JÁVORT Az EU-BA!

Támogasd Te is küzdelmünket a zöld és igazságos jövőért!

Kategória: Klíma és energiapolitika

Az Európai Bizottsághoz fordul Jávor Benedek

Közzétéve:

Hazugsággal vádolja Lázár Jánost és az Európai Bizottsághoz fordul a PM európai parlamenti képviselője a energia korszerűsítési programmal kapcsolatban.

Jávor Benedek szerint nem igaz, hogy brüsszeli előírások miatt nem lehet uniós forrásokat biztosítani lakossági energiahatékonysági programokhoz, a kormány azért a közintézmények energia korszerűsítését támogatja, mert ott több a lehetőség a korrupcióra. A PM képviselője azt akarja megtudni a bizottságtól, veszélyezteti e az uniós pénzek lehívását a kormány trükközése.

Hallgassa meg

 

A PM bíróság elé idézi a Miniszterelnökséget Paks ügyében

Közzétéve:

Miután a Miniszterelnökség megtagadta a tervezett új paksi blokkok kiégett fűtőelemeinek sorsára vonatkozó információkat, Jávor Benedek bírósághoz fordul, hogy az vizsgálja felül Lázár János döntését, és a paksi üzemanyag-szállítási szerződés titkosítását.

A PM EP-képviselője nyár elején olyan információk birtokába jutott, melyek szerint a márciusban megkötött új üzemanyag-szállítási szerződés – az eredeti megállapodással ellentétben – nem tartalmazza a kiégett fűtőelemek Oroszországba feldolgozásra való visszaszállítását biztosító rendelkezéseket. A helyzet tisztázása érdekében a képviselő júliusban adatkéréssel fordult a Miniszterelnökséghez, tájékoztatást kérve a szerződés kérdéses rendelkezéseiről. A MEH – a rendelkezésre álló 15 napos határidőt több mint négyszeresen túllépve – szeptember 24-én küldött válaszában megtagadta az információ kiadását, arra hivatkozva, hogy az minősített adat.

Az uniós képviselő álláspontja szerint a kiégett fűtőelemekre, mint nukleáris hulladékra vonatkozó információ közérdekű környezeti információ, melynek megismeréséhez jelentős közérdek fűződik. Ezért a Fővárosi Bírósághoz fordult, hogy a bíróság vizsgálja felül a Miniszterelnökség döntésének jogszerűségét.

Tekintettel arra, hogy a szóban forgó adatok minősítettek, a per lefolytatása érdekében a bíróságnak a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hivatalhoz kell fordulnia, kérve az ún. titokfelügyeleti eljárás lefolytatását a hatóságtól.  A NAIH-nak  ennek során kell  mérlegelnie, hogy indokolt-e a szerződés egészének vagy egyes részeinek titkosítása.

Jávor Benedek  korábban már maga is kezdeményezett titokfelügyeleti eljárást az adatvédelmi hatóságnál a paksi szerződésekkel kapcsolatban, Péterfalvi Attila hivatala azonban idestova fél éve nem válaszolt a képviselő beadványára.

 

Brüsszel-Budapest, 2015. október 16.

Ambiciózus megegyezést szorgalmaz az Európai Parlament az ENSZ klímakonferencián

Közzétéve:

Tegnap este az Európai Parlament nagy többséggel elfogadta a párizsi klímakonferenciával kapcsolatos saját álláspontját. Az Európai Tanács és az Európai Bizottság álláspontjaihoz képest előremutató jelentés, melynek a zöld frakció részéről Jávor Benedek volt az árnyékelőadója, a gazdaság 2050-ig történő, teljes dekarbonizációját tűzi ki célul, a globális felmelegedés 2℃alatti korlátozása érdekében.

Nagy siker, hogy a képviselők a 2030-as kibocsátáscsökkentési célkitűzés mellett javasoltak egy európai szinten kötelező érvényű, 40%-os energiahatékonysági, és egy legalább 30%-os megújuló energia célkitűzést is, ami hozzájárul majd – az amúgy nem túl előremutató- kibocsátáscsökkentési cél megerősítéséhez.

A Parlament a fosszilis energiahordozók támogatásának fokozatos, 2020-ig történő felszámolására is felszólított. Hangsúlyozták azt is, hogy  a kibocsátáskereskedelmi rendszerből származó bevételek egy részét el kellene különíteni az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására.

A Párizsi egyezménynek az EP szerint jogilag kötelezőnek kell lennie, – az emberi méltóság és jogok középpontba állításával – ki kell terjednie minden ágazatra és minden ENSZ tagállamra kötelező célokat kell meghatároznia. Emellett elengedhetetlen, hogy öt évente felülvizsgáljuk az elért eredményeket, hogy a célok kellően ambiciózusak és akár a későbbiekben tovább erősíthetők legyenek.

A képviselők szerint a kibocsátáscsökkentésre vonatkozó nemzeti hozzájárulások jelenlegi formájukban legalább 3℃-os hőmérsékletemelkedéshez vezetnek majd, ezért a jelentés szorgalmazza, hogy azokat  – a legújabb tudományos eredmények alapján – vizsgálják felül.

Az EP felhívta a figyelmet arra is, hogy el kell érni azt, hogy Párizsban megkötendő egyezményt ne lehessen megkérdőjelezni semmilyen – az ipar által kezdeményezett – jogi eljárással, mint amilyen például a TTIP egyezmény tervezetében szereplő állam-befektető vitarendezési eljárás.

Brüsszel-Budapest, 2015.október 15.

Fenntartható rezsicsökkentés helyett központosított lenyúlás

Közzétéve:

Átlátszó kifogásokkal és durva csúsztatásokkal próbálja magyarázni a kormány, hogy az előzetes ígéretekkel ellentétben miért nem kíván uniós támogatást biztosítani a lakossági energiahatékonysági programokhoz. A PM szerint kibújt a szög a zsákból: Orbánék a háztartások energiaszámláinak csökkentése helyett kizárólag az államilag vezérelt lenyúlásban érdekeltek.

Az orbáni kormányzás első öt esztendeje nem az energiahatékonyságról szólt: a lakosság mindössze néhány, minimális keretösszegű és pillanatok alatt kimerülő, botrányba fulladt kamupályázatot kapott. Ezért is örült pártszimpátiától függetlenül mindenki azoknak az ígéreteknek, amelyek szerint majd most, az új uniós finanszírozási ciklusban végre megnyílnak a pénzcsapok, és végre nálunk is beindul az otthonok zöldenergia-forradalma, amikor 150 milliárd forintos, 3 millió lakás energetikai korszerűsítését célzó programot harangoztak be idén augusztusban.

Ezért forrázott le mindenkit Lázár János azzal a minapi bejelentéssel, hogy „lakossági energia-korszerűsítési program EU-s pénzből nem lesz, csak állami intézményi program, hogy az állam dologi kiadásai csökkenjenek”. Magyarországon azonban valójában a lakossági szektor energetikai kiadásai számítanak rendkívül magasnak, és ezzel a kormány is tisztában van: a Brüsszelnek nemrég benyújtott Nemzeti Épületenergetikai Stratégia szerint a teljes energiamegtakarítás háromnegyedét a lakossági területen kívánjuk elérni.

Lázárék most az EU-ra mutogatnak, mondván, hogy az uniós szabályok nem engedik a lakosság közvetlen támogatását, ám a valóságban más tagállamokban rengeteg olyan komplex energiahatékonysági projekt fut jelenleg is, amely az önálló otthonok energetikai korszerűsítését szolgálja. A valódi ok sokkal inkább az, hogy az Orbán-kabinet rájött: a központilag meghirdetett és menedzselt közintézményi megaberuházásokat sokkal könnyebb a megszokott korrupciós csatornákba terelni. Ez azonban nem Magyarország, hanem csupán az energiaszektort régóta hiénaként kerülgető Fidesz-közeli csoportok és Orbán-rokonok céljait szolgálja. A PM szerint a magyar érdek egyértelműen a korszerűtlen otthonok energetikai modernizációja és az energiakiadások fenntartható csökkentése lenne. A trükközés az uniós forrásokkal pedig a támogatások lehívhatóságát veszélyezteti.

A PM felszólítja a kormányt az eredeti ígéreteknek megfelelő, érdemi összegű és széles körben hozzáférhető lakossági energiahatékonysági programok elindítására: füllentéssel nem lehet fűteni, és ezt a magyar emberek többsége a saját kárán már megtanulta.

Jávor Benedek levélben fordul a Bizottsághoz, a kérdés tisztázása érdekében.

Brüsszel-Budapest, 2015. október 14.

Felhívás a járművek károsanyag-kibocsátásának európai szintű csalásának kivizsgálására

Közzétéve:

Valóban túl nagy kérés, hogy olyan földrészen éljünk, ahol biztonságos lélegezni?

Mivel az uniós szabályok által előírt teszteljárások vészesen hiányosak, jelenleg 10-ből 9 dízelmotorral felszerelt jármű káros anyag kibocsátása átlépi a megengedett mértéket. Ma uniós szinten folyik a küzdelem, hogy a laboratóriumi körülmények között, új eljárások alapján tesztelt jármű általi kibocsátások a valós vezetési körülményeket pontosan tükrözzék.

A levegőszennyezésnek hatalmas ára van: Európában 400.000-re tehető az ezzel összefüggő korai halálozások száma évenként. De ez súlyos anyagi veszteséget is jelent, hiszen a levegőszennyezés minden évben 766 milliárd eurós terhet jelent az Európai Unió számára.

40 millió uniós állampolgár van kitéve a szálló mikropor-szennyezés (PM10) az európai határértékeket meghaladó szintjének. A PM10 a levegőszennyezés egy súlyos formája, melyet többek közt a dízelautók bocsátanak ki.

A helyzetet súlyosbítja, hogy a német Volkswagen autógyártó 11 millió dízel hajtású járműve esetében csalt a kibocsátási teszteken, így még nehezebbé vált, hogy mindenki számára biztosítsuk a tiszta levegőt. Ez példátlan egészségügyi botrány.

A „dízelgate” botrány egyértelműen bizonyította, hogy az Unió által a járművek károsanyag-kibocsátásra kiszabott határértékeket nemhogy nem tartják tiszteletben a gyártók, de szándékos csaláshoz folyamodnak úgynevezett „blokkoló rendszerek” segítségével, amelyek úgy játsszák ki a jelenlegi teszteket, hogy a jármű nitrogén-oxid kibocsátását az úton kibocsátott valós mértéknél kevesebbnek mutatják. A nitrogén-oxid levegővel érintkezve nitrogén-dioxidot képez, amely mérgező hatású az emberi egészségre. A Volkswagenen túl a botrány valószínűleg más gyártókat is érint.

A „tiszta dízel” mítoszának életben tartásával a gyártók megpróbálják elkerülni az európai szintű számonkérést. Zöld európai parlamenti képviselőként, kérjük az Unió intézményeit, hogy ne dőljenek be az ipari lobbinak, melynek eredménye a magánérdekek a lakosság egészségének kárára történő védelme lenne.

Nem fogadjuk el, hogy az általunk képviselt embereket azért mérgezzék folyamatosan, hogy az autógyárak bevételeit hizlalják. Teljes átláthatóságot kérünk, valamint kérjük a szabályok szigorú betartatását.

Álláspontunk szerint az Európai Bizottságnak azonnali vizsgálatot kell indítania az európai piac benzin és dízel hajtású járműveivel kapcsolatban annak érdekében, hogy felmérjék, a gyártók milyen mértékben használnak a csalás érdekében blokkoló rendszereket mind a nitrogén-oxid, mind az egyéb szennyező anyagok, így a szén-dioxid kibocsátásában.

Az Európai Uniónak lépeseket kell tennie az Európában élők érdekében.

 

Jávor Benedek európai parlamenti képviselő

 

 

A petíciót támogató európai parlamenti képviselők:

Molly Scott Cato
Keith Taylor
Jean Lambert
Karima Delli
José Bové
Eva Joly
Yannick Jadot
Pascal Durand
Michèle Rivasi

Volkswagen botrány: az Audi valódi arca

Közzétéve:

A szeptember végén kirobbant Volkswagen botrány hatására szembe kellett néznünk a német autógyártók valódi értékrendjével. A manipulált motorok esete nem csak egyszeri botlás volt a cégcsoport részéről, hanem rávilágított az általános, kizárólagosan profit-orientált hozzáállásukra is. Engedjék meg, hogy egy konkrét példával is szemléltessem, miről beszélek.

 

A világ egyik legnagyobb motorgyára Győrben, Magyarországon található. Az Audi állít itt elő motorokat. 2009 óta többek közt több mint 2 millió olyan trükkös egységet, amelyekkel az Audit is tulajdonló Volkswagen-csoport a közelmúltban lebukott.

 

A gyár, amely tucatnyi autó-összeszerelő üzemet lát el szerte Európában, nem rendelkezett elegendő kapacitással, így az Audi bővítésre szánta el magát. A bővítés helyszíneként egy Natura 2000-es védelem alatt álló területre esett a választásuk. Mivel az Audi a magyar exportteljesítmény közel egy tizedét adja önmagában, a természetpusztító beruházás nem ütközött túl nagy hatósági ellenállásba.

 

Egyetlen civil környezetvédő, Zsák Ferenc kérdőjelezte csak meg a beruházás jogszerűségét, vele azonban először peren kívül megegyezni látszott az Audi, majd rendkívül különös körülmények között feljelentették és bíróság elé citálták.

 

Azóta az „ártatlan” Audiról kiderült, hogy milliószámra gyártott és hozott forgalomba csaló, a környezetet és az európai polgárok egészségét károsító motorokat. A Natura 2000 terület elpusztításáért cserébe előírt ökológiai kompenzációs intézkedések nagyrészt sikertelennek bizonyultak. A bíróság 3 év börtönbüntetésre ítélte Zsák Ferencet egy abszurd per keretében. Az Audi és a Volkswagen pedig továbbra is az európai környezeti menedzsment szabványának, az ISO 14001 minősítésnek büszke tulajdonosa. Meddig?

Iszapömlés – A vörösiszap-katasztrófára emlékezett az EP delegációja Kolontáron

Közzétéve:

Kolontár, 2015. október 2., péntek (MTI) – Az öt évvel ezelőtti vörösiszap-katasztrófa áldozataira emlékezett az Európai Parlament (EP) delegációja pénteken Kolontáron. Ulrike Lunacek, az EP alelnöke kiemelte, hogy az európai gyakorlat szerint a károkozó cég fizet, és ennek az elvnek a megerősítésére van szükség Magyarországon is.

Felidézte, öt évvel ezelőtt is járt a helyszínen, akkor kártérítést sürgetett a károsultaknak, valamint magyar és európai szinten is annak átgondolását szorgalmazta, hogy milyen lépésekre van szükség a hasonló katasztrófák elkerülése érdekében.
Hozzátette: jó érzés látni, hogy azóta a károsultak új otthonokba költözhettek és az áldozatoknak emléket állítottak.
Ulrike Lunacek úgy fogalmazott, arra a kérdésre keresi a választ, milyen jogszabályi változás történt Magyarországon annak érdekében, hogy a károkozó cég vállalja ilyen esetben a felelősséget.
Jávor Benedek, az EP környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszer-biztonsági bizottságának alelnöke azt mondta, a vörösiszap-katasztrófa örökre beírta Kolontár nevét a magyar történelembe, a legfontosabb teendő a károkozó pénzügyi felelősségét megteremtő jogi szabályozás megalapozása.
Az európai parlamenti képviselő, a Párbeszéd Magyarországért politikusa közölte: a vörösiszap-katasztrófa emberéleteket követelt, súlyos környezeti károkat és példátlan szennyezést okozott, a helyreállítás pedig az adófizetők 40 milliárd forintjából történt meg. Olyan európai szintű jogi szabályozásra van szükség, amely a károkozó felelősségét állapítja meg – tette hozzá.
Úgy fogalmazott, a katasztrófa előzményei messzire nyúlnak vissza: tervezési, üzemeltetési hiányosságok és a hatósági felügyelet nem megfelelő volta okozta azt, hogy 2010 októberében a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. tározójában átszakadt a gát és az erősen lúgos zagy elárasztotta a területet.
Hozzátette, az elsődleges feladat a kár mérséklése volt, és a katasztrófavédelem munkatársainak sikerült megakadályozniuk, hogy a szennyeződés elérje a Dunát. Ezután megkezdődött az újjáépítés, az emberek új otthont és kártérítést kaptak.
Kitért arra: jelenleg nincsen olyan szabályozás, amely a károkozót rákényszerítené arra, hogy ilyen esetben anyagilag helytálljon. Ezért az EP környezetvédelmi bizottságában más képviselőkkel együtt kezdeményezték, hogy a jövő héten plenáris ülésen vitassák meg Strasbourgban, miként értékelik a katasztrófa következményeit és mit kívánnak tenni a hasonló események megelőzése érdekében, valamint ezzel kapcsolatban egy konferenciát is szerveznek – jelezte Jávor Benedek.
Tili Károly, Kolontár független polgármestere arról beszélt, hogy bár az anyagi kárpótlást megkapták az érintettek, erkölcsileg óriási kár érte őket, amely a mai napig feldolgozhatatlan. A kárpótlás egy részét közösségi célokra fordították, az infrastruktúrát fejlesztették, szennyvízcsatornát építettek, művelődési ház épült és egy buszt is kapott a település – foglalta össze a polgármester. A megemlékezés folytatásaként az Európai Parlament delegációja koszorút helyezett el a vörösiszap-katasztrófa kolontári és devecseri helyszínén.
A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház pedig lakhatatlanná vált.
Az ügyben halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége és más bűncselekmények miatt emeltek vádat 15 ember, a cég vezetői és több alkalmazottja ellen, valamint számos polgári per is indult.

http://greenfo.hu/hirek/2015/10/03/a-vorosiszap-katasztrofara-emlekezett-az-ep-delegacioja-kolontaron?referrer=rss

http://www.mixonline.hu/Cikk.aspx?id=117516

http://nepszava.hu/cikk/1071944-ot-ev-a-vorosiszap-katasztrofa-arnyekaban/

http://www.nyugat.hu/tartalom/cikk/102322_a_vorosiszap_katasztrofara_emlekezett_az_ep

http://tenyek.hu/belfold/188014_a-vorosiszap-katasztrofara-emlekezett-az-ep-delegacioja.html

http://www.hirado.hu/2015/10/02/a-vorosiszap-katasztrofara-emlekezett-az-ep-delegacioja-kolontaron/?source=hirkereso

Miként érvényesíthetők Európában a jövő nemzedékek érdekei?

Közzétéve:

Hogyan segíti az európai szintű jó kormányzást a magyar helyettes ombudsman példája, és hogyan valósulnak meg az EU-ban az ENSZ napokban elfogadott fenntartható fejlődési céljai?

Ezeket a kérdéseket vitatták meg az ENSZ diplomatái, európai döntéshozók, érdekképviseleti szervezetek és kutatók a Jávor Benedek európai parlamenti képviselő elnökletével tartott tanácskozáson, amelyen a jövő nemzedékek jogainak uniós szintű, intézményesített képviseletének lehetséges módjait vizsgálták, a nemzetközi és nemzeti tapasztalatok tükrében. 

Az eszmecserén EP képviselők, civil szervezetek, szakpolitikai elemzők, valamint működő érdekképviseleti intézmények vezetői – többek között Szabó Marcel, a magyar Alapvető Jogok Hivatalának jövő nemzedékek ügyével foglalkozó helyettes ombudmanja – vettek részt.

Az ENSZ 2030-ig szóló fenntartható fejlődési menetrendjéhez és más globális folyamatokhoz való kapcsolódásra Pásztor János ENSZ főtitkár-helyettes, a globális célok EU-s végrehajtási módjaira Karmenu Vella környezetvédelmi, tengerügyi és halászati biztos üzenete világított rá.

Az ülés résztvevői a nemzetközi fejlemények, aktualitások és az egyes országokban – köztük Magyarországon – működő intézmények tapasztalatainak áttekintése mellett a friss kutatások, elemzések eredményeire támaszkodva a generációkon átívelő igazságosság gyakorlati megvalósításáról, az uniós szintű érdekképviselet lehetséges formáiról, annak funkcióiról, előnyeiről és a kihívásokról cseréltek eszmét.

A tanácskozáson Karl Falkenberg, az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóságának volt főigazgatója a jelenlegi szakpolitikai eszközök erősítését, a koherencia növelését és a végrehajtás jobb nyomon követését sürgette.

Jávor Benedek is azt hangsúlyozta, hogy a jelenlegi eszköztár és keretrendszer nem megfelelő, a jövő nemzedékek szempontjai tendenciózusan alulértékeltek. A jelenlegi döntések nem számolnak a hosszú távú következményekkel. Ahhoz, hogy a jövő generációk szempontjai kellő súlyt kapjanak, a méltó élethez való joguk és a választás szabadsága adott legyen, elengedhetetlen az intézményes képviselet.

Jávor Benedek továbbra is küzd a jövő nemzedékek jogainak szisztematikus védelméért és határozott lépéseket tesz, hogy az uniós szintű döntéshozatalban és a szakpoltikákban minden esetben alaposan mérlegeljék a hosszú távú hatásokat, beleértve a még meg született generációkra vonatkozóakat is.

Brüsszel-Budapest, 2015. szeptember 29.

ENSZ Klímacsúcs: Merre tart Európa?

Közzétéve:

Az európai intézmények a napokban adták ki a november végén esedékes ENSZ klímakonferenciára (COP21) vonatkozó állásfoglalásaikat. A Környezetvédelmi Miniszterek Tanácsa múlt hét pénteken véglegesítette a hivatalos EU mandátum kialakításához szükséges következtetéseit, melyek az Európai Parlament álláspontjánál jóval gyengébb célokat határoztak meg.

Ma délelőtt szavazott az Európai Parlament Környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszer-biztonsági bizottsága a párizsi klímakonferenciával kapcsolatos saját álláspontjáról. A jelentés, melynek árnyékelőadója voltam, a visszafordíthatatlan következmények elkerülése érdekében az emberi méltóságot és emberi jogokat középpontba helyező, koherens keretrendszer felállítására, ambiciózus, minden ágazatra és ENSZ tagállamra kötelező célok meghatározására és a hagyományos, jelentős kibocsátással járó fosszilis energiahordozók használatának felhagyására szólít fel – a 2℃-os felmelegedési korlát szem előtt tartásával.

A jelentés visszacsatolásokat is beépítene a megállapodásba  és  rendszeres – lehetőleg ötévenkénti – felülvizsgálatot kér. Emellett hangsúlyozza a probléma súlyához mért és egyúttal a tagok teherbíró képességét figyelembe vevő, arányos finanszírozás, illetve a tudásátadás, kapacitásépítés fontosságát.  Kiáll a klímaalkalmazkodás terén a megfelelő források biztosítása mellett és elengedhetetlennek   tartja  a helyi szereplők – többek között az legveszélyeztetettebb térségekben élő őslakosok – döntésekbe, intézkedésekbe való bevonását is.

A tárgyalások sikeréhez az EU-nak vezető szerepet kell játszania és komoly elkötelezettséget kell mutatnia. Ennek egyik eszköze lehet, ha az unió a  2020-ig szóló vállalásait –  a korábbihoz képest – megerősíti. A Miniszterek Tanácsának következtetései nem megfelelőek ennek a célnak az eléréséhez és távol állnak attól, amire akár a tudományos elemzések, akár a Parlament álláspontja alapján szükség volna.

A gyenge tanácsi következtetések egyetlen pozitívuma, hogy támogatják a minden ágazatra kiterjedő, kötelező klíma-célok meghatározását, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátásával való fokozatos és teljes felhagyást, ám az erre javasolt határidő azonban túl távoli, így alkalmatlanok arra, hogy gyors és hatékony cselekvésre ösztönözzenek.

 

Az ENSZ fenntartható fejlődésről szóló csúcstalálkozója – Jávor Benedek írásbeli hozzászólása az EP plenáris ülésén

Közzétéve:

2015 szokatlan lehetőséget tartogat: számos kulcsfontosságú ENSZ csúcstalálkozó esik egybe, ideértve a Fejlesztés Finanszírozása csúcsot, a 2030-ig szóló fenntartható fejlődés agendát és a Fenntartható Fejlődési Célokat (SDG-ket) kijelölő csúcsot, továbbá az Klímaváltozási Keretegyezmény részes feleinek párizsi 21. találkozóját (COP21). Utóbbi fő célja – a klímaváltozásból eredő visszafordíthatatlan változások,katasztrófák elkerülése végett – a földi átlaghőmérséklet növekedésének 2°C-on belül tartása, míg az SDG-k többek között a szegénység megszüntetését célozzák 2030-ig.

Ezek a célok, s tágabban vizsgálva a klímaváltozás, a fejlesztés és a fenntartható fejlődés kérdéskörei egymástól nem elválaszthatók – elég, ha a szárazság, élelmiszerhiány, természeti katasztrófák miatt otthonukat elhagyó klímamenekültekre gondolunk.

Ahogy az ENSZ berkein belül működött magas szintű tanácsadó testület is hangsúlyozta, ahhoz, hogy az egyes intézkedések ne gyengítsék egymást,egyetlen, az emberi méltóságot és emberi jogokat középpontba helyező, koherens keretrendszerben szabad gondolkodni, ambíciózus, kötelező erejű és egymást kölcsönösen erősítő célokkal, átlátható végrehajtási keretekkel, mérföldkövekkel, visszacsatolási lehetőségekkel.

Ezt az irányt kell az EU-nak is következetesen képviselnie és határozott lépéseket tennie egy fenntartható, a hagyományos energiahordozókon túllépő, rugalmas és a klímaváltozás káros hatásainak ellenálló világgazdaság elérése érdekében.

Az átalakulásba be kell vonni a helyi szereplőket (beleértve az legveszélyeztetettebb területeken élő őslakosokat is), építve tudásukra, alkalmazkodóképességükre. Az arányos finanszírozás, a technológiatranszfer, a kapacitásépítés szintén nélkülözhetetlenek.

 

(kép forrása: wwww.un.org)