JÁVORT Az EU-BA!

Támogasd Te is küzdelmünket a zöld és igazságos jövőért!

Az Európai Bizottság engedélyezte, hogy magyar adófizetők csúnyán megfizessenek Paks II-ért

Az Európai Bizottság mai döntése egyértelművé tette, hogy a magyar kormány minden korábbi hazug állításával szemben igenis van az új paksi atomerőmű finanszírozásában állami támogatás. Az Európai Bizottság ezzel elismerte, hogy a Paks II beruházás nem egy gazdasági alapon megtérülő befektetés, ahogy azt a Jávor Benedek, a Párbeszéd európai parlamenti képviselője a kezdettől fogva állította.

A Bizottság végül jóváhagyta az állami támogatást a projektben, de ezzel nem tett többet, mint elismerte, hogy a hülyeséghez való jog tagállami alapjog – hangsúlyozta a zöld párti képviselő. Sajnálatosan azonban ez a kormányzati hülyeséghez való jog azt eredményezi, hogy a magyar adófizetők pénzéből a kormány több ezer milliárdot egy a környezte káros és az emberi életre veszélyes, letűnőben lévő technológiába fektet, ahelyett, hogy a környezettel harmonizáló, hosszútávon olcsóbb megújuló energiaforrásokba fektetne be.

A meg nem térülést mi sem bizonyítja jobban, hogy az Európai Bizottság szigorú feltételeket támasztott a magyar adófizetők pénzügyi veszteségének korlátozására: az Európai Bizottság egyrészt kötelezte a kormányt, hogy Paks II-t külön gazdasági társaságként kezelje, nehogy Paks I bevételéből kozmetikázzák az új atomerőmű veszteségeit, továbbá a Bizottság megtiltotta, hogy a cég bevételeit bármilyen formában újra befektessék, sőt a bármikor felmerülő profitot a magyar költségvetésbe kell visszafizetni. Ezen felül kötelezte a kormányzatot, hogy az áramot átlátható, diszkriminációmentes árveréseken, illetve a nyílt energiatőzsdén adják el.

Jávor szerint az Európai Bizottság is hibát követett el, mert ahogy azt az Egyesült Királyságbeli Hinkley Point C építendő új atomerőmű esetén is tette – az EURATOM Szerződésre hivatkozva bármilyen kormányzati érvet elfogad kivételes indokként, mind az egyébként tiltott állami támogatás jóváhagyására, mind pedig az uniós jog által megkívánt közbeszerzési eljárás kikerülésére, egyszerűen azért, mert nukleáris létesítményekről van szó. A képviselő emlékeztet, hogy az uniós szerződések együttes értelmezése alapján a Bizottságnak egyértelműen a megújuló energiaforrásoknak kellene prioritást adnia a nukleáris energia helyett.

A Párbeszéd képviselője arra is emlékeztetett, hogy az eljárás során Günther Oettinger és Klaus Mangold gyanús utazásai révén egy átláthatatlan és ellenőrizhetetlen lobbitevékenység is részévé vált az eljárásnak, ami különösen kétségessé teszi annak kimenetelét. Jávor szerint ugyanakkor további jogvitákra lehet számítani az ügyben az Európai Bíróság előtt, és ahogy korábban is, mindent meg fog tenni, hogy a bővítésről végül a számlát álló magyar adófizetők beleszólása nélkül ne lehessen döntést hozni, és véleményüket népszavazáson kérjék ki. A magyar energiapolitika és az azt megalapozó dokumentumok – így az Energiastratégia – súlyosan elavultak, és az utolsó pillanatban vagyunk, hogy Magyarország a helyes irányba forduljon a megújulók és az energiahatékonyság fejlesztésével, és ne fusson energetikai zsákutcába a XXI. században

Az európai parlamenti képviselő csalódásának adott hangot a Bizottság eljárását illetően is: Jávor Benedek szerint komolyan aggályos, és elszomorító, hogy ilyen súlyú, Európa egyik precedens értékű nukleáris erőmű építésével kapcsolatos döntését a Bizottság az ügy szóbeli megvitatása nélkül, írásbeli eljárásban hozta meg.

Brüsszel-Budapest, 2017. március 06.
Jávor Benedek
a Párbeszéd európai parlamenti képviselője
(Fotó: Kisbenedek Attila)

Párbeszéd: a magyar kormánynak gőze sincs, miért zárta le a kötelezettségszegési eljárást a Bizottság

Egyre homályosabb a paksi bővítési tender elmaradása miatt indított kötelezettségszegési eljárás ügye: az Európai Bizottság tavaly novemberben lezárta a procedúrát, de a döntés teljes indokolását a szokásokkal ellentétben azóta sem közölték sem a nyilvánossággal, sem a panaszos Jávor Benedek EP-képviselővel. Sőt, mint egy, a Párbeszéd képviselőjének Lázár János által küldött levélből kiderül, még a magyar kormánnyal sem. A Párbeszéd szerint, ha eddig hiába keresték a védhető jogi érveket egy védhetetlen politikai döntéshez, akkor azokat ezután sem fogják megtalálni. 

Érdekes fejlemény: vagy Lázár János nézi madárnak a nyilvánosságot, vagy az Európai Bizottság a magyar kormányt. Lázár közlése szerint ugyanis ők sem tudják, hogy miért zárta le az EB a 2015 novemberében indított kötelezettségszegési eljárását a paksi tender elmaradásának ügyében. A miniszter vagy szégyentelenül hazudik, vagy azt állítja, hogy a Bizottság úgy hozhat döntéseket a tagállamok ügyes-bajos dolgairól, hogy azok okairól, mikéntjéről az érintetteknek fogalma sincs, a szabadságharcos magyar kormány pedig mindezt szó nélkül tudomásul veszi.

Emlékeztetőül: 2014 januárjában Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin minden előrejelzés nélkül, teljes titokban megállapodott Moszkvában a paksi bővítésről. Az ügyletről az Európai Bizottságot is csak utólag tájékoztatták. A magyar kormány első körben nemzetközi szerződésre hivatkozva indokolta, hogy miért kerülte ki az európai versenyszabályokat, annak ellenére, hogy tendereztetés nélkül elvileg egy olajkályhát sem hozhatna be senki az EU belső piacára. Az ügyben a Bizottság is eljárást indított. Miután az eredeti érvek, majd az azt követő magyarázatok is elbuktak, tavaly tavasszal teljesen váratlanul azzal állt elő a magyar kormány, hogy ún. „technikai kizárólagosság” áll fenn, azaz a két új paksi blokkot technikai okok miatt a Roszatomon kívül senki más nem képes szállítani. Az érv önmagában erősen kétséges, ráadásul a bővítési eljárás során korábban soha senki másnak nem jutott eszébe, hogy a magyar előírások miatt ez a helyzet fennállhatna.

Már úgy tűnt, hogy hosszas vizsgálódás és egy kötelezettségszegési eljárás végén az EU elmeszeli a nyilvánvalóan jogsértő orosz vircsaftot, ám a végső döntés előtt Günther Oettinger – Klaus Mangold, orosz lobbista magángépén – Budapestre érkezett, és nem sokkal később megszületett a precedens nélküli verdikt: a Bizottság megszüntette az eljárást, de rendes indokolást azóta sem tettek közzé. A bővítésért felelős kormánytag, Lázár János a Párbeszéd EP-képviselőjének, Jávor Benedeknek azt válaszolta, hogy még a kormány sem kapta meg a döntés kifejtését és indoklását, amire (ha igaz) nem nagyon van példa a bizottsági gyakorlatban. Az indokokról kizárólag annyit tudunk, hogy egyes magyarországi előírások miatt Magyarországra atomerőművet a Roszatomon kívül más nem szállíthat. De hogy melyek ezek a különös előírások, azt már nem tudjuk, ahogy azt sem, hogy ha léteznek, akkor miért nem sértik az uniós jogot.

 

A Lázár Jánosnak címzett levél itt olvasható: Lázár János levél

Paksi bővítés – A Párbeszéd is népszavazást kezdeményez a bővítés leállításáért

Budapest, 2017. március 3., péntek (MTI) – Az LMP-t követően a Párbeszéd Magyarországért is népszavazást kezdeményez a paksi atomerőmű bővítése ellen. A párt kampányt is indít annak érdekében, hogy a kormány és az Országgyűlés vizsgálja felül a nemzeti energiastratégiát – jelentette be a párt EP-képviselője pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.

A tervezett népszavazási kérdés szövege: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés úgy módosítsa a Nemzeti Energiastratégiát, hogy az a megújuló energiaforrások hasznosítását és az energiahatékonyság javítását előnyben részesítse az atomenergia alkalmazásával szemben?”

Jávor Benedek emlékeztetett, hogy korábban már próbálkozott két népszavazási kérdéssel, de azokat elutasították, mert a referendum nemzetközi szerződést írna felül.

A mostani kérdés viszont egy magyar jogalkotási aktusra vonatkozik, ezért azzal kapcsolatban nem lehet nemzetközi kötelezettségvállalásokra hivatkozni – jelentette ki.

Kitért arra is, hogy az elmúlt időszakban többen, köztük az LMP is adott be népszavazási kérdéseket. Véleménye szerint annál jobb, minél több kérdés fekszik a Nemzeti Választási Iroda (NVI) előtt, mert annál nagyobb az esélye, hogy valamelyiket átengedik. Kérdésre válaszolva hozzátette, ha az LMP beadványa kap zöld utat, azt is támogatják, mert az a fontos, hogy egységesen lépjenek fel, és lehetővé tegyék a népszavazás kiírását.

Jávor Benedek arra is kitért, hogy kampányuk részeként kifejlesztettek egy internetes alkalmazást, amelyen keresztül a választók e-mailben kérhetik az országgyűlési képviselőket arra, hogy vizsgálják felül az energiastratégiát.

A politikus indoklásként azt mondta, a kormány évek óta azt állítja, hogy a bővítésre azért van szükség, mert az ország energiaellátásának nincs más alternatívája. Eközben viszont kísérletet sem tettek arra, hogy érdemi alternatívát vázoljanak fel a két új blokkal szemben – hangsúlyozta.

Az EP-képviselő bemutatta a német Wuppertal intézet, az Energiaklub és a Zöld Műhely Alapítvány „Zöld Magyarország – Energia útiterv” című tanulmányát, amelyik 2050-ig vizsgálja a lehetséges forgatókönyveket.

A becslés szerint a megújuló energiák használatával és az energiahatékonyság növelésével a beruházási költségek akár harminc százalékkal alacsonyabbak lehetnek a paksi bővítésre szánt összegnél – közölte.

Ráadásul a vizsgált időszakban az ország energiaigénye mintegy negyven százalékkal csökkenthető, a szén-dioxid-kibocsátása a harmadára eshet vissza, miközben hazai munkahelyek tízezrei jöhetnek létre – ismertette megállapításaikat Jávor Benedek.

 

Közérdek 166 milliárd meglovasítása!

A Párbeszéd tudni akarta, miért csak egy OLAF-vizsgálat eredményét hozzák nyilvánosságra, az Orbán-rokonság vagy a Rogán-klán lopásairól szóló jelentéseket miért nem. Lázár János érdemben nem válaszolt, de elszólta magát: szerinte a százmilliárdok szétlopása közérdek. A Párbeszéd börtönben akarja látni a milliárdossá vált közpénz-tolvajokat.

23 témában 50 projektet vizsgált az Unió Csalás Elleni Hivatala Magyarországon; 14 ügyben Jávor Benedek, a Párbeszéd európai parlamenti képviselője tett bejelentést.

Örülünk neki, hogy a 4-es metróval kapcsolatos jelentés nyilvános lett, de ugyanúgy nyilvánossá kéne tenni például az Orbán-vő Tiborcz István féle Elios vagy a Rogán-féle Budapest Szíve botrányairól szóló jelentést is.

A Párbeszéd tudja, hogy a közpénz-milliárdok ellopása a Fidesz-kormányzás legfőbb célja, de ilyen nyíltsággal – vagy talán csak freud-i elszólásként – még egy kormánytag sem beszélt erről, ahogy Lázár: „Meggyőződésem, hogy Képviselőtársam szerint is nyomós közérdeknek minősül 166 milliárd forint meglovasítása.”

Szerintünk nem a milliárdok meglovasításához fűződik nyomós közérdek, hanem a többtucatnyi, fideszes érintettségű projekt során meglovasított milliárdok sorsáról való tájékoztatáshoz.

Mint azt az OLAF egyértelművé tette, a jelentéseik nyilvánosságáról a tagállami hatóságok döntenek. Ha a kormány jogosultságot érzett a 4-es metró jelentés nyilvánosságra hozatalára, akkor nem bújhat ki a felelősség alól a többi esetben sem.

Kép forrása: Wikipedia Commons

A megújulók megdrágításával küzd a kormány Paks II megtérüléséért

Piszkos trükkel küzd az Orbán-kormány a paksi bővítési beruházás megtérüléséért. Bár a küldetés lehetetlen, új kísérlet szemtanúi vagyunk: adminisztratív eszközökkel igyekszik a kabinet visszaszorítani a megújuló energiaforrásokat a magyar piacon. A 2015-ben világújdonságként bevezetett napelem-termékdíjat most megfejelik az egyelőre nulla forintos „elosztói teljesítménydíjjal”. Az új adónem egyelőre csak adminisztrációs terhet jelent, ám az Energiahivatal döntésével bármikor valódi adóvá tehető, és még fellebbezni sem lehet ellene. A napelem termékdíj bevezetése 5 százalékkal emelte meg a hazai forgalmazású napelemek árát, számos gyártót és kivitelezőt elüldözve a magyar piacról.

A mostani újabb közteher elsősorban azokat sújthatja, akik a zöldenergia kormányzati háttérbe szorítására ellenére a környezetkímélő energiatermelés mellett döntöttek, és beruháztak – sokszor hitelből – a napenergiába, hiszen egy bármikor kivethető és megemelhető adójellegű befizetés az ő beruházásuk megtérülését veszélyezteti. Ha mindehhez még hozzávesszük, hogy Orbánék az EU által kifejezetten a magyar háztartások energiahatékonysági és megújulós beruházásaira szánt 100 milliárdos támogatást is minden eszközzel megpróbálják eltéríteni a lakosságtól, akkor nyugodtan kijelenthetjük: ez a kormány a megújuló energiának és a valódi. fenntartható rezsicsökkentésnek is ellensége.

Hiába mondja tehát Aszódi Attila, a Paksi bővítés kormánybiztosa, hogy szeretik ők a zöldenergiát, és a megújulóknak bőven lesz helyük Paks II mellett, a valóságban minden eszközt megragadnak, hogy az ésszerű alternatívák megdrágításával vagy (mint a szélerőművek esetében) a teljes kiszorításával mesterségesen létrehozzanak egy problémát, amit aztán a drágán termelő, piaci körülmények között soha meg nem térülő atomerőművel kívánnak megoldani. A Párbeszéd szerint az Orbán-kormány energiapolitikája káros a környezetre, az emberi egészségre és az ország jövőjére nézve is: a nemzeti érdek a saját erőből megtermelhető megújuló energia részarányának növelése, az energiafüggetlenség megteremtése lenne, az orosz atomenergia erőltetése csak a függőség tartósítását és a kiszolgáltatottság növelését szolgálja.

A Párbeszéd ezért az új adónem azonnali visszavonására szólítja fel a kormányt, és követeli, hogy az ország jövőbeli versenyképességének biztosítása érdekében tegyenek le a drága nukleáris energiatermelés erőltetésétől, és fejezzék be a megújulók terjedésének akadályozását, és az energiahatékonyságra szánt források lenyúlását.

A Párbeszéd negyedszer is benyújtotta korrupcióellenes ügyészségről szóló javaslatát

A Párbeszéd negyedszer is benyújtotta korrupcióellenes ügyészségről szóló javaslatát

 A Párbeszéd reagálva az elmúlt hetek eseményeire, különös tekintettel a 4-es metróval kapcsolatos nyomozás eredménytelenségére, valamint az Orbán Viktort és családját érintő kétes pénzügyekről szóló hírekre, ismét benyújtotta az Országgyűlésnek a korrupcióellenes ügyészségről szóló javaslatát. A kormányoldal eddig három alkalommal utasította el a tárgysorozatba vételt, ami világosan jelzi, hogy a Fidesz ellenérdekelt egy hatékony korrupcióellenes intézményrendszer kialakításában.

Polt Péter Szabó Tímeának adott írásbeli válaszából kiderült, hogy az eddigi 4-es metróval kapcsolatos nyomozások bár 2009 óta zajlanak, nem hoztak eredményt. Eddig mindösszesen két embernél tartottak házkutatást, egynek pedig sikerült megszöknie.

 A Párbeszéd szerint értékelhetetlen az ügyészség eddigi tevékenysége a 4-es metró ügyében. Polt válaszából az látszik, hogy a szervek egymásnak adogatták az ügyet és húzták az időt, egészen addig, amíg az OLAF jelentése el nem készült. Az ügy ismét rávilágít arra, hogy a Polt Péter vezette ügyészség képtelen feltárni a politikához kapcsolódó korrupciós ügyeket, legyen szó aktív kormányzati politikusok érintettségéről vagy a 2010 előtti időkről. 

 A Párbeszéd úgy véli, hogy csak egy független, korrupcióellenes ügyészség adhat garanciát arra, hogy az olyan ügyek, mint a 4-es metró körüli visszaélések, vagy Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc vélt vagyoni összefonódása, feltárásra kerüljenek.

 

Budapest, 2017. február 15.

 Párbeszéd Sajtó

 

A környezetvédelmi politikák végrehajtásának felülvizsgálata

A Bizottság három kulcsterületet azonosított, ahol Magyarország súlyos problémákkal küzd az EU környezetvédelmi politikáinak végrehajtása során a friss Végrehatási Jelentésében (EIR). Az egyikben a kormány nem csinál semmit; a másikban csinált valamit, amit reformnak hívott, de bár ne tette volna; a harmadikban pedig konkrétan szembe megy az ajánlásokkal.

A légszennyzés ügyében, amely 13.000 korai halálozásért felelős, és a becslések szerint 1500 milliárd forint kárt okoz, a teljes kormányzati érdektelenség látszik. A főváros meg még azt – például a fővárosi behajtási díj bevezetését – is elszabotálta, amire uniós szerződéses kötelezettsége volt.

A hulladékgazdálkodási rendszer szétbarmolását és központosítását azzal adták el, hogy a piac nem elég hatékony a célok elérésben, majd csináltak egy új szisztémát, ami a piac átrendezésén, az árak eltérítésén, és a korrupciós lehetőségek kiszélesítésén túl másra nem nagyon alkalmas, a célokat meg még annyira sem éri el, mint az előző.

„A Natura 2000 hálózat kiegészítése területspecifikus természetvédelmi intézkedésekkel és azokhoz az árvízkockázat kezelését (az árvízkockázat minimalizálását) is magában foglaló árterületmegóvással és -helyreállítással kombinált, megfelelő erőforrások biztosítása.” kapcsán meg csak annyit mondok: Római-part.

A Magyarországról szóló fejezet itt olvasható:
http://ec.europa.eu/environment/eir/pdf/report_hu_hu.pdf

 

Brüsszel-Budapest

2017. február

 

(kép: Római-part Budapesten, Wikipédia)

Kötelező környezeti felelősségbiztosítási rendszert a szennyező iparban – Jávor Benedek közleménye

Tizenhét évvel ezelőtt, 2000. január 30-án szakadt át a romániai Aurul bányavállalat zagytározójának gátja, százezer köbméternyi ciános szennyvizet zúdítva a Lápos folyóba, a Szamosba és a Tiszába. A régió legnagyobb környezeti katasztrófáját okozó bányacég azonnal továbbhárította a felelősséget – mondván, hogy minden szükséges romániai hatósági engedéllyel rendelkezett a ciános technológia használatához -, majd csődbe menekült, így a károsult alvízi országok azóta sem kaptak érdemi kártérítést.

A nagy környezeti kockázatú tevékenységek engedélyezésének és ellenőrzésének hiányosságaira, valamint a felelősségi viszonyok rendezetlenségére rávilágító katasztrófából máig sem sikerült a megfelelő tanulságot levonni: a tíz évvel későbbi magyarországi vörösiszap-balesethez hasonló okok vezettek, és a károkért ugyanúgy az államnak kellett helytállnia – mint ahogyan ma is ugyanez történne egy hasonló havária esetén. Az Európai Parlamentben született ugyan egy határozat a ciános technológia betiltásáról, ám a tagállamok érdekkülönbségei miatt a Bizottság nem kezdeményezett tiltó jogszabályt, Romániában pedig időről időre napirendre kerül a szintén ciános bányászatot tervező verespataki aranybánya engedélyezésének ügye.

Az EU környezeti felelősség irányelve céljaiban ugyan a megfelelő felelősségi viszonyok megteremtését és a „szennyező fizet” elv érvényesítését tűzi ki maga elé, azonban éppen a szigorú pénzügyi felelősségi rendszer felállítása hiányzik belőle, és a gyakorlatban a meglévő irányelv alkalmazása is hiányos. Az Európai Parlament most tárgyalja az irányelv végrehajtási jelentését, ami alkalmat teremt ennek a magyar szempontból sajnos különösen fontos problémának a kezelésére.

Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője, a jelentés árnyékelőadója olyan javaslatokat fogalmaz meg tervezetében, amelyek egy kötelező környezeti felelősségbiztosítási rendszert vezetnek be, továbbá javaslatot tesz egy európai szintű, ipari katasztrófa alap felállítására is, amelyet a kockázatos ipari tevékenységeket folytató cégek befizetéseiből töltenek fel. Ez egyrészt megdrágítaná a környezeti szempontból kockázatos technológiák használatát, másrészt pedig lehetővé tenné, hogy az adófizetők helyett végre a szennyezések okozói finanszírozzák a károk elhárítását. Az EP-képviselő szerint ez vezethet el az európai, és benne a magyar környezetbiztonság javításához,  és „a szennyező fizet” elv tényleges érvényesítéséhez.

 

(Fotó: Karnok Csaba – kép forrása: en.wikipedia.org)

Párbeszéd: az OLAF főigazgatójának válasza után a magyar hatóságoktól kérjük a teljes M4 jelentés nyilvánosságra hozását

Jávor Benedek, a Párbeszéd európai parlamenti képviselője levélben fordult az M4-es metró beruházással érintett összes magyar hatóság vezetőjéhez, beleértve Orbán Viktor miniszterelnököt és Polt Péter legfőbb ügyészt, kérve őket, hogy hozzák nyilvánosságra a beruházással kapcsolatos OLAF vizsgálat eredményeit.

 

Az európai parlamenti képviselő azután fordult a magyar hatóságokhoz, hogy megkapta Giovanni Kessler, az Európai Csalás Elleni Hivatal főigazgatójának válaszát, melyben a főigazgató egyértelművé teszi, hogy a magyar hatóságok azok, akik a jelentés nyilvánosságra hozataláról dönthetnek.

Tekintettel arra, hogy számos magyar hatóság szerepel az érintettek között, illetve számos magyar kormányzati szerv kapott tájékoztatást a vizsgálat eredményeiről a Párbeszéd képviselője kivétel nélkül mindegyik szervet megkereste levelével. Jávor szerint erre azért volt szükség, hogy elkerülhető legyen titkosság fenntartása miatti hatósági egymásra mutogatás.

 

Jávor Benedek szerint a magyar hatóságok válasza meg fogja mutatni, hogy a Fidesz kormány valójában mennyire érintett a csalássorozatban. Ha az OLAF jelentését nem hozzák teljes egészében nyilvánosságra, az annak a jele, hogy a kormányzat csak propaganda- és politikai manipuláció eszközeként tekint a teljes nyomozati anyagra.

 

Brüsszel-Budapest, 2017. január 25.

Párbeszéd: Korányi projekt – lehullt a lepel a korrupcióról

Jávor Benedek, a Párbeszéd európai parlamenti képviselőjének kezdeményezésére a Közbeszerzési Hatóság vizsgálatot indított a politikus tudomására jutott szabálytalanságok ügyében. Az eljárás keretében a Közbeszerzési Döntőbizottság megállapította, amit eredetileg az EP-képviselő is kifogásolt, hogy a projekt kivitelezése során számos esetben a kiviteli tervben szereplő tételeket gyengébb minőségű, olcsóbb anyagokkal helyettesítették. Ezzel hozzávetőlegesen 200 millió forint plusz nyereséget trükközött ki magának a nyertes ajánlattevő Swietelsky Kft. és a Hőszer-Trade Kft. alkotta konzorcium.

Jávor Benedek egy évvel ezelőtt fordult a Közbeszerzési Hatósághoz, mert tudomására jutott, hogy a Korányi Projekt kivitelezése során a műszaki kivitelezéssel kapcsolatban súlyos szabálytalanságok merültek fel. Tájékoztatta a Hatóságot, hogy a megvalósítás során műszaki egyenértékűségre hivatkozva nagyságrendekkel silányabb, gyengébb minőségű termékek kerültek beépítésre és vélhetően a tűzoltóság az építési hibák miatt nem engedte birtokba venni az épületet.

A Hatóság elnöke a Közbeszerzési Döntőbizottságnál kezdeményezte az ügy kivizsgálását, amely szakértő kirendelése után megállapította, hogy a hőszigetelés, lámpatestek, nyílászárók, gumiburkolatok, betonozási és szigetelési munkák, homlokzatburkolás, bádogos munka, és tűzgátló ajtók esetében a kiviteli tervben szereplő termékekkel műszakilag nem megegyező, azoknál olcsóbb és rosszabb minőségű termékeket építettek be. A Döntőbizottság szerint ez nem csupán azt eredményezte, hogy a kivitelező jogellenesen spórolt meg magának nagyjából 200 millió forintot, de azt is, hogy a közbeszerzés során a jobb minőségű termékekre tett ajánlatot, majd ezeket silányabbal pótolta, lényegében kizártak olyan ajánlattevőket, akik a jobb minőségű termékekre nem tudtak ajánlatot adni. Ezért a Döntőbizottság mind az ajánlatkérő Semmelweis egyetemre, mind pedig a Swietelsky és Hőszer-Trade Kft. konzorciumra 10-10 millió forint bírságot szabott ki.

Megállapításra került tehát, hogy egy jól megtervezett korrupciós módszerrel százmilliós kárt okoztak az országnak. Örvendetes, hogy a Párbeszéd képviselőjének fellépése nyomán egy korrupciós kiskapu bezárulhat, megakadályozva hasonló trükkök alkalmazását más esetekben. Ugyanakkor értetlenül állunk azelőtt, hogy az ügyészség miért nem indított nyomozást az ügyben, annak ellenére, hogy Jávor Benedek már 2015 decemberében feljelentéssel fordult a Legfőbb Ügyészséghez és azt  a Fővárosi Ügyészségnek továbbküldték. A Fővárosi Ügyészség feljelentés-kiegészítést rendelt el egy éve.

Jávor Benedek az új fejlemények fényében ismételten az ügyészséghez fordul, a büntetőjogi felelősség megállapítása érdekében.

Brüsszel-Budapest, 2017. január 23.

 

(Kép forrása: Semmelweis Egyetem)