JÁVORT Az EU-BA!

Támogasd Te is küzdelmünket a zöld és igazságos jövőért!

Kategória: Paks

Jávor Benedek nyílt levele Lázár Jánosnak

Közzétéve:
Tisztelt Miniszter Úr!
A magyar kormány a jelek szerint annyira szeretné elkölteni a paksi atomerőmű-bővítés ügyében megszerezhető 4000 milliárd forintot, hogy a szavahihetősége és a morális tartása után a józan ítélőképességét is elveszítette. Annak érdekében, hogy a már a megkezdése előtt vastagon korrupciógyanús beruházást az EU-val illetve az átláthatóságra és az orosz befolyás erősödésére szintén kényes USA-val is elfogadtassák, információim szerint előrehaladott állapotban van annak a megállapodásnak a megkötése amely alapján nem csak a német Siemenset veszik be az üzletbe, hanem az amerikai Westinghouse-t is. Előbbi erősáramú és gépészeti berendezések szállításával vesz részt a projektben, utóbbi pedig az atomerőmű fűtőelemeit biztosíthatja, elsőként egy EU-tagállamban működő orosz nukleáris létesítmény esetében.
A német és az amerikai cégek bevonása a beruházás megtérülésének hiányát nem orvosolja, a társadalmi egyeztetést nem pótolja, a biztonsági kockázatokat tovább növeli, és a tetejébe az Önök összes eddigi, a jelen bővítési konstrukció mellett felhozott érvét is megcáfolja. Az új erőmű a német és amerikai részvételtől pénzügyileg éppen olyan katasztrofális marad, mint eddig. Az ország eladósítása Putyin Oroszországa felé nem változik. Önök korábban azt állították, hogy azért kellett tender nélkül, titokban szerződni a Roszatommal, mert csak ők értenek a paksi technológiához, de akkor mit keres most a Westinghouse a bővítési projektben? Ha csak a Roszatom vállalakozott az üzemanyag beszállítására és a nukleáris hulladék visszavételére, ahogy egy éve érveltek, akkor most miért a Westinghouse-től veszünk fűtőanyagot? Ha a Roszatom adta a legolcsóbb ajánlatot, akkor miért kell a Westingouse-től vásárolnunk olyasmit, ami a szerződés szerint a Roszatom feladatkörébe tartozna? Ha nem a Roszatomé a legolcsóbb ajánlat, akkor miért ők építenek minden mást, nyilvános pályáztatás nélül?
Nyilvánvaló, hogy minderre a rengeteg sebből vérző, korrupcióval átszőtt bővítési projekt diplomáciai újrapozicionálása végett szánták rá magukat, ugyanakkor szeretnénk jelezni: attól, hogy a tortát többfelé osztják, a pénzügyi csőd esélye nem lesz kisebb (sőt), ráadásul a beruházás biztonságossága is megkérdőjeleződik. A Westinghouse újabban szállít ugyan fűtőelemeket a Roszatom által épített ukrajnai erőművekbe, ezek azonban – a kétféle technológia összeházasításának nehézségei miatt – már többször okoztak üzemzavart. A biztonsági kockázatok mellett a várhatóan drágább öszvér technológia árát pedig megint csak az ország polgárai kell hogy viseljék, energiafogyasztóként és adófizetőként egyaránt. Az egyre horribilisebb árnak és az egyre abszurdabb technikai megoldásnak mikor érik el azt a kritikus szintjét, hogy Önök is belássák, ezzel az értelmetlen, méregdrága és veszélyes tervvel végleg fel kell hagyni?
Tisztelt Miniszter Úr!
Az Orbán-kormány állításával ellentétben semmilyen műszaki vagy egyéb ok nem indokolja, hogy Magyarország kizárólag a Roszatomtól vásárolhat új reaktorokat. Tekintve, hogy a jelenlegi, és a létesítendő új blokkok egymástól függetlenül működnek, bármely, nyilvános tenderen kiválasztott technológia alapján megépíthető és üzemeltethető lenne az új erőmű – amelyre egyébként semmi szükség. A kétféle technológia házasítása azonban valós biztonsági kockázatokat hordoz, az a konstrukció, amelyet a minden áron való megvalósítás érdekében kitaláltak, az összes lehetséges megoldás közül vélhetőleg a legrosszabb. Nyilvánvaló, hogy Önök védhetetlen helyzetbe manőverezték magukat a titokban aláírt, Magyarországot évtizedekre az orosz érdekszférához kötő megállapodással, de ez a lépés néhány nyugati nagyvállalat fölösleges, ám annál többe kerülő bebocsátásával legfeljebb egy szűk üzleti kör számára teszi elfogadhatóbbá a bővítést: sem a magyar közvélemény, sem az uniós hatóságok álláspontját nem fogja megváltoztatni. Az EU versenypiaci biztosa máris vizsgálódik a tender elhagyása, a versenyszabályok durva megsértése miatt, és biztosak lehetnek benne, hogy a szintén tender nélkül kiválasztott amerikai beszállító megjelenése nyomán nem fogják leállítani az eljárást.
Miniszter Úr!
Az Orbán-kormány verbális szabadságharca a szemünk előtt alakul át a nemzeti érdekeket aprópénzért kiárusító politikai bolhapiaccá. Úgy fest, az USA-val is csak addig volt fontos a konfrontáció, amíg a demokráciát és az átláthatóságot kérték számon: ha felcsillan a reménye, hogy szemet hunynak az Önök visszaélései és lenyúlásai fölött, szívesen adnak nekik néhány százmilliárdot a magyar adófizetők pénzéből. Önök erre sem a parlamenttől sem a magyar választóktól nem kaptak felhatalmazást. És azt is érdemes megjegyezniük: a minden paksi dokumentumot 30 évre titkosító törvény még nincs hatályban – erről a mostani megállapodásról el kell számolniuk a nyilvánosság előtt.
Felszólítjuk a kormányt, hogy haladéktalanul állítsa le az összes olyan titkos tárgyalást a paksi bővítés ügyében, amelynek a célja külföldi politikai vagy gazdasági érdekcsoportok kiszolgálása, és azonnal hozzanak nyilvánosságra minden olyan a megállapodást, amelyet a bővítési projekt jövőbeni nyugati partnercégeivel megkötöttek, vagy megkötni szándékoznak.
Budapest, 2015. március 4.
Tisztelettel:
Jávor Benedek, európai parlamenti képviselő
Párbeszéd Magyarországért

Paksi bővítés: legyen titkos a helyszín is!

Közzétéve:
Tizenöt helyett immár harminc évre akarja titkosítani az Orbán-kormány a paksi bővítés szerződéseit. A PM-nek sokkal jobb ötlete van: vagy egyáltalán ne kössenek szerződéseket (így nem kell semmit titkosítani, és egyébként is minden úgy lesz, ahogy az oroszok akarják, fölösleges ezt lepapírozni), vagy pedig ne csináljanak olyasmit, amit csak titokban lehet elkövetni.
unnamed
A magyar közvéleménynél már a teljes paksi dokumentáció 15 éves titkosítása is kiverte a biztosítékot, az Orbán-kormány azonban emeli a tétet: most már 30 évre akarnak mindent titkosítani – nem csak a műszaki és az üzleti adatokat, hanem az előkészítő anyagokat is, vagyis tényleg mindent, amiből a külvilág megérthetné, mit és mennyiből építenek.
Ha tényleg az a cél, hogy külső kontroll nélkül lehessen elkölteni 4000 milliárd forintnyi közpénzt, a PM-nek lennének jobb ötletei:
– egyáltalán ne kössenek szerződéseket, mindig fizessünk ki minden számlát, amit a Roszatom és alvállalkozói benyújtanak (a valóságban most is ez fog történni, de a javaslatunk alapján meg lehetne spórolni rengeteg papírmunkát),
– egész Tolna megyét nyilvánítsák műveleti területté, és titkosítsák a beruházás helyszínét is, így mindenféle civil és hatósági okvetetlenség nélkül lehetne hazatalicskázni a milliárdokat.
Ha viszont a kormány és a Fidesz-közeli holdudvar nem az évszázad lopására készül, akkor fölösleges mindent titkosítani: a tisztességes szerződéseket nem kell félteni a nyilvánosságtól.
Budapest, 2015. február 27.
Jávor Benedek európai parlamenti képviselő

Brüsszelben érhet véget a bővítési (rém)álom

Közzétéve:

Amit a PM már hónapok óta prognosztizál, az most kezd valósággá válni: immár a Financial Times is arról ír, hogy súlyos gondok vannak a paksi bővítési beruházás uniós engedélyezésével. A zöld párt szerint egyre biztosabb, hogy a magyar adófizetők, a parlament és az uniós intézmények elől eltitkolt szerződés alapján nem lehet Magyarországon atomerőművet építeni – minél előbb látja ezt be az Orbán-kormány, annál kisebb kár éri az országot.

 

A Financial Times szerint az Euratom, illetve az Európai Bizottság versenyszabályozásért felelős igazgatósága egyelőre nem adta az áldását a paksi projektre – holott az európai jog alapján a beruházás megvalósításához mindkettőre szükség lenne –, és könnyen lehet, hogy a magyar kormány nem is fogja megkapni a jóváhagyást.

Az Euratom az üzemanyag-ellátásra vonatkozó magyar-orosz megállapodás körül vizsgálódik, a Bizottság pedig a tiltott állami támogatás gyanúja, illetve – Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselőjének beadványa nyomán – a beruházási tender elhagyása miatt elemzi egy uniós eljárás lehetőségét.

A tiltott állami támogatás ügyében az a helyzet is előállhat, hogy az illegálisnak bizonyult támogatást vissza kell vonni, ami azonnal bedönti a pénzügyileg enélkül nem életképes projektet. Amennyiben a Bizottság nem fogadja el a nyilvános tender elhagyását, az pedig az egész bővítés leállítását jelenti. Mindez annak tükrében különösen meglepő, hogy Orbánék a szerződés aláírásakor azt állították: az EU mindenről tud, és mindent elfogadott – ez a mai ismeretek szerint nem felel meg a valóságnak.

A PM a most megfogalmazott aggályokat az elmúlt hónapokban már a magyar és az európai parlamentben is szóvá tette. Az ellenzéki párt szerint az egyre kilátástalanabb beruházás előkészületeit a jogi és a pénzügyi részletek tisztázásáig azonnal le kell állítani, és haladéktalanul biztosítani kell a folyamat teljes átláthatóságát: a magyar adófizetőknek nincsenek fölösleges ezermilliárdjaik egy finanszírozhatatlan és befejezhetetlen atomerőműre.

Brüsszel elől is eltitkolta a kormány a paksi szerződést

Közzétéve:

Úgy tűnik, a magyar kormány számára is kínos azoknak a megállapodásoknak a tartalma, amelyeket az oroszokkal kötöttek a paksi bővítésről. Orbánék nem csak a közvélemény, hanem az Európai Bizottság előtt is titkolják a szerződéseket – Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője végigjárja a jogi utat a dokumentumok kiszabadításáért.

A paksi bővítéssel kapcsolatos orosz-magyar megvalósítási megállapodások aláírás után Jávor Benedek levélben fordult Margarethe Vestagerhez, az Európai Bizottság versenyügyi biztosához, azt tudakolva, hogy hogy a beruházás ügyében tiltott állami támogatás miatt zajló uniós vizsgálat lezárulta előtt indokolt volt-e újabb szerződést kötni az oroszokkal. Mint emlékezetes, a magyar kormány az aláírás napján azt állította: előzetesen minden szükséges egyeztetést lefolytatott az EU-val. Ehhez képest Margarethe Vestager válaszleveléből az derül ki, hogy a Bizottság nem adott előzetes hozzájárulást a szerződések megkötéséhez, és tovább folytatja a tiltott állami támogatás gyanúja miatt indított eljárást.

Természetesen magukat a megvalósítási megállapodásokat is próbáltuk megismerni, mivel úgy véljük, hogy 4000 milliárd forintnyi közpénzt nem lehet titokban elkölteni, még az Orbán-kormánynak sem. A Paksi Atomerőmű részvényeit birtokló MVM kérdésünkre azt közölte, hogy a miniszterelnökséget vezető miniszter titkos adattá minősítette a megállapodásokat. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től (a Paks II projektcég tulajdonosától) megtudtuk, hogy ők nem adatkezelők, ezért nem adhatnak ki semmit. Ugyanezt állítja a miniszterelnökség is, amely a megállapodások titkosítását végezte. A Paks II. projektcég pedig azt írta, hogy a kért adatok nem közérdekűek, ezért nincs módjuk azokat átadni.

Összefoglalva: az egyik titkosítja, bár nem az övé, a másik nem adhatja oda, mert titkos, a harmadik nem adatkezelő, ezért nem tud segíteni – így rejtik el az adófizetők elől az adóbefizetéseik elköltését.

Jávor Benedek az adatvédelmi hatóságvezetőjéhez fordult a szerinte jogsértő titkosítás felülvizsgálatáért, és az EP-képviselők jogállásáról szóló törvény adta felhatalmazást érve betekintést kér a ma még titkos papírokba, és az Európai Parlamentben is további erőfeszítéseket tesz a tervezett bővítés hátterének tisztázásáért: az évszázad legnagyobb magyar beruházása nem maradhat Orbán Viktos és Vlagyimir Putyin magánügye.

Lesz egy-két szavuk Pakshoz

Közzétéve:

Több szempontból is kifogásolhatja az Európai Bizottság a paksi atomerőmű tervezett bővítését. Problémás, hogy a döntés előtt nem volt közbeszerzés, és elképzelhető, hogy a projekt tiltott állami támogatásban is részesül – Brüsszelben kutakodtunk a témában.

Közbeszerzési eljárás nélkül döntött a kormány arról, hogy az atomerőmű  két új blokkját a Roszatom fogja építeni – ez szúrja a leginkább az Európai Unió végrehajtó  és felügyelő  testületének szemét. Decemberben a Fidesz egy törvényjavaslattal is bebiztosította, hogy a közbeszerzési törvény ne vonatkozzon a projektre. Ennél kisebb horderejű ügyben is marasztalt már el tagállamot az Európai Bizottság. Most, hogy Oroszország nap mint nap egyre keményebbeket üzen az EU-nak, egy ilyen építkezés kiemelt figyelmet kap Brüsszelben.

Jobb lett volna kiírni a pályázatot

A kormány úgy véli, az eljárás megfelelt az EU által szabott követelményeknek. „A kormányzat az Oroszországi Föderáció  és a Magyar Kormány közötti megállapodást az aláírás előtt megküldte az Európai Bizottságnak és az nem emelt kifogást ellene” – válaszolta az EUrologusnak a Miniszterelnökség sajtóirodája. „Az Euratom Egyezmény értelmében a nagy atomenergetikai beruházásokat be kell jelenteni. Ennek az előírásnak a magyar kormány augusztusban eleget tett.”

A Bizottság azonban egyelőre csak láttamozta a szerződéseket, ami nem jelent egyben jóváhagyást is. Ennél fontosabb, hogy az Euratom szabályoknak való megfelelés nem oszlatja el a versenyjogi aggályokat.

Brüsszeli forrásaink szerint a vizsgálatnak csak az első  szakasza kezdődött el, és elképzelhető, hogy rendellenességekre bukkannak.

„A Bizottság tárgyalásokat folytat a magyar hatóságokkal a projekthez kötődő lehetséges problémákról, többek között a közbeszerzési eljárás egyes elemeiről és az állami támogatás meglétéről” – mondta az EUrologusnak Ricardo Cardoso, a testület versenyjogért felelős szóvivője.

Tiltott állami támogatás?

Az EU működéséről szóló szerződés értelmében (194. cikk) minden tagállam saját maga választhat a különböző energiaforrások közül és joga van hozzá, hogy önállóan döntsön „energiaellátásának általános szerkezetéről”. Az állami segítséggel megvalósuló projektek azonban nem torzíthatják a gazdasági versenyt.

Fotó: Medvey Johanna Forrás: index.hu
Fotó: Medvey Johanna
Forrás: index.hu

Tavaly Nagy-Britanniának kellett részletesen bizonyítania az Európai Bizottság előtt, hogy a tervezett dél-angliai atomerőművük, a Hinkley Point nem részesül aránytalanul sok állami támogatásban. Több ponton is módosítaniuk kellett a 10 ezer milliárd forintos költséggel épülő  erőmű finanszírozási tervét ahhoz, hogy októberben végül zöld utat kapjon a beruházás. Az egyik legfontosabb feltétel az volt, hogy jelentősen csökkenteni kellett a befektetésre nyújtott állami garancia mértékét.

A Miniszterelnökség szerint a magyar erőművel kapcsolatban nem adódhatnak ilyen bonyodalmak.

„A paksi projekt a megtérülési mutatói alapján olyan kedvező, hogy nincs szükség állami támogatásra a finanszírozási konstrukcióban.”

Ezzel kapcsolatban több konzultációra is volt az Európai Bizottság Versenyjogi Igazgatóságával” – írták válaszukban.

Megéri?

Aszódi Attila, a Paksi Atomerőmű  teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos december elején azt nyilatkozta, hogy „kellő  megtérülési rátával” üzemel majd az erőmű. Ami azt is jelenti, hogy amíg vissza nem fizetik a hitelt, addig a mostaninál is jóval drágábban, 30 forint/kWh áron kell értékesíteni a paksi áramot.

Ez a magas ár is csak akkor tartható, ha a költségek nem fognak időközben növekedni – mondta az EUrologusnak Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért energiaügyekkel foglalkozó  EP-képviselője. „Erre pedig még nem volt példa. Különösen, ha az egész Fidesz-holdudvar ebből akar Rolex órát venni” – tette hozzá. „A költségek már most egyre nagyobbak – magyarázta. –  Az eredeti 1500 milliárd forint helyett, már 3800 milliárdnál tartunk. Később pedig a 3200 milliárd forintos kamatterhet is ki kell termelni. A négyes metró egy szolid, takarékos projekt volt ehhez képest” – adott hangot véleményének a magyar EP képviselő.

Nemcsak a zöldpárti politikusoknak szúrja a szemét a paksi projekt. A fideszes képviselők frakciótársa, a francia Philippe Juvin (UMP – Union pour un Mouvement Populaire) írásbeli kérdést intézett az Európai Bizottsághoz az ügyben decemberben. Többek között azt firtatja, hogy

„Magyarország száz százalékos elköteleződése az oroszok felé a nukleáris energiában nem köpi-e arcon az EU energiabiztonsági stratégiáját.”

Az atomenergia-iparban igencsak érdekelt Franciaország bizonyára nem repes az örömtől, hogy kihagyták a paksi tervekből.

Ennek ellenére nem biztos, hogy az oroszokon kívül bárki más elvállalta volna a projektet –  vélekedik Jávor Benedek. „Hinkley bebizonyította, hogy „piaci alapon nem lehet atomerőművet építeni.”

A francia Areva sem építené  meg, a német RWE az összedőlés szélén, az E.ON is gyengélkedik. Az európai iparág rossz bőrben van: csak Kínában, Indiában, Oroszországban építenek atomerőművet. A finn projektről Fennovoimában már maguk sem tudják, hogy mennyibe kerül” – magyarázta.

Az oroszoknak lesz rá pénze?

Korábban írtunk róla, hogy az orosz gazdaság kínok között vonaglik a gyengülő olajár miatt, miközben Ukrajnában háborúzik. EU-s diplomata körökből olyan véleményeket hallunk, hogy az orosz gazdaság fejjel zuhan a betonba, és orosz vezetők komolyan gondolkodnak a lehetőségen, hogy eljöhet az a pont, ahol választani kell: a hadsereget tartják meg vagy nyugdíjakat fizetnek.

Képes lesz-e Oroszország tartani magát a négyezermilliárd forintos paksi hitelmegállapodáshoz? Orbán Viktor december közepén azt mondta, hogy Oroszországot nem szabad leírni, mert a devizatartalékaik rendkívül erősek, a gazdasága pedig újjászervezhető. A Miniszterelnökségről azzal nyugtatták az EUrologust, hogy a szerződéseket 2014. december 9-én az orosz fél úgy írta alá, hogy figyelembe vette a nemzetközi finanszírozási környezetet. Majd hozzátették, hogy „a projekt első  3 évében elsősorban tervezési, telephelyvizsgálati és engedélyezési munka zajlik, aminek a forrásigénye töredéke az építési munkálatok pénzigényének.”  Ezt úgy is érthetjük, hogy abban bíznak: ha egyelőre még nincs is pénze Moszkvának, a kezdeti szakaszban valahogy mégiscsak kiköhögik azt a keveset, és mire elkezdődik a valódi építkezés, talán minden helyrejön.

 

2013-ban hatvanezer liter bóros víz folyt el a paksi erőműben

Közzétéve:

A PM-et a párt egyik informátora arról tájékoztatta, hogy 2013 májusában egy üzemzavar nyomán körülbelül hatvanezer liter bóros víz folyt el a paksi erőműben – közölte az MTI-vel Jávor Benedek pénteken, hozzátéve: hivatalos érdeklődésére az illetékesek lényegében megerősítették az információt, de tájékoztatásuk szerint nem jutott ki sugárszennyezett anyag a területről. Az EP-képviselő szerint az egyes blokk élettartam-hosszabítása úgy történt meg, hogy az akkori vizsgálatok nem tárták fel: ott is korrodálódott a csőrendszer.

2015-01-16 14.27.03

    A politikus elmondása szerint a meghibásodás a hármas blokk kiégetett kazetták pihentetésére szolgáló medencéjének keringető rendszerében történt, és a csövek korróziójából fakadt. A Párbeszéd Magyarországért (PM) információi szerint a bóros víz a rendszerből a betonágyazatba szivárgott el. Ez a folyadék korrodálhatja a vasbetont és ezzel csökkentheti az ellenálló képességét – közölte Jávor Benedek.
Azt mondta, a szivárgásról hivatalosan sem az Országos Atomenergia Hivatal (OAH), sem pedig a MVM Paksi Atomerőmű Zrt. nem tájékoztatta a nyilvánosságot. Hozzátette, az esetről egyedül 2013 novemberében jelent meg egy cikk a Világgazdaságban, de abban az erőmű egy „elkenős, a problémát minimalizálni igyekvő” tájékoztatást adott. Az erőmű a meghibásodásról az Országos Atomenergia Hivatalt sem tájékoztatta időben, a hivatal a saját ellenőrzései során jutott arra a következtetésre, hogy valamilyen probléma lehet. Miután az OAH megkereste az erőművet, ott előbb szóban, majd írásban is elismerték a hibát – mondta Jávor Benedek.
A vizsgálat – ismertetése szerint – rámutatott, hogy a csövek erősen korrodálódtak, ezért a hármas blokkban ki kellett cserélni a csőrendszert, amely – bár kisebb mértékben – az egyesben és a kettesben is korrodálódott. Jávor Benedek hangsúlyozta, hogy az egyes blokk élettartamát úgy hosszabbították meg húsz évvel, hogy az akkori vizsgálatok nem tárták fel ezt a hibát. Szerinte ezek alapján a vizsgálatok alapossága és az engedélyező hatóság elkötelezettsége is kétségbe vonható.
Kérdésre válaszolva közölte: az erőmű tájékoztatása szerint az elfolyt bóros víz részben egy kiépített gyűjtőrendszerbe, részben pedig hordókba került. Az erőmű azt közölte, hogy a területről nem jutott ki sugárszennyezett anyag, mert a figyelőkutakban nem tapasztalták a sugárzás növekedését – tette hozzá.

MTI

(Kiemelt kép forrása: index.hu)

Jávor Benedek: 2013-ban hatvanezer liter bóros víz folyt el a paksi erőműben

Közzétéve:

Budapest, 2015. január 16., péntek (MTI) – A PM-et a párt egyik informátora arról tájékoztatta, hogy 2013 májusában egy üzemzavar nyomán körülbelül hatvanezer liter bóros víz folyt el a paksi erőműben – közölte az MTI-vel Jávor Benedek pénteken, hozzátéve: hivatalos érdeklődésére az illetékesek lényegében megerősítették az információt, de tájékoztatásuk szerint nem jutott ki sugárszennyezett anyag a területről. Az EP-képviselő szerint az egyes blokk élettartam-hosszabítása úgy történt meg, hogy az akkori vizsgálatok nem tárták fel: ott is korrodálódott a csőrendszer.

    A politikus elmondása szerint a meghibásodás a hármas blokk kiégetett kazetták pihentetésére szolgáló medencéjének keringető rendszerében történt, és a csövek korróziójából fakadt. A Párbeszéd Magyarországért (PM) információi szerint a bóros víz a rendszerből a betonágyazatba szivárgott el. Ez a folyadék korrodálhatja a vasbetont és ezzel csökkentheti az ellenálló képességét – közölte Jávor Benedek.
    Azt mondta, a szivárgásról hivatalosan sem az Országos Atomenergia Hivatal (OAH), sem pedig a MVM Paksi Atomerőmű Zrt. nem tájékoztatta a nyilvánosságot. Hozzátette, az esetről egyedül 2013 novemberében jelent meg egy cikk a Világgazdaságban, de abban az erőmű egy „elkenős, a problémát minimalizálni igyekvő” tájékoztatást adott. Az erőmű a meghibásodásról az Országos Atomenergia Hivatalt sem tájékoztatta időben, a hivatal a saját ellenőrzései során jutott arra a következtetésre, hogy valamilyen probléma lehet. Miután az OAH megkereste az erőművet, ott előbb szóban, majd írásban is elismerték a hibát – mondta Jávor Benedek.
    A vizsgálat – ismertetése szerint – rámutatott, hogy a csövek erősen korrodálódtak, ezért a hármas blokkban ki kellett cserélni a csőrendszert, amely – bár kisebb mértékben – az egyesben és a kettesben is korrodálódott. Jávor Benedek hangsúlyozta, hogy az egyes blokk élettartamát úgy hosszabbították meg húsz évvel, hogy az akkori vizsgálatok nem tárták fel ezt a hibát. Szerinte ezek alapján a vizsgálatok alapossága és az engedélyező hatóság elkötelezettsége is kétségbe vonható.
    Kérdésre válaszolva közölte: az erőmű tájékoztatása szerint az elfolyt bóros víz részben egy kiépített gyűjtőrendszerbe, részben pedig hordókba került. Az erőmű azt közölte, hogy a területről nem jutott ki sugárszennyezett anyag, mert a figyelőkutakban nem tapasztalták a sugárzás növekedését – tette hozzá.

PM: nem titkosítható 4000 milliárd forint elköltése

Közzétéve:

Jávor Benedek, az Együtt-PM listájáról megválasztott európai parlamenti képviselő betekintést kér a titokká nyilvánított paksi megvalósítási megállapodásokba, és eljárást kezdeményez a vélhetően szabálytalan titkosítás miatt az adatvédelmi hatóságnál. A politikus szerint az adófizetőknek az évszázad legnagyobb állami beruházásánál jogukban áll tudni, hogy mire költik az adóforintjaikat, és mit kapnak majd a pénzükért.

A tervezett paksi bővítéssel kapcsolatban eddig nyilvánosságra hozott megállapodások (az orosz-magyar egyezmény és a hitelszerződés) nem tartalmazzák a válaszokat a beruházás legfontosabb kérdéseire. Így ma sem tudható, hogy mennyibe kerül majd pontosan a létesítmény, mit épít fel (és mennyiért) a Roszatom, illetve mit kell a magyar államnak magára vállalnia a kiegészítő beruházások közül. A részletek az év vége előtt sebtében megkötött három megvalósítási megállapodásban lapulnak, ezeket azonban az Orbán-kormány 15 évre titkosította.

Jávor Benedek az aláírás óta kéri a dokumentumokat az MVM-től illetve a Paks II projektcégtől, ám az érintettek a papírok kiadását megtagadták, ara hivatkozva, hogy azokat az illetékesek titkosították. Ez azonban a politikus álláspontja szerint nem történhetett meg szabályosan, hiszen az atomerőmű ügyeiben született bírósági ítéletek sokasága tartalmazza, hogy az állami vállalat közfeladatot ellátó cég, amely közpénzekkel és közjavakkal gazdálkodik, így a szerződései – a személyes adatok kivételével – közérdekű adatnak tekintendőek.

Jávor ezért képviselői jogosítványaival élve betekintést kér a titkosított szerződésekbe, egyúttal pedig Péterfalvi Attilához fordul azt kérve, hogy az adatvédelmi hatóság kezdjen titokfelügyeleti eljárást, tisztázva, indokolt és törvényes volt-e a titkosítás. A Párbeszéd Magyarországért meggyőződése, hogy 4000 milliárd forintot egy jogállamban nem lehet titokban elkölteni – a közpénzek felhasználóinak vállalniuk kell az átláthatóságot.

 

Jávor Benedek: tévúton jár a magyar energiapolitika

Közzétéve:

Budapest, 2014. január 5., hétfő (MTI) – Tévúton jár a magyar kormány energiapolitikája, nincs még egy európai uniós tagállam, amelyik ennyire kiszolgáltatná energetikai rendszerét Oroszországnak – jelentette ki Jávor Benedek európai parlamenti képviselő (PM) hétfőn Budapesten.

A politikus az európai energiabiztonsági stratégiáról tartott konzultáción vett részt az EP tájékoztatási irodájában, a Millenárison működő Európa Pontban, ezt követően nyilatkozott a sajtónak.     Jávor Benedek elmondta, a magyar kormány energiaügyi lépései nem illeszkednek az európai stratégiába, amelynek egyik fő célja az energiafüggőség csökkentése.
A magyar kormány különutas politikát folytat, nincs még egy tagállam, amelyik ilyen mértékben szembemenne az orosz energiafüggés leépítésével – mondta.
Az EP-képviselő példaként említette: Magyarországon „megteremtették a jogszabályi feltételeit, hogy az orosz Gazprom hozzáférjen a magyar gáztározókhoz”, és a kormány egyre inkább szűkíteni próbálja a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos megállapodások nyilvánosságát.
Az Oroszország iránti, ilyen mértékű elköteleződés komoly értetlenkedést vált ki Magyarország partnerei körében, különösen Lengyelországban és a balti államokban – jegyezte meg.     Az amerikai palagázkitermelés felfutásának várható hatását firtató kérdésre Jávor Benedek azt felelte, meggyőződése, hogy az amerikai palagázból nyert cseppfolyós földgáz esetleges megjelenése nem fogja alapvetően megváltoztatni az európai gázpiacot.     Az Európai Bizottság 2014 tavaszán javasolta új európai energiabiztonsági stratégia kidolgozását; a koncepció kiemelt eleme az Európai Unió energiafüggőségének csökkentése. A 28-ak energiaszükségletük több mint felét az EU-n kívülről szerzik be; 2012-ben az EU-ban felhasznált kőolaj 90 százaléka és a földgáz 66 százaléka származott importból.

Levél Lázárnak: megint rossz lóra tettünk?

Közzétéve:

 

Levélben fordult Lázár Jánoshoz, a miniszterelnökséget vezető miniszterhez a Párbeszéd Magyarországért azt tudakolva, mikor veszi észre a kormány, hogy a rubelválság és az Oroszország egyre komolyabb elszigetelődését hozó krízis miatt kénytelen lesz átértékelni energetikai terveit. A PM szerint kétségessé vált, hogy az orosz fél megbízható partner lehet-e a paksi beruházásban, ugyanakkor semmi jele, hogy az Orbán-kormány felkészült-e a projekt újratervezésére.

A napokban elmélyült rubelválság rávilágított az orosz gazdaság gyengeségére, kiszolgáltatottságára és nyilvánvaló versenyképtelenségére. Bizonyságot nyert, hogy alacsony hozzáadott értékű termékekkel nem lehet tartósan versenyképes gazdaságot működtetni. Az események igazolják Orbán Viktor helyzetértékelésének téves voltát: amit a kormányfő az orosz gazdaság erejében látott, az legfeljebb délibáb – írja levelében a PM.

A párt szerint aggasztó, hogy az Orbán-kabinet a paksi hitelszerződés sajnálatos ratifikációja a befejeződéshez közelít, és a szerződés szerint Magyarországnak hamarosan meg kell határoznia a következő költségvetési időszakban lehívandó első kölcsönrészlet összegét.

Mielőtt erre sor kerülne, a magyar közvélemény számára is megnyugtatóan tisztázni kellene, hogy jelenleg az orosz állam képes-e eleget tenni a szerződéses kötelezettségének, azaz képes –e hitelnyújtásra – áll a levélben. A PM arra is kíváncsi, hogy a kormány meghatározta-e, mennyi kölcsönt kívánnak felvenni 2015-ben, és mikor lenne esedékes az első hitelrészlet lehívása.

Az aggodalmakat indokolttá teszi, hogy a rubelválság során a rubel súlyosan gyengült a dollárral és az euróval szemben is. Míg tavaly ilyenkor 1 euró 45 rubel volt, addig most már megjárta a 85-ös csúcsot is, beállva egyelőre a 67-es árfolyamra, ami még így is 48 százalékos gyengülést jelent.

A jelenlegi pillanat a lehető legkevésbé alkalmas Oroszország számára egy euróban jegyzett óriáskölcsön nyújtására. Mindezekre tekintettel a magyar kormánynak kötelessége, hogy nyilatkozatot kérjen orosz partnerétől, képes-e Oroszország a hitel folyósítására, vagy a megváltozott körülmények ismeretében a hitelszerződés felbontásáról kell-e inkább tárgyalnunk. A helyzet kétoldalú áttekintése és az orosz partner egyértelmű jognyilatkozata nélkül a magyar kormány részéről indokolatlan a beruházási előkészületek folytatása, amelyért minden politikai és jogi felelősség az Orbán-kormányt terheli – fogalmaz a Párbeszéd Magyarországért.