JÁVORT Az EU-BA!

Támogasd Te is küzdelmünket a zöld és igazságos jövőért!

Új fejezet a korrupcióüldözésben: a PM üdvözli és támogatja az Antikorrupciós Szövetség létrejöttét

A PM üdvözli és támogatja Horváth András és több, az antikorrupciós küzdelemben elismert személy részvételével létrejött civil kezdeményezést, az Antikorrupciós Szövetséget. A PM ígéretet tesz, hogy minden pártok felé irányuló kezdeményezésnek és elvárásnak eleget tesz, segíti az új civil kezdeményezést.

Az elmúlt negyedszázad kormányzati tevékenységeiben eltérő mértékben, de jelen volt a korrupció. Az elmúlt négy évben viszont a Fidesz rendszerszintűvé tette az állam kifosztását. A szakpolitikai döntések során az elsődleges szempont a közpénzen élősködő oligarcha-hálózat kiszolgálása és a közpénzfosztás volt.

A PM politikusai évek óta az antikorrupciós küzdelem élvonalában harcolnak, a parlamenten kívül és a Közgép udvarán éppúgy, mint amikor az Országgyűlés elé terjesztettük antikorrupciós csomagunkat. Javaslatokat tettünk az áfacsalások felszámolása és az adóhivatal átalakításra.

Önkormányzati képviselőink vállalták az ezaminimum.hu átláthatósági feltételeit és Karácsony Gergely polgármester kezdeményezésére Zugló önkormányzata el is fogadta a legszigorúbb átláthatósági rendeletet, valamint Jávor Benedek az Európai Parlamentben aktívan fellép a korrupció feltárása érdekében, és nemrég indította el antikorrupciós weboldalát, http://antikorrupcio.hu/ címen.

A PM szerint az antikorrupciós harcban megengedhetetlen a mellébeszélés és az értelmetlen titkosítás!

Budapest, 2014. november 20.

PM Sajtó

Uniós GMO szabályozás

Az Európai Parlament határozott, környezeti szempontból szigorú állásponttal kezdi meg a háromoldalú tárgyalást a Bizottsággal és a Tanáccsal a készülő új európai GMO-szabályozásról, miután a Parlament Környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszer-biztonsági bizottsága ma elfogadta a jogszabálytervezetre vonatkozó parlamenti pozíciót.

Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője által kezdeményezett és most megszavazott módosító javaslatok érdemben csökkenthetik a mezőgazdasági géntechnológia használatával kapcsolatos kockázatokat, ideértve a határon átnyúló szennyezéseket. Egy új pénzügyi felelősségi rendszer garantálná, hogy a GMO termelők viseljék az esetleges szennyezésekből eredő költségeket.

Az Európai Parlament Környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszer-biztonsági bizottsága ma szavazott az új európai GMO szabályozási tervezetről és a kapcsolódó módosító indítványokról, többek között a Jávor Benedek által kezdeményezett, szigorítást célzó módosítókról.

A Parlament határozott, környezeti, természetvédelmi és egészségügyi szempontból szigorú állásponttal tárgyalja tovább a jogszabálytervezetet. A parlamenti ajánlás jelentősen erősítené a tagállamok pozícióját, mivel az engedélyeztetési eljárásban nem engedne meghatározó szerepet a biotechnológiai vállalatoknak. A GMO termesztés tiltásának alapjául szolgáló indokok köre is kibővülne, jogilag megalapozottabbá válna. Magyarország GMO moratóriumának fenntartása szempontjából ez különösen fontos.

A Jávor Benedek által kezdeményezett, a képviselőcsoportok közötti kompromisszumos javaslatként elfogadott módosítás szigorú követelményeket fogalmaz a génmódosított és nem GM növények együtt-termesztésére vonatkozóan, amely nemcsak tagállamon belüli kockázatokat, hanem a határon átterjedő hatásokat is kezeli. Az utóbbira vonatkozóan bizottsági ajánlások fogják segíteni az intézkedések hatékony végrehajtását, hogy a GMO-mentes országok hatékonyan távol tudják tartani a szomszédos tagállamokból átterjedő szennyezéseket.

Ezen túlmenően a bizottság a GMO-k alkalmazásával összefüggően olyan kötelező pénzügyi felelősségi rendszer kialakítását is támogatta, amely a GMO termelő vállalatokra hárítaná a GMO-k kibocsátása vagy forgalomba hozatala nyomán esetleg bekövetkező nemkívánatos szennyezés, károkozás terhét. Ez azért lényeges, mert jelenleg – ahogyan azt számos magyarországi eset is mutatja – az ilyen költségeket a vétlen fél fedezi (vagyis a hatóság, a károsult, hagyományos vagy biogazdálkodást folytató termelők, illetve az adófizetők).

Az Európai Parlament kifejezte a GMO-termesztés korlátozására, tiltására vonatkozó álláspontját, most a Tanácson, illetve a magyar kormányon a sor, nekik kell lépniük a megfelelő megállapodás érdekében.

PM Sajtó

Jávor: a Gazprom Magyarországon is „állam lehet az államban”

Jávor Benedek szerint nem lenne meglepő, ha az E.ON-tól drágán megvásárolt gáztározók tulajdonosi körében hamarosan felbukkanna a Gazprom.

A Gazprom orosz energetikai vállalat, amely Oroszországban „állam az államban”, ezt a státust a jelek szerint Magyarországon is megkapja – vélekedett Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért politikusa, az Európai Parlamenti (EP) zöldpárt frakciójának tagja szerdán Strasbourgban magyar újságíróknak adott nyilatkozatában, két minapi magyar törvénymódosítás kapcsán.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az előző napon olyan módosító indítványt nyújtottak be a földgáztörvényhez, amely „gyakorlatilag kivonja a Gazpromot a hatályos magyar jogszabályok alól a földgázvezeték-létesítés ügyében”. A módosító indítvány – jegyezte meg – nem nevesíti ugyan az orosz céget, de egyértelműen „lex Gazpromról” van szó, mert ilyen vezetéképítési terv kizárólag a Déli Áramlat ügyében van.

„Most kerülőutat keres a kormány arra, hogy szemben az uniós ellenállással és a magyar jogszabályokat is fellazítva a Gazpromot kivételezett szereplővé tegye” – fogalmazott az EP-képviselő.

A másik jogi változtatás, amelyet Jávor Benedek szóvá tett, az, hogy a múlt héten a Gazpromot mentesítették a földgáz tárolásának magyarországi szabályai alól.

„Ezekben a lépésekben annak a jelét látom, hogy a Gazprom Magyarországon állammá válik az államban, amelyre nem vonatkoznak sem a magyar törvények, sem az uniós előírások” – mondta a zöldpárti politikus, aki szerint Orbán Viktor miniszterelnök az oroszokhoz köti magyar energetikát. Ezek a módosítások – vélekedett – hosszú távon rendkívül súlyos következménnyel járnak Magyarország energiabiztonságára nézve.

Jávor Benedek szerint nem lenne meglepő, ha az E.ON-tól drágán megvásárolt gáztározók tulajdonosi körében hamarosan felbukkanna a Gazprom.

 hvg.hu

 

Jávor: kiábrándítóan alacsony célokat fogalmaztak meg

A kiábrándítóan alacsony célok megfogalmazásával az Európai Unió lényegében feladta a klímaváltozás megfékezése érdekében elhatározott törekvéseit.

A péntek hajnalban elfogadott megállapodásnak nincs olyan kényszerítő ereje, hogy érdemben tudna segíteni a klímaprobléma megoldásában – mondta Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért politikusa, az európai parlamenti (EP) zöldpárt frakciójának tagja az MTI-nek.

A politikus arra reagált, hogy a péntek hajnalba nyúló megbeszélésen megállapodásra jutottak az Európai Unió állam-, illetve kormányfői a közösség 2030-ig szóló klíma- és energiastratégiájáról. Az egyezség értelmében a tagállamok kötelezően, kikényszeríthető módon az 1990-es szinthez képest legalább 40 százalékkal mérséklik szén-dioxid-kibocsátásukat, 27 százalékra növelik a megújuló forrásokból származó energia arányát energiatermelésükben, és az előrevetített számításokhoz képest szintén 27 százalékkal javítják az energiafelhasználás hatékonyságát. A megállapodásról Jávor Benedek az MTI-nek azt mondta: nagyjából az az egyetlen pozitívuma, hogy megszületett, mert amit tartalmaz, az „minden szempontból kiábrándító”. Mint mondta, előzetesen tudható volt, hogy a Nagy-Britannia és a visegrádi országok által képviselt „szkeptikus csoport” megpróbál „kigyomlálni” a megállapodásból minden kötelező és ambiciózus célt. Szavai szerint a megállapodás megszületésének, úgy tűnik, az volt az ára, hogy engedjenek ennek a csoportnak. Jelezte: a 40 százalékos kibocsátáscsökkenés hátterében alapvetően az áll, hogy az érintett kelet-közép-európai országok ezt már az 1990-es években teljesítették, amikor összeomlott a szocialista nehézipar, így ennek a feltételnek a teljesítése „nem igényel különösebb erőfeszítést részükről”. Jávor Benedek a 27 százalékos energiahatékonyság-növeléssel kapcsolatban emlékeztetett rá: 2020-ig 20 százalékkal kell ezt növelni, vagyis 2020 és 2030 között az EU nem kíván ezen a területen semmilyen érdemi lépést tenni, hiszen ez a cél minden bizonnyal anélkül is elérhető lesz. Szavai szerint ugyanez mondható el a megújuló energiákkal kapcsolatos előírásról is, hogy a 2020-as 20 százalékos szinthez képest alig várható növekedés a rákövetkező tíz évben. Az alacsony célok megfogalmazása azt jelenti, az EU hagyja működni a piaci szereplőket, de semmilyen érdemi erőfeszítést nem tesz, hogy a természetes folyamatokat felgyorsítva, szabályozással próbáljon meg ambiciózusabb célt elérni – jelentette ki.

Jávor Benedek hangsúlyozta, hogy a megállapodás nem tartalmaz tagállamokra lebontott célszámokat, vagyis „gyengébb” a 2020-ig tartó időszakra vonatkozó megállapodásnál, amely tagállami szintre lebontotta, melyik tagállamnak mennyit kell teljesítenie. A politikus szerint a megújuló energia arányát érintő alacsony cél ahhoz vezethet, hogy az ambiciózus célokat kitűző és megújuló iparral rendelkező skandináv államok, valamint Németország és Portugália ezen a területen messze előre fog szaladni, és 2030-ra jelentős versenyképességi előnyre tesznek szert a meredeken csökkenő árú megújuló energiatermelés révén. Ezzel behozhatatlan hátrányba kerülnek azok az országok, köztük a kelet-közép-európai országok, így Magyarország is, amelyek most úgy érzik, sikerült megúszniuk valamilyen költséget, de valójában saját jövőbeni versenyképtelenségüket alapozták meg ezzel a rendkívül rövidlátó, alacsony célszámokat és kevés kötelező előírást tartalmazó megállapodással – mondta Jávor Benedek.

Budapest, 2014. október 24., péntek (MTI)

Magyar módosítók a genetikai biztonságért

Több frakció képviselői által támogatott módosító javaslatokat adott be Jávor Benedek, az Együtt-PM EP-képviselője a készülő új európai GMO-szabályozáshoz.

10450161_728211510553650_692966119793396497_n

A javaslatok jelentősen csökkenthetnék a mezőgazdasági géntechnológia használatával kapcsolatos kockázatokat. A Jávor Benedek által kezdeményezett módosító-csomaghoz a néppárti és a szocialista képviselőcsoport tagjai közül is többen csatlakoztak. Szerepel a javaslatokon Jo Leinen, az EP környezetvédelmi bizottsága korábbi vezetőjének aláírása is. A módosítók egyrészt a termesztésbe vont GMO-k határon átterjedő hatásaival kapcsolatban fogalmaznak meg egységes európai minimumkövetelményeket, másrészt pedig egy olyan alap felállítását indítványozzák, amelyek a multinacionális biotechnológiai cégek befizetéseiből táplálkoznának, és GMO szennyezés esetén alkalmasak lennének a károk fedezésére. Jelenleg ugyanis – ahogyan azt számos magyarországi eset is mutatja – a betárcsázás és a terméskiesés költségeit a vétlen fél fedezi (vagyis a károsult gazdák osztoznak rajta az adófizetőkkel), miközben a GMO-k alkalmazásából nyert profitból nem részesülnek.
Jávor szerint eljött az ideje, hogy az EP az eddigieknél hatékonyabban lépjen föl a természetvédelmi és az egészségügyi érdekekért, és hogy a biotechnológiai óriásvállalatok felelőtlenségének árát ne a gazdák és a hatóságok fizessék meg, erre pedig módosító javaslatok elfogadása megfelelő eszköztárat biztosíthat.

Budapest, 2014. október 17.

Együtt-PM Sajtó

Paks: európai ügy az atomerőmű-bővítése

A kormánypárti frakciók a házbizottságban úgy döntöttek, hogy a paksi bővítés témája nem európai integrációs napirend, így az országgyűlés pénteki vitanapján a magyar EP-képviselők nem szólalhatnak fel. Az Együtt-PM szerint a paksi, orosz részvételű bővítés olyan projekt, amelyet észérvekkel képtelenség megvédeni, ezért a kormány mindenfajta vitától elzárkózik. 

Az Együtt-PM szerint temérdek bizonyítéka van annak, hogy az atomerőmű-bővítés miért érinti az Európai Uniót.
Az EU külön szerződésben szabályozza a nukleáris energia használatát, az Euratom Szerződés az uniós alapszerződés része.
Napról napra egyértelműbb: nem Moszkvában, hanem Brüsszelben fog eldőlni, hogy a beruházás a tervezett formában megvalósulhat-e. Az eddig megfogalmazott kifogások – a magyar kormány uniós jogszabályt sérthetett a tender elhagyásával, tiltott állami támogatásnak minősülhet, ha az építés költsége nem jelenik meg a paksi áram árában, az orosz gigahitel miatt veszélybe kerül az uniós deficitkorlát – mind az EU hatáskörébe tartoznak, és ezekben az ügyekben a Bizottság jelenleg is vizsgálatot folytat.
Az új Bizottság következő öt éves ciklusra szóló egyik fontos céljának az egységes európai energiapiac („energiaunió”) megteremtését tekinti. Ezt mutatja az energiaunióért felelős biztottsági alenöki pozíció megteremtése is. Az Európai Unió idei energiabiztonsági stratégiáját is több ponton sérti az orosz pénzből, orosz technológiával, orosz részvétellel megvalósuló bővítés, hiszen a közös stratégia központi eleme Európa orosz energetikai és gazdasági függésének leépítése. Ráadásul az orosz-ukrán katonai konfliktus miatt bevezetett illetve bevezetendő uniós szankciók önmagukban is kérdésessé tehetik a beruházást, hiszen megakadályozhatják, hogy az orosz pénzintézetek forráshoz jussanak, vagy megtilthatják, hogy EU-tagállamok startégiai ágazatokban orosz technológiát importáljanak.
Mindössze ennyi köze van az EU-nak a magyar atomerőmű-bővítéshez. A kormány bűntudta miatt ezekről nem eshet szó pénteken a parlamentben. Az Együtt-PM álláspontja ugyanakkor világos: Magyarország az energiarendszerek összekapcsolására, a megújulókra és az energiahatékonyság növelésére épülő európai energiapolitikával sokkal jobban járna, mint az orosz függést bebetonozó, az országot eladósító atomerőművel.
Mint EP-képviselő külön kezdeményeztem, hogy a fentiek miatt felszólalhassak a vitanapon. Ezt a kormánytöbbség leszavazta: a jelek szerint tragikusnak tartanák, ha az európai érvrendszer is megjelenne a vitában.

Budapest, 2014. szeptember 26.

Jávor Benedek, az Együtt-PM európai parlamenti képviselője

Ne támogassa a kormány a globális szabadkereskedelmet!

Miközben a kormány a szavak szintjén buzgón harcol a multik, a génkezelt növények és a mohó bankok ellen, lelkesen támogatja a globális szabadkereskedelmi megállapodást, ami a fogyasztóvédelem romlásának, a GMO-knak és a pénzügyi szolgáltatóknak is szabad utat adna. A Párbeszéd Magyarországért szerint, a magyar érdekeket nem Orbán-beszédekkel, hanem a hazai gazdaság kiszolgáltatottságát növelő nemzetközi törekvések elutasításával kell megvédeni.

Source: storify.com
Source: storify.com

A Magyar Természetvédők Szövetsége által szervezett „Trójai faló” akció nagyon helyesen hívja fel a figyelmet az USA és az EU között tervezett Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség, rövid nevén TTIP veszélyeire. A gazdaság minden területére kiható megállapodásról zárt ajtók mögött, titokban folynak a tárgyalások, azonban a kiszivárgott információk alapján tudjuk: az egyezmény kinyitná a sorompókat a génkezelt vetőmagok és élelmiszerek előtt, perelhetővé tenné az államokat, ha a multinacionális cégek érdekeit sértő törvényeket hoznak – mondjuk a saját állampolgáraik egészségének védelmében –, és újra lehetővé tenné a pénzpiac teljes liberalizálását, ami a 2008-as nagy gazdasági összeomláshoz vezetett.

A magyar kormány és az irányítása alatt álló média úgy tesz, mintha nem is tudna a TTIP-ről, hiszen nehéz lenne elmagyarázni, hogyan támogathat Orbán Viktor verbális szabadságharcot folytató kormánya egy olyan egyezményt, amely komoly egészségügyi és környezeti kockázatokat is jelent hazánk számára. A Párbeszéd Magyarországért szerint, a szabadkereskedelmi egyezménnyel kapcsolatos kormányzati magatartás világosan megmutatja az Orbán-kormány igazi arcát: szabadságharcról beszél, de közben kiszolgálja a nemzetközi gazdasági érdekcsoportokat – ahelyett, hogy a multikkal szemben a magyar emberek oldalára állna.

Budapest, 2014. szeptember 24.

Szabó Rebeka, a PM elnökségi tagja,
az Együtt-PM szakpolitikusa

Jávor Benedek,
az Együtt-PM európai parlamenti képviselője

A szabadságharc első „eredménye” Navracsics gyenge pozícióra való jelölése

Az Európai Unió oktatásügyi, kulturális ifjúsági és állampolgári biztosának jelölték Navracsics Tibort. Az biztos, hogy főnöke sorozatos unióellenes kirohanásai és saját eddigi tevékenysége miatt a meghallgatások nem ígérnek sok jót. A magyar biztosjelöltnek csupa olyan feladat jutott, amelyek nemzeti hatáskörbe tartoznak, ami azt is jelenti, hogy nem veszik komolyan a magyar jelöltet. A pozíció tehát gyenge, épp ahogy a jelölt.

Nehéz lesz majd a kulturális sokszínűség mellett érvelni úgy, hogy itthon a politika megmondja, hogy mi az igazi kultúra, hogy az ifjúságot hogyan kell nevelni, és hogy az állampolgári önszerveződéseket az adóhivatal vagy más hatóságok közreműködésével akarja ellehetetleníteni. A civil társadalom felszámolására folyamatosan törekvő kormány minisztere erős ellenállásra számíthat a meghallgatások során, különös tekintettel a norvég civil alapot kezelő Ökotárs Alapítvány elleni – egész Európát megrázó – megfélemlítő rendőri fellépésre.
A jelölés önmagában – finoman szólva is – megosztja az európai parlamentet. Abban a testületben, ahol a demokratikus alapjogok természetesek, nehéz elvonatkoztatni attól, hogy Navracsics Tibor tevőleges részt vállalt az elmúlt évek rombolásában, az Alkotmánybíróság jogkörének korlátozásától kezdve, a bírák korai nyugdíjazásán át, a médiatörvényig. És a civilek elleni rendőrattak ellen sem emelt szót.
Mindezek után a politikai perverzió kategóriájába tartozna, ha megszavaznám Navracsics Tibor kinevezését. Ezt nem fogom megtenni.

Budapest, 2014. szeptember 10.

Jávor Benedek, az Együtt-PM Szövetség európai parlamenti képviselője

Módosító indítványt nyújtottunk be az Európai Unió 2015-ös költségvetésének tervezetéhez, a tényfeltáró újságírók kutatásait támogató pályázati rendszer falállítása.

Kezdeményezésemre Helga Trüpel zöldpárti EP-képviselővel és Dennis de Jong, az Európai Egyesült Baloldal – Északi Zöld Baloldal frakció tagjával módosító indítványt nyújtottunk be az Európai Unió 2015-ös költségvetésének tervezetéhez, a tényfeltáró újságírók kutatásait támogató pályázati rendszer falállítása.

Source: advancingthestory.com
Source: advancingthestory.com

A másfél millió eurós keret a legalább két uniós országot érintő ügyek – elsősorban korrupciós ügyek, csalások – feltárására irányuló újságírói vizsgálódást támogatná. A pályázatokról a politikai döntéshozóktól és az európai közigazgatástól elkülönülten működő, a tervezett kutatások tárgyát bizalmasan kezelő szakmai testület döntene.

Egy hasonló rendszer felállítása évek óta napirenden volt, ám adminisztratív nehézségek – többek között a pályázatok bizalmas kezelése és a rendszer pénzügyi elszámoltathatósága közti összhang megteremtésének elhúzódása miatt – többször késedelmet szenvedett, majd a 2015-ös költségvetés tervezetéből kikerült. Az elkészült előkészítő tanulmányok alátámasztják a tényfeltáró újságírás nélkülözhetetlen szerepét a korrupció elleni fellépésben és rámutatnak arra is, hogy a médiastruktúra átrendeződésével a költség- és időigényes tényfeltáró tevékenység finanszírozására új csatornákat is kell találni.

Budapest, 2014. szeptember 5.

Jávor: Hűtlen kezelés miatt tesz feljelentést az Együtt-PM az E.ON-ügyben

Az Együtt-PM az első pillanattól drága, átláthatatlan és értelmetlen lépésnek tartotta az E.ON gázüzletágának MVM általi megvásárlását. Az Átlátszó által kiperelt, és ma nyilvánosságra hozott iratokból az is kiderül, hogy mennyire. A becsült értéknél akár 600 milliárd forinttal is többet fizethetett a kormány az adófizetők pénzéből. Jávor Benedek ezért hűtlen illetve hanyag kezelés miatt feljelentést tesz a Központi Nyomozó Főügyészségen.

Az Együtt-PM EP-képviselője szerint az első pillanattól kezdve kétséges volt a tranzakció indokoltsága, az érte kínált pénz pedig minden szakértői becslés szerint sokszorosa volt az üzletág valódi értékének. Hiába követelték azonban, hogy a kormány hozza nyilvánosságra azokat az elemzéseket, amelyek megindokolták az adás-vételt, és a döbbenetesen magas, több mint 260 milliárd forintos árat, a kormány kerek-perec megtagadta, hogy a nyilvánosság előtt számoljon el az adóforintok elköltésével. Az Átlátszó által másfél éves pereskedés után megkapott, és nyilvánosságra hozott dokumentumok azt bizonyítják, hogy minden oka megvolt az Orbán-rezsimnek, hogy mélységes titokban tartsa az ügylettel kapcsolatos valamennyi dokumentumot. Minden bekért elemzés, illetve az ügyben illetékes döntéshozók maguk is a gázüzletág megvásárlásának hatalmas kockázataira, illetve a valós értékhez képest az ügylet túlárazottságára figyelmeztetett. A felkért független értékelő az E.ON gáznagykereskedő cégének piaci értékét az ún. take-or-pay kockázatok miatt negatívra, akár -600 milliárd forintra is becsülte. A legmagasabb szintű politikai döntés eredményeként mégis megvásárolt teljes csomag értéke így a 350 milliárd forintot is elérheti – a negatív tartományban. A kifizetett 260 milliárd forint így akár 600 milliárd forinttal is meghaladhatja az üzletág valódi értékét.
Jávor Benedek szerint a közpénz-százmilliárdokkal való ilyen felelőtlen bánásmód kimeríti a hűtlen illetve hanyag kezelés vétségét, ezért feljelentést tesz a Központi Nyomozó Főügyészségen. Mivel a most nyilvánosságot kapott dokumentumokból az is kiderül, hogy az illetékesek, önmagukat védve a vélhetően törvénysértő ügyletben egymásra tologatták a felelősséget, a feljelentést az EP-képviselő ismeretlen tettes ellen teszi. Hogy ebben a gyalázatos és átláthatatlan ügyben kié a végső felelősség, azt az ügyészség, illetve végső soron a bíróság dolga megállapítani.

Budapest, 2014. augusztus 13.

Jávor Benedek, az Együtt-PM európai parlamenti képviselője