JÁVORT Az EU-BA!

Támogasd Te is küzdelmünket a zöld és igazságos jövőért!

Rosszkedvünk tele

2000. február elsején érkezett Magyarországra a romániai Aurul bányavállalat két nappal korábbi gátszakadása nyomán a Lápos folyóba, a Szamosba, majd a Tiszába jutott, nagyjából 100 ezer köbméternyi ciánszennyezés, és ugyanakkor került kórházba szívinfarktus gyanújával Aradi Csaba, a Hortobágyi Nemzeti Park (akkoriban még természetvédelmi terület és hatóság egyben) frissen leváltott igazgatója. A Népszabadság cikke

„(…)

Jávor Benedek anno még a Védegylet színeiben lobbizott a ciános bányászat európai betiltásáért. (Ezt az EP – részben magyar javaslatra – időközben határozatba foglalta, a jogszabály-kezdeményezési monopóliummal bíró bizottság viszont azóta is jegeli az ügyet.) Most európai parlamenti képviselőként (Együtt–PM) egy olyan kötelező uniós környezeti felelősségbiztosítási rendszer kidolgozásán és elfogadtatásán munkálkodik, amely a nagy környezeti kockázatú ipari tevékenységeknél fedezetet teremthetne a kártérítésekre, és talán a vállalatokat is felelősebb magatartásra ösztönözné.

A tényleges, kézzelfogható következményeket viszont úgy foglalja össze, hogy nem történt szinte semmi, a régió környezeti biztonságának szintje ma sem magasabb, mint 2000-ben. Az EP több irányelvet (bányászati, vízvédelmi stb.) módosított, ezeknek a gyakorlati hatása azonban itt a végeken egyelőre kevéssé érvényesül. Jávor szerint a magyar hatósági rendszer ma valószínűleg nem tudna olyan hatékonyan megbirkózni egy hasonló kihívással, mint tizenöt éve.

(…)”

2013-ban hatvanezer liter bóros víz folyt el a paksi erőműben

A PM-et a párt egyik informátora arról tájékoztatta, hogy 2013 májusában egy üzemzavar nyomán körülbelül hatvanezer liter bóros víz folyt el a paksi erőműben – közölte az MTI-vel Jávor Benedek pénteken, hozzátéve: hivatalos érdeklődésére az illetékesek lényegében megerősítették az információt, de tájékoztatásuk szerint nem jutott ki sugárszennyezett anyag a területről. Az EP-képviselő szerint az egyes blokk élettartam-hosszabítása úgy történt meg, hogy az akkori vizsgálatok nem tárták fel: ott is korrodálódott a csőrendszer.

2015-01-16 14.27.03

    A politikus elmondása szerint a meghibásodás a hármas blokk kiégetett kazetták pihentetésére szolgáló medencéjének keringető rendszerében történt, és a csövek korróziójából fakadt. A Párbeszéd Magyarországért (PM) információi szerint a bóros víz a rendszerből a betonágyazatba szivárgott el. Ez a folyadék korrodálhatja a vasbetont és ezzel csökkentheti az ellenálló képességét – közölte Jávor Benedek.
Azt mondta, a szivárgásról hivatalosan sem az Országos Atomenergia Hivatal (OAH), sem pedig a MVM Paksi Atomerőmű Zrt. nem tájékoztatta a nyilvánosságot. Hozzátette, az esetről egyedül 2013 novemberében jelent meg egy cikk a Világgazdaságban, de abban az erőmű egy „elkenős, a problémát minimalizálni igyekvő” tájékoztatást adott. Az erőmű a meghibásodásról az Országos Atomenergia Hivatalt sem tájékoztatta időben, a hivatal a saját ellenőrzései során jutott arra a következtetésre, hogy valamilyen probléma lehet. Miután az OAH megkereste az erőművet, ott előbb szóban, majd írásban is elismerték a hibát – mondta Jávor Benedek.
A vizsgálat – ismertetése szerint – rámutatott, hogy a csövek erősen korrodálódtak, ezért a hármas blokkban ki kellett cserélni a csőrendszert, amely – bár kisebb mértékben – az egyesben és a kettesben is korrodálódott. Jávor Benedek hangsúlyozta, hogy az egyes blokk élettartamát úgy hosszabbították meg húsz évvel, hogy az akkori vizsgálatok nem tárták fel ezt a hibát. Szerinte ezek alapján a vizsgálatok alapossága és az engedélyező hatóság elkötelezettsége is kétségbe vonható.
Kérdésre válaszolva közölte: az erőmű tájékoztatása szerint az elfolyt bóros víz részben egy kiépített gyűjtőrendszerbe, részben pedig hordókba került. Az erőmű azt közölte, hogy a területről nem jutott ki sugárszennyezett anyag, mert a figyelőkutakban nem tapasztalták a sugárzás növekedését – tette hozzá.

MTI

(Kiemelt kép forrása: index.hu)

Jávor Benedek: 2013-ban hatvanezer liter bóros víz folyt el a paksi erőműben

Budapest, 2015. január 16., péntek (MTI) – A PM-et a párt egyik informátora arról tájékoztatta, hogy 2013 májusában egy üzemzavar nyomán körülbelül hatvanezer liter bóros víz folyt el a paksi erőműben – közölte az MTI-vel Jávor Benedek pénteken, hozzátéve: hivatalos érdeklődésére az illetékesek lényegében megerősítették az információt, de tájékoztatásuk szerint nem jutott ki sugárszennyezett anyag a területről. Az EP-képviselő szerint az egyes blokk élettartam-hosszabítása úgy történt meg, hogy az akkori vizsgálatok nem tárták fel: ott is korrodálódott a csőrendszer.

    A politikus elmondása szerint a meghibásodás a hármas blokk kiégetett kazetták pihentetésére szolgáló medencéjének keringető rendszerében történt, és a csövek korróziójából fakadt. A Párbeszéd Magyarországért (PM) információi szerint a bóros víz a rendszerből a betonágyazatba szivárgott el. Ez a folyadék korrodálhatja a vasbetont és ezzel csökkentheti az ellenálló képességét – közölte Jávor Benedek.
    Azt mondta, a szivárgásról hivatalosan sem az Országos Atomenergia Hivatal (OAH), sem pedig a MVM Paksi Atomerőmű Zrt. nem tájékoztatta a nyilvánosságot. Hozzátette, az esetről egyedül 2013 novemberében jelent meg egy cikk a Világgazdaságban, de abban az erőmű egy „elkenős, a problémát minimalizálni igyekvő” tájékoztatást adott. Az erőmű a meghibásodásról az Országos Atomenergia Hivatalt sem tájékoztatta időben, a hivatal a saját ellenőrzései során jutott arra a következtetésre, hogy valamilyen probléma lehet. Miután az OAH megkereste az erőművet, ott előbb szóban, majd írásban is elismerték a hibát – mondta Jávor Benedek.
    A vizsgálat – ismertetése szerint – rámutatott, hogy a csövek erősen korrodálódtak, ezért a hármas blokkban ki kellett cserélni a csőrendszert, amely – bár kisebb mértékben – az egyesben és a kettesben is korrodálódott. Jávor Benedek hangsúlyozta, hogy az egyes blokk élettartamát úgy hosszabbították meg húsz évvel, hogy az akkori vizsgálatok nem tárták fel ezt a hibát. Szerinte ezek alapján a vizsgálatok alapossága és az engedélyező hatóság elkötelezettsége is kétségbe vonható.
    Kérdésre válaszolva közölte: az erőmű tájékoztatása szerint az elfolyt bóros víz részben egy kiépített gyűjtőrendszerbe, részben pedig hordókba került. Az erőmű azt közölte, hogy a területről nem jutott ki sugárszennyezett anyag, mert a figyelőkutakban nem tapasztalták a sugárzás növekedését – tette hozzá.

Kivéreztetni a magyar polipot

Nevezhetnénk akár a tények szerencsétlen együttállásának is, hogy éppen az idén jelent meg az Európai Bizottság első uniós korrupcióellenes jelentése (a legfertőzöttebb tagállamok között említve Magyarországot), és most robbant ki az eddigi legsúlyosabb, az amerikai és a magyar kormány között is komoly diplomáciai feszültséget okozó hazai korrupciós botrány.

De véletlenek nincsenek: úgy tűnik, hogy a korrupció szintje az EU-ban és Magyarországon is átlépte azt az ingerküszöböt, amelyen túl már sem a probléma elhallgatása, sem a szokásos figyelemelterelő látszatintézkedések bevetése nem segít. A jelek szerint most tényleg tenni kell valamit, és csupán az lehet a kérdés, hogy várhatunk-e érdemi intézkedéseket az erre hivatott intézményektől, túllép-e a politika a verbális antikorrupción, történnek-e olyan társadalmi változások, amelyek minden intézményi és politikai földindulásnál hatékonyabban vetnek gátat a közpénzek lenyúlásának, illetve lesznek-e olyan uniós köztisztviselők és politikusok, akik vállalják a korrupció elleni érdemi fellépést.

Az említett bizottsági jelentés szerint a korrupció továbbra is az egyik legnagyobb kihívás Európa számára. Egyetlen tagállam sem nevezhető korrupciómentesnek, és a jelenség összesen évi 120 milliárd euró kárt okoz (hogy legyen mihez hasonlítani: ebből a pénzből 12 új paksi atomerőművet lehetne fölépíteni). A dokumentum azt is megemlíti, hogy Magyarország azon államok sorába tartozik – Franciaország, Olaszország, Litvánia, Hollandia, Lengyelország, Románia és Spanyolország társaságában –, ahol a közbeszerzési korrupció kifejezetten jellemzőnek számít például a közúti és vasúti szállítás, a víz- és hulladékgazdálkodás, a városfejlesztés és közműépítés területén, évente legalább 1,4 milliárd euróval (430 milliárd forinttal) megkárosítva a közösséget.
Az összeállítás több, a korrupció elleni fellépést nehezítő magyar „specialitást” említ.
„Magyarország 2006-ban fogadott el a lobbitevékenységről törvényt. De tekintettel arra, hogy nem tartalmazott visszatartó erejű szankciókat, és kevés gyakorlati hatása volt, a törvényt 2010-ben hatályon kívül helyezték. Jelenleg nincs a lobbistákra vonatkozó nyilvántartásba vételi kötelezettség vagy a köztisztviselőkre nézve olyan kötelezettség, hogy a lobbistákkal való kapcsolatokat nyilvánosságra hozzák, vagy a kapcsolattartásról valamely ellenőrző szervet tájékoztassák.” Azaz Magyarországon semmi sem akadályozza meg, hogy dohánycégek írják a trafiktörvényt, és lex ilyen-olyanok szülessenek, egyes kormányközeli lobbisták személyére szabva a magyar jogrendet.
Vagy: „A közérdekű bejelentésekről szóló törvény számos hiányossággal rendelkezik, például a bejelentést tevők nem védettek az ellenük indított eljárások ellen, ha szakmai vagy kereskedelmi titkokat fednek fel.”

Nálunk tehát egy korrupciós ügy nyilvánosságra hozatalánál a legvalószínűbb és leggyakoribb fejlemény nem az érintett szereplők, hanem a bejelentők tüzetes vizsgálata, meghurcolása, perbe fogása, ahogy azt az ezermilliárdos áfacsalással a nyilvánosság elé álló Horváth Andrásnál is láttuk. (És amiről személyes tapasztalatom is van: az országos zöldhatóságnál zajló intézményesített korrupciót alátámasztó információk publikálását követően nem a később az ugyancsak általam feltárt nyelvvizsga- és diplomabotrányába végül belebukó Tolnainé ellen, hanem ellenem indított nyomozást a rendőrség.)

Aki türelmesen végigböngészte az év elején kiadott jelentést és abban a Magyarországgal foglalkozó említéseket, aligha csodálkozhatott azon, hogy a külvilág az eddigieknél egyértelműbb fellépést várna a magyar kormánytól a korrupcióval szemben. A figyelmes olvasónak az is feltűnhetett, hogy a dokumentum csak 28 fejezetből áll (mindegyik rész egy-egy tagállammal foglalkozik), és – ahogyan a Transparency International is megállapította – hiányzik a 29., az EU-intézményrendszer korrupciójával foglalkozó fejezet. Pedig lássunk világosan: a korrupció az uniós bürokráciában is jelen van. Meglehetősen hézagos az összeférhetetlenség és a lobbizás szabályozása, a jogalkotás folyamata átláthatatlan, az EU-támogatások odaítélését és felhasználását pedig szintén körüllengi a korrupciógyanú. Az ez elleni fellépés hatékonysága pedig finoman szólva is hagy némi kívánnivalót maga után. Az unió csalás elleni hivatala, az OLAF 2012-ben 60 millió euró éves költségvetéssel nagyjából 100 millió euró korrupt módon kifizetett EU-s forrást tudott visszaszerezni. Ez az összeg a harmada az egy szem M4-es autópálya építési költségének, amelynek arcátlan túlárazása miatt én magam fordultam az OLAF-hoz még a tavasszal, és amely ügyben az OLAF nem volt hajlandó vizsgálatot folytatni.
Amikor májusi megválasztásom után hozzáláttam az EP-képviselői portfólióm összeállításához, Magyarország még nem a kormányzatot átszövő korrupció híreivel szerepelt az európai sajtóban. Ugyanakkor egyértelmű volt, hogy az antikorrupciós tematika a frakciók szintjén nincs lefedve, miközben egy Kelet-Európából érkezett zöldpárti (vagyis nem valamelyik nagy és gyakran a korrupciós ügyek által érintett pártcsalád frakciójában ülő) politikusnál nem nagyon képviselhetné senki hatékonyabban ezt a témát. Azóta bekapcsolódtam az EP történetének első antikorrupciós frakcióközi munkacsoportjának megalapításába. Elkészült és már a gyakorlatban is működik a képviselői honlapom uniós vonatkozású korrupciós ügyek anonim bejelentésére szolgáló felülete. A saját stábomat antikorrupciós szakértőkkel erősítettem meg, és együttműködést alakítottam ki a témában illetékes civil szervezetekkel Brüsszelben és Budapesten egyaránt. Lépéseket tettünk egy olyan európai alap felállítása érdekében, amely a tényfeltáró újságírás számára biztosítana pénzügyi és szükség esetén jogi hátteret (ezzel kapcsolatban a bizottság már készíttetett megvalósíthatósági tanulmányt, amelyet most nagy erőkkel igyekeznek elhallgatni, de nem fogjuk hagyni). Dolgozunk az időnként a szendergő Csipkerózsika benyomását keltő OLAF felélesztésén és egy olyan európai főügyészség felállításán, amely az uniós forrásokkal kapcsolatos bűncselekményeket vizsgálhatná, lehetővé téve a gyanúsítottak elleni vádemelést a tagállamok bíróságain, akár a jellemzően permanens érdektelenséget mutató tagállami ügyészségek feje fölött is. (És amelynek a létrehozatalára vonatkozó szándékot a magyar kormánytöbbség parlamenti határozatban ítélte el. Ők nyilván tudják, hogy miért fájna nekik annyira egy hatékony korrupcióellenes szervezet.) Emellett pedig – írásbeli kérdések és parlamenti megszólalások formájában – számos olyan magyar vonatkozású ügyet igyekeztem felvetetni az EP és a bizottság napirendjére, amelyeknél az uniós támogatások eltérítése miatt vélhetően jelentős kár érte az európai adófizetőket és a magyar államot.
Terveink között szerepel az év elején publikált antikorrupciós jelentésre támaszkodva kezdeményezni egy átfogó európai antikorrupciós stratégia elkészítését. Az első visszajelzések a témával foglalkozó képviselőtársaim, szakértők és EU-s köztisztviselők részéről pozitívak, de persze még hosszú az út a megvalósításig.

A korrupció elleni küzdelem nem csak azért fontos, mert felháborít bennünket, ha a verejtékkel megkeresett jövedelmünkből befizetett adónkkal úgy bánnak a döntéshozók, mint a Csáky szalmájával. Hanem azért is, mert meggyőződésem szerint a magyar korrupció olyan méreteket öltött és olyan intézményesültté vált, hogy immár nem pusztán egy működő (gazdasági-politikai-társadalmi) rendszer bosszantó kísérőjelensége, hanem a rendszer maga. Magyarország kormányzását ma már csak a korrupciós mechanizmusokon keresztül lehet megérteni. Ez a végső motiváció a kormányzati döntések mögött, maga az ország kormányzása vált zavaró kísérőjelenséggé a korrupciót kézben tartó csoportok tevékenysége során. A korrupció megfékezése egyben ennek a végtelenül cinikus, autokratikus és antiszolidáris rendszernek a végét is jelenti. Ahhoz azonban, hogy hitelesen léphessünk fel a magyar kormányt teljesen átitató korrupcióval szemben, akkor sem szabad becsukni a szemünket, és félrefordulnunk, amikor más tagállamok vagy az unió maga bizonyul érintettnek. Nem elég – teljes joggal – simfelni a korrupt magyar kormányt, de olyan európai szabályozó- és intézményrendszert kell létrehozni, amely hatékonyan száll szembe a korrupcióval, történjen az Rómában, Brüsszelben vagy Budapesten. Semmi sem tud hatékonyabban véget vetni a korrupcióra épülő orbáni magyar modellnek.

A szerző EP-képviselő, PM.

Forrás:nol.hu.  Az írás a Népszabadság 2014. 11. 20. számában jelent meg.

Kép: Jude Potvin, http://www.michaeljournal.org/tentacles.htm

Nem szólalhatott fel Paks ügyében, Strasbourghoz fordult Jávor Benedek

A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult Jávor Benedek, mert véleménye szerint csorbult a szabad véleménynyilvánításhoz fűződő joga, amikor Kövér László házelnök nem engedte, hogy EP-képviselőként felszólalhasson a paksi bővítésről szóló parlamenti vitanapon.

Az Együtt-PM-es politikus csütörtökön, Budapesten sajtótájékoztatón elmondta: a szeptember 26-i vitanap előtt egy héttel levélben kért felszólalási lehetőséget a házelnöktől, szerinte ugyanis a bővítés kérdése európai uniós téma. Miután a házbizottság az ügyben nem tudott konszenzusos döntést hozni, Kövér László saját hatáskörben úgy döntött, hogy a téma nem európai uniós, ezért nem tette lehetővé Jávor Benedeknek a felszólalást.

Jávor Benedek úgy értékeli, Kövér László döntésével megsértette a szabad véleménynyilvánításhoz fűződő jogát.

Ezért az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, hogy a testület állapítsa meg a határozat jogszerűtlenségét, és írjon elő jogalkotási kötelezettséget Magyarország számára, mert a vonatkozó országgyűlési törvény és a házszabály rendelkezései nem megfelelőek – ismertette Jávor Benedek, aki emellett nem vagyoni jellegű kártérítésre is igényt tart.

 hvg.hu

Jávor Benedek bevinné Horváth Andrást az EP-be

Jávor Benedek PM-es EP-képviselő Horváth András egykori adóellenőr részvételével szeretne egy meghallgatást szervezni Brüsszelben. 

11 (1)

Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért politikusa, az Európai Parlament (EP) zöldpárti frakciójának tagja EP-meghallgatást kíván kezdeményezni az Egyesült Államok által kitiltott magyar vezető köztisztviselők ügyével kapcsolatban. Azt szeretné – közölte szerdán Strasbourgban magyar újságírókkal -, ha ezen a meghallgatáson Horváth András egykori adóellenőr, „aki annak idején a NAV-ügyet kirobbantotta”, be tudna számolni az általa feltárt információkról. 

Jávor szerint az amerikaiak által elrendelt beutazási tilalom összefüggésben állhat azokkal a korrupciós, illetve áfacsalási ügyekkel, „amelyeket a magyar nyomozati szervek az elmúlt hónapokban nem voltak hajlandóak érdemben vizsgálni”.

„Eljött az ideje annak, hogy az európai intézmények is szembenézzenek ezzel az üggyel” – mondta az EP-képviselő. Indoklása szerint nem tartható fenn egy uniós tagállamban olyan „megcáfolatlan gyanú”, miszerint az adóhatóság szemet huny egy ezer milliárd forintos nagyságrendet meghaladó áfacsalási ügy fölött. Az ügy – tette hozzá – nem csak Magyarországot érinti, hiszen a határokon átnyúlik, és szlovák, román, illetve egyéb vonatkozásai is vannak, tehát egyértelmű az európai illetékesség. Jávor Benedek „kínosnak” mondta, hogy az Egyesült Államok olyan lépést tesz egy uniós tagállammal szemben, amellyel kétségbe vonja, hogy ez az uniós tagállam „megfelel-e a korrupciómentesség elvárt minimumának”.

A magyar EP-képviselő elmondta: az európai parlamenti meghallgatás kezdeményezése mellett az Európai Bizottsághoz is kíván fordulni az ügyben. Szerinte az uniós javaslattevő-végrehajtó intézménynek arra kell törekednie, hogy – amennyiben lehetséges – oszlassanak el minden gyanút a magyar adóhatóság korrupciós érintettségének ügyében, ha pedig bebizonyosodik, hogy a NAV valóban érintett ilyen korrupciós ügyekben, akkor annak legyenek meg a következményei mind nemzeti, mind uniós szinten

hvg.hu

Jávor: a Gazprom Magyarországon is „állam lehet az államban”

Jávor Benedek szerint nem lenne meglepő, ha az E.ON-tól drágán megvásárolt gáztározók tulajdonosi körében hamarosan felbukkanna a Gazprom.

A Gazprom orosz energetikai vállalat, amely Oroszországban „állam az államban”, ezt a státust a jelek szerint Magyarországon is megkapja – vélekedett Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért politikusa, az Európai Parlamenti (EP) zöldpárt frakciójának tagja szerdán Strasbourgban magyar újságíróknak adott nyilatkozatában, két minapi magyar törvénymódosítás kapcsán.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az előző napon olyan módosító indítványt nyújtottak be a földgáztörvényhez, amely „gyakorlatilag kivonja a Gazpromot a hatályos magyar jogszabályok alól a földgázvezeték-létesítés ügyében”. A módosító indítvány – jegyezte meg – nem nevesíti ugyan az orosz céget, de egyértelműen „lex Gazpromról” van szó, mert ilyen vezetéképítési terv kizárólag a Déli Áramlat ügyében van.

„Most kerülőutat keres a kormány arra, hogy szemben az uniós ellenállással és a magyar jogszabályokat is fellazítva a Gazpromot kivételezett szereplővé tegye” – fogalmazott az EP-képviselő.

A másik jogi változtatás, amelyet Jávor Benedek szóvá tett, az, hogy a múlt héten a Gazpromot mentesítették a földgáz tárolásának magyarországi szabályai alól.

„Ezekben a lépésekben annak a jelét látom, hogy a Gazprom Magyarországon állammá válik az államban, amelyre nem vonatkoznak sem a magyar törvények, sem az uniós előírások” – mondta a zöldpárti politikus, aki szerint Orbán Viktor miniszterelnök az oroszokhoz köti magyar energetikát. Ezek a módosítások – vélekedett – hosszú távon rendkívül súlyos következménnyel járnak Magyarország energiabiztonságára nézve.

Jávor Benedek szerint nem lenne meglepő, ha az E.ON-tól drágán megvásárolt gáztározók tulajdonosi körében hamarosan felbukkanna a Gazprom.

 hvg.hu

 

Jávor: kiábrándítóan alacsony célokat fogalmaztak meg

A kiábrándítóan alacsony célok megfogalmazásával az Európai Unió lényegében feladta a klímaváltozás megfékezése érdekében elhatározott törekvéseit.

A péntek hajnalban elfogadott megállapodásnak nincs olyan kényszerítő ereje, hogy érdemben tudna segíteni a klímaprobléma megoldásában – mondta Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért politikusa, az európai parlamenti (EP) zöldpárt frakciójának tagja az MTI-nek.

A politikus arra reagált, hogy a péntek hajnalba nyúló megbeszélésen megállapodásra jutottak az Európai Unió állam-, illetve kormányfői a közösség 2030-ig szóló klíma- és energiastratégiájáról. Az egyezség értelmében a tagállamok kötelezően, kikényszeríthető módon az 1990-es szinthez képest legalább 40 százalékkal mérséklik szén-dioxid-kibocsátásukat, 27 százalékra növelik a megújuló forrásokból származó energia arányát energiatermelésükben, és az előrevetített számításokhoz képest szintén 27 százalékkal javítják az energiafelhasználás hatékonyságát. A megállapodásról Jávor Benedek az MTI-nek azt mondta: nagyjából az az egyetlen pozitívuma, hogy megszületett, mert amit tartalmaz, az „minden szempontból kiábrándító”. Mint mondta, előzetesen tudható volt, hogy a Nagy-Britannia és a visegrádi országok által képviselt „szkeptikus csoport” megpróbál „kigyomlálni” a megállapodásból minden kötelező és ambiciózus célt. Szavai szerint a megállapodás megszületésének, úgy tűnik, az volt az ára, hogy engedjenek ennek a csoportnak. Jelezte: a 40 százalékos kibocsátáscsökkenés hátterében alapvetően az áll, hogy az érintett kelet-közép-európai országok ezt már az 1990-es években teljesítették, amikor összeomlott a szocialista nehézipar, így ennek a feltételnek a teljesítése „nem igényel különösebb erőfeszítést részükről”. Jávor Benedek a 27 százalékos energiahatékonyság-növeléssel kapcsolatban emlékeztetett rá: 2020-ig 20 százalékkal kell ezt növelni, vagyis 2020 és 2030 között az EU nem kíván ezen a területen semmilyen érdemi lépést tenni, hiszen ez a cél minden bizonnyal anélkül is elérhető lesz. Szavai szerint ugyanez mondható el a megújuló energiákkal kapcsolatos előírásról is, hogy a 2020-as 20 százalékos szinthez képest alig várható növekedés a rákövetkező tíz évben. Az alacsony célok megfogalmazása azt jelenti, az EU hagyja működni a piaci szereplőket, de semmilyen érdemi erőfeszítést nem tesz, hogy a természetes folyamatokat felgyorsítva, szabályozással próbáljon meg ambiciózusabb célt elérni – jelentette ki.

Jávor Benedek hangsúlyozta, hogy a megállapodás nem tartalmaz tagállamokra lebontott célszámokat, vagyis „gyengébb” a 2020-ig tartó időszakra vonatkozó megállapodásnál, amely tagállami szintre lebontotta, melyik tagállamnak mennyit kell teljesítenie. A politikus szerint a megújuló energia arányát érintő alacsony cél ahhoz vezethet, hogy az ambiciózus célokat kitűző és megújuló iparral rendelkező skandináv államok, valamint Németország és Portugália ezen a területen messze előre fog szaladni, és 2030-ra jelentős versenyképességi előnyre tesznek szert a meredeken csökkenő árú megújuló energiatermelés révén. Ezzel behozhatatlan hátrányba kerülnek azok az országok, köztük a kelet-közép-európai országok, így Magyarország is, amelyek most úgy érzik, sikerült megúszniuk valamilyen költséget, de valójában saját jövőbeni versenyképtelenségüket alapozták meg ezzel a rendkívül rövidlátó, alacsony célszámokat és kevés kötelező előírást tartalmazó megállapodással – mondta Jávor Benedek.

Budapest, 2014. október 24., péntek (MTI)

Jávor Benedek bevinné Horváth Andrást az EP-be

Jávor Benedek PM-es EP-képviselő Horváth András egykori adóellenőr részvételével szeretne egy meghallgatást szervezni Brüsszelben.

IMG_5704-X2

Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért politikusa, az Európai Parlament (EP) zöldpárti frakciójának tagja EP-meghallgatást kíván kezdeményezni az Egyesült Államok által kitiltott magyar vezető köztisztviselők ügyével kapcsolatban. Azt szeretné – közölte szerdán Strasbourgban magyar újságírókkal -, ha ezen a meghallgatáson Horváth András egykori adóellenőr, „aki annak idején a NAV-ügyet kirobbantotta”, be tudna számolni az általa feltárt információkról. 

Jávor szerint az amerikaiak által elrendelt beutazási tilalom összefüggésben állhat azokkal a korrupciós, illetve áfacsalási ügyekkel, „amelyeket a magyar nyomozati szervek az elmúlt hónapokban nem voltak hajlandóak érdemben vizsgálni”.

„Eljött az ideje annak, hogy az európai intézmények is szembenézzenek ezzel az üggyel” – mondta az EP-képviselő. Indoklása szerint nem tartható fenn egy uniós tagállamban olyan „megcáfolatlan gyanú”, miszerint az adóhatóság szemet huny egy ezer milliárd forintos nagyságrendet meghaladó áfacsalási ügy fölött. Az ügy – tette hozzá – nem csak Magyarországot érinti, hiszen a határokon átnyúlik, és szlovák, román, illetve egyéb vonatkozásai is vannak, tehát egyértelmű az európai illetékesség. Jávor Benedek „kínosnak” mondta, hogy az Egyesült Államok olyan lépést tesz egy uniós tagállammal szemben, amellyel kétségbe vonja, hogy ez az uniós tagállam „megfelel-e a korrupciómentesség elvárt minimumának”.

A magyar EP-képviselő elmondta: az európai parlamenti meghallgatás kezdeményezése mellett az Európai Bizottsághoz is kíván fordulni az ügyben. Szerinte az uniós javaslattevő-végrehajtó intézménynek arra kell törekednie, hogy – amennyiben lehetséges – oszlassanak el minden gyanút a magyar adóhatóság korrupciós érintettségének ügyében, ha pedig bebizonyosodik, hogy a NAV valóban érintett ilyen korrupciós ügyekben, akkor annak legyenek meg a következményei mind nemzeti, mind uniós szinten.

hvg.hu

Nem szólalhatott fel Paks ügyében, Strasbourghoz fordult Jávor Benedek

A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult Jávor Benedek, mert véleménye szerint csorbult a szabad véleménynyilvánításhoz fűződő joga, amikor Kövér László házelnök nem engedte, hogy EP-képviselőként felszólalhasson a paksi bővítésről szóló parlamenti vitanapon.

Az Együtt-PM-es politikus csütörtökön, Budapesten sajtótájékoztatón elmondta: a szeptember 26-i vitanap előtt egy héttel levélben kért felszólalási lehetőséget a házelnöktől, szerinte ugyanis a bővítés kérdése európai uniós téma. Miután a házbizottság az ügyben nem tudott konszenzusos döntést hozni, Kövér László saját hatáskörben úgy döntött, hogy a téma nem európai uniós, ezért nem tette lehetővé Jávor Benedeknek a felszólalást.

Jávor Benedek úgy értékeli, Kövér László döntésével megsértette a szabad véleménynyilvánításhoz fűződő jogát.

Ezért az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, hogy a testület állapítsa meg a határozat jogszerűtlenségét, és írjon elő jogalkotási kötelezettséget Magyarország számára, mert a vonatkozó országgyűlési törvény és a házszabály rendelkezései nem megfelelőek – ismertette Jávor Benedek, aki emellett nem vagyoni jellegű kártérítésre is igényt tart.

hvg.hu