JÁVORT Az EU-BA!

Támogasd Te is küzdelmünket a zöld és igazságos jövőért!

Európai Parlamenti jelentés készül a körkörös gazdaságról – fontos lépés a fenntarthatóság irányába

A körkörös gazdaság az erőforrás pazarló kitermelni-felhasználni-kidobni logikával szöges ellentétben zárt anyagciklusokon, a termelési és más gazdasági folyamatok optimalizálásán, illetve a hulladékok visszaforgatásán alapuló elképzelés, aminek többszörös haszna van az Európai Unió országaiban: jelentősen kisebb lesz a külső erőforrásigényünk, rengeteg kiadást lehet megtakarítani, egyúttal munkahelyeket teremteni és nem utolsó sorban a környezeti terhelésünket csökkenteni.

Az Európai Bizottság idén év végéig egy új körkörös gazdaság javaslatcsomagot ígér, s ezzel összefüggésben az Európai Parlamentben jelentés készül. Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságban én voltam felelőse a jelentéshez tartozó vélemény elkészítésének. A bizottság nagy többséggel (53 igen és 8 nem szavazattal) megszavazta a véleményt, és ez a siker reményeim szerint hozzájárul ahhoz, hogy a Parlament erős jelzést küldjön a Bizottság felé, miszerint egy átfogó, ambiciózus, számszerű célokkal bíró javaslatcsomagra van szükség.

A vélemény számos alapelvet, illetve cselekvési területet lefed. Az alapelvek közül kiemelném az erőforrás-használat gazdasági növekedéstől való abszolút szétválasztását, a toxikus anyagoktól mentes anyagciklusok létrehozását, az erőforrások többszörös, kaszkádszerű használatát, illetve a hulladékhierarchiában való elmozdulást, ami a hulladékok megelőzését és minél teljesebb hasznosítását, a hulladéklerakás és –égetés visszaszorítását eredményezi.

A cselekvési irányok közül fontosnak tartom megemlíteni a különböző hulladékáramok (pl. építési/bontási hulladék, elektronikai hulladék, élelmiszer-hulladék) megfelelő kezelését, a nagyobb arányú újrahasználat és az újrahasználatra való előkészítés számszerű célokkal való elősegítését. Emellett a termelési, gazdasági folyamatok újragondolása, fenntarthatóbbá tétele is kulcskérdés, ezért fontos például a tartós, könnyen javítható termékeket – és minimális, újrahasznosítható csomagolást – biztosító terméktervezés, a tervezett elavulás ellen ható jótállási és javítási kötelezettségek bővítése, a kiterjesztett gyártói felelősség kereteinek javítása. Aktívan kell segíteni a fenntartható anyaggazdálkodást, a másodnyersanyagok kereskedelmét, az ipari szimbiózisok, együttműködések létrejöttét. Mindehhez megfelelő pénzügyi ösztönzőket kell társítani, többek között az erőforráspazarló tevékenységek díjait megemelni, a környezetileg káros támogatásokat pedig kivezetni.

Bízom az Európai Bizottság és minden érintett belátásában – egy új, átfogó, jogilag is kötelező elemekkel és megfelelő finanszírozással bíró körkörös gazdaság javaslatcsomagot sürgetek, ami mind a térség versenyképességét, mind az élhető környezetet szolgálja.

Jávor Benedek európai parlamenti képviselő

 

Ecogisements interjú a körkörös gazdaságról

Az Ecogisements nevű online szaklapban közölt interjút -az Európai Unió körkörös gazdasággal kapcsolatos stratégiájának a kidolgozásával kapcsolatban –Benoit Theunissen készítette Jávor Benedek Európai Parlamenti képviselővel.

A cikk franciául érhető el:

L’eurodéputé hongrois du groupe des Verts Benedek Jávor a livré à Ecogisements son analyse sur l’élaboration de la future stratégie d’économie circulaire de l’Union européenne. Impliqué au quotidien dans le processus législatif de l’Union, il défend l’idée de mettre au point au plus vite un modèle européen de l’économie circulaire pour la prochaine décennie.

Dans le dossier de l’économie circulaire, tous les yeux sont braqués vers la Commission européenne. Depuis que l’équipe Juncker a annoncé l’abandon paquet économie circulaire, entreprises, ONG et gouvernements attendent un nouveau geste de sa part. L’exécutif européen n’est pourtant pas le seul organe de décision à contribuer au façonnage du nouveau modèle économique d’avenir de l’Union des 28. Le Parlement peut aussi faire preuve d’initiative en la matière.

Du haut de sa quarantaine d’années, l’eurodéputé hongrois Benedek Jávor (Groupe des Verts) reste convaincu du souffle que lui et ses pairs de l’hémicycle peuvent insuffler dans les procédures législatives vers un modèle d’économie circulaire pour l’Europe. “Le Parlement émet une opinion sur la communication de la Commission en matière d’économie circulaire”, explique-t-il, d’une part. “Ce n’est pas un texte juridiquement contraignant, mais il donne une vision sur la façon dont le Parlement conçoit le projet pour les années à venir.” Un tel document donne ainsi une idée claire des étapes et actes qu’attend le Parlement de la part de la Commission.

Les députés auront d’autre part le pouvoir d’amender le prochain paquet économie circulaire que la Commission a promis de développer de manière encore plus ambitieuse. “Nous avons donc un champ d’action vaste, mais pour pouvoir l’exploiter il faut que le Parlement reçoive une nouvelle proposition”, relativise cependant Benedek Jávor qui doute d’en voir une aboutir avant le milieu de 2016.

L’indépendance sur les matières premières

Cette attente a pour conséquence de retarder l’agenda législatif du paquet économie circulaire. “Aboutir sur une nouvelle proposition législative nécessite de longues discussions et négociations aussi bien au sein des commission parlementaires que du Conseil.”

Il n’y a pas que des enjeux environnementaux dans la partie. Le député hongrois rappelle l’urgence de trouver aussi des solutions à la crise de l’emploi et d’ouvrir le marché du recyclage à bon nombre de PME européennes. “La plupart des entreprises présentes dans le secteur du recyclage de la gestion des déchets sont des PME”, insiste-t-il. Développer une stratégie de l’économie circulaire commune aux 28 Etats membres “générerait ainsi une relance de l’économie et créerait un marché pour les entreprises européennes.”

Alors que l’indépendance énergétique de l’Europe fait régulièrement débat, l’indépendance des ressources naturelles s’avère tout aussi importante, selon Benedek Jávor. Le continent reste en effet pour l’instant fortement dépendant de l’extérieur pour son approvisionnement en matières premières. “Le bon fonctionnement de notre économie est intimement lié à des fournisseurs basés dans des régions instables, dans des dictatures ou dans des zones de crise.”

Le député hongrois rappelle l’urgence de trouver aussi des solutions à la crise de l’emploi et d’ouvrir le marché du recyclage à bon nombre de PME européennes.

Le problème a d’ailleurs été  récemment soulevé par le Parlement lors d’un vote historique à Strasbourg, visant à la mise en place d’un nouveau règlement pour prévenir les minerais de conflits. Tous nos équipements électroniques sont produits avec de nombreux métaux rares. La plus grande part de ceux-ci provient d’Afrique où certains conflits locaux sont parfois financés par l’extraction du sol de ceux-ci. “Cela montre que notre société technologique se trouve hautement dépendante de ces sources d’approvisionnement et que nous finançons certaines dictatures et groupes militaires les plus obscures juste à cause de notre modèle d’économie linéaire.”

L’accès à l’information

L’accès à l’information en la matière connaît quelques ratés. “Les citoyens européens ne sont pas correctement informés, mais je constate que même des parlementaires ne le sont pas également.” Le député observe que de nombreux de ses collègues ne possèdent pas les données de base sur les questions de dépendances des ressources, la pérennité de l’économie voire même de la façon dont les secteurs du recyclage et de la réutilisation des biens peut amener à la création d’emplois et une certaine prospérité économique.

“Il y a un fossé gigantesque à combler entre ce sur quoi il est urgent d’agir et le niveau d’information que nous avons.” L’absence d’une plus grande médiatisation de certains sujets peut ainsi avoir des répercussions de taille sur la gouvernance de notre société. Benedek Jávor perçoit là un handicap dans le mécanisme démocratique : “Cela veut dire par conséquent qu’il y a moins de pression sur les hommes et femmes politiques de la part des citoyens et donc ainsi moins de pression politique pour trouver des solutions.”

Les entreprises souffrent de l’absence de vision des politiques

Benedek Jávor  remarque par contre qu’une part de l’industrie sait quant à elle quelle pourrait être la direction à suivre en matière d’économie circulaire. Au faîte de la situation, les entreprises peuvent difficilement investir dans l’économie circulaire en l’absence d’une stratégie globale au niveau politique. “Sans un environnement légal stable, il reste très risqué d’investir dans ce secteur. Les investisseurs privés ne vont pas risquer leur argent dans un secteur où ils ne connaissent pas quelle sera la législation dans les années à venir.”

Etablir une stratégie contenant une feuille de route et des objectifs clairs nécessite de penser sur le long terme. “C’est pourquoi nous devrions avoir une vision claire de ce que nous voudrions atteindre au cours des 15 ou 20 années à venir. Ce n’est pas suffisant de penser seulement jusqu’aux prochaines élections.” Le député européen affirme que les entreprises peuvent s’adapter avec le temps à la plupart des cadres législatifs. Ce qu’elles ne peuvent faire actuellement du fait de l’absence de modèle législatif. Malgré l’urgence d’entamer une longue transition vers l’économie circulaire, Benedek Jávor ne se retrouve pas massivement sollicité par les représentants de l’industrie de la valorisation des déchets.

A biológiai sokféleségről: a kormány a fő veszélyforrás

Május 22-e a Biodiverzitás Világnapja; a most megjelent Európa Természeti Állapotáról szóló jelentés szerint az élővilág sokfélesége Európa-szerte veszélyben van, a magyar helyzet pedig rosszabb az európai átlagnál. A PM szerint ez az egyik legfontosabb ok, amiért ki kell szabadítani az államot az Orbán-rendszer fogságából: ha a kormányon múlik, természeti erőforrásai szempontjából kifosztott országot hagyhatunk a jövő nemzedékekre.

1992. május 22-én fogadták el a Biológiai Sokféleség Egyezményt – azóta a világ közvéleményében tudatosult, hogy a sokszínűség védendő érték, a földi élet fennmaradásának záloga. Az idei világnap előtt mutatta be az Európai Bizottság Brüsszelben azt a jelentést, amely súlyos aggodalmakra ad okot a veszélyeztetett fajok és élőhelyek számának növekedésével kapcsolatban. Az Európai Zöldek álláspontja szerint a sokszor uniós támogatásból megvalósuló helyi fejlesztések gyakran vezetnek a környezet értékeinek rombolásához, amire sajnos Magyarország is számos példát kínál.

A PM szerint hazánk természeti örökségére és a még mindig páratlanul gazdag hazai élővilág sokszínűségére a legnagyobb veszélyt a Fidesz-kormány rövidlátó, voluntarista, a XX. század Szovjetuniójára jellemző politikája jelenti. Az Orbán-kormány a nemzeti parkok és a zöldhatóságok leépítésével, a birtokkoncentráció erősítésével, a génmegőrző intézmények kivéreztetésével, a természetvédelmi korlátozásokat feloldó törvényekkel saját gazdasági érdekei miatt veszélyezteti az egész magyar társadalom túlélési esélyeit. A világ szerencsésebb részein már rájöttek, hogy a „természet legyőzése” az emberiség végét is jelenti – nálunk ezzel a fölismeréssel a jelek szerint meg kell várnunk az Orbán-rendszer összeomlását.

Brüsszel-Budapest, 2015. május 22.
Szabó Rebeka, a PM elnökségi tagja
Jávor Benedek európai parlamenti képviselő

A HírTV-ben az energiahatékonyságról szóló törvény elfogadásával kapcsolatban

A törvénnyel az a baj, hogy bár a megfogalmazott célkitűzés szép, de „nem rendel hozzá olyan eszközöket, amelyek révén ezt a célt ténylegesen el lehetne érni”. – Jávor Benedek

Az energiahatékonyságon kívül természetesen szóba kerül a Paksot övező titkolózás is.

A videó a képre kattintva tekinthető meg:

 

Az új uniós erdőgazdálkodási stratégiáról

Az Európai Parlamentben lezajlott új erdőstratégiára vonatkozó szavazás önmagában is fontos, de rendkívüli jelentőségű a közeljövőben esedékes további szakpolitikai viták kimenetele szempontjából is (ideértve a biomassza, illetve az élőhelyvédelmi irányelv ügyét).

Az erdők az Európai Unió (szárazföldi) területének több, mint 40%-át teszik ki. Ezek többféle funkcióval bírnak, számtalan ökoszisztéma szolgáltatást és társadalmi hasznot nyújtanak.

Az Európai Parlament AGRI Bizottságának álláspontja a gazdasági funkcióra helyezi a hangsúlyt, és aggasztó módon az EU jövőbeli energiaellátási mixben is fontos szerepet tulajdonít az erdészeti biomasszának – ennél még az Európai Bizottság bioenergiára vonatkozó álláspontja is óvatosabb.

Az erdőknek kulcsszerepük van a klímaváltozás hatásainak mérséklésében és a biodiverzitás megőrzésében, de ehhez az erdőket érintő negatív hatások megfékezésére, valóban kiegyensúlyozott, fenntartható erdő- és erdészeti erőforrás-gazdálkodásra, az erdőgazdálkodási módok erdőtípushoz igazítására, a tagállamok és az erdőtulajdonosok részéről is felelős magatartásra, hosszú távú gondolkodásra van szükség, tiszteletben tartva az erdők kapacitását, sokféle funkcióját.

A fentiekre tekintettel az EP-nek kötelessége, hogy egyértelmű üzenetet küldjön, és elvárja többek között a madár- és élőhelyvédelmi irányelvek, az illegális fakitermelés elleni akcióterv (FLEGT) előírásainak, az EU 2020-ig szóló Biodiverzitás Stratégiájának és a 7. Környezetvédelmi Akcióprogram célkitűzéseinek maradéktalan megvalósítását, illetve az erdőirtás és az erdők pusztulása (degradációja) elleni akcióterv mihamarabb kidolgozását.

Brüsszel-Budapest, 2015. április 28.
 Jávor Benedek európai parlamenti képviselő

Palagáztörvény: csak a kár a miénk

Egy parlamenti törvénymódosítással a töredékére csökkentette a kormány a palagázbányászat után fizetendő bányajáradékot. Hogy kinek kíván kedvezni az Orbán-kabinet, arról lehet vitatkozni, az viszont egyértelmű, hogy ki fog ráfizetni – a PM szerint a lépéssel csak azt értük el, hogy a kitermelés esetleges megindulása után Magyarországra a haszon helyett csupán a környezeti károk eltakarítása marad.

A talaj és a talajvíz elszennyeződése, mérgező vegyszerekkel teli hatalmas meddőhányók, a földrengésveszély megnövekedése – ezek a legismertebb hatásai a palagázbányászatnak. Magyarország hatalmas, de nehezen hozzáférhető palagázkészletekkel rendelkezik, ami azt jelenti, hogy nálunk a környezeti következmények az átlagosnál súlyosabbak lehetnek: mélyebbre kell fúrni, több vegyi anyagot kell felhasználni, és sokkal sűrűbben lakott vidéken zajlik majd a bányászat, mint az USA-ban vagy Kanadában.

Ezért is érthetetlen, hogy a kormánytöbbség 12-ről 2 százalékra csökkentette a palagázbányászat után fizetendő bányajáradékot. A tőke- és technológiaigény miatt a kitermelésre eleve csak külföldi cégeknek van esélyük, a magyar állam pedig egyedül a bányajáradék-formájában profitálhatna a bányászatból –erről most az Orbán-kormány lemondott, a környezeti károk viszont mindenképpen Magyarországot terhelik majd. Az ügylet vesztese tehát már ismert, a nyertes pedig talán egy kanadai cégcsoport, vagy a legújabb hírek szerint az orosz Gazprom Nyefty lehet. A PM szerint az eset a nemzeti érdekek kiárusításának típuspéldájaként fog bekerülni a tankönyvekbe: a jelen és a jövő nemzedékek kisemmizésére nehéz lenne ennél emblematikusabb történetet találni.
 
Brüsszel-Budapest, 2015. április 27
 Jávor Benedek európai parlamenti képviselő

Veszélyek az új GMO-szabályozásban

Az Európai Bizottság szerdán hozta nyilvánosságra javaslatát a GMO-összetevőket tartalmazó élelmiszerek és állati takarmányok szabályozásáról. A koncepció illúzióvá teszi a GMO-termékek távoltartását a magyar fogyasztóktól. A génmódosított növények termesztését tiltó tagállamok piacai épp olyan nyitottá válhatnak a GMO-tartalmú élelmiszerek előtt, mint a termelésüket széles körben engedélyező országoké. Ez pedig aláássa a korábban a magyar kormány által nagy sikerként beharangozott, a GMO-növények termesztésének tilalmát lehetővé tevő szabályozás értelmét és hatékonyságát is.

Hosszú tárgyalások után év elején fogadták el a GMO-k termesztésének új európai szabályozását. Ebben lehetővé tették ugyan a GMO-k termesztésére vonatkozó tagállami tilalmak bevezetését, ahogy azonban a PM már akkor felhívta a figyelmet, az új rendszer számos ponton nem nyújt kellő garanciákat a génmódosított termékeket elutasító fogyasztók számára. A most bejelentett új javaslat a termelés után a GMO-tartalmú termékek forgalmazását szabályozza – megkönnyítve elterjedésüket az Unió valamennyi piacán, beleértve a technológiát ellenző tagállamokat is. A koncepció szerint a tagállami kormányoknak lehetősége van ugyan bizonyos korlátozásokat bevezetni az ilyen termékek forgalmazása során, azonban a vonatkozó szabályok nem ütközhetnek a belső piac szabadságába, illetve a WTO-előírásokba. Nem nehéz belátni, hogy erre való hivatkozással szinte bármilyen korlátozó intézkedés megtámadható lesz a biotechnológiai cégek, illetve az élelmiszer és takarmánygyártók vagy forgalmazók által. A GMO-termékek tömeges megjelenése az áruházak polcain pedig kérdésessé teheti, hogy vajon mit ér a magyar termesztési tilalom, ha a hazai fogyasztók végül éppúgy GMO termékekkel fognak találkozni a tányérjukon, még ha azok más tagállamokból érkeznek is.

A bizottság javaslatát – a PM álláspontjával összhangban – egyértelműen elutasítják a nemzetközi zöld szervezetek, és a Zöldek európai parlamenti képviselőcsoportja is. Meggyőződésünk, hogy az európai GMO-szabályozásnak nem újabb kiskapukat, hanem egyértelmű, az európai fogyasztókat és a környezet biztonságát garantáló, szigorú előírásokat kell tartalmaznia.

A magyar kormány az elmúlt hónapokban elmulasztotta, hogy a termesztési szabályozás vitája során egyértelműen kiálljon számos, Magyarország szempontjából alapvető jelentőségű szigorítás mellett. Itt az idő, hogy a GMO-k forgalmazásának engedélyezéséről szóló döntéshozatalban végre következetesen kiálljon a magyar fogyasztók többségének elvárásai mellett. Mindent meg kell tenni, hogy a magyar GMO-tilalom ne csak szimbolikus rendelkezés legyen, hanem valóban távol tudjuk tartani a génmódosított termékeket a magyar piacoktól.

Brüsszel-Budapest, 2015. április 24.
Jávor Benedek európai parlamenti képviselő

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentése – Európa környezete 2015 (SOER2015)

Az Európai Parlamentben ma rendezték az Európai Környezetvédelmi Ügynökség Európa környezete 2015 (SOER2015) c. jelentésének bemutatóját magas rangú uniós döntéshozók és neves szakértők részvételével. A nagy érdeklődésre számot tartó esemény házigazdája Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért európai parlamenti képviselője volt, aki a SOER2015 jelentés megállapításaival összhangban a szakpolitikák újragondolása, fenntarthatóbbá tétele mellett foglalt állást.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség ötévente jelenteti meg átfogó, számszerűen megalapozott jelentését Európa környezetállapotáról. A jelentés témakörönként és országonként értékeli az előrehaladást és kitekintést ad a globális mozgatórugókra, illetve a jövőre nézve.

A legfrissebb jelentés az EU hetedik környezetvédelmi cselekvési programja mentén ad értékelést, megállapítva, hogy néhány kedvező rövid távú trend ellenére Európa még messze jár attól, hogy a cselekvési programban megfogalmazott 2050-es jövőképet, azaz a bolygónk felélése nélküli jólétet elérje. Különösen aggasztóak a biológiai sokféleségre és a különböző erőforrások használatára vonatkozó hosszú távú előrejelzések. A jelentés megállapítja, hogy a jelenlegi környezetpolitikai és hatékonysági erőfeszítések nem lesznek elegendőek az emberi egészséget, jólétet illetve a természeti tőkét és az ökoszisztémákat fenyegető kockázatok kezeléséhez.

A SOER2015 jelentés egy 39 országra kiterjedő szakértői hálózat bevonásával készült, széles tudásanyagra, pontos, összehasonlítható adatokra épít. A tematikus jelentések részletes megállapításai, indikátor alapú elemzései mellett az összefoglaló, ún. Szintézis Jelentésből tömör információk, a leglényegesebb megállapítások, üzenetek olvashatók ki.A helyzetértékelés mellett a jelentés a termelési és fogyasztási rendszereket érintő alapvető átalakuláshoz, a zöld gazdaság irányában való elmozduláshoz konkrét megoldási javaslatokat is kínál, a meglévő szakpolitikák maradéktalan végrehajtása mellett azok újragondolását és megerősítését szorgalmazza. Hangsúlyozza, hogy új egyensúlyt kell találnunk a környezeti károk megelőzését, kezelését, helyreállítását és az alkalmazkodást illetően.

Jávor Benedek ezzel összhangban elmondta, hogy a megfelelő döntésekhez egyértelmű jelzésekre, politikai akaratra, tájékozott és cselekvő állampolgárokra, koherens, hatásos és ambiciózus szakpolitikákra, lépésekre, a végrehajtás erősítésére, a hosszú távú fenntarthatóságot szolgáló intézményekre, alapvető szemléletváltásra van szükség.  Az Európai Bizottságnak sem szabadna visszatartani elemi fontosságú jogszabályokat, így pl. a körkörös gazdaságra vonatkozó csomagot. Az Európai Uniónak a már említett 2050-es jövőkép elérését és az állampolgárok érdekét kell néznie, amikor a jogszabályok között fontossági sorrendet állít.

A képviselő hangsúlyozta a kulcsüzeneteket, szakpolitikai elemzést és cselekvési módokat is kínáló SOER jelentés kiemelkedő jelentőségét, melynek ismerete és alkalmazása minden felelős döntéshozó kötelessége.

SOER 2015 magyar összefoglaló

A hetedik környezetvédelmi cselekvési program (angol)

Tizenöt éve zúdult Magyarországra a cián

Másfél évtizede, 2000. január 30-án szakadt át a romániai Aurul bányavállalat zagytározójának gátja, ahonnan körülbelül százezer köbméternyi ciános szennyvíz zúdult a Lápos folyóba, a Szamosba és a Tiszába. A régió legnagyobb környezeti katasztrófájának tizenöt év elteltével sincsenek a károkért helyt álló felelősei, sem kézzelfogható szabályozási vagy intézményi következményei. Népszabadság cikk

„(…)

Bár a baleset világosan megmutatta az ellenőrzési és engedélyezési rendszer hiányosságait, a szabályozásban semmilyen érdemi változás nem történt, ami a tíz évvel későbbi magyarországi vörösiszap-katasztrófához is hozzájárulhatott. Az Európai Parlamentben született egy határozat a ciános technológia betiltásáról, ám a tagállamok megosztottsága miatt a bizottság nem kezdeményezett ilyen jogszabályt, és hasonló lépés a jövőben sem várható.

Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselőjének tájékoztatása szerint járhatóbb útnak tűnik egy olyan kötelező felelősségbiztosítási rendszer bevezetése, amely túlságosan megdrágítaná a legnagyobb környezeti kockázatú bányászati technológiákat.”

Jávor Benedek írásbeli hozzászolása a GMO vitához

Az új GMO szabályozás, melyről az Európai Parlament a Tanáccsal való december negyediki megállapodást követően második olvasatban tárgyal, a tanácsi előterjesztéshez képest nagyobb mozgásteret nyújt a tagállamoknak a GMO termesztés tiltására, de jelentős visszalépést jelent a Parlament első olvasatban elfogadott álláspontjához képest. Az új irányelv legfeljebb részsikerként, de inkább sikertelenségként könyvelhető el, számos fontos kérdés, mint pl. a határon átnyúló szennyezésekből eredő károkozás, illetve a génmódosított növények termesztése révén keletkezett károkért viselt felelősség nyitott, rendezetlen maradt.

Utóbbi kérdés tartós, megnyugtató rendezését, a szennyező fizet elv tényleges érvényesítését nem sikerült elérni, mivel a Tanács sajnos nem támogatta a Parlament szigorúbb álláspontját, a szennyezés megelőzésére és kezelésére vonatkozó kötelező intézkedéseket előírását. Ehhez kapcsolódik a károkért viselt,alapvetően a biotechnológiai cégekre visszavezetendő pénzügyi felelősségének ügye, amelyre szintén csak homályos utalást tartalmaz a végső szöveg.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy továbbra is a vétlen fél, vagyis a károsult tagállam, annak hatósága, gazdálkodói és adófizetői viselhetik a szennyezésből eredő terheket.

A Tanácsnak határozottabban ki kellett volna állnia a GMO-mentes tagállamok jogos érdekeinek védelme mellett.

Emellett továbbra is elengedhetetlen az uniós szintű engedélyezés és a kockázatfelmérési eljárás reformja. Nem hagyhatjuk, hogy a tagállami tiltás lehetővé tétele az uniós GMO-engedélyezés felületesebbé válását eredményezze.