JÁVORT Az EU-BA!

Támogasd Te is küzdelmünket a zöld és igazságos jövőért!

Római parti beruházás – a Pest Megyei Kormányhivatal levele

A Pest Megyei Kormányhivatallal folytatott levelezésemből kiderül, hogy a Római parti beruházás ügyében semmilyen, közvetlenül a projekthez kapcsólódó környezetvédelmi engedélyezési eljárás nem folyik. Ami azt is jelenti, hogy a környezeti értékek veszélyeztetése miatt a zöldhatóság még akár meg is állíthatja a beruházást az engedélyezés során – ehhez persze az is kell, hogy az eljárásba minél többen, civilek, érintett állampolgárok bekapcsolódjanak, és bemutassák érveiket. Az is világossá válik, hogy a korábbi projekthez készültek Natura 2000 hatásbecslések, de tekintettel arra, hogy a tervek azóta jelentősen átalakultak, azok nem lesznek alkalmazhatók itt. A mobilgát hatása a Római part Natura 2000 területeire nem csak azért érdekes, mert az Uniónak lehetnek hatáskörei az uniós védelem alatt álló terület szétrombolása ügyében. Az is izgalmas kérdés, hogy – mivel részben uniós forrásból készülnek megvalósítani a tervet -, mit szól az Unió ahhoz, hogy a pénzükből tönkretesznek egy közösségi védelem alatt álló élőhelyet?

 

A levél alább megtekinthető.

 

13391390_1114206725287458_457523147872972081_o

 

(Borítókép forrása: nol.hu)

Párbeszéd Magyarországért: Azonnal módosítsa a kormány a lehallgatásokról szóló törvényt!

A Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság tegnapi ítélete kimondta, hogy a lehallgatások magyar szabályozása nem felel meg az európai jognak és egyben kötelezi a magyar kormányt új törvény megalkotására. Az Eötvös Károly Intézet mai bejelentése azt mutatja, hogy a nem csupán a szabályozás nem megfelelő, de a mindennapi gyakorlatban is átláthatatlan, garanciákat nélkülöző módon zajlanak titkos megfigyelések Magyarországon. 

Az Eötvös Károly Intézet ma FB oldalán jelentette be, hogy gyanús elektronikai eszközt találtak irodájukban, mely szakértők szerint alkalmas lehallgatására. A Fidesz kormány régóta folytat hadjáratot a számára „nem kedves” civil szervezetek politikai indokokból való ellehetetlenítésére, ezért feltételezhető, hogy a magyar szolgálatoknak köze lehet az akcióhoz . Ez az eset valószínűleg csak a jéghegy csúcsa, viszont jól bizonyítja, hogy a kormányzat által kialakított átláthatatlan jogi környezet hogyan használható fel szervezetek és egyének ellen.

A magyar állam mindeközben tegnap jogerősen pert vesztett a Társaság a Szabadságjogokért két jogászával szemben az Emberi Jogok Európai Bíróságán. A strasbourgi bíróság kimondta, hogy az európai emberi jogi normáknak nem felel meg a független bírói kontroll nélküli titkos megfigyelés.

Korábban a TASZ jogászával folytatott telefonbeszélgetésem vélelmezett lehallgatásának teljes körű kivizsgálása is elakadt az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának kormánypárti többségén.

Mindezek fényében a Párbeszéd Magyarországért felszólítja a kormányt, hogy azonnal terjessze be az európai emberi normáknak megfelelő törvénymódosítást, amely a titkos megfigyelést nem az uralkodó politikai kurzus játékszereként kezeli, hanem szigorú feltételrendszerhez köti és csak független bírói ellenőrzés mellett teszi lehetővé.

Brüsszel-Budapest, 2016. június 8.

Jávor Benedek európai parlamenti képviselő

 

(Kép: Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság; forrás: en.wikipedia.org)

A környezet túl fontos ahhoz, hogy Orbánékra bízzuk

A környezetvédelmi világnap üzeneteivel ellentétes, környezetellenes politikát folytat az Orbán-kormány – figyelmeztet a Párbeszéd Magyarországért. A zöldpárt szerint a jövőt felélő kormány tevékenysége immár az alkotmányos alapjogokat fenyegeti.

Az első nemzetközi környezetvédelmi konferencia már 1972-ben meghatározta azokat a célokat, amelyekre a világnapnak rá kell irányítania a figyelmet – a jelenkori Magyarországon egyik sem számít kormányzati prioritásnak. Az energiatakarékosság helyett nálunk pazarlásra ösztönző árrendszer működik, a lakosságnak pedig a kormány nem adja oda az EU által biztosított energiahatékonysági támogatásokat. A megújuló energiaforrások hasznosítása egy helyben topog: a szélerőművek építését gyakorlatilag betiltották, a napelemekre büntetőadót vetettek ki. A szemét- és hulladékképződés csökkentése helyett hulladékos rezsicsökkentés van, tömegesen csődbe menő hulladékos cégekkel és az illegális lerakók megszaporodásával. A környezetszennyezés megelőzése nem része a magyar jognak: a környezeti felelősségbiztosítás és a kötelező biztosítékadás bevezetéséért évek óta hiába harcolunk.

Mindeközben Almásfüzitőn, a Duna mellett a kormány az uniós eljárással dacolva tétlenül nézi a veszélyes hulladékokkal folytatott manipulációt, megvétózza az emberi egészségre és a méhekre káros vegyszerek betiltását, háborút folytat a közterületen élő fák ellen (most épp az Orczy-kertben, a Városligetben, a Római parton), a zöldhatóságot pedig a mindenkori kormánypolitika engedelmes szolgálóleányává tette, felszámolva mindenfajta hatósági kontrollt és ellenőrzést.

A Párbeszéd Magyarországért szerint a környezet kirablása nem folytatódhat tovább: az országnak zöld fordulatra van szüksége annak érdekében, hogy legalább az egészséges környezethez való jog minimális feltételeit biztosítani lehessen. Ameddig a múltban ragadt kormánypárt határozza meg az irányt, Magyarország nem számíthat fenntartható jövőre, és ez nem csak a következő generációk sorsát, hanem a ma élők életesélyeit is veszélyezteti.

Brüsszel-Budapest, 2016. június 5.

Jávor Benedek európai parlamenti képviselő

 

(Kép forrása: nbcnews.com)

PM: Csalással épült a felcsúti kisvasút – az EU-hoz fordulunk

Az OLAF-hoz, illetve az Európai Bizottság regionális főigazgatóságához fordult a kihasználatlan felcsúti kisvasút ügyében Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője. A párt szerint sem az uniós, sem a magyar adófizetők érdekét nem szolgálja, hogy Orbán Viktor hobbiprojektjére a kormány hamis ígéretekkel uniós támogatást szerzett: Magyarországon a közösségi közlekedésben égető szükség lenne azokra a forrásokra, amelyeket ehelyett a miniszterelnök értelmetlen szórakoztatására költünk.

Még mindig csupán átlagosan napi 40-50 utas használja a 600 milliós uniós támogatásból épült felcsúti kisvasutat, a létesítmény bántóan kihasználatlan. Az Orbán-kormány hamis ígéretekkel szerzett pénzt az Orbán Viktor stadionja és fociakadémiája mellett zakatoló játékvasúthoz: napi 2500-7000 utast ígértek (aminek a realitásáról mindent elárul, hogy például a budapesti Déli pályaudvar napi utasforgalma alig éri el a napi 10 ezret, és a Budapesti Gyermekvasúton is csak átlagosan másfél ezer ember utazik naponta.

A PM már előzetesen is felhívta az uniós hatóságok figyelmét a beruházás megalapozatlan voltára. Most újabb beadvánnyal fordultunk az EU csalás elleni hivatalához, illetve a támogatásokat kezelő regionális főigazgatósághoz, felhívva a figyelmet: sem az uniós, sem a magyar adófizetők érdekét nem szolgálja, hogy Orbán Viktor hobbiprojektje a valósággal köszönő viszonyban sem lévő adatok bediktálása után európai uniós forrásból valósulhatott meg. A felcsúti kisvasútnak máris méltó helye van a legértelmetlenebb uniós projektek panteonjában, miközben a kormány a folytatásra készül, szintén az EU pénzén. Magyarországon bőven van lehetőség a közösségi közlekedés értelmes fejlesztésére, amint azt bárki, aki használja, pontosan tudja. A kormányfő, illetve a kormány tagjai nyilvánvalóan nem tartoznak közéjük. Annyira pedig az EU-sem gazdag, hogy a közérdeket szolgáló fejlesztések helyett felelőtlen kelet-európai politikusok kedvteléseire szórja a pénzt.

Brüsszel-Budapest, 2016. június 2.

 

(Kép forrása: fejervar.hu)

Ideje lenne kiszállni a Paks II projektből

A paksi atomerőmű új blokkjai körül egyre több a kétség – immár a jelenlegi erőművet üzemeltető MVM Zrt. szerint is a megújulók növekvő versenyképességével kell számolni, az áram árának jövőbeni jelentős növekedése pedig erősen kétséges. Jávor Benedek szerint mindez a paksi új atomerőművi blokkok megtérülését is aláássa, és ideje lenne a kormánynak is belátnia: a kezdetektől neki volt igaza, a kormány pedig tévedett, és hamis előfeltevésekre építi az ország legdrágább beruházását.

A Párbeszéd Magyarországért európai parlamenti képviselője, egyetért a paksi atomerőművet működtető céggel, hogy a megújulók egyre olcsóbbak, ezért az áramárak aligha fognak jelentősen emelkedni. Jávor ezért úgy véli, piaci alapon nem fog megtérülni a paksi beruházás, az csak és kizárólag a magyar adófizetők pénzének folyamatos herdálása mellett működtethető.

Az európai parlamenti képviselő kifejtette, hogy az általa eddig felvetett összes kétely megalapozott volt: a paksi titkosítási törvény nem volt EU konform, a közbeszerzés hiánya és az atomerőmű tiltott állami támogatása miatt az Európai Bizottság eljárást indított. A finanszírozás orosz forrásokból aligha megvalósítható, sőt a Párbeszéd Magyarországért európai parlamenti képviselőjének megrendelésére a közelmúltban készült Zöld Magyarország Energia Útiterv azt is bebizonyította, hogy az új blokkok által termelt energia olcsóbban kiváltható megújuló energiaforrásokkal. Mindeközben a kormányzati propagandagépezet szerint a paksi beruházással minden a legnagyobb rendben van. Jávor szerint ideje lenne, hogy a kormány még csak papíron meglévő csődtömeg megépítését végleg levegye a napirendről, és a meglévő forrásokat sürgősen megújuló energiaforrások fejlesztésére fordítsák.

Budapest, 2016. május 30.

Jávor Benedek

a Párbeszéd Magyarországért európai parlamenti képviselője

Brüsszel nemet mond a roma gyerekek szegregációjára

Az Európai Bizottság ma hivatalos értesítést küldött Jávor Benedeknek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselőjének, hogy panasza alapján kötelezettségszegési eljárást indítottak a magyar kormánnyal szemben a roma gyerekek oktatási szegregációja miatt.

Jávor még 2015 januárjában fordult panasszal az Európai Bizottsághoz, mert álláspontja szerint nem elfogadható, és az EU jogával ellentétes, hogy a közoktatási törvény lehetőséget nyit közvetlen vagy közvetett szegregációra. A Bizottság, a panasznak helyt adva, a mai napon megindítoztta a kötelezettségszegési eljárást.

Jávor szerint fontos döntés a kötelezettségszegési eljárás megindítása és a határozott fellépés az oktatási szegregáció ellen, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az ügyben nem az a legfontosabb, hogy Magyarországot minél előbb elmarasztalják, hanem sokkal inkább az, hogy a szegregáció lehetőségének elejét lehessen venni.

 

Az európai parlamenti képviselő fontosnak tartotta azonban hangsúlyozni, hogy a törvények megváltoztatása önmagukban csak a szükséges, de nem elégséges lépéseket jelentik ebbe az irányba. A Magyar Kormánynak most és az elmúlt években is minden jogi eszköze megvolt ahhoz, hogy hatékonyan lépjen fel a roma gyerekek szegregációja ellen, mégsem történt semmi, sőt, épp ellenkező irányú erőfeszítéseket tapasztaltunk.

A Bizottság mostani döntése is ennek szól. A döntés értelmében a Kormánynak 2 hónapja van arra, hogy hivatalos választ küldjön a Bizottságnak. Ami nem lesz egyszerű, mert az elmúlt több, mint egy évben – miközben a Bizottság az eljárást megelőző megfigyelést végezte – nem sikerült olyan jogszabályt, eljárásrendet kidolgozni, ami pozitív változást eredményezett volna. A jogszabályi keretek megváltoztatásánál is fontosabb lenne azonban, hogy a Kormány olyan gyakorlatokat támogasson és terjesszen, amelyek hatékonyan segítik a roma gyerekek integrációját.

A valóság ezzel szemben az, hogy az elmúlt 6 évben „felzárkóztatás” címén valójában a szegregáló iskolák támogatásán kívül más nem igazán történt. Ma Magyarország sohasem látott létszámban és arányban járnak roma gyerekek olyan osztályokba és iskolákba, ahol már ők vannak többségben, és ezek közül egyre több olyan is van, ahová kizárólag ők járnak.

A romák diszkriminációjának ililletve oktatási szegregációja egész Közép-Kelet-Európában létező probléma, amelyre a Bizottságnak a tagállamok és az érintett kisebbség bevonásával és együttműködésével kell megnyugtatómegoldást találni.  A Bizottság már több tagállam ellen (Csehország, Szlovákia) indított kötelezettségszegési eljárást ezügyben az elmúlt hónapokban.

 

Az ügy hátteréről:

2014 végén Balog Zoltán miniszter javaslatára országgyűlés elfogadta a köznevelési törvény módosítását. Ennek értelmében a Kormány rendeletben szabályozhatja a nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás szervezésének „sajátos” feltételeit, vagyis azokat a feltételeket, amelyek mentén a törvény kivételeket enged az egyelő bánásmód alkalmazása alól.

Az Országgyűlés mindezt a Debreceni Ítélőtábla által 2014. november 6-án hozott jogerős ítéletére válaszul hozta meg. Az eset hátterében az Esélyt a hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány által a Nyíregyháza Város Önkormányzata, illetve későbbiekben a Huszár-telepi Sója Miklós Görög katolikus Általános Iskolát fenntartó egyház ellen indított ügy áll. Ebben a perben Balog Zoltán a szegregált iskola védelmére kelt azzal, hogy a bíróságon – nem beidézettként – tanúskodott. Az ítélethirdetés napján a miniszter sajtóközleményben tudatta a közvéleménnyel, hogy meg fogja teremteni a jogi lehetőségét annak, hogy a Huszár telepi iskolához hasonló, szegregálva felzárkóztató iskolák jogszerűen – az egyenlő bánásmód feltételeit figyelmen kívül hagyva – működhessenek.

Párbeszéd Magyarországért: az Orbán-kormány a klímát is megvédi

A parlament megszavazta a tavalyi párizsi klímamegállapodás kihirdetését. A PM szerint hasznos, hogy az éghajlatváltozás megelőzésének globális kereteit végre nemzetközi egyezmény rögzíti, az viszont elkeserítő, hogy az Orbán-kormány továbbra is félvállról veszi a XXI. század legnagyobb környezeti kihívásának számító klímaproblémát.

 

A klímamegállapodás aláírása, ahogyan a parlamenti ratifikáció is, önmagában legfeljebb félsiker: a párizsi egyezmény szövege – néhány klímaszkeptikus kormányzat, így az Orbán-kabinet destruktív tevékenységének köszönhetően is – nem jelent igazi áttörést. Ráadásul minden megállapodás csak annyit ér, amennyit a gyakorlatban megvalósítanak belőle, az előjelek pedig nem bíztatóak.

 

Az Eurostat friss adatai szerint az egész EU–n belül Magyarországon a legalacsonyabb a megújuló energiaforrásokkal, vagyis valóban klímabarát módon termelt villamos áram aránya, a napelemeket továbbra is büntetőadó sújtja, szélerőmű-építésre 2010 óta nem adtak engedélyt. Klímaegyezmény ide vagy oda, a magyar kormány semmilyen új, számon kérhető kötelezettség vállalására nem hajlandó, a szakpolitikák nem tartalmaznak számszerűsített klíma-célokat.

 

Ahol pedig igazán nagy tartalékaink lennének, vagyis az energiahatékonyság területén, ott még a semminél is kevesebb történik: a kormány minden erővel akadályozza egy nagy volumenű lakossági energiahatékonysági modernizációs program elindítását (az erre vonatkozó költségvetési módosító javaslatunkat is lesöpörték). Pedig az EU vissza nem térítendő támogatást biztosítana hozzá, a munkahelyteremtő és a gazdaságélénkítő hatása pedig szinte felbecsülhetetlen lenne, miközben fenntartható módon hozzájárulna a magyar családok energiaszámlájának csökkentéséhez is.

 

Magyarország a klímaváltozás negatív hatásainak leginkább kitett uniós tagállamként továbbra is a klímavédelem terén Európa rossz tanulója: az atomenergiára és a fosszilis energiahordozókra koncentráló kormányzati energiastratégiával lehetetlen elérni az uniós széndioxidkibocsátás-csökkentési elvárásokat. Úgy tűnik, a kormány a klímát is úgy fogja megvédeni, mint a magánnyugdíjakat, az egészségügyet vagy az oktatást – a PM szerint viszont a következő generációk és a hazai lakosság érdekeit nem az orosz gázra és atomra épülő elavult energiapolitika, hanem a megújulókat és az energiahatékonyságot középpontba állító, a klímavédelmi törekvéseket is segítő energiaforradalom szolgálná. Menetrend – a múlt héten bemutatott, akár 70 százalékos kibocsátáscsökkentést lehetővé tevő Zöld Magyarország Energia Útiterv formájában – van hozzá, most már csak végre kellene hajtani.

Brüsszel-Budapest, 2016. május 25.

Jávor Benedek európai parlamenti képviselő

(Kép forrása: newsroom.unfccc.int)

PM – Az EU vizsgálja a paksi hulladék szállítását

Jávor Benedek, a PM EP-képviselőjének beadványa nyomán az Európai Bizottság úgynevezett EU Pilot eljárás keretében vizsgálja a 2003-as paksi súlyos üzemzavar hulladékainak szállítását. A 11 évig az erőmű területén tárolt hulladékot 2014 nyarán, még az EU-t is csak az utolsó pillanatban értesítve szállították végső elhelyezésre Oroszországba vasúton, a polgárháborús Ukrajnán keresztül. Ez több ponton is sértheti az EU-s jogot.

Jávor szerint, aki már a szállítást megelőzően felhívta a figyelmet az ügyre, a transzport súlyos biztonsági kockázatokat hordozott, és növelte annak a veszélyét, hogy illetéktelen csoportok nukleáris anyagok birtokába kerüljenek. Az oroszországi elhelyezésről szóló 2009-es szerződés pedig – bár megkötésekor még jogszerű lehetett – ellenkezik az időközben hatályba lépett, és a szállítás időpontjában hatályos, a nukleáris hulladék kezeléséről szóló EU irányelvvel. Az EP-képviselő szerint a magyar fél ezzel megsértette az uniós jogot, annál is inkább, mert az eredeti szerződés 2013-ban, az új irányelv életbe lépését követően módosult, arról azonban a magyar hatóságok „elfelejtették” tájékoztatni az Európai Bizottságot, és kísérletet sem tettek rá, hogy összhangba hozzák a jogszabályi változásokkal.

Jávor úgy véli, a paksi 2-es blokk 2014-ben esedékes élettartam hosszabbítása is szerepet játszhatott abban, hogy 11 év után hirtelen sürgőssé vált a Paksi Atomerőműnek a hulladékok eltávolítása a blokkból, ez azonban nem eredményezhette volna a súlyosan kockázatos és jogszerűtlen szállítást. Ezzel megsértették a „biztonság minden előtt” elvet, és kétségeket ébresztettek az új paksi erőművön is ügyködő atomerőmű, hatóságok és kormány alkalmasságát illetően a nukleáris biztonság maradéktalan szavatolására.

A képviselő arra is emlékeztetett, hogy hasonló, panasza nyomán indult EU Pilot keretében szorította rá az Európai Bizottság a kormányt a paksi információk megengedhetetlenül széles körét titkosító jogszabály közelmúltbeli megváltoztatására.

Az ügy részleteiről itt olvashat: https://javorbenedek.blog.hu/2016/05/13/az_eu_vizsgalja_a_paksi_hulladek_szallitasat

Paksi bővítés: komoly baj van a referenciákkal

A szentpétervári Leningrád atomerőmű után súlyos műszaki hiányosságokra derült fény a paksi bővítés másik referenciaprojektjének szánt beruházás, az asztraveci reaktor építésénél is. A PM szerint az ijesztő orosz technológiai és kivitelezési hibák rámutatnak a tervezett paksi bővítés egyik legfőbb kockázatára: Magyarország egy olyan reaktortípust kíván megvásárolni, amely még sehol a világon nem bizonyította be a működőképességét és a biztonságosságát.

Jávor Benedek, a PM EP-képviselője néhány hónapja az épülő Leningrád 2 atomerőműről hozta nyilvánosságra (https://javorbenedek.hu/orosz-leleplezes-sulyos-kockazatok-paks-ii-prototipusanal/), hogy a beruházáson dolgozó szakemberek képesítése és a felhasznált anyagok, berendezések minősége még az orosz előírásoknak sem felel meg (a mindezt nyilvánosságra hozó erőművi alkalmazottnak pedig el kellett menekülnie Oroszországból), Jávor most a paksi bővítés másik referenciaprojektjénél, az asztraveci (Belarusz) reaktorépítésről is aggasztó információk tár a nyilvánosság elé.

A helyi sajtó értesülései szerint április közepén baleset történt az épülő atomerőműben, amelynek során súlyosan megrongálódott a majdani vezérlőterem. Az incidenst nagy valószínűséggel az okozta, hogy a késésben lévő beruházás miatt a munkálatok irányítói és a munkások nem tartják be a technológiai előírásokat, az alulfizetett dolgozók 12 órás műszakokban sokszor éjszaka is dolgoznak. A kiszivárgott hírek alapján ráadásul ez már a sokadik hasonló eset volt a 2013-ban megkezdett, eredetileg öt éves hosszúságúra tervezett építkezés során.

Korábban ismertté vált, hogy az első fehérorosz atomerőmű-beruházás előkészítésénél nem tartották be az espoo-i egyezmény előírásait, nem történt meg a kötelező egyeztetés a szomszédos országokkal – miközben a létesítmény a Neris folyó mellett fekszik, amely keresztülfolyik Vilniuson, Litvánia fővárosán, így egy esetleges baleset közvetlen veszélyt jelentene a szomszédos balti ország számára.

A PM szerint a paksi referenciaprojekteknél sorozatosan ismétlődő technológiai és kivitelezési hibák rámutatnak a tervezett magyarországi atomerőmű-bővítés egyik legfőbb kockázatára: Magyarország egy olyan reaktortípust kíván megvásárolni, amely még sehol a világon nem bizonyította be a működőképességét és a biztonságosságát, ellenben rendszeresen demonstrálja, hogy miért és hogyan nem szabad Európába újabb orosz nukleáris üzemeket telepíteni. Magyarország számára a megoldást nem az orosz technikára, tőkére és üzemanyagra épülő atomerőmű, hanem az energiahatékonyság és a megújulók előtérbe helyezése jelenti: aki a paksi bővítéshez ragaszkodik, az az ország biztonságát teszi kockára.

Háttérinformáció angol nyelven itt és itt elérhető.

 

(Kép forrása: wikipedia.org)

PM: Az Orbán-kormány és a TTIP – vége a gazdasági szabadságharcnak?

A kormány nem tud hibázni, ha a TTIP-ről van szó: az USA-EU szabadkereskedelmi egyezménnyel kapcsolatos összes eddigi megnyilatkozása hazugságnak bizonyult. A PM szerint ideje végre igazat mondani a magyar közvéleménynek, a megállapodás szövege véglegesítés előtt áll, és a most ismertté vált tartalmi elemek alapján egyre nehezebb lesz megmagyarázni az egyezmény megszavazását.

2014-ben a Külügyminisztérium stratégiai irata Magyarország szempontjából pozitív hatásúnak minősítette a demokratikus döntéshozatallal szemben a nagyvállalatok túlhatalmát intézményesítő TTIP-t. Nem sokkal később az ombudsmani hivatal zártkörű háttérbeszélgetésén szintén az hangzott el, hogy az Orbán-kormány támogatja a tervezett megállapodást. 2015-ben Orbán Viktor azt mondta, hogy az USA a kitiltási ügyben zsarolással próbálta rábírni a kormányt a TTIP támogatására, Mikola István nemzetközi együttműködésért felelős államtitkár pedig egyenesen magyar vétót helyezett kilátásba.

2016 elején az Amerikai Kereskedelmi Kamara évnyitó rendezvényén Colleen Bell, az USA budapesti nagykövete bejelentette, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külügyminiszter is kiállt a megállapodás mellett, majd Szemerkényi Réka, Magyarország washingtoni nagykövete megerősítette, hogy az egyezmény megkötése „fontosabb, mint valaha”.

Szijjártó utóbb az egészet letagadta: a PM írásbeli kérdésére az elmúlt hónapban azt válaszolta, hogy nem vagyunk döntési helyzetben, mivel még nincs végleges szöveg, és Magyarország csak egy olyan egyezményt hajlandó támogatni, amely „megfelelően tükrözi a magyar offenzív érdekeket”. Csakhogy időközben a Greenpeace nyilvánosságra hozott 240 oldalnyi TTIP-dokumentumot, amelyből kiderül, hogy már szinte az összes (szám szerint 13) fejezetet lezárták. Ráadásul kiszivárgott a Századvég Gazdaságkutató tanulmánya is, amely szerint a TTIP-től a gazdaság egyetlen területén sem várható egyértelmű előny Magyarország számára.

A PM most újabb kérdéssel fordul a miniszterhez, hogy a sok hazugság közül előkerüljön végre az igazság: itt az ideje, hogy kiderüljön, véget ért-e a gazdasági szabadságharc, és az Orbán-kormány letette-e a fegyvert a multinacionális cégek lábai előtt.

Budapest, 2016. május 3.

PM Sajtó

(Kép forrása: ttip-leaks.org)