JÁVORT Az EU-BA!

Támogasd Te is küzdelmünket a zöld és igazságos jövőért!

Európa a láthatáron! – 2. szám

unnamed

Megkezdte működését a Közérdekvédelmi Központ

Régen dédelgetett álom bejelentése volt a Közérdekvédelmi Központ elindítása. Juhász Péterrel, az Együtt elnökével és Vágó Gáborral, a Korrupcióellenes Szövetség (KELLESZ) titkárával jelentettük be május 26-án Budapesten az árnyékügyészség útjára indítását Juhász Péter facebookos közvetítése mellett, sajtónyilvános eseményen. Az intézményt a Zöld Műhely Alapítvány és az Igazmondó Alapítvány támogatásával hoztuk létre, de további támogatókat és segítőket is örömmel fogadunk. A korrupció elleni küzdelemben mindenkire szükség van, aki tenni akar közös érdekeink védelméért és a közélet megtisztításáért. A Közérdekvédelmi Központot egyfajta árnyék korrupcióellenes ügyészségnek szánjuk, amely az állami korrupcióüldözés hiányosságai miatt a rendelkezésre álló eszközökkel igyekszik megvédeni az állampolgári érdekeket ezen a területen.  A bejelentést követően néhány napon belül megkaptuk az első állampolgári bejelentéseket, és saját ügyeken is elkezdtünk dolgozni.

A Központ facebookoldala itt, honlapja itt található.

A Közérdekvédelmi Központ elindítása ügyében vendégeskedtem a Hír tévében, valamint az ATV stúdiójában.

 

unnamed-2

Ki fizet a környezeti károkért?

Sikeres volt a május 24-én Budapesten, az Európa Pontban tartott „Ki fizet a környezeti károkért?” Tanulságok Kolontár után és az európai szabályozás konferenciánk. A helyettes ombudsman, politikai döntéshozók, neves külföldi és hazai szakértők, civilek és üzleti szereplők részvételével zajlott eseményen egyetértés volt abban, hogy a szennyező fizet elv érvényesítésén, a hatósági jogalkalmazáson, a szereplők együttműködésén javítani kell. Fontos, hogy a – ritka, megkésett – beavatkozások ne szankciókban merüljenek ki, hanem a megelőzésé legyen a főszerep.  A kármegelőzésre jól átgondolt, többlépcsős pénzügyi felelősségi rendszer (kötelező iparági biztosítással) ösztönözné a szereplőket.

Így nem az állam, nem mi, adófizetők állnánk a sokmilliárdos helyreállítási költségeket. A komoly problémák elkerülhetőek lennének, a veszélyes technológiák kiszorulnának a piacról, a lakosság nem lenne súlyos egészségügyi kockázatnak kitéve.

A részletek itt, az üggyel kapcsolatos újságcikk itt olvasható.

epa04779739 A general view of the of the European Anti-Fraud Office (OLAF) logo at the OLAF headquarters in Brussels, Belgium, 02 June 2015. A press conference was held to present the 2014 results and key activities of OLAF.  EPA/JULIEN WARNAND

Az OLAF is kiugrónak látja a korrupciót az uniós pénzek magyarországi felhasználásában

Az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF ma publikálta 2016-os jelentését. A kormány próbálhatja csűrni-csavarni, de a jelentés egyértelművé teszi: máshol is vannak ugyan bajok, de ami Magyarországon történik a korrupció területén, az valami európai léptékben kiemelkedően súlyos és obskúrus tolvajlás. Nem csak a korrupciós kockázatunk emelkedik ki, de az is párját ritkítja, hogy mennyire passzívak a korrupció üldözésére hivatott szervek.

(A fentebbi képre kattintva olvasható Jávor Benedek a témával kapcsolatos részletes blogbejegyzése.)

c028a190f98025eaa23181b11225fe96

Kiderült: az energiahatékonyság növelése ellen a magyar kormány az oroszokkal vállvetve lép fel

Oroszország a közelmúltban fogadta el friss, 2030-ig tartó gazdasági stratégiáját. Eszerint az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások térnyerése az orosz gazdaságra leselkedő legnagyobb veszélyek közé tartozik. Az immár leplezetlenül az orosz érdekek szimpla tolmácsolójaként működő magyar kormány eminens tanulóként azonnal reagált is. Az NFM a stratégia elfogadását követő pár napon belül bejelentette, hogy Magyarország ellenzi az EU energiahatékonysági célkitűzéseinek napirenden lévő emelését. A Párbeszéd szerint pedig ez lenne Magyarország érdeke, és a kormánynak ideje lenne eldöntenie, hogy végül is melyik országot képviseli.

(Kép forrása: Gazprom)

 

SSUCv3H4sIAAAAAAAEAJ2Qy27DIBBF95X6DxZrW+KRxHF/JepiDBMXlZgIcKIo8r+Xhy2x7o57Zu4wd96fH01DtCJfDeFDfxB4Ft3Ir6o7UA4d9OLaMcVoz88C5BFJmw0jeC2j551UGmDM4oODoO0cMW03jkoH6zSYBBNbi98HCItHn0ZsSELAKfYWuPn3fy5FN3shF6MjrU3aivllzGxHa/tvZ3l871Fgwlm+8sJVEIcGoQS5lFby+wzobnW0h1ZoKw2L0rZK+bASTDKIavLdaannqbLZ8IOuvlg8ub1VYLYhb7IFIyqeNEkmGDsKQU/DSdCB80HElOsf/k432fsBAAA=

Európa fordulóponton – elemzésem a Kettős Mércén

„A többsebességes Európa aligha finanszírozza bőkezűen a periféria országait. A kohéziós politikát, strukturális alapokat és más közösségi pénzáramokat elfelejthetjük. De van ennél nagyobb ár is. Az előre haladó integráció perifériájára sodródó és lemorzsolódó országok egy olyan köztes térbe kerülnek, ahol nagymértékben magukra lesznek hagyva (Orbánnak egyébként nagyjából ez is a célja). Ez a magárahagyottság azonban a várakozásokkal szemben nem a szabadságot fogja elhozni a periféria országainak, hanem a jelenleginél is nagyobb kiszolgáltatottságot.”

Megjelent a Kettős Mércén az EU válságáról, és a továbblépés lehetőségeiről szóló cikkem második része is. Az első részben a krízis természetéről, és kialakulásának okairól írtam. Most azt elemzem, hogy milyen forgatókönyvek állnak Európa rendelkezésére, melyiknek mi az esélye és mik a következményei?

Az első rész itt érhető el. Kép forrása: kettosmerce.blog.hu.

 

Nuclear power plant construction site

Búcsút mondhatunk a 4000 milliárdos paksi költségekről szőtt álomnak

Népszava interjújában arról beszélek, hogy számos jele van a paksi bővítés csúszásának, akadozásának, ez pedig nem csak azt jelentheti, hogy a beruházás költségei – hasonlóan szinte valamennyi nukleáris projekthez – jelentősen növekedhetnek, hanem azt is, hogy a költségnövekedést az orosz fél rátolhatja Magyarországra. Lépésről lépésre derül ki, hogy mennyire rossz, a magyar fél számára előnytelen szerződéseket kötöttek Orbánék Oroszországgal, legyen szó a finanszírozásról, a megvalósításról, vagy az üzemeltetésről.

Kép forrása: nepszava.hu

 

unnamed-7

Európai védelmet a közérdekű bejelentőknek!

A tübingeni (Németország) European Anti Corruption Youth Conference keretében számoltam be kezdeményezésünk állásáról, hogy egy uniós irányelv segítségével egységes minimum-szabályokat alkossunk a közérdekű bejelentők védelmére. Az általunk elkészített irányelv-tervezet nyomán az Európai Bizottságon belül is elkezdődött az érdemi munka. Az ennek a keretében tartott nyilvános konzultáció május 30-án zárult le. Folyamatosan kapcsolatban vagyunk a Bizottsággal, hogy hozzájárulásunkkal egy valóban hatékony és eredményes szabályozási javaslat születhessen.A konferencián a zöld frakció tanácsadójával, Pam Bartlett Quintanillával beszéltünk arról, hogy mik a kulcselemei egy valóban jó szabályozásnak, hol tart jelenleg a folyamat, és mit tudnak tenni a fiatalok annak érdekében, hogy mielőbb megvalósuljon a közérdekű bejelentők védelme az EU szintjén.

https://www.greens-efa.eu/en/article/news/time-to-respond-to-the-public-consultation-on-whistleblower-protection/

 

unnamed-8

Perre megyünk az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósággal (EFSA)

Több int egy éve próbáljuk meg kikényszeríteni, hogy az EFSA hozza nyilvánosságra mindazokat a tanulmányokat, amelyekre alapozva a WHO erre hivatott szervezetével, az IARC-vel szemben nem rákkeltőnek nyilvánította napjaink egyik legszélesebb körben használt, és legvitatottabb növényvédőszerét, a glifozátot. Többszöri igénylésünk dacára megtagadták a kérdéses tanulmányok egy részének teljes körű publikálását. Meggyőződésünk, hogy az Aarhusi Egyezmény alapján ezt nem tehetik meg, az európai tudományos közvéleménynek és polgároknak pedig joguk van tudni, hogy milyen bizonyítékok alapján tesz javaslatot az EFSA a glifozát akár évtizedekre való újraengedélyezésére. A zöld frakció három tagjával (Bart Staes, Heidi Hautala, és Michèle Rivasi) az Európai Unió Bíróságához fordultunk, hogy biztosítsuk az információk nyilvánosságát. A per reményeink szerint precedensértékű lehet a környezeti információk nyilvánosságra hozatalának korlátozásával szemben.

https://www.greens-efa.eu/en/article/press/gruenen-efa-fraktion-zieht-fuer-zugang-zu-glyphosat-studien-vor-gericht/

(Kép forrása: agroforum.hu)

 

unnamed-9

Az energiahatékonyság versenyképességet jelent

A Dán Királyság brüsszeli Állandó Képviseletének meghívására az energiahatékonysági irányelv folyamatban lévő módosításának kulcskérdéseiről beszéltem egy kerekasztalbeszélgetés keretében, cégek, civil szervezetek és néppárti EP-képviselők társaságában. Az energiahatékonyságot immár az ipari szereplők is jelentős gazdasági lehetőségeket és költségmegtakarítást jelentő területnek tekintik, a benne rejlő lehetőségek maximális kihasználásához azonban ambíciózus és kiszámítható európai és tagállami szabályokra van szükség. Félő, hogy azok a főleg keleti tagállamok, élen Magyarországgal, amelyek ma elutasítóak az energiahatékonysági célkitűzések növelésével és a beruházások fokozásával szemben, hosszú távon a lakosság és a gazdaság számára magasabb energiaköltségekkel kell hogy számoljanak. Ami jelentősen csökkentheti ezen országok versenyképességét, tovább növelve az EU-n belül meglévő versenyképességi különbségeket.
(Kép forrása: energiainfo.hu)

 

A hírlevélre a honlap jobboldali sávjában található HÍRLEVÉL menüpont alatt van lehetőség feliratkozni keresztnév és email cím megadásával.

Párbeszéd: orosz érdekképviselet helyett Magyarországnak kedvező energiapolitikát!

Oroszország a közelmúltban fogadta el friss, 2030-ig tartó gazdasági stratégiáját. Eszerint az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások térnyerése az orosz gazdaságra leselkedő legnagyobb veszélyek közé tartozik. Az immár leplezetlenül az orosz érdekek szimpla tolmácsolójaként működő magyar kormány eminens tanulóként azonnal reagált is. Az NFM a stratégia elfogadását követő pár napon belül bejelentette, hogy Magyarország ellenzi az EU energiahatékonysági célkitűzéseinek napirenden lévő emelését. A Párbeszéd szerint pedig ez lenne Magyarország érdeke, és a kormánynak ideje lenne eldöntenie, hogy végül is melyik országot képviseli.

Vlagyimir Putyin május 13-án rendeletben hirdette ki Oroszország 2030-ig tartó gazdasági stratégiáját. A dokumentum – egyebek mellett – azt fogalmazza meg, hogy az orosz gazdaságot veszélyeztető egyik legfontosabb fenyegetés az energiahatékonysági technológiák fejlődése és az energiafogyasztási struktúrák átalakulása világszerte. Világos, hogy immár Oroszország is tényként kezeli azokat az energiapiaci átalakulásokat, amelyeket a magyar kormányzati energiapolitika még mindig nem hajlandó tudomásul venni.

Pedig az energiarendszerek átalakulása, köztük az energiahatékonysági intézkedések erősítése Magyarország elemi érdeke volna: csökkenti az ország energiaimport-számláját, gyengíti külső energiafüggőségét, a rezsicsökkentéssel szemben jelentős és tartós megtakarítást hoz az egyes háztartásoknak, a beruházások révén munkahelyeket teremt Magyarországon és pörgeti a hazai gazdaságot.

A magyar kormányt mindez nem hatja meg. Alig egy héttel az orosz gazdaságstratégia kihirdetését követően az NFM közleményben tudatja, hogy hazánk érdekeivel éles ellentétben Magyarország Oroszország segítségére siet a „fenyegetés” elhárításában. A kormány a május közepi valettai energia tanácsülésen bejelentette, hogy ellenzi az európai energiahatékonysági célkitűzések emelését. Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője és energiapolitikusa szerint a kormány eddig is gyalázatos teljesítményt mutatott az energiahatékonyság területén, még az EU által a magyar lakosságnak erre a célra szánt összegeket is megpróbálják eltéríteni. Az európai energiahatékonysági célok aláásása azonban már nyíltan a magyarral szemben az orosz érdekek szolgálata, és a kormánynak ideje lenne eldöntenie, hogy végül is melyik országot képviseli.

Az orosz gazdaságstratégia, melynek 12. pont 6) bekezdése tartalmazza a fentieket, itt érhető el.

 

Jávor Benedek európai parlamenti képviselő

Brüsszel – Budapest, 2017. május 29.

 

(Kép forrása: Gazprom)

Párbeszéd: Állítsuk meg Orbán Viktort!

Az európai parlament ma meggyőző többséggel – jelentős számú néppárti képviselő támogatásával – elfogadta azt a négypárti javaslatot, amely felszólítja a Bizottságot a magyarországi helyzet szoros nyomonkövetésére, és az Európai Parlament belügyi, állampolgári, jogi és igazságügyi bizottságát hogy tegye meg azokat a lépéseket, amelyek  – az eddig soha nem alkalmazott –  7. cikkely aktiválásához vezethet Magyarországgal szemben.

Az Európai Parlament döntésével világossá tette, hogy nem lehet az unió alapértékeit semmibe venni. A lex CEU, a civil szervezetek vegzálása és a az „Állítsuk meg Brüsszelt” kampány, a Magyar menekültügyi szabályozás és gyakorlat Európa számára  –  és még saját pártcsaládja, a néppárti képviselők számára is –  , nyilvánvalóvá tette, hogy milyen veszélyt jelent az unióra és egész Európára nézve is Orbán Viktor és a Fidesz politikája.

A mostani, az unió történetében példátlan döntés felszólítja a Parlament állampolgári bizottságát , hogy készítsen jelentést Magyarországról, melynek nyomán az Alapszerződés 7. cikkelyében foglalt eljárás kezdeményezhető az alapvető jogok és értékek sérelme miatt.

Az állásfoglalás világossá teszi, hogy az EP jelentős többsége (393 igen, 221 nem szavazattal szemben) szerint az Orbán-kormány működése súlyosan veszélyezteti a közös európai értékek védelmét,  és szembefordul saját polgárainak többségével  is. Az állásfoglalás politikai táborokon átívelő támogatása, a jelentős számú néppárti igen szavazat arra is rámutat, hogy a Fidesz saját pártcsaládjában is komoly ellenérzések kísérik a magyar kormány tevékenységét. Az európai intézmények eddiginél határozottab fellépése gátat szabhat a demokratikus jogállam lebontásának, ezzel pedig éppen a magyar polgárok jogait, szabadságát és biztonságát védi meg az azokat veszélyeztető Orbán-kormánnyal szemben.

Itt az idő megállítani Orbán Viktort!

(Kép forrása: 24.hu)

Európa a láthatáron! – Hírlevél lehetőség a honlapon

Magyarországon a független média egyre kisebb területre szorul vissza. Felcsúti gázszerelőkből egyik évről a másikra több mint száz lapot birtokló médiamogul válik, múzeumigazgatók vásárolnak fel mérvadó gazdasági hetilapokat hogy aztán olcsó propagandatermékké silányítsanak mindent, amit a markukba kaparintottak. Egy ellenzéki politikus lehetőségei ezzel párhuzamosan egyre szűkösebbek, hogy munkájáról, eredményeiről tájékoztatást nyújtson a nyilvánosságnak. Ennek hiányában pedig az ellenzékről könnyebben alakul ki az a kép a választókban, hogy nem is végeznek semmit. Bizonyítandó, hogy ez nincs így, Európa a láthatáron!címmel hírlevelet bocsátok útjára, amely a tervek szerint kétheti rendszerességgel számol be a munkámmal kapcsolatos legfontosabb fejleményekről, eseményekről. Mindarról, ami az Európai Parlamentben történik, szakmai fórumokról, az európai jogalkotás folyamatáról. Bízva abban, hogy nem csupán az általam elvégzettekről tudok rendszeres lenyomatot eljuttatni az érdeklődőkhöz, de az Európai Parlament, az uniós intézmények sokszor távolinak tűnő tevékenységét is közelebb tudom hozni, érthetőbbé tudom tenni az olvasóknak. Fogadják szeretettel frissen induló hírlevelemet, az Európa a láthatáron!-t.

Ízelítő az első számból:

Az Európai Bizottság politikai okokból mutatott zöld jelzést a paksi gigaprojektnek

Csatát nyertünk a paksi titkosítás ügyében

Hatékony küzdelem a korrupció ellen – Konferenecia a Transparency Magyarország szervezésében.

Felhívtam Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke és jogállamiságért is felelős biztos figyelmét a magyarországi helyzet komolyságára

Európai parlamenti siker: levegővétel az NGO-knak

Felszólalásom az Európai Parlament Magyarországgal és a CEU-üggyel kapcsolatos vitájában

Korrupció korlátok nélkül: Magyarország kimarad az Európai Ügyészségből

Energiaszegénység
(Április végén házigazdája voltam a Habitat for Humanity által szervezett konferenciának, amely azt járta körül, milyen energiapolitikai eszközökkel enyhíthető a kelet-európai energiaszegénység.)

 

A hírlevélre a jobboldali sávban található HÍRLEVÉL menüpont alatt van lehetőség feliratkozni keresztnév és email cím megadásával.

Párbeszéd: Ha igazságot keres a kormány, ehhez először igazat kéne mondaniuk

Nem adja fel a kormány: bár a képtelen állítások sorát tartalmazó „Állítsuk meg Brüsszelt!” konzultációs kampányra tételes cáfolat-lista érkezett a címzettől, most kommunikációs ellentámadást indítanak, hátha sikerül meggyőzni valakit arról, hogy Magyarországnak az Európai Unió a legnagyobb ellensége. A Párbeszéd a maga eszközeivel szívesen segít, hogy kiderüljön, ki mond igazat.

Ezúttal Tuzson Bence, a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár vállalata magára a bohóc szerepét: neki kellett elővezetnie, hogy „csúsztatások és igaztalan állítások vannak az Európai Bizottság levelében a nemzeti konzultációval kapcsolatban”. Az államtitkár az általa észlelt sérelmekre rögtön egy hatalmas csúsztatással felelt, közölve, hogy egy európai parlamenti bizottság jelentése szerint is szigorítani kell a nem kormányzati szervezetek (NGO) vizsgálatát, ugyanúgy, ahogyan azt az Orbán-kormány is szeretné.

Mivel látjuk, hogy Tuzson úr rendkívül érzékeny az igaztalan állításokra, segítünk neki, hogy el ne tévedjen a tények erdejében. Az Európai Parlamentben a Fidesz pártcsaládja megpróbálkozott egy olyan jelentéssel, amely egyébként csupán a civil szervezetek uniós támogatásfelhasználásának ellenőrzését javasolta. Csakhogy az NGO-k (szemben például a pártfrakciók egy részével) eddig nem keveredtek a jogtalan pénzfelhasználás gyanújába, ezért a parlamenti többség elfogultnak és megalapozatlannak ítélte meg a szóban forgó jelentést. Ezért annak érdekében, nehogy a közvélemény összemossa az EP-t a Fidesszel, a jelentés zöldpárti árnyékelődaója, Jávor Benedek kezdeményezésére sürgősen levette a napirendjéről a szóban forgó dokumentum tárgyalását. Európában ugyanis senki nem kíván bosszúhadjáratot indítani a társadalmi szervezetek ellen, és még a jelentést előterjesztő néppárti képviselő is igyekezett a látszatát is elkerülni, hogy a jelentésnek bármi köze volna ahhoz, amit Magyarországon a Fidesz művel.

Ha a kormányzati kommunikációért felelős államtitkárnak valóban elege van az igaztalan állításokból, a Párbeszédre mindig számíthat: a civilekkel kapcsolatban például az az igazság, hogy a Fidesz putyinista akcióját mindenki kínosnak tartja, és semmilyen azzal párhuzamba állítható próbálkozás nincs napirenden az európai intézményekben. Ez a tempó a keleti autokráciák sajátja – amelyek közé Tuzson Bence és kormánya is egyre hézagmentesebben simul be.

Brüsszel-Budapest, 2017. május 8.

 

(Kép forrása: 24.hu)

Párbeszéd – Senki nem tudja, miért nem kellett Magyarországnak betartani az EU-s jogot Paks II ügyében

Jean-Claude Junckerhez, az Európai Bizottság elnökéhez fordul Jávor Benedek, mert úgy tűnik még a Bizottságban sem tudja senki pontosan mit jelent az a technikai kizárólagosság, ami miatt  az Európai Bizottság 2016 novemberében lezárta a Paks II közbeszerzésének hiánya miatt indított kötelezettségszegési eljárását.

Jávor Benedek európai parlamenti képviselő a Bizottság döntése után megkeresett minden magyar érintett minisztériumot, szervet és vállalatot, aki Paks II tervezésében, építésében érintett lehet, valamint megkereste részletekért az Európai Bizottság Belső piaci Főigazgatóságát is, de az elmúlt 5 hónapban senki nem tudott magyarázatot adni az égető kérdésre: vajon mik azok a technikai paraméterek, amelyek a Roszatomon kívül mindenki mást kizártak a Paks II. projektből. Így azt sem tudni, miért állt jogában a magyar kormánynak az EU-ban kötelező közbeszerzési eljárás elhagyása.

“Magyarországon nem készült egyetlen olyan szakvélemény vagy tanulmány sem, amely szerint csak a Roszatom felel meg a magyar előírásoknak, sőt a második Orbán-kormány komoly tárgyalásokat folytatott más erőműépítő céggel is, mielőtt az orosz félnek adták a megbízást.” – hangsúlyozta az európai parlamenti képviselő. Jávor az ügyben az Országos Atomenergia Hivatalt, az MVM Paks II. projektcéget, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, a Paksi Atomerőmű Zrt.-t és a Miniszterelnökséget is megkereste azt tudakolva, hogy bármelyik szereplő készített-e a tender elhagyását megalapozó elemzést vagy szakmai anyagot. A válaszok egytől egyig tagadták, hogy ilyen anyagot bármely érintett készített volna. A Miniszterelnökség cinikus válasza szerint a magyar kormány nem is tudja, hogy milyen érvek miatt zárta le a Bizottság a kötelezettségszegési eljárást

“Döbbenetes, hogy az Európai Bizottság is a magyar kormány keze alá játszik, és ők sem hajlandóak információt adni a döntés indokairól.” mondta a Párbeszéd képviselője, aki szerint ez azt támasztja alá, hogy Paks II. tenderének hiányát a Bizottság politikai okokból hagyta jóvá, és az eljárást, valójában megfelelően megalapozott indokolás nélkül szüntette meg. Ennek a gyanúnak a tisztázása az Európai Bizottság felelős igazgatóságai együttműködésének hiányában Juncker elnök feladata – szögezte le Jávor -, és addig nem nyugszom, amíg a nyilvánosság világos választ nem kap arra az alapvető kérdésre, hogy miként volt lehetséges az európai jog semmibe vétele egy ilyen súlyú ügyben.”

Az érintett intézmények válaszai itt, a Juncker elnöknek írt levél itt olvasható.

(Kép forrása: 24.hu)

Párbeszéd: Orbán elbukta az atomtitkot

Párbeszéd: Orbán elbukta az atomtitkot

Akkor is be kell tartanod a törvényeinket, ha Magyarország miniszterelnöke vagy – ez az üzenete Lázár János bejelentésének, hogy a kormány feloldja a mindenre kiterjedő paksi titkosítást. Az önkéntes titokminiszter csupán azt felejtette el hozzátenni, hogy előre megmondtuk: nem lesz jó vége, ha megpróbálják az összes részletet eltitkolni, és hogy a Párbeszéd fellépése nyomán az adatvédelmi hatóg kényszerítette rá őket a visszakozásra.

Kis győzelem a jogállam magyarországi híveinek, és nagy bukás Orbánéknak: ha hihetünk az atom-ügyben elvétve igazmondáson kapott Lázár Jánosnak, a kormány kénytelen feloldani a titokban megkötött paksi paktum megvalósítási megállapodásainak (voltaképpen a minimum 4000 milliárd forintos beruházás kivitelezési, finanszírozási és üzemeltetési szerződéseinek) a titkosságát. A magyar adófizetők pénzével és a következő generációk biztonságával üzletelő Orbán-kabinet természetesen nem magától vált hirtelen az átláthatóság elkötelezett hívévé.

A szokatlan lépésnek hosszú előzménye van: Jávor Benedek, a Párbeszéd képviselője 2014 decemberében titokfelügyeleti eljárást kezdeményezett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH) a három megállapodás titkosításának felülvizsgálata érdekében. Péterfalvi Attila, a NAIH vezetője vagy tudatosan, vagy kapacitáshiányát elhallgatva,  gyakorlatilag bárminemű tájékoztatás nélkül kétségek között hagyni bárkit, aki a jogállam eme intézményében még bízott, de választ nem adott. Végül már az ombudsmannak is közbe kellett avatkoznia, de kéés fééves időhúzás után végre megszületett a döntés: a mindenre kiterjedő titkolózás a magyar jog alapján sem tartható.

Péterfalvi minap megérkezett, minden ésszerű időn túli válasza szerint „a minősítés tartalmáról jelenleg csak annyi állítható, hogy az a végrehajtási megállapodások teljes szövegére valószínűleg nem vonatkozhat (…) nyilvánvalóan vannak olyan részeik, amelyek nyilvánosságát nem szükséges korlátozni”.

Gratulálunk a NAIH elnökének, hogy mintegy 30 hónapnyi munkával sikerült rájönnie arra, amit minden jogtisztelő polgár tudott már a titkosítás pillanatában – és Lázár Jánosnak is az igyekezetéhez, hogy megpróbálja a kormány nagylelkűségének beállítani az információszabadsághoz való jogaink részleges biztosítását – nagyszerű képet festenek a magyar jogállam állapotáról. Egyben felszólítjuk az érintetteket a bővítési dokumentáció teljeskörű nyilvánosságának megteremtésére: bárhogy ügyeskednek is, 4000 milliárd adóforint elköltése nem a magánügyük, előbb-utóbb minden döntékkel és minden fillérünkkel el fognak számolni. De a jogállam híveinek joguk van megkövetelni, hogy ez inkább előbb következzen be, mint később: jogunk van ugyanis tudni egy olyan szerződés részleteiről, amelyeknek végsősoron a törlesztőrészleteit minden hónapban mi fizetjük ki az energia árán felül.

Éppen ezért, és hogy mindenki láthassa, hogyan működnek a magyarországi jogállami intézmények, Jávor Benedek adatkéréssel fordul Péterfalvi Attilához, hogy kiderüljön mi is történt az elmúlt két és fél évben.

Péterfalvi Attila válasza: NAIH-2017-paks titokfelügyelet válasz

Brüsszel, 2017. április 28.

(Fotó: Botos Tamás)

Párbeszéd: Az államfő kezdeményezzen népszavazást Paksról!

Áder János köztársasági elnök a Trefort gimnázium diákjaival beszélgetve azon sajnálkozott, hogy az emberek nem tudnak olyan népszavazási kérdést megfogalmazni a paksi bővítésről, amely megfelelne a Nemzeti Választási Bizottság elvárásainak. A Párbeszéd szerint a sajnálkozás helyett a köztársasági elnök akár cselekedhetne is: ha fontosnak tartja, hogy a nép döntsön, éljen elnöki jogosítványaival, és kezdeményezzen ő népszavazást!

A köztársasági elnök gimnazistákkal folytatott beszélgetése során a legelvontabb környezetvédelmi témák mellett aktuális kérdésekkel is szembesült: az egyik diák például szóba hozta a paksi bővítést, illetve a beruházással kapcsolatos népszavazási kezdeményezéseket. A köztársasági elnök szerint azért nem népszavazás döntött Paks kérdésében, mert eddig nem volt megfelelő, az NVB által elfogadható kérdés, pedig van jogi lehetőség a referendumra, „ha valaki meg tud fogalmazni egy megfelelő kérdést”.

A Párbeszéd szerint a megoldáshoz Áder Jánosnak csupán az alkotmányt kell fellapoznia: ha valóban fontosnak tartja, hogy a magyar állam legdrágább és legkockázatosabb beruházásáról a magyar nép döntsön, éljen az alaptörvényben rögzített elnöki jogkörével, és jogi stábjával konzultálva találjon szerinte jogszerű kérdést, és kezdeményezzen ő maga népszavazást a tervezett bővítésről!

A Párbeszéd biztos benne, hogy a nukleáris energia magyarországi jövőjéről érvényes döntést csak a magyar választók hozhatnak. Áder Jánosnak hatalmában áll ezt lehetővé tenni.

Brüsszel, 2017. április 25.

 

(Kép forrása: 444.hu)

Párbeszéd: Paksi hitel- orosz érdekhálóban Magyarország

A tervezett paksi bővítésért felelős kormánytag, Lázár János szerint Magyarország néhány héten belül megkezdi a paksi orosz hitel lehívását, majd a fölvett hitelrészt azonnal vissza is fizetjük. A Párbeszéd szerint az abszurd eset világosan mutatja, hogy az elkapkodott bővítési ügyletben a rosszul megkötött paksi szerződésekkel az Orbán-kormánynak nincs mozgástere: követnie kell az orosz diktátumot, akkor is, ha az ellentétes a magyar érdekkel.

Lázár szerint a valószínűleg lehívjuk az aktuális hitelrészt, majd 60 napon belül törlesztjük. Ennek természetesen nincs semmi értelme, mégis jelzésértékű: Magyarország szeretne kihátrálni az elkapkodva, előkészítés nélkül, Orbán és Putyin 2014-es váratlan megállapodása nyomán megkötött hitelszerződésből, de nem tud szabadulni. Bár Lázár János az elmúllt egy évben számtalanszor elmondta, hogy nem fogjuk igénybe venni az orosz kölcsönt, inkább a piaci finanszírozást választjuk, Vlagyimir Putyin februári látogatásakor az orosz elnök világossá tette, hogy nincs kibúvó. Így nem csak a máig közel egymillió euróba kerülő rendelkezésre tartási jutalékot kell folyamatosan fizetni, hanem a további hitelterheket is – egy olyan hitelért, amelyre nincs szükségünk.

Az eset egyértelművé megmutatja, hogy a hitelszerződés milyen rendkívül erős garanciákkal védi az orosz fél érdekeit, miközben Magyarország nem rendelkezik eszközökkel saját érdekeinek érvényesítésére. A helyzet ráadásul az, hogy nem csupán a hitelszerződés, hanem az egész paksi szerződéscsomag hasonló szellemben fogant, és végső soron sokkal inkább orosz tollbamondásnak, mint egyenlő felek szerződésének tekinthető. A kivitelezés kapcsán sokat emlegetett „turn key” szerződés például, amely kormány szerint garantálja, hogy a beruházás esetleges költségemelkedése az orosz fél kockázata, és Magyarország a szerződött összegért kész erőművet kell, hogy kapjon, valójában szintén tele van kiskapukkal, és nem garantálja, hogy nem tud drágulni a projekt. A kölcsönszerződéshez hasonlóan ez is rendkívül rugalmas az orosz fél szempontjából, arra vonatkozóan, hogy milyen körülmények mentik fel a Roszatomot a szerződött  ár betartása alól.

A megvalósítási szerződés egyértelművé teszi például, hogy ha a költségtúllépés a magyarországi engedélyezési eljárás elhúzódása miatt következik be, akkor az a magyar fél kizárólagos felelőssége. Az engedélyezési eljárások viszont az eredeti tervekhez képest már most is körülbelül egy év csúszásban vannak. Hogy ez a csúszás költségnövekedést okozó határidőtúllépés-e, az csupán a két fél alkujától függ. A két fél közül a magyar kormány pedig szemmel láthatólag semmilyen mozgástérrel nem rendelkezik, az orosz fél által diktáltak végrehajtásán túl.

A Párbeszéd szerint immár egyértelmű, hogy a tender nélkül a Roszatomnak adott a paksi projektről súlyosan hátrányos szerződéseket sikerült kötnie a magyar kormánynak. A döntés egyik okaként hivatkozott orosz finanszírozásról ma már látszik, hogy előny helyett inkább súlyos teher, és könnyen lehet, hogy az ajánlatok megversenyeztetése esetén nem csak a finanszírozásra, hanem a beruházás megvalósítására is lett volna jobb ajánlat. Az is látszik azonban, hogy az orosz érdekhálóból a kormány immár nem tud szabadulni: a szerződésekből szinte lehetetlen kihátrálni, pedig már a kormány számára is nyilvánvaló, hogy vállalhatatlanul rossz üzletet kötött. A magyar érdekeket súlyosan sértő megállapodás Orbán Viktort vétke: a miniszterelnöknek kell korrigálnia a saját hibáját, vállalva természetesen a politikai felelősséget is azért, hogy a magyar gazdaságot kiszolgáltatta a putyini Oroszországnak.

Párbeszéd: a Kúriához fordulunk a paksi népszavazás érdekében

A Nemzeti Választási Bizottság elutasította Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője által benyújtott népszavazási kérdést a paksi bővítéés a magyar energiapolitika ügyében. Az NVB rossz szokásához híven politikai megrendelést teljesített, amikor az egyértelműség hiányára hivatkozva elutasította a képviselő kérdését. “A kifogás teljesen megalapozatlan, és csak azt bizonyítja, hogy az NVB a jogszerűség helyett a párthűséget tekinti vezérlő elvnek” – reagált a döntésre Jávor, aki közölte, a döntéssel szemben kifogással él a Kúriánál.

 Az EP-képviselő által benyújtott kérdés a következő volt: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés úgy módosítsa a Nemzeti Energiastratégiát, hogy az a megújuló energiaforrások hasznosítását és az energiahatékonyság javítását előnyben részesítse az atomenergia alkalmazásával szemben?”  Az NVB szerint a kérdés az “egyértelműség hiánya” miatt nem hagyható jóvá. Az a testület fogalmazta meg ezt az állítást, amely korábban a teljességgel értelmetlen és homályos kvótanépszavazási kérdést, amelyről a kormány sem tudta egyértelműen megmondani, hogy pontosan mire vonatkozik, és mi következik belőle, fenntartások nélkül átengedte.

 Jávor szerint a kérdésben szereplő Energiastratégia elfogadása az Országgyűlés kizárólagos hatásköre, így arra vonatkozóan nem lehet nemzetközi szerződésbe ütközést kifogásolni, amivel korábbi népszavazási kezdeményezéseit elutasították – örömteli, hogy eddig az NVB is eljutott. Az újonnan kitalált érv azonban szintén teljesen megalapozatlan, az NVB döntése pedig nem csak az alapvető demokratikus elveket sérti a kormány napi politikai érdekeinek érvényesítése érdekében, hanem Magyarország energetikai jövőjét illetően is katasztrofális hatású. Jávor Benedek bejelentette, hogy a magyar energiapolitikát vakvágányra terelő végzetes döntések megakadályozása érdekében a Kúriához fellebez az NVB döntésével szemben. Egyben rámutatott, hogy a Párbeszéd további, az üggyel kapcsolatos kérdése is az NVB döntésére vár, amely egyértelmű döntési lehetőséget teremtene az Energiastratégia két részleteiben kidolgozott forgatókönyve között. Ennél a kérdésnél az egyértelműség hiánya sem lehet ok – kíváncsian várjuk, hogy mit izzad ki magából kínjában a Választási Bizottság.

 A Párbeszéd szerint súlyos hibát követ el a kormány, amikor Magyarországot a XXI. században egy múlt századi, idejétmúlt energiapolitikához köti, és mindezt az emberek megkérdezése nélkül. Ezért elengedhetetlen a népszavazás megtartása a kérdésben. A Párbeszéd reméli, hogy a Kúria a jogszerűség talaján maradva utat enged a kezdeményezésnek.