JÁVORT Az EU-BA!

Támogasd Te is küzdelmünket a zöld és igazságos jövőért!

Kategória: Közlemények

Jávor Benedek – A nemzetközi kötelezettségvállalás fogalmának koherenciája a tét a Kúria döntése nyomán

Közzétéve:

Úgy tűnik, hogy a Kúria szűk körűen értelmezte a nemzetközi kötelezettségvállalás fogalmát, melyet a menekültügyi népszavazás kérdése érint. Jávor Benedek, európai parlamenti képviselő, noha tudomásul veszi a Kúria ítéletét, továbbra is fenntartja azon álláspontját, miszerint a kormány által feltett népszavazási kérdés igenis érinti Magyarország nemzetközi kötelezettségeit, hiszen a bel- és igazságügyi kérdések, beleértve a menekültügy és a bevándorlás kérdését is az unió és a tagországok közötti osztott hatáskörben szabályozandóak, ráadásul az EU alapszerződésein további nemzetközi szerződéseket is érint, például az 1951-es genfi konvenciót. 

Az európai parlamenti képviselő szerint a kérdés ráadásul egyáltalán nem egyértelmű, hiszen például a benne szereplő betelepítés nem jogi fogalom, az eddig még sem a magyar sem az uniós jogszabályokban nem szerepel, továbbá a kérdés nem esik az Országgyűlés hatáskörébe sem.

Jávor Benedek európai parlamenti képviselő reményét fejezte ki, hogy a Kúria koherens tud maradni a nemzetközi kötelezettségvállalás fogalmát illetően majd akkor is, amikor a Párbeszéd Magyarország paksi atomerőmű új blokkjainak építésével kapcsolatos népszavazási kérdéséről kell döntenie. 

Brüsszel-Budapest, 2016. május 3.

(Fotó: Járdány Bence)

Illegális bevándorlás – Rebecca Harms: közös európai megoldásra van szükség

Közzétéve:

Szeged, 2016. május 2., hétfő (MTI) – Közös európai megoldásra, közös európai határőrizetre van szükség a menekültválság kezeléséért – jelentette ki Rebecca Harms európai parlamenti (EP) képviselő, az EP Greens/EFA (Zöldek/Európai Szabad Szövetség) frakciójának társelnöke hétfőn Szegeden.

A határőröknek azonos szabályok szerint kellene eljárniuk a teljes uniós külső határon – mondta a német politikus a Röszkénél és Tompánál működő tranzitzónáknál tett látogatása utáni sajtótájékoztatóján. Hozzátette: az EU-nak lehetővé kellene tennie, hogy a háborús övezetekből menekülők legálisan eljuthassanak Európába és beadhassák menedékkérelmüket.

Közölte: elviselhetetlen körülményeket tapasztalt a tranzitzónák előtt, a kerítés Szerbia felőli oldalán. Rebecca Harms elfogadhatatlannak nevezte, hogy a menedékkérőknek – akár beteg gyerekekkel is – hetekig kell várakozniuk kérelmük beadására a szabad ég alatt.

Az EP képviselő hangsúlyozta, bár a magyar hatóságok azzal indokolják a tranzitzónákban folyó eljárást, hogy így lépnek fel az embercsempészet ellen, a bűnözők a zónák közvetlen közelében is tevékenykednek. Gyakran ők azok, akik eldöntik, kik lépjenek be oda és kik válasszák az illegális utat – mondta.

Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője arról beszélt, hogy a tranzitzónákban kérelmüket beadókat rövidebb vagy hosszabb várakozás után nyílt befogadóállomásokon helyezik el, ahonnan 95 százalékuk a hatóság közlése szerint is eltűnik, feltehetően továbbmegy Ausztriába vagy Németországba.
A képviselő szerint ezért hazugság a kormány állítása, hogy erre az eljárásra Európa védelméért van szükség. A magyar állam ma azzal foglalkozik, hogy a határon megnehezíti a szíriai, iraki vagy afgán polgárháború elől menekülők sorsát, majd pedig gyakorlatilag elengedi őket – jelentette ki a politikus, hozzátéve: ez humanitárius és biztonsági szempontból is a lehető legrosszabb megoldás.
Jávor Benedek véleménye szerint a határon kialakult helyzetet a magyar hatóságok idézték elő azzal, hogy nem fejlesztették a menekültügyi rendszert az érkezők számának megfelelően.
(Forrás: MTI)
(Fotó: Járdány Bence)

Csernobil ’30: az atomipar nem tanul semmiből

Közzétéve:

Harminc évvel ezelőtt repült a levegőbe a csernobili atomerőmű reaktorcsarnokának teteje, és az egymás után bekövetkezett két robbanás örökre megváltoztatta a történelmet, a nukleáris technológiához való viszonyunkat és az európai emberek biztonságérzetét. Nem változott viszont az atomipar hozzáállása: ma is ugyanazokat a féligazságokat és teljes hazugságokat szajkózzák az atomenergiával kapcsolatban, a felelősségükről pedig továbbra sem vesznek tudomást.

Másfél magyarországnyi terület vált sugárszennyezetté, ötmillió ember él ma is szennyezett területen, 200 milliárd dollárnyi kár keletkezett, több tízezerrel nőtt a sugárzással összefüggő daganatos megbetegedések gyakorisága, 40 ezer rendkívüli abortuszra került sor a baleset utáni hetekben, a halálozások nagyságrendjét szakmai becslések tízezresre teszik – ezek a számok határozzák meg az 1986-os csernobili atomkatasztrófa gyászos mérlegét. A kezelhetetlen katasztrófa jelentősen hozzájárult a Szovjetunió összeomlásához, Ukrajna azóta sem tudott kilábalni az akkor kezdődött gazdasági válságból, az ukrán állam sem a környezeti kárelhárításra, sem az áldozatok kárpótlására vonatkozó kötelezettségeit nem tudja teljesíteni nemzetközi segítség nélkül.

Csernobilban nem csak egy atomerőmű dőlt össze, de a biztonságos atomenergia-használat mítosza is megrendült. Az iparnak és a tudománynak ötlete sincs, mit lehetne kezdeni az összeolvadt, ma is durván sugárzó reaktormaggal, a széttört fűtőanyaggal és grafittal – ugyanúgy egyébként, ahogyan Fukusima esetében sincs megoldás a problémák jó részére, köztük a felhalmozódott sugárszennyezett víz kezelésére. Kiderült, hogy a súlyos atombalesetek hatásainak végleges felszámolására, a biztonság garantálására az emberiségnek nincs eszköze – ezt a tényt ma már egyedül az atomipar vitatja, érvek nélkül. Az is világossá vált, hogy a balesetek kárait mindig a társadalom viseli, várhatóan évszázadokon-évezredeken keresztül.

A PM szerint a csernobili baleset nem csak a nukleáris energiatermelés elnyújtott agóniáját indította el, de arra is rámutatott, hogy az atomenergia-használat a technológia jelenlegi szintjén összeegyeztethetetlen a fenntarthatósággal. Az ismétlődő súlyos balesetek a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szerint is részei az atomipar mindennapjainak. A kiutat nem új, más típusú kockázatokat hordozó atomerőművek építése, hanem az energiahatékonyságra és a zöldenergiára épülő energiarendszer kialakítása jelenti. Egy újabb atomrobbanás lehetőségeit nem beárazni, hanem kizárni kell, ehhez azonban meg kell válni az egyre anakronisztikusabb atomerőművektől

Brüsszel-Budapest, 2016. április 26.

Jávor Benedek európai parlamenti képviselő

 

Az évforduló alkalmából a Zöldek egy videóban hívják fel a figyelmet az atomenergia veszélyeire (magyar felirat választható):

 

Danny Cooke, a CBS News akkori munkatársa pedig 2014-ben járt a katasztrófa által sújtott észak-ukrajnai Pripjatyban és készített kollégiával együtt lenyűgőző kisfilmet az elhagyott városról:

 

 

(kép forrása: en.wikipedia.org)

Halállistás intézmények – a PM az Európai Bizottsághoz fordul

Közzétéve:

Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyaországért európai parlamenti képviselője levélben fordult az Európai Biztottsághoz a felszámolásra és beszántásra váró közigazgatási intézmények ügyében, melyek közül több is az Unió által finanszírozott projekteket indított el az előző programozási időszakban. A képviselő az Unió regionális politikáért felelős főigazgatójánál érdeklődik, hogy adott-e a tájékoztatást a magyar kormány az Európai Bizottságnak a tervezett változtatásokról. Egyben felteszi a kérdést, hogy az átszervezések nyomán veszélybe kerülhetnek uniós pénzek?

A tavaly bejelentett bürokráciacsökkentő csomag értelmében a kormány számos közigazgatási intézményt ítélt teljes, jogutód nélküli felszámolásra, míg másokat különböző minisztériumokba és tárcákba tervez beolvasztani. Jávor Benedek, a PM EP-képviselője azonban aggályosnak tartja, hogy ezen intézmények közül nem egy olyan van, amely a 2007-13-as programozási időszakban EU-s finanszírozású pályázatot nyert el. 

A beszántásra váró intézmények között  ráadásul – a sajtóhírek szerint – sok olyan is található, amely az Államreform Operatív Porgram (ÁROP) keretein belül nyert pályázatot. Mivel az uniós pályázati szerződések számos esetben intézményfenntartási, illetve a programok hosszú távú folytatásával kapcsolatos kötelezettségeket is tartalmaznak, felmerül a gyanú, hogy a magyar közigazgatást minden szakmaiságot nélkülözően megtizedelő átszervezés egyben uniós kötelezettségvállalásokat is sérthet. Mindez felveti annak a kérdését, vajon nem forog-e kockán ezeknek a projekteknek a sikeres lezárása, és nem eredményezhet-e az átszervezés olyan uniós eljárásokat, amelyeknek a végén Magyarországnak jelentős összegű EU-s támogatást kell majd visszafizetnie? 

 

 

Jávor Benedek az EU regionális politikájáért felelős főigazgatójának címzett levele alább olvasható:

 

Tisztelt Főigazgató Úr,

A magyar kormány tavaly jelentett be egy bürokráciacsökkentő csomagot, mely a közszféra számos területét érintő lépéseket tartalmaz. A változtatások keretében a kormány úgy döntött, hogy bizonyos közigazgatási intézményeket jogutód nélkül teljesen felszámol, míg másokat minisztériumokba vagy tárcákba olvaszt be. 

A felszámolásra, illetve beolvasztásra szánt intézmények tervezett listájának áttanulmányozása után, úgy találtuk, hogy számos teljes felszámolásra ítélt intézmény EU-s finanszírozású operatív programokban vett részt a 2007-13-as programozási időszak alatt. Ezen túlmenően számos beolvasztásra tervezett intézmény ÁROP-támogatásban is részesült ugyanebben az időszakban.

Aggályosnak tartjuk, hogy az intézmények által vállalt bizonyos projektek befejezése és sikeressége most bizonytalanná vált, különös tekintettel azokra az intézményekre, melyek várhatóan teljes felszámolás alá kerülnek. Kérdéses számunkra az is, hogy az uniós támogatási szerződésekben vállalt intézményfenntartási kötelezettségek, illetve a programok folytatásával kapcsolatos vállalások teljesülnek-e az átszervezések során?

Mindezek miatt az alábbi kérdések szíve megválaszolását kérem: 

  • Tájékoztatta-e a Bizottságot a magyar kormány a tervezett változtatásokról? 
  • Amennyiben igen, vizsgálta-e a Bizottság, hogy az átszervezések során teljesülnek-e az intézményfenntartással és a programok folytatásával kapcsolatos kötelezettségek?
  • Aggályosnak találta-e a Bizottság ezeket a fejleményeket? 
  • Elképzelhető-e a Bizottság szerint, hogy a programfenntartási kötelezettségek elmaradása esetén a korábbi projektek uniós finanszírozása vitaponttá válhat a magyar fél és az Európai Bizottság között? i
  • Veszélybe kerülhet-e a 2007-13-as programozási időszakban az érintett intézmények által megvalósított EU-s projektek lezárása? 

 

(Kép forrása: filmintezet.hu)

PM: A Panama-akták után itt vannak a Rajna-papírok!

Közzétéve:

A Párbeszéd Magyarországért tudomása szerint Észak-Rajna-Vesztfália Pénzügyminisztériuma 2016.április 14-én bejelentette, hogy olyan magánszemélyek és vállalatok által fenntartott svájci bankszámlákra vonatkozó információk birtokába jutottak, melyekkel kapcsolatban alaposan feltételezhető, hogy adóelkerülés céljából kerültek összegek az alpesi ország pénzintézeteihez. Dokumentumaik szerint a számlákon összesen 101 milliárd svájci frankot helyeztek el húsz európai országban honos magánszemélyek és vállalatok. A német hatóság adatai szerint magyar számlatulajdonosok is érintettek: 2006-ban 383 millió, 2008-ban 421 millió svájci frankot (mai árfolyamon 109, illetve 120 milliárd forintot) tartottak a vizsgált számlákon. 

Jávor Benedek, a PM EP-képviselője levélben fordult Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterhez, illetve Tállai Andráshoz, az adóhatóságot felügyelő államtitkárhoz, azt tudakolva, hogy a magyar kormány megkapta-e a német hatóság tájékoztatását, és indult-e vizsgálat az érintett számlákhoz köthető esetleges adóelkerülések feltárása érdekében. Jávor szerint a német hatóság által közzétett információk a magyar adóalanyok által svájci számlákon őrzött összegek dinamikus bővülését mutatják még a pénzügyi válság közepette is, ezért feltételezhető, hogy azóta ezek az összegek még tovább híztak. Ezért az EP-képviselő azt kéri a magyar kormánytól és az adóhatóságtól, hogy folytassanak le szigorú vizsgálatot az ügyben, és szabjanak ki megfelelő szankciókat azokra, akik bizonyíthatóan nem fizettek adót jövedelmeik után. Egyben arra is felhívja a figyelmet, hogy a kormány a közelmúltban olyan intézkedéseket vezetett be, amelyek gyakorlatilag rendszerszinten teszik lehetővé az adózatlan és külföldre menekített jövedelmek minimális adózás utáni kifehérítését, mentesítve az adóelkerülés jogkövetkezményei alól az érintetteket.

A képviselő a német hatóságra hivatkozva azt állítja, hogy Németország ezen információk alapján mintegy 5 milliárd euró (1500 milliárd forint) pótlólagos adóbevételre tett szert, ezért elengedhetetlennek tartja, hogy a magyar hatóságok is határozottan lépjenek fel a költségvetést megkárosító adócsalókkal szemben. Az észak-rajna-vesztfáliai Pénzügyminisztérium ráadásul az itthon is jól ismert, Horváth András által két éve borított „körhinta-jellegű” áfa-csalások nyomaira is bukkant, és az ezzel kapcsolatos in formációkat is átadta a magyar hatóságoknak, egyben felajánlva a német intézmények módszertani segítségét az ügyek felderítésében. Ez kimozdíthatná a holtpontról az itthoni áfa-csalások kapcsán indított eljárásokat is, amelyekben a magyar hatóságok a Horváth András elleni vádemelésen kívül más eredményt nem tudnak felmutatni.

Jávor Benedek nyílt levele itt olvasható.

A német hatóság bejelentésével kapcsolatos dokumentumok itt érhetők el.

 

(Kép forrása: wsj.net)

PM: mindent meg kell tenni az egészségkárosító gyomirtó szer betiltásáért!

Közzétéve:

Az Európai Parlament  ma úgy döntött, hogy nem lehet feltételek nélkül újra engedélyezni a glifozátot, többek között tiltaná a használatát parkokba, kertekben és játszótereken és ha  a gyomok elleni védekezés egyéb komplex módszerekkel megoldható. Reméljük a Bizottság az új  javaslatban komolyan veszi az európai állampolgárok aggodalmát, amit a parlamenti szavazás részben kifejezett. Sajnos a teljes tilalmat nem szavazta meg a parlament, az agro-ipari lobbi tevékenységének eredményeként a szakbizottság határozott álláspontja gyengült a plenáris ülésen,  csak 7 éves újraengedélyezést javasol.

Magyarországon is, mint az egész világon a  legelterjedtebb gyomirtó szer a glifozát. Német vizsgálatok szerint azonban a szer  a lakosság 99 %-ának szervezetében már kimutatható, jelen van az ivóvízben és számos más élelmiszerben -többek között a sörben is-  és a folyamatos kitettség egészségügyi kockázatait nem ismerjük. Az emberek egészségének megőrzése nem játék, nem lehet azt mondani, hogy „talán”, ilyenkor csak igen és nem lehet a válasz. A bizottsági döntés előkészítését azonban az átláthatatlanság jellemzi, miközben a felmérések szerint a lakosság több, mint kétharmada elutasítja  a szer alkalmazását.

Tavaly az Egészségügyi Világszervezet (WHO) „valószínű emberi rákkeltőnek” minősítette a glifozátot. Ezzel szemben az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) szerint nem bizonyítható a rákkeltő hatás.  Az Európai Vegyianyag Ügynökség várhatóan idén fejezi be a glifozát értékelését, amely az WHO és EFSA közötti vitás kérdést eldönthetné.

Független vizsgálatok közben bebizonyították, hogy a glifozát az emberi DNS-t károsítja és felboríthatja a hormonháztartást. Az erre vonatkozó meggyőző bizonyítékok hiányában a szer engedélyezése elfogadhatatlan felelőtlenség.

Strasbourg-Budapest, 2016. április 14.

Jávor Benedek, európai parlamenti képviselő

 

(kép forrása: wikipedia.org)

PM: OLAF vizsgálatot az Alstom-korrupció kapcsán!

Közzétéve:

Jávor Benedek, a PM európai parlamenti képviselője az OLAF-hoz fordult a metrókocsi-beszerzési tender során felmerült korrupciós vádak kivizsgálása érdekében.

Sajtóértesülések szerint a brit Súlyos Csalások Elleni Hivatal vádirata alapján az Alstom 2006-2007-ben  2,2 milliárd forintnyi kenőpénzt juttatott két különböző cégeken keresztül a BKV-nak annak érdekében, hogy a metrókocsitendert a cég nyerje. Magyarországon a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda nyomoz hivatali vesztegetés gyanúja miatt.

Az Alstom által gyártott, a  2-es és 4-es metróvonalon közlekedő új kocsik megvásárlásához a főváros és a BKV több milliárd forintnyi európai uniós támogatást is felhasznált, ezért felmerülhet –  a korrupciós vádak beigazolódása esetén – hogy  az Európai Unió költségvetését károsító csalás is  történt, melynek során nem a legkedvezőbb megoldást választotta a főváros, és a kenőpénzt fizető vállalkozás megbízásával pénzügyi veszteség érhette az európai adófizetőket is.

Jávor Benedek ezért az EU-s források felhasználása során tapasztalható visszaélések kivizsgálására hivatott Európai Csalás Elleni Hivatalhoz (OLAF) fordult, az ügy független feltárása érdekében.

Brüsszel-Budapest, 2016. április 10.

 

(kép forrása: bkk.hu)

Dunaújvárosban nincs sötét, mert a kormány ezt mondja!

Közzétéve:

Dunaújvárosban szinte vaksötét van éjszaka, mióta egy, a város fideszes vezetéséhez közel álló vállalkozó jórészt uniós forrásból felújította a település közvilágítását. Az ügyben az EU Csalás Elleni Hivatala (OLAF) és a magyar ügyészség is nyomoz költségvetési csalás gyanúja miatt. A PM azonban a legautentikusabb forrásból: egyenesen a kormánytól megtudta, hogy minden rendben van, Dunaújvárosban nincs sötét! A kormányzati fejekben viszont a jelek szerint van.

A botrányba fulladt dunaújvárosi közvilágítási projekt kapcsán a Párbeszéd Magyarországért helyi képviselője, Szabó Zsolt, és az EP-ben a pártot képviselő Jávor Benedek már korábban az OLAF-hoz fordult, az uniós pénzekkel való visszaélés gyanúja miatt. A két képviselő közben azonban az uniós támogatást nyújtó Miniszterelnökséget is megkereste, hogy megismerjék a finanszírozó véleményét a botrányos beruházással kapcsolatban. A napokban Csepreghy Nándor EU-támogatásokért felelős miniszterhelyettestől kapott válaszból kiderül, hogy Dunaújvárosban mindenki téved, aki sötétet tapasztal, mert a kormányzat elvégezte a projekt helyszíni ellenőrzését, és mindent rendben talált. Nincs tehát sötét, dacára az ügyészségi feljelentéshez csatolt fénymérési jegyzőkönyveknek, amelyek egyértelműen a közvilágítás elégtelenségét bizonyítják, és annak a ténynek az ellenére, hogy a városban tavaly ősz óta rendőrök kísérgetik a helyieket a sötét zebrákon.

A PM szerint azonban kormányzati ráolvasások helyett működő közvilágításra, továbbá a munkát végző kivitelező és az arról döntést hozó önkormányzat felelősségének megállapítására van szükség Dunaújvárosban.

Brüsszel – Dunaújváros, 2016. április 9.

Jávor Benedek európai parlamenti képviselő,
Szabó Zsolt dunaújvárosi önkormányzati képviselő, a PM elnökségi tagja

 

(kép forrása: 444.hu)

 

Uniós akcióterv: van-e akarat az áfacsalások felszámolására?

Közzétéve:

 

Az Európai Bizottság adóügyekért felelős biztosa, Pierre Moscovici ma mutatta be az EU áfa-rendszerének megreformálásáról szóló akciótervet.

Jávor Benedek európai parlamenti képviselő üdvözölte, hogy az Európai Bizottság végre felébredt csipkerózsika-álmából, és foglalkozni kezdett az EU egyik legégetőbb pénzügypolitikai problémájával. Az áfa-befizetéseken alapul az Unió bevételeinek nem elhanyagolható része, elkerülhetetlen tehát, hogy EU-s szinten nézzünk szembe a problémával. A PM EP-képviselője a 2014-es parlamenti ciklus kezdete óta folyamatosan hangsúlyozza, hogy az unióban működő áfa-rendszer túlságosan széttagolt és bonyolult. Ebből fakadóan túl sok kiskapuja van, amelyek lehetőséget teremtenek a visszaélésekre, különösen a határokon átnyúló körkörös áfacsalásokra. A téma hazánkban sem ismeretlen, sőt nálunk kormányzati háttértámogatással történik mindez. Elég, ha a Horváth András által nyilvánosságra hozott, elsősorban a mezőgazdaság területét érintő, 1000 milliárdos nagyságrendű visszaélésekre gondolunk, amelynek kapcsán a magyar hatóságok a mai napig nem voltak képesek érdemi vizsgálatot lefolytatni – leszámítva a bejelentő vegzálását. Az ilyen csalások összege évente az EU teljes költségvetésénél nagyobb összeget érintenek, mely a tagországok és az EU költségvetéséből is hiányzik.

Az európai parlamenti képviselő legutóbb az EU pénzügyi érdekeinek védelméről szóló jelentésében hívta fel a Bizottság figyelmét a sürgős cselekvés fontosságára. Erre tesz most kísérletet az Európai Bizottság ezzel az akciótervvel, amely szerint a Bizottság egységesíteni kívánja az európai áfarendszert, be akarja zárni az áfacsalások kiskapuit, közelíteni akarja az tagországi áfák mértékét, valamint egyszerűsíteni akarja a gazdasági társaságok terheit is.

Az akcióterv  meghatározza ugyan a kulcspontokat, ahol lépni kellene, de nem tartalmaz konkrét cselekvési tervet, csupán előrevetíti, hogy mikorra tervez javaslatokkal előállni. Aggodalomra ad okot, hogy a hangzatos kijelentések mögött vajon valóban van-e politikai akarat az áfacsalások megfékezésére és egy egységesebb áfarendszer kialakítására, akár annak árán is, hogy a Bizottság a folyamat során egyes „ellenérdekelt” tagországok lábára lépjen. „Minden nap, amellyel később történik tényleges változás az áfarendszerben majdnem napi félmilliárd eurót vesz ki az európai adófizetők zsebéből.”- mondta az EP képviselő.

Oszlik a paksi homály

Közzétéve:

A PM panasza és az Európai Bizottság közbelépése nyomán a parlament megszavazta a paksi bővítéssel kapcsolatos általános titkosításnak korlátokat szabó törvénymódosítást. A döntés csupán egy apró lépés az évszázad legsötétebb beruházása körüli átláthatóság megteremtésében, de nagy győzelem mindazoknak, akik továbbra is hisznek a jogállamiságban, és abban hogy az Európai Unió határain belül előbb-utóbb minden kormány rákényszeríthető legalább a minimális jogtiszteletre.

Az Európai Bizottság Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselőjének panasza nyomán írta elő a paksi titkosítási törvény módosítását, ezért kellett módosítani a bővítési beruházás összes szerződését és előkészítő dokumentumát titkosító atomtörvényt. A ma elfogadott módosítás megszünteti az általános érvényű titkosítást, vagyis alapszabállyá válik a közérdekű információk nyilvánossága – igaz, a minősített adatok köre továbbra is indokolatlanul széles marad. A közérdekű adatigénylés teljesítésének megtagadása kizárólag akkor lesz lehetséges, ha a nyilvánosságra hozatal nemzetbiztonsági érdeket, illetve szellemi tulajdonhoz fűződő jogot sért, és ezekben az esetekben is külön eljárás kell hozzá, aminek eredménye ellen bírói úton jogorvoslatot lehet kérni.

Az évszázad legköltségesebb és egyben legátláthatatlanabb, teljes egészében közpénzből finanszírozott beruházása körül így is túl sok marad a homály, a PM ugyanakkor fontos fordulópontnak tartja a mostani döntést: kiderült, hogy az Orbán-kabinet által vizionált korlátlan pénzköltési szabadságnak határt szab az uniós jog, egy nukleáris beruházás nem kezelhető néhány kormánytag magánügyeként, és – amíg az EU tagjai vagyunk – a kormány rákényszeríthető legalább a jogtisztelet minimumára. Győzött a közérdek a Fidesz-közeli gazdasági csoportok magánérdekeivel szemben, ami a jogállam magyarországi hívei számára mindenképpen jelentős siker.

A PM tovább küzd az értelmetlen paksi bővítés megakadályozásáért és a beruházási előkészületeket övező köd eloszlatásáért: ki fogunk kérni minden olyan adatot és dokumentumot, amelynek átadását eddig a most elbukott törvényre hivatkozva tagadták meg. A PM  szerint szégyen – elsősorban a kormány számára –, hogy megint Brüsszelnek kellett megvédenie a magyar érdekeket a hazai hatalommal szemben, megnyugtató ugyanakkor, hogy az európai jogrend működését a nemzeti együttműködésnek nevezett jogtipró rezsim sem tudja tartósan megakasztani.

Brüsszel-Budapest, 2016. március 30.

Jávor Benedek európai parlamenti képviselő