha az NVB ezt átengedte, akkor Paks ügyében is lehetővé kell tenni a magyar polgárok számára a véleménynyilvánítást. Elfogadhatatlan az a torz és beteges joggyakorlat, amivel a kormány és az NVB vállt vállnak vetve ássa alá a népszavazás intézményét.”
