JÁVORT Az EU-BA!

Támogasd Te is küzdelmünket a zöld és igazságos jövőért!

Kategória: Közlemények

PM: Orbán rejtegetheti vagyonát, a fideszesek nemet mondtak a korrupció feltárására

Közzétéve:

Az Országgyűlés Igazságügyi bizottságának keddi ülésén a kormánypárti képviselők egyhangúlag leszavazták a Szabó Tímea által benyújtott antikorrupciós javaslatcsomagot, amelynek a Korrupcióellenes ügyészség mellett része volt a képviselők gazdagodásának átláthatóságát biztosító vagyonnyilatkozati reform is.

Orbán Viktort manapság leginkább a környezete gazdagodása és a neki tulajdonított kastélyok kapcsán emlegetik. Minden idők legkorruptabb kormányának vezetőjeként hű maradt önmagához: gombnyomó droidjaival már a bizottságban leszavaztatta a Párbeszéd Magyarországért lopásgátló törvényjavaslatait.

Nem kerülhet az Országgyűlés elé az a civil antikorrupciós szervezetek által kidolgozott vagyonnyilatkozati 12 pont, amely a döntéshozók gazdagodásának átláthatóságát teremtette volna meg, így Orbán Viktor és bűntársai tovább rejtegethetik vagyonukat.

Mára bebizonyosodott, hogy a Fidesz-hű Polt Péter vezette ügyészség nem tud, vagy nem akar fellépni az intézményesült korrupció ellen. Ha le akarjuk bontani a mindent átszövő korrupció egyre masszívabb építményét, létre kell hozni a Jávor Benedek és munkatársai által kidolgozott erős és független Korrupcióellenes ügyészséget, amely nem nézné tétlenül az ország szétrablását.

Ami azonban a tisztességes emberek számára jól hangzik, az a fideszesek számára a bilincsek csörgését idézi fel; így már érthető az ellenszavazat.

Budapest, 2016. március 23.

 

Jávor felébresztette a Közbeszerzési Hatóságot

Közzétéve:

Két olyan projekt is bekerült a közbeszerzési hatóság legnagyobb találatai közé, amelyekre Jávor Benedek, a PM EP-képviselője hívta föl a magyar hatóságok figyelmét. A PM üdvözli a hatóság eljárásait: örülünk neki, hogy a magyar jogállamnak vannak még olyan zárványai, amelyek némi külső rásegítéssel mozgásba hozhatók és kíváncsian várjuk, mire jutnak a hivatalok ezekben az emblematikus pénzeltüntetési ügyekben.

A közbeszerzési hatóság friss MTI-közleménye szerint a folyamatban lévő hatósági esetek közül kiemelkedik az M4-es autópálya egyes szakaszainak kivitelezését érintő vizsgálat (amelyben már két büntetőeljárást is kezdeményeztek), valamint a Semmelweis Egyetem Korányi projektje, amelyben a közbeszerzési törvény megsértése miatt jogorvoslati eljárás indult a Közbeszerzési Döntőbizottságnál.

Mindkét ügyre Jávor Benedek, a PM EP-képviselője próbálta meg kitartó munkával ráirányítani a magyar hatóságok figyelmét. Kár, hogy egy EP-képviselő kitartó nyomozati tevékenységére van szükség ahhoz, hogy vizsgálatok induljanak a hatóságok orra előtt zajló korrupciós ügyekben. A Korányi projekt esetében ráadásul a Közbeszerzési Hatóság eljárása arra is rávilágít, hogy mennyire alkalmatlan Polt Péter ügyészsége a korrupciós ügyek feltárására. Az ügyészség ugyanis épp néhány hete tájékoztatta arról Jávort, hogy a maguk részéről nem látnak korrupciós gyanút az ügyben, és részletes vizsgálat nélkül lezárták az ügyet.

A jelzett visszásságok ellenére a PM üdvözli az eljárások megindítását: minden olyan esetnek örülünk, amikor a magyar demokrácia és a jogállam életjeleket mutat, illetve a jogszerű működés látszatát kelti – még akkor is, ha mindez csak erőteljes külső behatásra történik meg. Kíváncsian várjuk ugyanakkor, milyen eredményre jutnak például a magyar szervek az M4-es esetében, ahol az Orbán-Simicska konfliktus előtt még személyesen Orbán Viktor és Lázár János védte meg a parlamentben a durván túlárazott, ráadásul szakmai szempontból indokolatlan beruházást, amelyen az Európai Bizottság után immár a Közbeszerzési Hatóság is fogást talált.

a fotó forrása

Jávor Benedek: Csak uniós jóváhagyás után hívják majd le a paksi hitelt

Közzétéve:

Nem kezdi meg a magyar kormány a paksi bővítésre rendelkezésre álló orosz hitelkeret lehívását, amíg tart az uniós versenyjogi vizsgálat. Ez áll abban a levélben, amelyet Jávor Benedek, a PM EP-képviselője kapott Lázár Jánostól. Jávor szerint a döntés helyes, de csúszást jelenthet a projekt megvalósítása során. Arra is felhívja a figyelmet, hogy az állami támogatással kapcsolatos mélyreható vizsgálat mellett egy kötelezettségszegési eljárás is folyik a paksi bővítés ügyében az európai közbeszerzési szabályok megsértése miatt.

A hitel lehívása a képviselő szerint felelőtlen lépés, amíg valamennyi, az Európai Bizottság által indított vizsgálat le nem zárul, és ki nem derül, hogy egyáltalán lehetséges-e megépíteni az új blokkokat.

Lázár János kancelláriaminiszter a Párbeszéd Magyarországért brüsszeli képviselőjének január eleji levelére válaszolt. Ebben Jávor rákérdezett, hogy mi az oka annak, hogy több, a bővítéssel összefüggő közbeszerzést is „a körülmények megváltozása miatt” lefújtak pár nappal korábban. Lázár szerint az Unió nem írta elő kötelezően a közbeszerzések leállítását, azt a magyar kormány saját maga látta szükségesnek.

Jávor Benedek emlékeztetett, hogy nem kötelező jelleggel, de a Bizottság erősen javasolta valamennyi előkészület leállítását a vizsgálatok leállításáig. Megítélése szerint ebbe nem csupán az állami támogatással kapcsolatos eljárás, hanem a bővítés közbeszerzésének elmaradása miatti kötelezettségszegési eljárás is beletartozik. Helyes tehát a kormány döntése, hogy nem dönti a pénzt egy esetleg meg sem valósítható beruházásba, az előkészületek folytatására, vagy az orosz hitelkeret lehívására azonban nem kerülhet sor addig, amíg valamennyi vizsgálat le nem zárul. Jávor szerint ez egyébként azt is jelenti, hogy mára a kormány is belátta, az eddigi „előbb cselekszünk, azután gondolkozunk” hozzáállás nem tartható. A bővítési projektnél az elejétől kezdve szoros együttműködésre lett volna szükség az uniós testületekkel, és csak akkor és úgy lehetett volna belevágni a projektbe, ha annak az európai joggal való összeegyeztethetőségéről már meggyőződtek.

Lázár levele egyben véget vet azoknak a találgatásoknak is, amelyek arról szóltak, hogy vajon megkezdtük-e már az orosz hitel lehívását, vagy ha nem, akkor mikor indulhat el a pénzkeret igénybevétele.

Brüsszel-Budapest, 2016. március 21.

 

Az Európai Tanács 2016. március 17–18-i ülésének előkészítése és az EU–Törökország csúcstalálkozó eredménye c. vitához való írásbeli hozzászólás

Közzétéve:

Ma Európában egy elhúzódó menekültválság tanúi vagyunk, amely velünk lesz még egy ideig. A háború sújtotta területeken a konfliktus nem látszik megoldódni és tartós válsággócok alakultak ki. A menekültek száma nem fog csökkeni. Erre csak közös európai szinten adhatunk megfelelő. Az erőnk a közös fellépésen is múlik,  aminek egyik alapfeltétele az együttműködés. Minden, a közös fellépést aláásó partizánakció a sikeres közös cselekvés erejét ássa alá és tartós károkat okoz az egész európai közösségnek, beleértve a különutasakat is.

A baj az, hogy hétfőn este Magyarország nemcsak az Európai szolidaritást rúgta fel, hanem nagyon  komoly károkat okozott az egész uniónak,  jelentősen gyengítve külső tárgyalási pozicióját. Tehát most rosszabb a helyzet  a tagállamokban, beleértve Magyarországot is.

A tagállamok nem tudnak egyedül megküzdeni a krízissel. Ha nem segítünk, azzal újabb válsággócokat hozhatunk létre közel határainkhoz, még közelebb húzva magunkhoz a problémát, ahelyett, hogy a gyökereinél próbálnánk orvosolni. Ma Görögország, előtte Olaszország nézett szembe a menekültek áradatával. Most őket hagyjuk magukra, legközelebb más bajban lévő tagállamot, amelynek a problémáit közösen kellene  megoldanunk?  És ha az én hazámról lesz szó? Ki fog segíteni?

Ez a  magyar fellépés súlyosan ártott európaiaknak és magyaroknak egyaránt. Ha így folytatjuk, egyedül maradunk majd a világban, amikor mi kerülünk bajba.

Jogszerűtlen a kvótanépszavazás, a Kúriához fordulunk

Közzétéve:

 

A Nemzeti Választási Bizottság mai döntésével utat engedett a kormány kezdeményezésének, amely az Európai Unió közös menekültpolitikájának egyik elemét képező kvótarendszerről népszavazást kíván tartani. Az NVB határozata nem csak összeegyeztethetetlen a magyar és uniós joggal, de azért is sajátos, mert a paksi bővítés kapcsán ugyanez a testület két évvel ezelőtt elképzelhetetlennek tartotta, hogy nemzetközi kötelezettségvállalás ügyében népszavazást tartsunk Magyarországon. Jávor Benedek PM-es EP-képviselő ezért felülvizsgálati kérelmet nyújt be a Kúriához, rámutatva a kormány népszavazási kérdésének jogszerűtleneségére, egyúttal pedig ismételten népszavazási kezdeményezéssel él az NVB-nél Paks II. ügyében.

Jávor szerint a népszavazási kérdés nem lett volna hitelesíthető, mivel nem az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésről szól, szemben áll az uniós alapszerződésekkel, nem felel meg az egyértelműség követelményének, az Országgyűlést mulasztásos törvénysértésre kényszerítheti, továbbá nemzetközi kötelezettségvállalást érint, ami az NVB Paks II. esetében követett gyakorlata szerint kizáró ok.

Az EP-képviselő úgy fogalmazott: „Öntsünk tiszta vizet a pohárba: vagy nem lehetséges egy ilyen többszörösen törvénysértő népszavazási kérdés kiírása, vagy ha az NVB ezt átengedte, akkor Paks ügyében is lehetővé kell tenni a magyar polgárok számára a véleménynyilvánítást. Elfogadhatatlan az a torz és beteges joggyakorlat, amivel a kormány és az NVB vállt vállnak vetve ássa alá a népszavazás intézményét.”

 

kép forrása

Nukleáris szemétség: gyerekeink és unokáink fizethetnek a rezsihazugságért

Közzétéve:

 

Elképesztő ötlettel próbálja az Orbán-kormány tovább finanszírozni politikai túlélését: miután sikerült az összes energiaszolgáltatót veszteségessé tenni az elhibázott árszabályozással és a különadók sokaságával, a további rezsicsökkentést nem fenntartható módon, az energiahatékonyság növelésével, hanem a nukleáris pénzügyi alap felélésével akarják megoldani. A PM szerint a törvénytelen, a magyar és az európai jogot sértő lépés a következő generációk nyakába varrná a felhalmozott atomszemét eltakarítását.

 

A Paksi Atomerőmű évente 20 milliárd forintot fizet a nukleáris alapba a kiégett fűtőelemek és a leszerelési hulladék majdani eltakarításának finanszírozására. A PM már többször jelezte, hogy az említett összeg kevés a várhatóan ezermilliárdos hulladékkezelési költségekre, és végül adófizetői pénzekből kell majd kifizetni a paksi áram árába be nem épített költségeket. Most viszont egy, a sajtó által megszellőztetett titkos kormányterv szerint ezt a minimális keretet is felélnék: Paksot mentesítenék a befizetésektől, a pénzt pedig rövid távon elégetnék néhány évnyi rezsicsökkentés és a féltucatnyi különadóval terhelt, kivéreztetett, tömegesen veszteségessé vált energiacég megsegítésére.

 

A PM szerint a tervek egyrészt az elhibázott energiapolitika csődjének beismerését jelentik, másrészt pedig nyíltan megsértik az atomtörvény, illetve az uniós nukleáris hulladék direktíva előírásait. Az atomszemét eltakarítását megengedhetetlen a jövő generációkra terhelni; ha a kormány fenntartható, értelmes rezsicsökkentésre vágyik, akkor támogassa végre az otthonok energiahatékonysági beruházásait (amiktől Lázár János éppen most tagadta meg az uniós támogatásokat). Az atomerőműveknek pedig meg kell fizetniük a nukleáris hulladékkezelés költségeit; ha erre nem képesek, az azt jelenti, hogy képtelenek a versenyképes árú termelésre, és akkor nincs helyük a magyar energiarendszerben.

 

A kormány nem először éli fel a jövőt napi politikai szempontok érdekében. Ez történt akkor is, amikor a magánnyugdíj megtakarításokat a költségvetés lyukainak kitömködésére használták. Ez a politika hasznosnak tűnhet annak, aki nem néz tovább a napi politika horizontján – az ország szempontjából viszont katasztrofális.

 

Photo by Tim Collins/CC

VW- botrány: Vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezik az európai zöldek

Közzétéve:

A hét elején kirobbant Volkswagen, majd a tegnapi BMW, Audi, Skoda botrány újfent bebizonyította, hogy a multinacionális vállalatok a végletekig képesek elmenni bevételük maximalizálása érdekében. A német autógyártók nem csak a fogyasztókat verték át szánt szándékkal a károsanyag-kibocsátását manipuláló szoftvere segítségével, hanem a környezetet és az emberi egészséget is súlyosan károsították, melynek az egész társadalomra nézve vannak számszerűsíthető költségei.

A német autógyártók csalására az Amerikai Egyesült Államokban derült fény, ami megkérdőjelezi az európai környezetvédelmi szabályozások és azok végrehajtásának hatékonyságát is. Amerikával ellentétben az Európában a forgalomba kerülő autók tesztelését a gyártók által finanszírozott mérnökök végzik, így véleményük semlegessége legalábbis megkérdőjelezhető. A témában jártas civil szervezetek tanulmányai alapján egy átlagos autóvezető esetében legalább 40%-os a különbség van az autók valódi és a gyártók által kommunikált kibocsátásai között.

A napvilágra került bizonyítékok után mennyi bizalmunk lehet fogyasztóként a Volkswagenben, vagy bármelyik másik autógyártóban? Mit tesz ezzel kapcsolatban az Európai Bizottság, amikor évente félmillió európai polgár hal meg idő előtt a légszennyezés következményeként?

Az EP zöld frakciója vizsgálóbizottság felállítását fogja kezdeményezni, hogy késedelem nélkül vizsgálják ki az ügyet. Fel fogjuk szólítani az Európai Bizottságot, hogy kezdeményezze a jelenlegi szabályozás felülvizsgálatát, mert sürgősen új, független szakértők által végzendő tesztelési folyamatra van szükség.

Legalább ilyen fontos, hogy az új szabályok bevezetéséig a tagállamok hatékonyabban tartassák be az érvényben lévő szabályokat és vessenek véget a fogyasztók hamis adatokkal történő rendszeres és tudatos átverésének.

 

Budapest – Brüsszel 2015. szeptember 25.

Jávor Benedek európai parlamenti képviselő

ENSZ Klímacsúcs: Merre tart Európa?

Közzétéve:

Az európai intézmények a napokban adták ki a november végén esedékes ENSZ klímakonferenciára (COP21) vonatkozó állásfoglalásaikat. A Környezetvédelmi Miniszterek Tanácsa múlt hét pénteken véglegesítette a hivatalos EU mandátum kialakításához szükséges következtetéseit, melyek az Európai Parlament álláspontjánál jóval gyengébb célokat határoztak meg.

Ma délelőtt szavazott az Európai Parlament Környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszer-biztonsági bizottsága a párizsi klímakonferenciával kapcsolatos saját álláspontjáról. A jelentés, melynek árnyékelőadója voltam, a visszafordíthatatlan következmények elkerülése érdekében az emberi méltóságot és emberi jogokat középpontba helyező, koherens keretrendszer felállítására, ambiciózus, minden ágazatra és ENSZ tagállamra kötelező célok meghatározására és a hagyományos, jelentős kibocsátással járó fosszilis energiahordozók használatának felhagyására szólít fel – a 2℃-os felmelegedési korlát szem előtt tartásával.

A jelentés visszacsatolásokat is beépítene a megállapodásba  és  rendszeres – lehetőleg ötévenkénti – felülvizsgálatot kér. Emellett hangsúlyozza a probléma súlyához mért és egyúttal a tagok teherbíró képességét figyelembe vevő, arányos finanszírozás, illetve a tudásátadás, kapacitásépítés fontosságát.  Kiáll a klímaalkalmazkodás terén a megfelelő források biztosítása mellett és elengedhetetlennek   tartja  a helyi szereplők – többek között az legveszélyeztetettebb térségekben élő őslakosok – döntésekbe, intézkedésekbe való bevonását is.

A tárgyalások sikeréhez az EU-nak vezető szerepet kell játszania és komoly elkötelezettséget kell mutatnia. Ennek egyik eszköze lehet, ha az unió a  2020-ig szóló vállalásait –  a korábbihoz képest – megerősíti. A Miniszterek Tanácsának következtetései nem megfelelőek ennek a célnak az eléréséhez és távol állnak attól, amire akár a tudományos elemzések, akár a Parlament álláspontja alapján szükség volna.

A gyenge tanácsi következtetések egyetlen pozitívuma, hogy támogatják a minden ágazatra kiterjedő, kötelező klíma-célok meghatározását, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátásával való fokozatos és teljes felhagyást, ám az erre javasolt határidő azonban túl távoli, így alkalmatlanok arra, hogy gyors és hatékony cselekvésre ösztönözzenek.

 

M4: Kormányzati pénzszivattyú után kártérítés közpénzből?

Közzétéve:

Nem találta megalapozottnak a versenyhivatal az M4-es autópálya építése kapcsán megfogalmazott kartellgyanút, vagyis a kormány a jelek szerint megalapozatlanul bontott szerződést a kivitelezőkkel. A Simicska-ügy utóhatásaként az uniós pénzre ácsingozó, túlárazott beruházás után most még kártérítést is fizethet az állam.

A PM szerint az uniót is átverni akaró kormányzat alkalmatlansága százmilliárdokba is kerülhet az adófizetőknek.

Amikor az Orbán Viktorral még baráti viszonyban lévő Simicska Lajos építette az M4-es autópályát, hiába tettük szóvá a szemérmetlen túlárazást: a kormányfő egy egyedi határozattal – a műszaki tartalom csökkentése mellett – még meg is emelte a botrányos projekt keretösszegét.

Aztán a két oligarcha összeveszett, és a beruházásról hirtelen „kiderült”, hogy a kivitelezők kartelleztek, ezért a kormány szerződést bontott velük. Most a versenyhivatal megállapította, hogy szó sem volt kartellezésről. Ez  újabb kérdéseket vet föl a kormányzati intézkedések megalapozottságát illetően.

1./ Miért lapátolták a pénzt egy olyan projektbe, amelyet az EU eleve fölöslegesnek és támogatásra érdemtelennek minősített?

2./ Miért keverik össze Orbán Viktor magánügyeit az állam pénzügyeivel?

3./ Van-e jogalapja a szerződésbontásnak a kartellvád megdőlése után.

Ha az utolsó kérdésre nemleges a válasz, akkor az állam akár még kártérítésre is kényszerülhet, így a magyar és az európai adófizetők – egyértelműen az Orbán-kormány hibái miatt – duplán fizethetnek Európa legdrágább, de valószínűleg soha el nem készülő autópályájáért.

A PM szerint ez az eset is azt jelzi, hogy a magyar állam nem működhet tovább a mindenkori Orbán-klán kifizetőhelyeként. Bízunk benne, hogy bejelentésünk nyomán az OLAF hamarosan feltárja a visszaélés-sorozat első fejezetét

Azt pedig csak remélni tudjuk, hogy előbb-utóbb a hazai hatóságok is felfigyelnek rá: itt valakik százmilliárdokkal akarták lehúzni a magyar államot, és a lopáshoz a kormány is asszisztált, most pedig közpénzből fizettetné ki a számlát.

 

 

A szóvivő lebuktatta a kormányt: mégis van állami támogatás Pakson

Közzétéve:

Kovács Zoltán kormányszóvivő az ATV műsorában bevallotta, amit az Orbán-kabinet eddig vehemensen tagadott: van állami támogatás a tervezett paksi bővítés finanszírozásában. A PM szerint a kormánynak mostantól egy fokkal nehezebb lesz ennek ellenkezőjéről meggyőznie a beruházást vizsgáló Európai Bizottságot, a rutinszerű mellébeszélést azonban addig is hasznos lenne befejezni.

Kovács Zoltán az ATV Rónai Egon vezette reggeli beszélgetős műsorában három állítást tett: Jávor Benedeknek, a Együtt- PM EP-képviselőjének fogalma sincs a paksi bővítés uniós vonatkozásairól, az Európai Bizottság semmilyen vizsgálatot nem folytat a beruházás ügyében, és a projekt állami támogatással fog megvalósulni.

A szóvivő úgy fogalmazott: az EU természetesen tüzetesen szemrevételezi, hogy egy állam hogyan kivitelezi azt a beruházást, amelyet támogat, ez azonban nem vizsgálat, hanem a szokásos ügymenet része. Kovács nyilatkozata az első alkalom, hogy a kormányzat részéről valaki elismerte az állami támogatás tényét: a nyár folyamán a kabinet írásban informálta a bizottságot arról, hogy Paks II finanszírozásában nincs állami támogatás, Aszódi Attila kormánybiztos pedig a napokban tartott előadást Londonban arról, hogy a projekt  állami támogatás nélkül, üzleti alapon valósul meg.

Ami az uniós vizsgálatokat, mindenekelőtt a tiltott állami támogatás gyanújával indult eljárást illeti: júliusban a magyar állami hírügynökség írta meg, hogy a Bizottság felvette a kapcsolatot a magyar hatóságokkal a projekt támogatási és közbeszerzési vonatkozásainak tisztázása érdekében, és az értékelés eredményét nem lehet megelőlegezni. Margrethe Vestager versenyjogi biztos a nyár folyamán hivatalos levélben tájékoztatta Jávor Benedeket: a vizsgálat a dokumentumok bekérésének szakaszában van, és miután megkapta a szükséges dokumentumokat a Bizottságnak két hónapja lesz eldönteni, hogy felveti-e a finanszírozási konstrukció a tiltott állami támogatás gyanúját. Elżbieta Bieńkowska, a belső piac működéséért felelős biztos pedig már februárban arról írt Jávornak, hogy a beruházási tender elmaradása miatt is vizsgálat folyik, és 12 hónapon belül várható döntés a jogsértési eljárás megindításáról, vagy az ügy lezárásáról.

Hogy ki nem mond igazat, és ki nem ért ahhoz, amit csinál, azt a fentiek alapján viszonylag könnyű eldönteni, Kovács Zoltán viszont jelentősen hozzájárult a tisztázó uniós vizsgálat sikeréhez. A kormány mostantól még nehezebben fog tudni kikászálódni a saját maga által emelt hazugsághalom alól.