JÁVORT Az EU-BA!

Támogasd Te is küzdelmünket a zöld és igazságos jövőért!

Kötelessége-e Magyarországnak a világ rászorulóit segíteni? – Ötpárti vita

Az ENSZ várhatóan a napokban fogadja el a 2015 utáni fenntartható fejlesztési menetrendjét és az ehhez kapcsolódó fenntartható fejlesztési célokat, melyek végrehajtása minden ENSZ tagállam kötelessége. Erről a múlt héten tárgyalt a Parlament, hozzászólásomat itt olvasható.

Ennek apropóján szeptember 24-én délután 4 órától a HAND Szövetség vitát szervez Magyarország és a magyar politikusok felelőssége a világért címmel a fenntartható fejlesztési célok végrehajtásáról, ütköztetve a parlamenti frakcióval rendelkező pártok álláspontját a következő kérdésekben:

 

  • Hogyan segíthet Magyarország még hatékonyabban a fejlődő országokban élőknek?
  • Miért kell a GDP egy részét nemzetközi fejlesztésre fordítani?
  • Mit kezdjünk a háborúkból hozzánk érkező emberekkel?

 

A vita résztvevői:

    • Manninger Jenő (FIDESZ), országgyűlési képviselő, a Fenntartható Fejlődés Bizottság tagja
    • Harangozó Gábor (MSZP), országgyűlési képviselő, a Mezőgazdasági Bizottság tagja
    • Mirkóczki Ádám (Jobbik), országgyűlési képviselő, Honvédelmi és Rendészeti bizottság, valamint Nemzetbiztonsági Bizottság tagja
    • Szél Bernadett (LMP), országgyűlési képviselő, a Nemzetbiztonsági Bizottság tagja
    • Jávor Benedek (PM), európai parlamenti képviselő, az EP Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság alelnöke

 

A rendezvény helyszíne az Arany10 Kultúrház (V.ker Arany J.u.10).

További információk itt.

M4: Kormányzati pénzszivattyú után kártérítés közpénzből?

Nem találta megalapozottnak a versenyhivatal az M4-es autópálya építése kapcsán megfogalmazott kartellgyanút, vagyis a kormány a jelek szerint megalapozatlanul bontott szerződést a kivitelezőkkel. A Simicska-ügy utóhatásaként az uniós pénzre ácsingozó, túlárazott beruházás után most még kártérítést is fizethet az állam.

A PM szerint az uniót is átverni akaró kormányzat alkalmatlansága százmilliárdokba is kerülhet az adófizetőknek.

Amikor az Orbán Viktorral még baráti viszonyban lévő Simicska Lajos építette az M4-es autópályát, hiába tettük szóvá a szemérmetlen túlárazást: a kormányfő egy egyedi határozattal – a műszaki tartalom csökkentése mellett – még meg is emelte a botrányos projekt keretösszegét.

Aztán a két oligarcha összeveszett, és a beruházásról hirtelen „kiderült”, hogy a kivitelezők kartelleztek, ezért a kormány szerződést bontott velük. Most a versenyhivatal megállapította, hogy szó sem volt kartellezésről. Ez  újabb kérdéseket vet föl a kormányzati intézkedések megalapozottságát illetően.

1./ Miért lapátolták a pénzt egy olyan projektbe, amelyet az EU eleve fölöslegesnek és támogatásra érdemtelennek minősített?

2./ Miért keverik össze Orbán Viktor magánügyeit az állam pénzügyeivel?

3./ Van-e jogalapja a szerződésbontásnak a kartellvád megdőlése után.

Ha az utolsó kérdésre nemleges a válasz, akkor az állam akár még kártérítésre is kényszerülhet, így a magyar és az európai adófizetők – egyértelműen az Orbán-kormány hibái miatt – duplán fizethetnek Európa legdrágább, de valószínűleg soha el nem készülő autópályájáért.

A PM szerint ez az eset is azt jelzi, hogy a magyar állam nem működhet tovább a mindenkori Orbán-klán kifizetőhelyeként. Bízunk benne, hogy bejelentésünk nyomán az OLAF hamarosan feltárja a visszaélés-sorozat első fejezetét

Azt pedig csak remélni tudjuk, hogy előbb-utóbb a hazai hatóságok is felfigyelnek rá: itt valakik százmilliárdokkal akarták lehúzni a magyar államot, és a lopáshoz a kormány is asszisztált, most pedig közpénzből fizettetné ki a számlát.

 

 

Az ENSZ fenntartható fejlődésről szóló csúcstalálkozója – Jávor Benedek írásbeli hozzászólása az EP plenáris ülésén

2015 szokatlan lehetőséget tartogat: számos kulcsfontosságú ENSZ csúcstalálkozó esik egybe, ideértve a Fejlesztés Finanszírozása csúcsot, a 2030-ig szóló fenntartható fejlődés agendát és a Fenntartható Fejlődési Célokat (SDG-ket) kijelölő csúcsot, továbbá az Klímaváltozási Keretegyezmény részes feleinek párizsi 21. találkozóját (COP21). Utóbbi fő célja – a klímaváltozásból eredő visszafordíthatatlan változások,katasztrófák elkerülése végett – a földi átlaghőmérséklet növekedésének 2°C-on belül tartása, míg az SDG-k többek között a szegénység megszüntetését célozzák 2030-ig.

Ezek a célok, s tágabban vizsgálva a klímaváltozás, a fejlesztés és a fenntartható fejlődés kérdéskörei egymástól nem elválaszthatók – elég, ha a szárazság, élelmiszerhiány, természeti katasztrófák miatt otthonukat elhagyó klímamenekültekre gondolunk.

Ahogy az ENSZ berkein belül működött magas szintű tanácsadó testület is hangsúlyozta, ahhoz, hogy az egyes intézkedések ne gyengítsék egymást,egyetlen, az emberi méltóságot és emberi jogokat középpontba helyező, koherens keretrendszerben szabad gondolkodni, ambíciózus, kötelező erejű és egymást kölcsönösen erősítő célokkal, átlátható végrehajtási keretekkel, mérföldkövekkel, visszacsatolási lehetőségekkel.

Ezt az irányt kell az EU-nak is következetesen képviselnie és határozott lépéseket tennie egy fenntartható, a hagyományos energiahordozókon túllépő, rugalmas és a klímaváltozás káros hatásainak ellenálló világgazdaság elérése érdekében.

Az átalakulásba be kell vonni a helyi szereplőket (beleértve az legveszélyeztetettebb területeken élő őslakosokat is), építve tudásukra, alkalmazkodóképességükre. Az arányos finanszírozás, a technológiatranszfer, a kapacitásépítés szintén nélkülözhetetlenek.

 

(kép forrása: wwww.un.org)

„Létezik egy másik Magyarország”

A cikk eredetileg Frankfurter Rundschau-ban jelent meg, 2015. szept. 9., 4. o.

Jávor Benedek EP-képviselő szolidaritásról, Orbán politikájáról és az Unió mulasztásairól

Az interjút készítette: Peter Riesbeck

A menekültválságban a budapesti kormány az elzárkózást és a keménykedést választja. Október végéig a szerb határon egy akár 4-méter magas kerítéssel akarja megerősíteni a szögesdrót-kerítést. A menekültek embertelen állapotokról panaszkodnak a röszkei tranzitzónában – már csak egyet akarnak: továbbmenni. Hétfő este 200 elkeseredett ember tört át egy rendőrkordont: az M5-ös autópályán Budapest felé gyalogoltak, de végül, kimerülve, feladták. A tiltakozókkal szemben a túlterhelt rendőrség könnygázt vetett be.

  • Benedek úr (sic!), Ön épp most érkezett Magyarországról Strassburgba, mivel töltötte a hétvégét?

Legyek őszinte? Az osztrák határhoz szállítottam menekülteket – a saját gépkocsimmal.

  • Noha az tulajdonképpen tilos, és jövő héttől tovább szigorodnak a törvények?

Vannak helyzetek, amikben cselekedni kell. Időközben már a rendőrség sem tudja pontosan, milyen szabályok is vannak érvényben. És vannak rendőrök is, akik segítenek. Szeretném azt is hangsúlyozni, hogy sok ember van Magyarországon, aki a menekülteket segíti: vízzel, pénzzel és mással. Egész nyáron át. Létezik egy másik Magyarország, a civiltársadalomé. De létezik a hivatalos Magyarország is, az állami szerveké… Hadd szúrjak itt közbe valamit! Két dolgot különböztessünk meg, mert az utóbbi időben sok félreértés volt. Egyfelől az európai menekültpolitikáról és az ún. dublini rendszerről van szó.  Ennek bukását figyelhetjük meg jelenleg Magyarországon – de ez az összes EU-tagország kormányának közös kudarca. Magyarországon uralkodóvá vált az a nézet, hogy a menekültproblémával magunkra hagytak bennünket. A budapesti Keleti pályaudvaron készült képek mutatják: egy humanitárius válság humánus választ követel.

  • Ez elsősorban nem egy kerítésből áll…

Nem, de a többi kormány hosszú ideig csak tétlenül figyelt. A Bizottság is. Túlságosan is Olaszországra és Görögországra koncentrált. Holott mindenki tudta, hogy a Nyugat-Balkánon át vezető útvonal lesz az új, Közép-Európába vezető út. És Magyarországon sem csak a szerb határon épülő kerítéssel eszkalálódott a helyzet. Orbán Viktor miniszterelnök kormánya már azelőtt óriásplakátokkal hangolta a közvéleményt a menekültek ellen. És Európa hagyta, hogy mindez a szemei előtt megtörténjen.

  • Jean-Claude Juncker bizottsági elnök egy előre meghatározott menekültkvóta-rendszert javasol. A magyar kormány az ódzkodásával nincs egyedül: Lengyelország, Csehország, Szlovákia és a balti államok is nagyon visszafogottan nyilatkoznak erről. Mik ennek a kelet-európai elutasító magatartásnak az okai?

Még egyszer: van egy másik Magyarország. És van egy másik Csehország. És Lengyelország. Európában is megvan ugyanez.

  • De a többségi vélemény más, és a hivatalos politika is. Jacques Rupnik francia történész ennek az okát a vasfüggöny mögött elzárva eltöltött hosszú években látja. A szocialista időszak zárt társadalma kétségtelenül hozzájárult ehhez. Nincsenek multietnikus társadalmi tapasztalatok, mint például Franciaországban és Nagy-Britanniában; a posztkoloniális társadalmak más tapasztalati tőkével rendelkeznek az integrációt illetően. De az integráció problémáit illetően is. Ez is a történtek egyik oka. De hol látja a menekültekkel és migránsokkal szembeni kelet-európai elutasítás történelmi okait?

Minden bizonnyal szerepet játszik a szocialista időszak öröksége. De döntő az is, hogy ezek a társadalmak magukat mindig áldozatnak látják. Vegyük Magyarországot! A magyarok a nemzetiszocializmusnak és a szocializmusnak is az áldozataiként tekintenek magukra. Aki csak áldozatként látja magát, abban nem fejlődik ki a mások iránti felelősségérzet. Ez mutatkozik meg most.

  • A történész Rupnik is a kelet-európai országok többnemzetiségű múltjára utal, például a cári Oroszországban vagy a Habsburg Monarchiában, amely szerinte túlzó nacionalizmushoz vezetett. Eszerint „megkésett nemzetekről” is beszélhetünk, ahogyan azt Helmuth Plessner is kifejtette?

Minden tiszteletem a történeti magyarázati modelleké: van egyfajta társadalmi „jetlag” Kelet-Európában, ezzel egyetértek. Történelmi erőhatások is. De számomra ez túlságosan figyelmen kívül hagyja a politika folyamatokat alakító erejét. Milyen modellt hirdetett az EU Kelet-Európában 1989 után? A neoliberalizmust! Ennek nagyszerűen utána lehet olvasni a bécsi történész, Philipp Ther „Öreg kontinens, új rend” című könyvében. Aki kizárólag az egyéni teljesítményt hirdeti, az ne csodálkozzon, ha hiányzik a szolidaritás.

Mit tehet most Európa? A Bizottság hosszan hallgatott. Későn cselekszik, de a megfelelő irányban. Most egy elosztási kvóta-rendszert kell beindítania. De azt is meg kell mondania, hogy érvényben van-e még a dublini rendszer vagy sem.

 

 

Menekültügyi közös állásfoglalás – közlemény

Az Orbán kormánynak nem embertelen különutas megoldásokat kell keresni, nem kell tovább szítani a feszültségeket, táplálni az ellenséges érzéseket, hanem az unióval szorosan együttműködve kell megtalálni a rövid- és hosszú távú megoldásokat a menekültválság megoldására.

 

Az Európai Parlament ma megerősítette, hogy a jelenlegi  helyzetben gyors, összehangolt és emberséges cselekvésre van szükség. Minden tagállamnak részt kell venni a közös Európai menekült-politika kialakításában, sürgősen meg kell teremteni a legális és biztonságos utat a menekülteknek A Parlament határozottan kiállt amellett is, hogy a kerítés nem megoldás a jelenlegi helyzetre, az kizárólag további menekülteket kerget az embercsempészek karjaiba.

 

A magyar kormánynak és személyesen Orbán Viktornak is ideje lenne belátnia, hogy a magyarországi helyzetet csak úgy lehet megoldani, hogy szolidáris és együttműködő az unióval. Ez az alapja minden méltányos eljárásnak és a közös fellépésnek. Most itt van a lehetőség, hogy a kormány belássa, eddigi álláspontja és tevékenysége eredménytelen volt. Nem kizárni kell magunkat az európai közösségből, hanem szorosan együttműködve segíteni.

 

Mint a most elfogadott  „Közös állásfoglalásra irányuló indítvány ” egyik előterjesztője

remélem, hogy a kormány végre belátja, hogy a gyűlöletkeltés, a megosztás politikája nem vezet sehova. Tarthatatlan az a humanitárius válsághelyzet, ami ma Magyarországon van. Elfogadhatatlan, hogy a magyar állam helyett a menekülteknek a legalapvetőbb ellátását kizárólag elkötelezett állampolgárok biztosítják.

Budapest Szíve: hány milliárdot kell visszafizetnünk a korrupció miatt?

Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért európai parlamenti képviselője a Budapest Szíve Program körüli szabálytalanságokkal kapcsolatban levélben fordult az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz (OLAF). Giovanni Kessler főigazgató válaszában megerősítette, hogy a projekt számos szerződésével kapcsolatos vizsgálat lezárultát követően az OLAF kérte a Legfőbb Ügyészséget hatósági vizsgálat megindítására (amely vizsgálatot a Fővárosi Főügyészség már márciusban meg is kezdte).

A válasz alapján azonban komoly további veszteségek is érhetik Magyarországot a korrupció miatt: az OLAF az Európai Bizottság Regionális és várospolitikai főigazgatóságnak a Belváros Szíve Programhoz már felhasznált uniós források visszakövetelését is javasolta. Nem tudni, hogy az összességében 15 milliárd forintos projektből mekkora összeg visszavételére kerülhet sor, az azonban látszik, hogy a kormány körüli intézményes korrupció miatt Magyarország rendszeresen veszít el uniós pénzeket.

A PM elfogadhatatlannak tartja, hogy egy korrupt kormány és simlis önkormányzati vezetők miatt rendszeresen tízmilliárdos veszteségek érjék az országot. A források visszafizetéséért az uniós pénzfelhasználást felügyelő Lázár János miniszter, és a kifogásolt beruházást irányító V. kerületi polgármester, Rogán Antal kell, hogy vállalja a felelősséget a választók és a bíróság előtt.

Az OLAF válasza itt olvasható

Jelentés a körkörös gazdaságról – mélyreható változásokat sürget az Európai Parlament

Az EP erős jelzést küldött a Bizottság felé a ma megszavazott körkörös gazdaságról szóló jelentésben – hangsúlyozta Jávor Benedek, a jelentéshez az ipari es energiaügyi bizottságban (ITRE) készült vélemény előadója. Hozzátette: az EP jelentése szerint egy átfogó, jogilag is kötelező elemekkel bíró, az erőforrás-pazarlásnak gátat szabó, zárt anyagciklusokon, a termelési és más gazdasági folyamatok újragondolásán, valamint a hulladékok minimalizálásán, visszaforgatásán alapuló új javaslatcsomagra van szükség a visszavont főleg hulladékgazdálkodási célszámokat tartalmazó javaslatcsomag helyett.
A körkörös gazdaság társadalmi, technológiai és szervezeti innovációkra épít. Az Európai Unió és tagországai helyesen ismerték fel, hogy a nyersanyagokban szegény térségünk – ez Magyarországra különösen érvényes – csak egy ilyen, mélyreható változásokkal járó, fenntartható erőforrás-politikával maradhat versenyképes. Azon túlmenően, hogy a körkörös gazdaságra való áttérés csökkenti a külső erőforrásigényünket, rengeteg kiadást lehet megtakarítani, egyúttal munkahelyeket teremteni – és nem utolsó sorban a környezeti terhelésünk is csökken.
 
A parlament a toxikus anyagoktól mentes anyagciklusok létrehozását, az erőforrások többszörös használatát, továbbá a hulladékhierarchiában való előrelépést, így a hulladékok megelőzését, a hulladéklerakás és -égetés visszaszorítását, az újrahasznosítás ösztönzését sürgeti (konkrét célszámokkal 2025-ig és 2030-ig. Az új javaslatcsomagnak a háztartási szilárd hulladékok legalább 70%-os újrahasznosításán túl az ipari és kereskedelmi hulladékok körét is le kell fednie, és a különböző hulladékáramok (pl. építési/bontási hulladék, elektronikai hulladék, élelmiszer-hulladék) megfelelő kezelését, nagyobb arányú újrahasználatát kell javasolnia.
 
Emellett a termelési, gazdasági folyamatok optimalizálása, fenntarthatóbbá tétele is kulcskérdés: a tartós, könnyen javítható termékeket biztosító terméktervezésre, a tervezett elavulás ellen ható intézkedésekre, a kiterjesztett gyártói felelősség kereteinek javítására szólít fel az EP jelentése – a környezeti szempontokon túl a fogyasztók védelme érdekében is.
 
A jelentés az erőforrás-hatékonyság szakpolitikákon átívelő szemponttá tételét is sürgeti továbbá kötelező, 30%-os erőforrás-hatékonyság javítási célszámot ír elő (2030-ig, 2014-hez viszonyítva). Hangsúlyozza továbbá, hogy aktívan kell segíteni a fenntartható anyaggazdálkodást, a másodnyersanyagok kereskedelmét, az ipari együttműködések létrejöttét is, és a fenti változásokhoz megfelelő pénzügyi ösztönzőket kell társítani, a környezetileg káros támogatásokat pedig kivezetni.
 
Magyarországnak is alapvető érdeke – a gazdaság versenyképessége és a társadalom jólléte szempontjából – egy ambíciózus, új körkörös gazdaság javaslatcsomag elfogadása, a vonatkozó kormányzati intézkedések mihamarabbi bevezetése, illetve a már működő, ebbe az irányba mutató, kisebb léptékű kezdeményezések felkarolása, kiterjesztése.
 

EP: nem korlátozzák a „panorámaszabadságot”

Az Európai Parlament elsöprő többséggel elvetette azt a nagy felzúdulást kiváltó módosító javaslatot, amely korlátozta volna a köztéri műalkotások fényképezését. Az ún. szerzői jogi direktíva végrehajtásáról szóló – most megszavazott – jelentés nem korlátozza a köztéri műalkotásokról készített képek kereskedelmi felhasználását.

A panoráma szabadságának megőrzése fontos üzenet. A Parlament álláspontja szerint az Európai Bizottságnak a javaslatban nem csak a határokon átívelő feltételekkel kell foglalkoznia, hanem kiemelten kell kezelnie a szerzői jogi védelem alól kivételek kérdését is, hiszen ez az előfeltétele annak, hogy a tudáshoz és kultúrához való hozzáférés szabadságát megőrizzük a mindennapi életben.

Az EP tehát hallgatott polgáraira és továbbra is lehetővé teszi a közterületeken készült fényképek felhasználását. Egyben felkérte a Bizottságot, hogy vizsgálja meg az egységes európai szerzői jogrendszert és az év végéig nyújtsa be ennek modernizálásáról szóló javaslatát.

Strasbourg-Budapest, 2015. július 9.
Jávor Benedek európai parlamenti képviselő

 

TTIP vita – íráseli hozzászólás

Kétségeket ébreszt az EU átlátható működésével kapcsoltban, ami az utóbbi hónapokban a TTIP kapcsán az uniós intézményekben zajlik. Pedig a történet biztatóan indult: a Bizottság tavaly társadalmi vitát indított a szabadkereskedelmi egyezmény vitarendezési mechanizmusról, ahol a részt vevő több mint 150 ezer ember 97%-a nemet mondott az ISDS-re, támogatva, hogy az EU ne biztosítson a külföldi befektetők számára előjogokat a nemzeti kormányokkal illetve hatóságokkal szemben. Néhány hónap alatt 14 tagállamban több mint kétmillió aláírást gyűjtött a „Stop TTIP” Európai Civil Kezdeményezés, ami a Bizottságot kötelezi, hogy hivatalos választ adjon a TTIP-tárgyalások leállítását és az ISDS elvetését követelő indítványra, amelyről az Európai Parlamentnek is meghallgatást kell tartania.

De úgy tűnik, túlságosan nagy üzleti érdekek forognak kockán ahhoz, hogy az uniós polgárok véleménye dönthessen. Az EP két legnagyobb frakciója, az EPP és az S&D olyan jelentést fogadtatott el a Parlamenttel, amely az eredeti javaslatot átírva nem vetette el egyértelműen az ISDS-t, sőt a szocialisták egy kompromisszumnak beállított átcsomagolási trükkel valójában a Bizottság ISDS-párti álláspontját készülnek támogatni.

 

foto forrása: http://frackfreegtrmanchester.org.uk/blog-stop-ttip-or-were-fracked/

Önálló korrupcióellenes ügyészséget!

Önálló korrupcióellenes ügyészséget hozna létre a PM. A korrupcióellenes főügyészség és megyei ügyészségek ezekben az ügyekben  kizárólagos nyomozati jogkörrel rendelkeznének. A szervezet munkáját a Magyar Tudományos Akadémia, a jogi szakmai szervezetek, valamint civilek bevonásával felállítandó civil testület ellenőrizné.

Ahogy Jávor Benedek a sajtótájékoztatón kiemelte, a héten beterjesztendő törvényjavaslat közérdekvédelmi és bejelentővédelmi intézményeket is tartalmaz, de az alaptörvényt is módosítani kell annak érdekében, hogy a korrupcióellenes főügyész megválasztásához elengedhetetlen legyen a politikai konszenzus. Egy közérdekvédelmi hivatal létrehozására is sor kerülne a rendszerszintű problémák feltárására, és az intézményi felelősség megállapítására, valamint a bejelentők számára is biztosítva lenne az anonimitás.

A törvényjavaslatot az teszi indokolttá, hogy miközben az egyik legsúlyosabb gazdasági és társadalmi probléma a korrupció Magyarországon, addig a korrupció ellen fellépni képes hazai intézmények gyakorlatilag semmit nem tesznek. (A Polt Péter vezette ügyészség egyetlen korrupciós ügyben sem folytatott nyomozást az elmúlt öt évben.)

Hanganyag a Klubrádió archívumából (Itt érhető el)

 

Korrupcio