JÁVORT Az EU-BA!

Támogasd Te is küzdelmünket a zöld és igazságos jövőért!

Menekültügyi közös állásfoglalás – közlemény

Az Orbán kormánynak nem embertelen különutas megoldásokat kell keresni, nem kell tovább szítani a feszültségeket, táplálni az ellenséges érzéseket, hanem az unióval szorosan együttműködve kell megtalálni a rövid- és hosszú távú megoldásokat a menekültválság megoldására.

 

Az Európai Parlament ma megerősítette, hogy a jelenlegi  helyzetben gyors, összehangolt és emberséges cselekvésre van szükség. Minden tagállamnak részt kell venni a közös Európai menekült-politika kialakításában, sürgősen meg kell teremteni a legális és biztonságos utat a menekülteknek A Parlament határozottan kiállt amellett is, hogy a kerítés nem megoldás a jelenlegi helyzetre, az kizárólag további menekülteket kerget az embercsempészek karjaiba.

 

A magyar kormánynak és személyesen Orbán Viktornak is ideje lenne belátnia, hogy a magyarországi helyzetet csak úgy lehet megoldani, hogy szolidáris és együttműködő az unióval. Ez az alapja minden méltányos eljárásnak és a közös fellépésnek. Most itt van a lehetőség, hogy a kormány belássa, eddigi álláspontja és tevékenysége eredménytelen volt. Nem kizárni kell magunkat az európai közösségből, hanem szorosan együttműködve segíteni.

 

Mint a most elfogadott  „Közös állásfoglalásra irányuló indítvány ” egyik előterjesztője

remélem, hogy a kormány végre belátja, hogy a gyűlöletkeltés, a megosztás politikája nem vezet sehova. Tarthatatlan az a humanitárius válsághelyzet, ami ma Magyarországon van. Elfogadhatatlan, hogy a magyar állam helyett a menekülteknek a legalapvetőbb ellátását kizárólag elkötelezett állampolgárok biztosítják.

Itthon veszélyben a hulladékkezelés, Európában létrejöhet a körkörös gazdaság a hulladék újrahasznosításáért!

A magyarországi hulladékkezelés egyre nagyobb probléma, miközben a kormány inkompetens a kialakult helyzet kezelését illetően. A megoldást a PM törvényjavaslata mellett egy átfogó EU-s szabályozás jelentheti. Ennek első lépéseként az EU elfogadta a körkörös gazdaságról szóló jelentést, amely mélyreható változást sürget, többek között a hulladékkezelést illetően.

A PM szerint hiába szállították el például az Illatos úti veszélyes anyagokat, a veszélyes hulladékok országszerte komoly veszélyt jelentenek a környezetre és a közelében élő emberekre. A helyzetet nehezíti, hogy a rezsicsökkentés keretében a 2011-es szinten befagyasztották a lakossági hulladékkezelés díjait, a szolgáltatók költségeit viszont mesterségesen megnövelték, többek között a lerakási járulékkal, a regisztrációs és felügyeleti díjjal, illetve a 27 százalékos áfával.  Emiatt mára olyan helyzet alakult ki, hogy az önkormányzati kommunális szolgáltatók alig tudják ellátni feladatukat. A PM ezért azonnali beavatkozást követel és egy környezeti kármentesítési alapot hozna létre.

Az Illatos úti veszélyes hulladékkal, vagy a selypi azbeszthulladékkal kapcsolatos botrány is felhívta a figyelmet arra, hogy valami nagyon nincs rendben a hulladékgazdálkodás terén. A rezsicsökkentés a csőd szélére sodorta a kommunális szolgáltatókat, miközben emberek tömegei élnek olyan környezetben, mely veszélyt jelenthet az egészségükre. A kormány korábban megígérte, hogy a jövőben létrehoz egy kárenyhítési alapot abból a célból, hogy az Illatos útihoz hasonló telepeket fel lehessen számolni. Az ígéret azonban nem tűnik megalapozottnak a jövő évi költségvetésben, ezért a PM azt javasolta közel két hónapja, hogy hozzanak létre 5 milliárd forintos forrással egy környezeti kármentesítési alapot. Tarthatatlan ugyanis, hogy a kormány hanyagsága miatt kelljen bárkinek is környezetszennyező és veszélyes hulladékok közvetlen közelében élnie.

Eközben július első hetében az Európa Parlament elfogadta Jávor Benedek bizottsági tevékenységének hathatós közreműködésével a körkörös gazdaságról szóló jelentést. Az EP jelentése szerint egy átfogó, jogilag is kötelező elemekkel bíró, az erőforrás-pazarlásnak gátat szabó, zárt anyagciklusokon, a termelési és más gazdasági folyamatok újragondolásán, valamint a hulladékok minimalizálásán, visszaforgatásán alapuló új javaslatcsomagra van szükség Európában. Aminek következtében Magyarországon sem keletkeznének gazdátlan, veszélyes hulladékhalmok az ország számos részén.

Budapest, 2015. július 27.
Mach Péter, a PM elnökségi tagja

Budapest Szíve: hány milliárdot kell visszafizetnünk a korrupció miatt?

Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért európai parlamenti képviselője a Budapest Szíve Program körüli szabálytalanságokkal kapcsolatban levélben fordult az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz (OLAF). Giovanni Kessler főigazgató válaszában megerősítette, hogy a projekt számos szerződésével kapcsolatos vizsgálat lezárultát követően az OLAF kérte a Legfőbb Ügyészséget hatósági vizsgálat megindítására (amely vizsgálatot a Fővárosi Főügyészség már márciusban meg is kezdte).

A válasz alapján azonban komoly további veszteségek is érhetik Magyarországot a korrupció miatt: az OLAF az Európai Bizottság Regionális és várospolitikai főigazgatóságnak a Belváros Szíve Programhoz már felhasznált uniós források visszakövetelését is javasolta. Nem tudni, hogy az összességében 15 milliárd forintos projektből mekkora összeg visszavételére kerülhet sor, az azonban látszik, hogy a kormány körüli intézményes korrupció miatt Magyarország rendszeresen veszít el uniós pénzeket.

A PM elfogadhatatlannak tartja, hogy egy korrupt kormány és simlis önkormányzati vezetők miatt rendszeresen tízmilliárdos veszteségek érjék az országot. A források visszafizetéséért az uniós pénzfelhasználást felügyelő Lázár János miniszter, és a kifogásolt beruházást irányító V. kerületi polgármester, Rogán Antal kell, hogy vállalja a felelősséget a választók és a bíróság előtt.

Az OLAF válasza itt olvasható

EP: nem korlátozzák a „panorámaszabadságot”

Az Európai Parlament elsöprő többséggel elvetette azt a nagy felzúdulást kiváltó módosító javaslatot, amely korlátozta volna a köztéri műalkotások fényképezését. Az ún. szerzői jogi direktíva végrehajtásáról szóló – most megszavazott – jelentés nem korlátozza a köztéri műalkotásokról készített képek kereskedelmi felhasználását.

A panoráma szabadságának megőrzése fontos üzenet. A Parlament álláspontja szerint az Európai Bizottságnak a javaslatban nem csak a határokon átívelő feltételekkel kell foglalkoznia, hanem kiemelten kell kezelnie a szerzői jogi védelem alól kivételek kérdését is, hiszen ez az előfeltétele annak, hogy a tudáshoz és kultúrához való hozzáférés szabadságát megőrizzük a mindennapi életben.

Az EP tehát hallgatott polgáraira és továbbra is lehetővé teszi a közterületeken készült fényképek felhasználását. Egyben felkérte a Bizottságot, hogy vizsgálja meg az egységes európai szerzői jogrendszert és az év végéig nyújtsa be ennek modernizálásáról szóló javaslatát.

Strasbourg-Budapest, 2015. július 9.
Jávor Benedek európai parlamenti képviselő

 

Paks:most ki hazudik?

Jávor Benedek, a PM EP-képviselője adatkéréssel fordult az MVM Paks II. projektcéghez, kikérve azokat – a BM szerint nem titkos – adatokat, amelyeket még márciusban loptak el a cég egyik munkatársának autójából. A cég mostani válasza alapján feltételezhető, hogy nem tudják pontosan, mi volt az adathordozókon. Viszont álláspontjuk szerint a kért adatok nem adhatók ki, mivel titkosak – amivel határozottan megcáfolják a BM állítását. Az EP-képviselő válaszlevelében a követhetetlen ellentmondások tisztázása mellett a kért adatok kiadásához is ragaszkodik.

Jávor Benedek blogbejegyzésben hozta nyilvánosságra az adatkérésére a cég által küldött választ. Eszerint a képviselő által kikért adatok köre túlságosan tág, nincs konkrétan meghatározva. Ez arra utal, hogy az MVM Paks II Zrt. nincs pontosan tisztában az eltűnt dokumentumok körével, ellenkező esetben ugyanis az adatkérés rendkívül pontosan meghatározott, az ellopott adatok körére irányul.

A cég válasza szerint továbbá azért sem teljesíthető a képviselő kérése, mert a kért adatok az infotörvény és a paksi titkosítási törvény rendelkezései alapján közérdekből nem hozhatók nyilvánosságra – azaz titkosak. Ez élesen ellenkezik a Belügyminisztérium korábbi állításával, miszerint az ellopott adathordozókon nem szerepeltek titkos adatok.

Jávor szerint az illetékeseknek vagy fogalmuk sincs, mi szerepelt az adathordozókon, vagy tudják, de dokumentumok között titkos adatok is szerepelnek – ebben az esetben a BM korábban hazudott az ügyben -, vagy ki kell adniuk a kért információkat.

A PM képviselője szerint elfogadhatatlan az a szintű felelőtlenség, hazudozás és mellébeszélés, ami nem csak ezt az ügyet, hanem az egész paksi bővítési folyamatot jellemzi.

Budapest, 2015. július 8.
Jávor Benedek európai parlamenti képviselő

TTIP vita – íráseli hozzászólás

Kétségeket ébreszt az EU átlátható működésével kapcsoltban, ami az utóbbi hónapokban a TTIP kapcsán az uniós intézményekben zajlik. Pedig a történet biztatóan indult: a Bizottság tavaly társadalmi vitát indított a szabadkereskedelmi egyezmény vitarendezési mechanizmusról, ahol a részt vevő több mint 150 ezer ember 97%-a nemet mondott az ISDS-re, támogatva, hogy az EU ne biztosítson a külföldi befektetők számára előjogokat a nemzeti kormányokkal illetve hatóságokkal szemben. Néhány hónap alatt 14 tagállamban több mint kétmillió aláírást gyűjtött a „Stop TTIP” Európai Civil Kezdeményezés, ami a Bizottságot kötelezi, hogy hivatalos választ adjon a TTIP-tárgyalások leállítását és az ISDS elvetését követelő indítványra, amelyről az Európai Parlamentnek is meghallgatást kell tartania.

De úgy tűnik, túlságosan nagy üzleti érdekek forognak kockán ahhoz, hogy az uniós polgárok véleménye dönthessen. Az EP két legnagyobb frakciója, az EPP és az S&D olyan jelentést fogadtatott el a Parlamenttel, amely az eredeti javaslatot átírva nem vetette el egyértelműen az ISDS-t, sőt a szocialisták egy kompromisszumnak beállított átcsomagolási trükkel valójában a Bizottság ISDS-párti álláspontját készülnek támogatni.

 

foto forrása: http://frackfreegtrmanchester.org.uk/blog-stop-ttip-or-were-fracked/

Az Európai Bizottság vizsgálja Paks II állami támogatását

Május 22-én az Európai Bizottság hivatalosan is elindította az az eljárást, amely Paks II állami támogatását vizsgálja – derült ki abból a válaszból, amelyet Margrethe Vestager, versenypolitikáért felelős biztos írt Jávor Benedek európai parlamenti képviselő és az Energiaklub közös levelére. Ennek az eljárásnak a végén derül majd ki, hogy a beruházás finanszírozása tiltott állami támogatásnak minősül-e. Amennyiben igen, úgy az ellentétes az EU szabályaival, és Paks II költségvetésen keresztül való finanszírozását le kell állítani.

Korábban az Európai Bizottság Versenyjogi Főigazgatósága előzetes egyeztetéseket folytatott a magyar hatóságokkal az állami támogatás kérdésével kapcsolatban, az Energiaklub beadványát követően.  A biztos levele szerint május végén azonban a magyar fél hivatalosan is bejelentette Brüsszelben a projektet, arra kérve a Bizottságot, hogy hozzon határozatot arról, hogy nincs az ügyben állami támogatás.

A hivatalos notifikációs eljárás megindításáról a magyar kormány mélyen hallgat, sőt, Lázár János miniszter és Aszódi Atilla kormánybiztos is nemrég azt nyilatkozták, hogy megválaszolták az Európai Bizottság kérdéseit, és fenntartja álláspontját, hogy szerintük nincs állami támogatás a paksi beruházás finanszírozásában. Azt, hogy mire alapozza a magyar kormány ezt az állítását, nem tudjuk, hiszen minden dokumentum titkos, így többek között a hivatalos számításokat sem ismerjük.

Ezzel szemben az Energiaklub a napokban hozta nyilvánosságra azt a közgazdasági elemzést, amely bemutatja, hogy Paks II állami támogatások nélkül nem tud majd működni. A szervezet az elemzést el is juttatta a Versenyjogi Főigazgatósághoz. Európai Bizottság határozata néhány hónap múlva várható.

Közérdekű adatigénylés a bővítést megalapozó hatástanulmány 2014 májusában aktualizált változatáért

Miután fontos részletek kerültek ki Jávor Benedek, a PM EP-képviselőjének blogjára a paksi bővítés eddig eltitkolt előkészítő anyagaiból, már nincs értelme a további titkolózásnak. Ezért kikérjük a 2014-ben aktualizált megvalósítási tanulmányt, hogy a közvélemény is megismerhesse, mennyire volt megalapozott a beruházás elindításáról szóló kormánydöntés.

2008-as gazdasági válság előtti adatokkal számoltak, nem vették figyelembe, hogy időközben összeomlott az európai árampiac, nem kalkuláltak azzal, hogy a régi és az új paksi blokkok egymás konkurenciát lesznek – többek között ezeket a hiányosságokat rója föl az MVM belső elemzése a paksi bővítésről szóló döntés előkészítő tanulmányával kapcsolatban.

A Jávor Benedek blogján publikált anyag legfőbb erénye mégis az, hogy bebizonyította: a kormány képviselői által még a bíróság előtt is letagadott tanulmány létezik. Immár nem tartható az a kormányzati állítás, hogy sosem készült el, és az sem, hogy a nyilvánosságra kerülése veszélyeztetné a projekt sikerét.

A dokumentum hibáit a Paksi Atomerőmű tulajdonosa, az MVM jóvoltából már ismerjük – ideje, hogy maga a dolgozat is hozzáférhetővé váljon. Ezért a PM közérdekű adatigénylés keretében kikéri a a bővítést megalapozó hatástanulmány 2014 májusában aktualizált változatát.

Budapest, 2015. június 25.
Jávor Benedek európai parlamenti képviselő

Ne vicceljünk már: hol van a megvalósíthatósági tanulmány?

Köszönettel olvastam a Paks II. Zrt. reagálását az általam tegnap nyilvánosságra hozott, az új paksi atomerőmű problémáira rávilágító dokumentumokkal kapcsolatban. Megnyugtató, hogy a bővítéssel megbízott cég szerint minden rendben van, még ha tételesen a dokumentumok egyetlen állítását sem cáfolták.

Szerintük 2008-ban több tanulmány, feljegyzés is született a projektről, az általam közzétettek vélhetően ezek közül valók. Leborulok a cég felkészült szakértői előtt, akik egy ilyen 2008-ban született tanulmányban már „a 2014. májusi keltezésű, aktualizált megvalósíthatósági tanulmány”-ról is véleményt tudtak mondani. Az időutazás képessége feltétlenül sokat segít abban, hogy pontosan fel tudják mérni a beruházás következményeit. Ez esetben az sem jelenthet akadályt, hogy pontos információkkal szolgáljanak az erőmű 2030-as megtérülési mutatóiról, a dunai hőterhelés alacsony vízálláskori következményeiről a hat blokk párhuzamos üzemekor, illetve a függőben lévő uniós vizsgálatok végkimeneteléről.

A másik lehetőség, hogy azonnal befejezik ezt a röhejes kutyakomédiát, és nyilvánosságra hozzák a megvalósíthatósági tanulmányt; pontos közgazdasági modellekkel, várható áramárakkal, a szükséges járulékos beruházások pontos és teljes listájával állnak a magyar választópolgárok elé, akiknek a pénzét erre az egészre költeni tervezik.

Uraim, Önök 4000 milliárd forint közpénzt készülnek elkölteni egy nukleáris létesítményre. Ha másban is annyira lehet számítani Önöktől, mint amit ennek a néhány dokumentumnak a kapcsán előadtak, akkor mindannyiunknak az a jobb, ha az egészet gyorsan abbahagyják, mielőtt nagyobb baj lesz.

Az eredeti blogbejegyzés és dokumentumok itt olvashatóak.

 

A PM kikéri a „nem titkos” atomadatokat

A 30 évre mindent titkosító kormány szerint nincsenek minősített adatok az egyik paksi vezetőtől ellopott adathordozókon. Ez az év vicce is lehetne, ha nem lenne inkább tragikomikus – a PM mindenesetre kikéri az ezek szerint nem titkos adatokat, a kormányzati illetékeseknek pedig azt ajánlja: füllentsenek kevesebbet, és akkor ritkábban fognak belegabalyodni a saját csúsztatásaikba.

Három hónapja kiemelt ügyként nyomoznak a márciusban egy paksi vezető autójából ellopott laptop és adathordozók után. A BM azt állítja: nincsenek minősített információk az eltulajdonított eszközökön. Sajnos a belügyi tárca titkosságra vonatkozó állítását nem lehet komolyan venni: az atomtörvény legutóbbi módosításával a bővítésre vonatkozó összes dokumentumot és adatot titkosították, amit a bíróságok az eddigi adatigénylési ügyekben akár visszamenőleg is érvényesnek tekintettek.

A PM azonban kész az igazságpróbára: Jávor Benedek, a párt EP-képviselője közérdekű adatigénylés keretében kikéri az adathordozókon lévő összes – ezek szerint nem titkos, és az érintettek által pontosan számon tartott – információt, hogy az adófizetők is legalább annyit megtudhassanak a tervezett bővítési beruházásról, mint a márciusi tolvaj.

A kormánynak pedig előzetesen azt javasoljuk: ha nem akarnak állandóan a saját korábbi hazugságaikba akadni, mondjanak gyakrabban igazat – nem csak az atomerőmű-bővítésről.

Brüsszel-Budapest, 2015. június 15.
Jávor Benedek európai parlamenti képviselő