JÁVORT Az EU-BA!

Támogasd Te is küzdelmünket a zöld és igazságos jövőért!

Kategória: Közlemények

Az EP elítélte Orbán halálbüntetéssel kapcsolatos állításait és a migrációs kérdőívet – Jávor Benedek reagál

Közzétéve:

A halálbüntetés bevezetése ellentétes lenne az uniós szerződésekkel és az Alapvető Jogok Chartájával, áll az Európai Parlament szerdán elfogadott állásfoglalásában. A képviselők bírálták a magyar kormány által elindított „felettébb félrevezető, elfogult és kiegyensúlyozatlanˮ nyilvános konzultációt. Az EP a magyarországi helyzet mielőbbi értékelését várja a Bizottságtól.

A Parlament a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok állapotának éves felmérésére az egész Unióban alkalmas mechanizmus létrehozására is felszólította a Bizottságot.

Az állásfoglalást 362 szavazattal, 247 ellenszavazat és 88 tartózkodás mellett fogadta el a Parlament.

A május 19-én Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Frans Timmermans, a Bizottság alelnöke részvételével lezajlott vitát lezáró állásfoglalásban a képviselők elítélték Orbán Viktor többször elhangzott nyilatkozatát a halálbüntetés magyarországi bevezetésének lehetőségéről, és hangsúlyozzák: a miniszterelnök feladata, hogy „jó példával járjon előˮ.

A halálbüntetés bevezetése a 7. cikk szankcióit vonná maga után

A halálbüntetés „nem egyeztethető össze az emberi méltóság tiszteletben tartásával, a szabadsággal, a demokráciával, az egyenlőséggel, a jogállamisággal és az emberi jogok tiszteletben tartásával, amelyek az Európai Unió alapvető értékeiˮ, jelentették ki a képviselők, hozzátéve, hogy a halálbüntetés újbóli bevezetése „a Szerződések és az Alapjogi Charta megsértését jelentené”. Az állásfoglalás kiemeli: az uniós szabályok áthágása az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkében leírt eljárást vonja maga után, amelynek eredménye a tanácsi szavazati jog megvonása is lehet.

A migrációs kérdőív félrevezető, elfogult és kiegyensúlyozatlan

A képviselők a magyar kormány bevándorlással kapcsolatos nyilvános konzultációját és az ahhoz kapcsolódó országos plakátkampányt is bírálták. Bár „a nyilvános konzultáció fontos és értékes eszköz lehet a kormányok számára, hogy olyan politikákat dolgozzanak ki, amelyek élvezik a lakosság támogatását ˮ, azonban a magyar „konzultáció tartalma és nyelvezete felettébb félrevezető, elfogult és kiegyensúlyozatlan, és elfogult és közvetlen összefüggést teremt a migrációs jelenségek és a biztonsági kockázatok között ˮ.

Hatékonyabban kell ellenőrizni a demokrácia és a jogállamiság meglétét

A képviselők felkérik a Bizottságot, hogy „haladéktalanul kezdje meg a magyarországi demokrácia, jogállamiság és alapvető jogok mélyreható nyomonkövetési eljárásátˮ, és 2015 szeptemberéig számoljon be arról, hogy Magyarország megsértette-e az Unió alapját képező értékeket.

A Bizottságnak emellett egy olyan mechanizmusra vonatkozó javaslattal is elő kellene állnia, amely az egész Unióban vizsgálná a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok állapotát. A Bizottság ennek segítségével tartathatná be a tagállamok által az Alapvető Jogok Chartájában és az Európai Unióról szóló szerződésekben vállaltakat, vélik a képviselők. A Parlament felkérte az állampolgári jogi, bel. és igazságügyi bizottságot, hogy az év végéig egy, a Parlament egésze által is megszavazandó nem jogalkotási állásfoglalással járuljon hozzá a Bizottság munkájához.

Háttér

Orbán Viktor magyar miniszterelnök április 28-án kijelentette, hogy napirenden kell tartani a halálbüntetés kérdését. Ezután az Európai Parlament elnöke, Martin Schulz április 30-án a magyar miniszterelnökkel folytatott telefonbeszélgetést követő nyilakozatában úgy fogalmazott, hogy Orbán biztosította arról, hogy a magyar kormánynak nincsenek a halálbüntetés ismételt bevezetésére vonatkozó tervei, illetve hogy a magyar kormány tiszteletben tartja az Európai Unió szerződéseit és jogszabályait. Egy nappal később, május 1-jén azonban Orbán Viktor a magyar közszolgálati rádióban már arról beszélt: az uniós tilalmat elvetve tagállami szinten kellene dönteni a halálbüntetés bevezetéséről. Egy június 4-i nyilatkozatban a miniszterelnök ismét kijelentette: Magyarország nem szándékozik bevezetni a halálbüntetést.

A bevándorlással kapcsolatos ún. nemzeti konzultációt májusban indította el a kormány.

Az Európai Parlament állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottsága május 7-én vitatta meg azután, hogy a parlamenti képviselőcsoportok vezetőit és a Parlament elnökét tömörítő elnökök értekezlete a magyarországi helyzet sürgős megvitatására kérte fel a testületet.

Eddig az EP sajtóközleménye

Jávor Benedek

Az oknyomozó újságírás támogatása – Zöldek közleménye

Közzétéve:

Támadás alatt az Európai Bizottság, amiért blokkolta az oknyomozó újságírás támogatását

Az Európai Parlament zöld frakciója a mai nap folyamán az Európai Bizottsággal szemben megfogalmazott panaszt nyújtott be az Európai Ombudsman Hivatalának, amiért a Bizottság blokkolta annak a támogatási programnak a javaslatát, mely EU-s költségvetésből támogatta volna a határokon átívelő oknyomozó újságírást.  A panasz lényege, hogy a Bizottság kétes adminisztratív lépéseket alkalmazott annak érdekében, hogy az oknyomozó újságírást támogató program ne kerüljön beiktatásra, annak ellenére, hogy ezt a támogatást az Európai Parlament már 2009-ben is javasolta, amelynek következtében ez a  2010 és 2014 közötti  költségvetésekben szerepelt (1). Az esetet kommentálva Jávor Benedek, a zöldek európai parlamenti képviselője elmondta:

„Elfogadhatatlan, hogy a Bizottság ilyen alattomos adminisztrációs módszerekhez folyamodott azért, hogy blokkolhassa ezt a fontos kezdeményezést. Az oknyomozó újságírás szerepe elengedhetetlen egy demokráciában, ahogy azt a LuxLeaks nemrégiben napvilágot látott eseményei is bizonyítják. Az EU-nak minden tőle telhetőt meg kellene tennie annak érdekében, hogy támogassa ezt a fontos demokratikus eszközt – ez volt az oka annak, hogy az Európai Parlament egyszer már javasolta a határon átívelő oknyomozó újságírás támogatását. A helyzet megmagyarázhatatlan, és rossz fényt vet az unió hitelességére, hogy a Bizottság hajlamos ilyen mértékű lépéseket tenni azért, hogy egy program ne induljon el.”

A zöldek pénzügyi szóvivője, Helga Trüpel úgy fogalmazott:

„Panaszunkban arra kérjük az ombudsmant, hogy vizsgálja ki az ügyet, figyelembe véve a Bizottság által a program blokkolása érdekében felhasznált módszereket. Különösen fontos tisztázni, hogy miként változtak meg a vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány következtetései és, hogy ezért ki a felelős a Bizottság részéről. A zöldek továbbra is nyomást fognak gyakorolni annak érdekében, hogy a program szerepeljen a következő évi költségvetés tárgyalásakor, ahogy tettük ezt eddig is.”

(1) 2009-ben az Európai Parlament javasolta egy kutatási pályázati kiírását a határokon átívelő oknyomozó újságírás támogatása érdekében. A 2010 és 2014 közötti költségvetésbe valóban bekerült egy erre elkülönített összeg, azonban az Európai Bizottság biztosította, hogy az említett szakaszban a program ne kerüljön beiktatásra, ezt követően pedig kikerült a 2015-ös költségvetésből, anélkül, hogy akár kísérleti projektként, akár előkészítő intézkedésként próbafutamra lett volna állítva.

Ráadásul a megvalósíthatósági tanulmány konklúziói, melyet az előkészítő intézkedések keretein belül folytatott le egy szakértői csapat, pozitívról negatívra változtak, mikor az 2015 márciusában nyilvánossá vált. A tanulmányt végző szakértők egy múlt héten kiadott közleményükben panaszkodtak a következtetések átírásáról: http://www.aej-uk.org/investigative-pr.pdf

Orbánék és az uniós pénzek: a KÖZOP is bebukhat

Közzétéve:

A kormányzati kapkodás, dilettantizmus és korrupció újabb csúcsteljesítménye következtében egy belső levél szerint – a KÖZOP-os forráslehívás is komoly veszélybe került.  A PM szerint az eset azt bizonyítja, hogy az uniós támogatások kezelésében Lázár János még az elődeinél is nagyobb lúzer – az ellenzéki párt azonnali vizsgálatot és rendteremtést sürget, mivel a káosz már az ország legalapvetőbb gazdasági érdekeit veszélyezteti.

A Jávor Benedekhez eljutott irat szerint: a Közlekedés Operatív Program Irányító Hatósága (IH) (amely az elmúlt éveket a folytonos átszervezés, illetve az aktuális fideszes oligarchák igényeinek kiszolgálása miatt nagyrészt átaludta) időzavarba került, így komoly esély van rá, hogy több százmilliárd forintnyi uniós fejlesztési forrást nem fog tudni lehívni. A botrányt elkerülendő most sorozatban nyújtanak be olyan projekteket Brüsszelnek, amelyek nem uniós beruházásként indultak – vagyis utólag próbálnak pénzt szerezni már zajló építkezésekre. 

Ezt az EU szabályai elvileg nem tiltják, ám a retrospektív finanszírozásnak nevezett ügyleteket minden esetben alapos vizsgálat előzi meg, amit csak nagyon ritkán követ tényleges folyósítás, ha az adott program valóban illeszkedik az EU fejlesztési célrendszerébe. Ilyen apróságokra azonban a magyar kormány – mint az M4-es esetében bebizonyosodott – már az „igazi” KÖZOP-os projektek esetében sem tudott odafigyelni.

Ráadásul az IH általában még meg is próbálja eltitkolni a szóban forgó ügyletek retrospektív, visszamenőleges jellegét. Ezt a trükköt azonban az EU nem fogja bevenni: a Bizottság auditorai a következő hónapokban az összes ilyen gyanús projektet kiszúrják majd, és hatalmas összegű büntetéssel sújtják az országot (az adott támogatások elvesztésén túl).

A PM szerint bebizonyosodott, hogy az uniós támogatásokat kezelő kormányzati intézményrendszer Lázár János alatt még nagyobb disznóól, mint amilyennek Orbán Viktor nevezte öt évvel ezelőtti hatalomra kerülésekor. A takarításnak tehát elodázhatatlanul eljött az ideje, mielőtt a késlekedés kára tényleg százmilliárdokban lesz mérhető.

Brüsszel-Budapest, 2015. június 4.

Jávor Benedek európai parlamenti képviselő

Az eredeti levél: (a magyar fordítás ide kattintva érhető el)

Eredeti levél 1
Eredeti levél 2

 

Igazság az M4 körül

Közzétéve:

Az M4-es autópálya ügye még az Orbán-kormány viszonylatában is párját ritkítóan zavaros és átláthatatlan folyamat eredményeképpen jutott el oda, hogy a kormány leállította az építkezést. Korrupciógyanú, kartellvád, Brüsszel visszavonta a támogatást, a magyar kormány visszavonta a pályázatot – sorra kerülnek elő a különböző, sokszor egymásnak ellentmondó állítások. A napokban választ kaptam az Európai Bizottság Regionális politikai főigazgatóságától arra a levelemre, amelyben a helyzet tisztázását kértem.

A válasz sokkoló.

Az már nyilván nem lep meg, hogy kiderült: mióta ezt az ügyet feszegetem, azaz másfél éve, vélhetőleg egyetlen igaz állítás sem hagyta el a kormányzati szereplők száját a beruházással kapcsolatban. Légből kapott vádak és magyarázkodások helyettesítették a tájékoztatást, és ahelyett, hogy beismerték volna, hogy egy szánalmasan rosszul előkészített, a belső értékelések szerint is bukásra ítélt projekt súlyosan amatőr kivitelezése fulladt kudarcba, megpróbálták rákenni a fejreállást mindenkire, aki valaha felbukkant a beruházás környékén. A Bizottság által megfogalmazott kartellvádtól a cégek összeesküvéséig számos verziót hallottunk Lázár Jánostól és Csepreghy Nándortól. Csak sajnos ebből semmi nem volt igaz.

Az igazság ugyanis a következő:

A 2013 októberében benyújtott projekttel kapcsolatban a Bizottságnál a szakmai kifogások hosszú sora merült fel:

  •  Silánynak találták a stratégiai indoklást – egy helyi közlekedési fejlesztésekre szánt keretre benyújtottak egy transzeurópai közlekedési hálózatba illeszkedéssel indokolt tervet. Amely szerintük Budapest elkerülését célozta volna, a nyomvonala azonban egyenesen Budapestre vezetett rá;
  • Kifogásolták a párhuzamos kapacitások fejlesztését uniós forrásokból, a vasúti beruházások eredményeit (forgalom átterelése) tönkreteszi a párhuzamos útfejlesztés;
  • Súlyos környezetvédelmi aggályok merültek fel. A tervezett nyomvonal Natura 2000 területeket is érint, miközben az új autópálya helyett a meglevő út nyomvonalán megvalósuló útfejlesztés (pl. autóút) lényegesen olcsóbb lett volna, és a kedvezőtlen környezeti hatásai is lényegesen alacsonyabbak lehetnének;
  • Rendkívül silány a benyújtott költség-haszon elemzés, a becsült forgalmi adatok vélhetően jelentősen túlzóak, így a remélt haszon a valóságban várhatóan jelentősen elmarad a tervezettől;
  • És végül valóban felvetették, hogy teljesen indokolatlan a beruházás árszintje – ezt azonban nem kartellel magyarázták, hanem azzal, hogy a kormány nem hagyott időt arra, hogy indokolatlanul magas árajánlatok esetén új közbeszerzést írjon ki (sőt, mint később látjuk, még meg is emelte a beruházás költségkeretét, tehát semmit nem tett a költségek leszorítása érdekében).

Mindezt 2014 tavaszán elmondták a kormánynak, kérve, hogy adjanak választ ezekre a kifogásokra, és módosítsák a tervet ezek alapján, vagy vonják vissza a pályázatot. A kormány tehát egy éve tudja, hogy baj van az M4-essel. A válaszlépésük pedig az, hogy – módosítás helyett – 2014 szeptemberében(!) visszavonták a támogatási igényt! Majd, miután lemondtak az uniós támogatásról, 2014 decemberében egy egyedi kormánydöntéssel 20 százalékkal, 160 milliárdra  emelték a költségkeretet, és csökkentették a műszaki tartalmat! Végül 2015 januárjában, az akkor már közel féléve hivatalosan, a kormány által bebuktatott projektről elkezdték terjeszteni, hogy Brüsszel kartellvádja miatt áll le a beruházás, mert a cégek összejátszottak! (Ne bonyolódjunk bele, hogy ha ez a helyzet, akkor a kormánnyal is össze kellett játszaniuk, hogy decemberben még megemeljék a költségkeretet.)

Egy tragikusan rosszul, amatőr módon  előkészített, indokolatlan projektet gyalázatosan túláraztak, majd a viharfelhők gyülekezése közben erőszakosan továbbnyomták, hogy aztán a színdarab egy követhetetlen, önellentmondásokba gabalyodó hazudozásba fulladjon. A környéken lakók és arra közlekedők gondjait nem oldották meg, viszont elpazaroltak 60 milliárd forintot, miközben lejáratták Magyarországot Brüsszelben is. Nagyjából ez a foglalata a történetnek. Ami az egész Orbán-féle kormányzás tömör összefoglalása is.

Budapest, 2015. május 26.
Jávor Benedek európai parlamenti képviselő
 
Az Európai Bizottság Regionális politikai főigazgatóságának levele:
angolul
magyarul

A biológiai sokféleségről: a kormány a fő veszélyforrás

Közzétéve:

Május 22-e a Biodiverzitás Világnapja; a most megjelent Európa Természeti Állapotáról szóló jelentés szerint az élővilág sokfélesége Európa-szerte veszélyben van, a magyar helyzet pedig rosszabb az európai átlagnál. A PM szerint ez az egyik legfontosabb ok, amiért ki kell szabadítani az államot az Orbán-rendszer fogságából: ha a kormányon múlik, természeti erőforrásai szempontjából kifosztott országot hagyhatunk a jövő nemzedékekre.

1992. május 22-én fogadták el a Biológiai Sokféleség Egyezményt – azóta a világ közvéleményében tudatosult, hogy a sokszínűség védendő érték, a földi élet fennmaradásának záloga. Az idei világnap előtt mutatta be az Európai Bizottság Brüsszelben azt a jelentést, amely súlyos aggodalmakra ad okot a veszélyeztetett fajok és élőhelyek számának növekedésével kapcsolatban. Az Európai Zöldek álláspontja szerint a sokszor uniós támogatásból megvalósuló helyi fejlesztések gyakran vezetnek a környezet értékeinek rombolásához, amire sajnos Magyarország is számos példát kínál.

A PM szerint hazánk természeti örökségére és a még mindig páratlanul gazdag hazai élővilág sokszínűségére a legnagyobb veszélyt a Fidesz-kormány rövidlátó, voluntarista, a XX. század Szovjetuniójára jellemző politikája jelenti. Az Orbán-kormány a nemzeti parkok és a zöldhatóságok leépítésével, a birtokkoncentráció erősítésével, a génmegőrző intézmények kivéreztetésével, a természetvédelmi korlátozásokat feloldó törvényekkel saját gazdasági érdekei miatt veszélyezteti az egész magyar társadalom túlélési esélyeit. A világ szerencsésebb részein már rájöttek, hogy a „természet legyőzése” az emberiség végét is jelenti – nálunk ezzel a fölismeréssel a jelek szerint meg kell várnunk az Orbán-rendszer összeomlását.

Brüsszel-Budapest, 2015. május 22.
Szabó Rebeka, a PM elnökségi tagja
Jávor Benedek európai parlamenti képviselő

Frans Timmermans aggódik a magyar civil szervezetek miatt

Közzétéve:

A Bizottság osztozik Jávor Benedek, a PM EP-képviselőjének aggályaiban a magyar civil szervezetek, különösen az Ökotárs Alapítvány elleni kormányzati akciók kapcsán. Ez olvasható abban a válaszban, amelyet Jávor Benedek – Judith Sargentini holland zöldpárti képviselőnővel közösen – írt levelére kapott az Európai Bizottság alelnökétől.

Frans Timmermans szerint „A civil társadalomnak elengedhetetlen szerepe van az alapvető jogok védelmében és terjesztésében”, ezt a szerepet pedig támogatnunk és védelmeznünk kell. A Bizottságot „különösen aggasztja a Magyarország és Norvégia között feszülő ellentét”-  folytatódik a levél, amelyben  a vita mihamarabbi lezárását sürgeti.

Az EB alelnöke szerint a Bizottság szoros figyelemmel követi az eseményeket és mérlegeli, hogy szükség van-e további lépésekre.

A magyar civil szervezetek elleni törvénytelen megfélemlítési kampány Jávor Benedek szerint aláássa a demokrácia működését, és ellentétes az EU alapértékeivel, ami szemmel láthatólag Brüsszelben is komoly aggodalmakat szül. Az Orbán-kormány gyomorforgató kampányai pedig egyetlen itthoni problémát sem oldanak meg, viszont jó néhányat létrehoznak, miközben Magyarország nemzetközi megítélését is súlyosan aláássak.

Brüsszel-Budapest, 2015. május 21.
 Jávor Benedek európai parlamenti képviselő
 
A képviselőknek írt levél eredeti verziója itt érhető el.
A képviselőknek írt levél magyar fordítása itt érhető el.

 

Írásbeli hozzászólása az európai migrációs stratégiaról szóló vitához

Közzétéve:

Először is tisztáznunk kell a fogalmakat, hogy elkerülhessük a politikai demagógiát. A bevándorlás és a menekültkérdés ugyanis nem kapcsolódik közvetlenül.

Menekültnek kell elismerni azokat, akiket hazájukban vagy a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetve politikai meggyőződésük miatt üldöznek, vagy ettől való félelmük megalapozott, függetlenül a menekült gazdasági helyzetétől.

Ez egy szolidaritási kérdés. Ebben a kérdésben sem az EU-nak, sem a tagállamoknak nincsen választási lehetősége: szolidárisnak kell maradnunk a menekültekkel, és a méretükhöz képest aránytalanul nagy menekültügyi nyomással szembenéző tagállamokkal szemben is. Ez a szolidaritás nem engedi a menekültek kriminalizálását sem. A történelem során magyarok százezreit fogadták be a világ minden pontján, mert különböző rezsimek elől menekülniük kellett. Őket sem kezelték bűnözőkként.

A bevándorlás kérdése annyiban más, hogy az Európai Unió és annak tagállamai eldönthetik, hogy a legális bevándorlást harmadik országokból az EU-ba engedik-e, vagy sem. Ez a kérdés, beleértve Európa demográfiai kihívásait is, valóban napjaink egyik legfontosabb kérdése. De erre a kérdésre Európában közösen, felelősségteljesen, a tényekre alapozva, és nem a polgárok félelmeire és előítéleteire építve kell megoldásokat találnunk. Az ún. nemzeti konzultáció Magyarországon, amely a bevándorlást a terrorizmussal köti össze, és amely politikailag irányított, sarkított kérdéseket tesz fel, minden csak nem felelős politizálás eredménye.

 

© 2013 Aya Mulder. Licensed under CC-BY

Atomvita 2.0: Lázár János megfutamodott

Közzétéve:

Immár két hete adós a válasszal Lázár János, hogy hajlandó-e kiállni egy nyílt vitára a tervezett atomerőmű-bővítéssel kapcsolatban. A némaság – ami annak fényében, hogy az eszmecsere lehetőségét eredetileg maga Lázár ajánlotta föl, inkább megfutamodásnak tűnik – a PM szerint egyértelmű üzenetet hordoz: a kormánynak nincsenek a nyilvánosság előtt vállalható érvei a legalább négyezer milliárd forintos beruházás mellett.

Brüsszelbe szaladgálás helyett itthon is meg tudjuk beszélni a bővítés ügyét, „állunk minden vita elé” – Lázár János, a miniszterelnökség vezetője tette a fenti kijelentést április 30-án, azokra az uniós eljárásokra utalva, amelyeket Jávor Benedek, az Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője indított az Európai Bizottságnál, a tervezett paksi atomerőmű-bővítés uniós jogba ütköző részleteivel kapcsolatban. Túl azon, hogy egy európai parlamenti képviselő esetében talán nem indokolatlan a brüsszeli jelenlét és föllépés, Jávor Benedek nyitott az itthoni vitákra is:  ezért haladéktalanul nyilvános vitára hívta Lázárt, hogy a bővítési eddig homályban maradt részleteit végre a nagyközönség is megismerhesse.

A miniszter részéről azonban láthatóan üres kommunikációs fogás volt a vita emlegetése, hiszen már két hete nem válaszol a május elején elküldött levélre. Természetesen a válasz elmaradása is értelmezhető válaszként: Lázár János ezzel beismerte, hogy nincsenek a nyilvánosság előtt vállalható érvei a Fidesz-közeli szűk elit számára bizonyára hasznos, de az ország szempontjából katasztrofális beruházás mellett. Amit pedig egy ilyen alkalommal esetleg elmondhatna, azt jobbnak látja inkább titokban tartani.

A PM szerint ugyanakkor a saját maga által fölajánlott vita előli megfutamodás végképp romba dönti Lázár János és az Orbán-kormány szavahihetőségét: nyilvánvalóvá teszi, hogy ők is tisztában vannak a bővítési projekt tarthatatlanságával.

Brüsszel-Budapest, 2015. május 18.
 Jávor Benedek európai parlamenti képviselő

Paksi nyilvánosság: még a megsemmisített szerződés is titkos

Közzétéve:

Lázár János ezúttal a paksi üzemanyag-szállítási szerződésről nem mondott igazat: hiába ígérte a miniszterelnökség vezetője a titkosítás feloldását, az Euratom Ellátási Ügynökség (ESA) által elkaszált kontraktus tartalmát a közvélemény továbbra sem ismerheti meg. A PM szerint nem sokáig lehet már titkos dokumentumok és hazugságok mögé rejteni az atommutyit: a folyamatban lévő uniós eljárások nyomán egyre kevésbé valószínű, hogy az értelmetlen bővítési beruházás az eredeti tervek szerint megvalósul.

Amikor az ESA március közepén blokkolta az üzemanyag-szállításra a Roszatomnak 20 éves monopóliumot adó szerződést, a miniszterelnökséget vezető Lázár két ígéretet tett: bejelentette, hogy megkeresik azt a megoldást, amelyik az EU-nak is megfelel, és jelezte, hogy nyilvánossá teszik az ESA határozatát, amelyből kiderül majd, hogy az ügynökség mit kifogásolt, illetve milyen módosításokat igényelt. Ez utóbbi ígéret teljesítésével azonban a kormány máig adós.

Lázár János nyilatkozata után Jávor Benedek, a PM EP-képviselője kikérte az ESA-tól a szóban forgó határozatot. A napokban Stamatios Tsalas, az ügynökség igazgatója írásbeli válaszában azt közölte, hogy a határozat nem kiadható, mert az Orbán-kormány „egyértelműen jelezte azon szándékát, hogy a szerződés tartalmát nem kívánja a nyilvánosság elé tárni” és emiatt „az ESA-nak nem áll módjában eleget tenni a hozzáférési kérelemnek”.

A PM követeli, hogy a kormány fejezze be ezt a szánalmas hazudozást, és azonnal hozza nyilvánosságra a határozatot – ennek érdekében nyílt levelet küldtünk Lázár Jánosnak. Emellett felhívjuk az Orbán-kabinet szíves figyelmét, hogy az évszázad legnagyobb beruházása esetében olykor akár igazat is mondhatnának az adófizetőknek – különösen most, hogy már a hazugságok sem tudják eltakarni, mennyire összeegyeztethetetlen az uniós joggal és a józan ésszel a csőd felé tartó atomprojekt.

Brüsszel-Budapest, 2015. május 12.
 Jávor Benedek európai parlamenti képviselő

Zsák Ferenc jelölése az Európai Polgári Díjra

Közzétéve:

Zsák Ferenc a Tiszántúli Természetvédők Társaságának volt elnöke a természetvédelem következetes harcosa, aki hónapokat töltött börtönben azért, mert kiállt a természeti értékek védelméért a nagy hatalmú cégekkel és a hatalmasságokkal szemben: az Audi NATURA 2000 területen való bővítése ellen. Zsák Ferenc egész élete példamutatás a civileknek az állhatatosságról és a kitartásról.

Zsák Ferencet a bíróság két hónapja első fokon 3 év börtönre ítélte, mert meg akart védelmezni valamit, ami mindannyiunké, ma élő, és jövő generációké. Aki elsőként tapasztalta meg a saját bőrén, hogy mit gondol a hatalom a civilségről, a környezet védelméről. Akit már azelőtt megpróbáltak eltaposni, hogy az egész környezetvédelemmel megtették volna. És akinek nem volt olyan szerencséje, hogy a norvég kormány álljon ki érte, mint amikor gyomorforgató praktikáit a hatalom az Ökotárs ellen vetette be.

Zsák Ferenc szembeszállt a hatalommal a jövő generációkért, a környezet védelméért, saját és a  civilség becsületének helyreállításáért.

Brüsszel-Budapest, 2015. május 6.
 Jávor Benedek európai parlamenti képviselő
 
A blogbejegyzés itt érhető el.