Az Európai Parlamentben dolgozó képviselőket megillető költségkeret felhasználásának átláthatóvá tétele régi vesszőparipám. Kezdeményeztem, hogy a Zöld frakció tagjai számára készüljön iránymutatás a költségtérítés felhasználásának és nyilvánosságának javasolt módjairól, és részt vettem annak kidolgozásában – a Zöldek egyedüliként rendelkeznek ilyen ajánlással az összes frakció közül az EP-ben, és eddig semmiféle ellenőrzés, egyértelmű iránymutatás nem volt a parlament részéről. Mondhatnánk, nem csoda, hogy ez a probléma felkeltette a sajtó érdeklődését is, és egy széles összefogásra épülő összeurópai feltáró munka keretében országonként néztek utána a költségkeret egyik céljának tekintett honi irodafenntartási költségeknek. Ennek során kiderült, hogy vezető német konzervatív képviselők a vidéki házuk udvarán bérelnek maguktól irodát, a magyar képviselők túlnyomó többsége pedig még azt sem árulja el, van-e irodája. A munka eredményét az európai együttműködésben Magyarországról részt vevő Átlátszó publikálta, az átfogó európai szintű, és a magyar eredményeket is.
Ha érdekel, én miért tettem fel a netre már a ciklus kezdetén a költéseimet, olvasd el a projekt keretében velem készített interjút!
A héten a Magyar Közlönyben publikált atomtörvény-módosítás véget vet a kormány kísérletének az új nukleáris létesítmények engedélyezésének közvetlen kormányzati ellenőrzés alá vonására. Az Európai Bizottság követelésére elfogadott módosítás fontos győzelem. Aggodalomra ad ugyanakkor okot az, hogy a nyilvánvalóan uniós jogot és a nukleáris hatóság függetlenségét sértő eredeti javaslat akadály nélkül keresztül tudott menni Magyarországon, amely ellen az érintett szakhatóság nemcsak nem tiltakozott kézzel-lábbal, hanem azt állította, hogy saját maga kezdeményezte. Ez kételyeket ébreszt az OAH kormányzati szándékoktól való függetlenségét illetően, és így komoly kockázatok forrása lehet Paks2 engedélyezési eljárása során.
Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője már tavaly decemberben, az eredeti törvénymódosítás benyújtásának pillanatában hangsúlyozta, hogy az sérti az atomenergiára vonatkozó uniós jogot, amelynek sarokpontja a nukleáris hatóság függetlensége. Az akkori módosítás lehetővé tette a kormány számára, hogy az Országos Atomenergia Ügynökség (OAH) feje felett átnyúlva, közvetlenül avatkozhasson bele az új nukleáris létesítmények és a nukleáris hulladék tárolására vonatkozó engedélyezési eljárásába.
A cél nyilvánvalóan a Paks2 engedélyezési folyamata során esetlegesen felmerülő problémák és a már meglévő időveszteség kreatív, politikai alapú „orvoslása” volt, és az engedélyezések felgyorsítása, a biztonság rovására. Ezért Jávor az Európai Bizottsághoz fordult panasszal. Az EB pedig arra a következtetésre jutott, hogy az EP-képviselő aggodalmai megalapozottak, és hónapok óta tárgyalt a kormánnyal annak módosításáról, és a korábbi jogszabályi állapot helyreállításáról.
A most elfogadott és publikált újabb módosítás ennek megfelelően gyakorlatilag visszaállítja az eredeti helyzetet, illetve ellehetetleníti az engedélyek kiadása körüli kormányzati „buherálásokat”. Ez mindenképpen fontos győzelem, és reményt ad arra, hogy a paksi bővítés engedélyezése során a biztonság szerepel majd első helyen a politikai célokkal, például a csúszásban lévő projekt felgyorsításával szemben. A mostani módosítás ugyan nyitva hagy néhány kérdést, de alapvetően megfelelő garanciának tűnik. Az Európai Bizottságnak azonban a törvény végrehajtását és a kapcsolódó kormányrendeleteket is szorosan nyomon kell majd követnie ahhoz, hogy a kormány ne nyithasson új kiskapukat magának a nukleáris engedélyezés befolyásolására.
Jávor ugyanakkor aggályosnak tartja, hogy az első pillanattól kezdve nyilvánvalóan EU-jogot sértő, az OAH függetlenségét aláásó, és így a nukleáris biztonságot veszélyeztető javaslat csont nélkül eljutott a parlamenti elfogadásig, anélkül, hogy az érintett hatóság, vagy más szakmai szervezetek tiltakoztak volna ellene. Ez kételyeket ébreszt a hatóság kormányzati szándékokkal való szembeszegülési képességeivel kapcsolatban, és kérdésessé teszi, hogy Paks2 engedélyezése során, ha a kormány akarata és a nukleáris biztonság konfliktusba kerül egymással, akkor vajon melyik iránt lesz elkötelezettebb a hatóság.
(Kép forrása: hvg.hu)
Jávor Benedek a Párbeszéd EP-képviselője szerint a jogszabály nem csupán az alkotmányos szabadságjogok szempontjából aggályos, de súlyosan sérti az unió alapvető alapszabadságait, többek között a tőke szabad áramlását. A”külföldről származó forrás” tisztázatlan definíciója pedig a törvény alkalmazása során súlyos jogbizonytalanságot eredményez.
A Párbeszéd EP képviselője felszólította Áder Jánost, hogy ne írja alá a civiltörvényt. “Az államfőnek is tudnia kell, hiszen élt liberális demokráciában, hogy ez a jogszabály hányféleképpen sérti a demokratikus alapértékeket, és hogy mekkora arculcsapás ez nem csak a civil szervezeteknek, de az általuk képviselt állampolgároknak is.”- mondta Jávor.
Az európai parlamenti képviselő szerint éppen az EU-s források felhasználásánál mutatja meg a Fidesz-kormány az új törvény lényegét: ha a kormány költ vagy oszt el külföldi pénz (az uniós forrásokat), akkor az nem minősül külföldinek, de ha bárki más dönt ugyanezekről a forrásokról, akkor az már külföldinek minősül és megbélyegez. Valójában az igazi cél minden, a kormánytól független kezdeményezés, gondolat és szervezet megfojtása.
A képviselő bejelentette, hogy amennyiben az államfő a szokásos módon az alkotmányosságtól nagyvonalúan eltekintve, a Fidesz érdekeire tekintettel aláírja a jogszabályt, akkor azonnali hatállyal az Európai Bizottsághoz fordul az uniós alapértékek megsértése miatt.
Brüsszel-Budapest, 2017. június 14.
(Kép forrása: népszava.hu)
A magyar közigazgatás és a bűnüldöző szervek korrupcióval kapcsolatos gyenge teljesítménye és a magyarországi korrupció magas szintje aláássa az üzleti és gazdasági környezetet és akadályozza a gazdasági növekedést – állapította meg az Európai Bizottság az EU tagállamainak gazdaságpolitikáját és pénzügyi helyzetét vizsgáló európai szemeszter 2017-es tavaszi-nyári csomagjában. A Bizottság május végén kiadott értékelésében a tagországok hatékonyságát és elkötelezettségét is vizsgálta korrupció elleni harcban a szokásos gazdasági értékelés mellett.
Jávor Benedek, a költségvetési ellenőrző bizottság tagja üdvözölte, hogy végre az Európai Bizottság is eljutott oda, hogy megállapítsa, a magyarországi politikai-közigazgatási korrupció az egeket ostromolja, különösen ami az európai pénzek lenyúlását illeti. Az európai parlamenti képviselő ugyanakkor kifogásolta, hogy miközben az Európai Bizottság nem publikálja antikorrupciós jelentését, az európai szemeszterhez kötődő specifikus ajánlások, különösen az intézményi korrupciót érintő részek túlságosan általánosak, nem tartalmaznak konkrét javaslatokat, és a Bizottságnak nincs hatásköre a számonkérésükre.
A korrupciós helyzet körüli meddő viták ugyanakkor kettészakíthatják az uniót. A Párbeszéd képviselője arra figyelmeztet, hogy a korrupció elleni fellépés hiányosságai, és az ellenőrzésre hivatott Európai Ügyészség elutasítása után többségi állásponttá válhat az az Európai Parlamentben, a Bizottságban a tagállami kormányok, így Németország részéről is felmerült gondolat, hogy az uniós források kifizetését feltételekhez, többek között a korrupció hatékony ellenőrzéséhez kellene kötni.
A magyar korrupciós rendszer fenntartásával és a korrupció elleni intézmények elutasításával a magyar kormány az országnak járó uniós forrásokat veszélyezteti, ami nem csupán az unió perifériájára helyezne minket, hanem súlyos gazdasági nehézségeket is hozna.
Brüsszel-Budapest, 2017. június 12.
Jávor Benedek európai parlamenti képviselő
Az EU mai Bel-és Igazságügyi Tanácsülésén döntés született az Európai Ügyészség (EPPO) felállításáról. Magyarország, amely az egyik legnagyobb kedvezményezettje az uniós támogatásoknak, és ahol kiemelkedően magas az azokat övező korrupció, nem csatlakozott az intézményhez. A kormány döntése az EPPO-ból való kimaradásról nem csak az uniós pénzek körüli korrupció visszaszorítását lehetetleníti el, de azt is kockáztatja, hogy hazánk a következő uniós költségvetési időszakban nem jut uniós forrásokhoz.
A mai Tanácsülésen részt vevő tagállamok megerősített együttműködés formájában fogadták el az Európai Ügyészségről szóló javaslatot, ami azt jelenti, hogy elkötelezett tagállamok a többiek beleegyezése nélkül, szűkebb körében hozzák létre az intézményt. Az EP jóváhagyását követően az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelmében létrejövő intézmény végre hatékony eszköz lesz az unió pénzügyi érdekeinek védelmére, a visszaélések eredményes feltárására és az elkövetők megbüntetésére.
Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője szerint nagyon jelentős lépést jelent a mai döntés. Az EU tagállamainak nagy többsége végre belátta, hogy szükség van egy, az uniós pénzek elköltését közvetlenül ellenőrizni képes szervezet felállítására, amelynek hatáskörei a határokon átnyúló áfa-csalási ügyekre is kiterjednek.
Elfogadhatatlan ugyanakkor, hogy az uniós támogatásból részesülő két legnagyobb tagállam, Magyarország és Lengyelország nem csatlakozott az Európai Ügyészséghez. Jávor szerint az OLAF közelmúltban publikált 2016-os jelentése is alátámasztja, hogy Magyarországon az európai uniós pénzek felhasználását kiemelkedően magas szintű korrupció jellemzi.
Jávor szerint Orbán Viktor és köre szempontjából érthető a magyar kimaradás, ugyanakkor ez rossz hír a magyar és az európai adófizetők szempontjából. A képviselő arra figyelmeztetett, hogy hamarosan valósággá válhat az a javaslat, amely szerint az EPPO-ból kimaradó tagállamok nem részesülhetnek majd az uniós forrásokból. A javaslat korábban már az Európai Parlamentben is felmerült, de pont az EPPO elfogadása kapcsán ma már az intézményért felelős Vera Jourová igazságügyi biztos nyilatkozata is utalt erre a lehetőségre. Teljesen érthető, ha az Európai Unió nem akar a jövőben olyan tagállamokra uniós forrásokat bízni, ahol a pénzek helyes elköltésére nincsen garancia.
Magyarországnak választania kell: az uniós pénzeket szemérmetlenül dézsmáló kormányát és oligarcháit támogatja, de akkor várhatóan búcsút mondhat az EU-s támogatásoknak, vagy megszabadul a saját gazdagodásának mindent alárendelő kormányától, és az Unióval tart az integráció elmélyítésében, amelynek során továbbra is számíthat a többi tagállam szolidaritására.
(Kép forrása: socialplatform.org)
A paksi bővítés pénzügyi hatásai hosszútávon rendkívüli terhet jelentenek a magyar költségvetés és az adófizetők számára. A Jávor Benedek, a Párbeszéd európai parlamenti képviselője által most kapott dokumentumok szerint pedig a 10 milliárd eurós orosz hitel már középtávon is az uniós költségvetési előírások megszegéséhez vezethet. A kormány ráadásul ahelyett, hogy megoldást keresne, egyszerűen letagadja a problémát.
Az EP-képviselő utánajárt annak, hogy pontosan milyen hatása lesz a Paks II atomerőmű beruházásra felveendő 10 milliárd eurós orosz kölcsönnek a magyar költségvetés egyensúlyára, a költségvetés fenntarthatóságára, illetve az államadósság mértékére. Kérdéseivel az NGM-hez és az Európai Bizottsághoz fordult. A kapott válaszok azonban ellentmondanak egymásnak.
Tállai András szerint az eladósodottság mértéke a jövőben sem fog növekedni, ám az Európai Bizottság szerint az eladósodottság mértéke az atomerőmű építési szakaszában körülbelül a GDP 8%-ával fog emelkedni. „A kormány egyszerűen letagad egy problémát, vagy indokolatlanul optimista GDP-növekedési elvárásokkal próbálja elkendőzni azt. A valóság ezzel szemben az, hogy a hitelfelvétel érdemben növelheti nem csak a nominális, hanem a GDP-arányos államadósságot is, ez pedig ellenkezik az uniós előírásokkal, amelyeket a Bizottság szigorúan figyelni fog. Felmerülhet a túlzottdeficit-eljárás újraindítása is Magyarországgal szemben. Tállai András állítása, mely szerint az államadósság mértéke az elmúlt években csökkent, garancia arra nézve is, hogy az eladósodottság a jövőben sem fog növekedni, csak viccnek megy. el” – mondta Jávor Benedek.
A képviselő szerint kétség merül fel a kormány állításainak hitelességével kapcsolatban, különösen azért, mert a Bizottság állításai szerint a projektről sem a magyar kormány, sem pedig a Költségvetési Tanács nem tett közzé középtávú költségvetési hatásvizsgálatot, noha az építkezés a közeljövőben indul.
Brüsszel-Budapest, 2017. június 8.
Jávor Benedek európai parlamenti képviselő
Az Európai Bizottság válasza itt, Tállai András válasza itt olvasható.
Megkezdte működését a Közérdekvédelmi Központ
Régen dédelgetett álom bejelentése volt a Közérdekvédelmi Központ elindítása. Juhász Péterrel, az Együtt elnökével és Vágó Gáborral, a Korrupcióellenes Szövetség (KELLESZ) titkárával jelentettük be május 26-án Budapesten az árnyékügyészség útjára indítását Juhász Péter facebookos közvetítése mellett, sajtónyilvános eseményen. Az intézményt a Zöld Műhely Alapítvány és az Igazmondó Alapítvány támogatásával hoztuk létre, de további támogatókat és segítőket is örömmel fogadunk. A korrupció elleni küzdelemben mindenkire szükség van, aki tenni akar közös érdekeink védelméért és a közélet megtisztításáért. A Közérdekvédelmi Központot egyfajta árnyék korrupcióellenes ügyészségnek szánjuk, amely az állami korrupcióüldözés hiányosságai miatt a rendelkezésre álló eszközökkel igyekszik megvédeni az állampolgári érdekeket ezen a területen. A bejelentést követően néhány napon belül megkaptuk az első állampolgári bejelentéseket, és saját ügyeken is elkezdtünk dolgozni.
A Központ facebookoldala itt, honlapja itt található.
A Közérdekvédelmi Központ elindítása ügyében vendégeskedtem a Hír tévében, valamint az ATV stúdiójában.
Ki fizet a környezeti károkért?
Sikeres volt a május 24-én Budapesten, az Európa Pontban tartott „Ki fizet a környezeti károkért?” Tanulságok Kolontár után és az európai szabályozás konferenciánk. A helyettes ombudsman, politikai döntéshozók, neves külföldi és hazai szakértők, civilek és üzleti szereplők részvételével zajlott eseményen egyetértés volt abban, hogy a szennyező fizet elv érvényesítésén, a hatósági jogalkalmazáson, a szereplők együttműködésén javítani kell. Fontos, hogy a – ritka, megkésett – beavatkozások ne szankciókban merüljenek ki, hanem a megelőzésé legyen a főszerep. A kármegelőzésre jól átgondolt, többlépcsős pénzügyi felelősségi rendszer (kötelező iparági biztosítással) ösztönözné a szereplőket.
Így nem az állam, nem mi, adófizetők állnánk a sokmilliárdos helyreállítási költségeket. A komoly problémák elkerülhetőek lennének, a veszélyes technológiák kiszorulnának a piacról, a lakosság nem lenne súlyos egészségügyi kockázatnak kitéve.
A részletek itt, az üggyel kapcsolatos újságcikk itt olvasható.
Az OLAF is kiugrónak látja a korrupciót az uniós pénzek magyarországi felhasználásában
Az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF ma publikálta 2016-os jelentését. A kormány próbálhatja csűrni-csavarni, de a jelentés egyértelművé teszi: máshol is vannak ugyan bajok, de ami Magyarországon történik a korrupció területén, az valami európai léptékben kiemelkedően súlyos és obskúrus tolvajlás. Nem csak a korrupciós kockázatunk emelkedik ki, de az is párját ritkítja, hogy mennyire passzívak a korrupció üldözésére hivatott szervek.
(A fentebbi képre kattintva olvasható Jávor Benedek a témával kapcsolatos részletes blogbejegyzése.)
Kiderült: az energiahatékonyság növelése ellen a magyar kormány az oroszokkal vállvetve lép fel
Oroszország a közelmúltban fogadta el friss, 2030-ig tartó gazdasági stratégiáját. Eszerint az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások térnyerése az orosz gazdaságra leselkedő legnagyobb veszélyek közé tartozik. Az immár leplezetlenül az orosz érdekek szimpla tolmácsolójaként működő magyar kormány eminens tanulóként azonnal reagált is. Az NFM a stratégia elfogadását követő pár napon belül bejelentette, hogy Magyarország ellenzi az EU energiahatékonysági célkitűzéseinek napirenden lévő emelését. A Párbeszéd szerint pedig ez lenne Magyarország érdeke, és a kormánynak ideje lenne eldöntenie, hogy végül is melyik országot képviseli.
(Kép forrása: Gazprom)
Európa fordulóponton – elemzésem a Kettős Mércén
„A többsebességes Európa aligha finanszírozza bőkezűen a periféria országait. A kohéziós politikát, strukturális alapokat és más közösségi pénzáramokat elfelejthetjük. De van ennél nagyobb ár is. Az előre haladó integráció perifériájára sodródó és lemorzsolódó országok egy olyan köztes térbe kerülnek, ahol nagymértékben magukra lesznek hagyva (Orbánnak egyébként nagyjából ez is a célja). Ez a magárahagyottság azonban a várakozásokkal szemben nem a szabadságot fogja elhozni a periféria országainak, hanem a jelenleginél is nagyobb kiszolgáltatottságot.”
Megjelent a Kettős Mércén az EU válságáról, és a továbblépés lehetőségeiről szóló cikkem második része is. Az első részben a krízis természetéről, és kialakulásának okairól írtam. Most azt elemzem, hogy milyen forgatókönyvek állnak Európa rendelkezésére, melyiknek mi az esélye és mik a következményei?
Az első rész itt érhető el. Kép forrása: kettosmerce.blog.hu.
Búcsút mondhatunk a 4000 milliárdos paksi költségekről szőtt álomnak
Kép forrása: nepszava.hu
Európai védelmet a közérdekű bejelentőknek!
A tübingeni (Németország) European Anti Corruption Youth Conference keretében számoltam be kezdeményezésünk állásáról, hogy egy uniós irányelv segítségével egységes minimum-szabályokat alkossunk a közérdekű bejelentők védelmére. Az általunk elkészített irányelv-tervezet nyomán az Európai Bizottságon belül is elkezdődött az érdemi munka. Az ennek a keretében tartott nyilvános konzultáció május 30-án zárult le. Folyamatosan kapcsolatban vagyunk a Bizottsággal, hogy hozzájárulásunkkal egy valóban hatékony és eredményes szabályozási javaslat születhessen.A konferencián a zöld frakció tanácsadójával, Pam Bartlett Quintanillával beszéltünk arról, hogy mik a kulcselemei egy valóban jó szabályozásnak, hol tart jelenleg a folyamat, és mit tudnak tenni a fiatalok annak érdekében, hogy mielőbb megvalósuljon a közérdekű bejelentők védelme az EU szintjén.
Perre megyünk az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósággal (EFSA)
Több int egy éve próbáljuk meg kikényszeríteni, hogy az EFSA hozza nyilvánosságra mindazokat a tanulmányokat, amelyekre alapozva a WHO erre hivatott szervezetével, az IARC-vel szemben nem rákkeltőnek nyilvánította napjaink egyik legszélesebb körben használt, és legvitatottabb növényvédőszerét, a glifozátot. Többszöri igénylésünk dacára megtagadták a kérdéses tanulmányok egy részének teljes körű publikálását. Meggyőződésünk, hogy az Aarhusi Egyezmény alapján ezt nem tehetik meg, az európai tudományos közvéleménynek és polgároknak pedig joguk van tudni, hogy milyen bizonyítékok alapján tesz javaslatot az EFSA a glifozát akár évtizedekre való újraengedélyezésére. A zöld frakció három tagjával (Bart Staes, Heidi Hautala, és Michèle Rivasi) az Európai Unió Bíróságához fordultunk, hogy biztosítsuk az információk nyilvánosságát. A per reményeink szerint precedensértékű lehet a környezeti információk nyilvánosságra hozatalának korlátozásával szemben.
(Kép forrása: agroforum.hu)
Az energiahatékonyság versenyképességet jelent
A Dán Királyság brüsszeli Állandó Képviseletének meghívására az energiahatékonysági irányelv folyamatban lévő módosításának kulcskérdéseiről beszéltem egy kerekasztalbeszélgetés keretében, cégek, civil szervezetek és néppárti EP-képviselők társaságában. Az energiahatékonyságot immár az ipari szereplők is jelentős gazdasági lehetőségeket és költségmegtakarítást jelentő területnek tekintik, a benne rejlő lehetőségek maximális kihasználásához azonban ambíciózus és kiszámítható európai és tagállami szabályokra van szükség. Félő, hogy azok a főleg keleti tagállamok, élen Magyarországgal, amelyek ma elutasítóak az energiahatékonysági célkitűzések növelésével és a beruházások fokozásával szemben, hosszú távon a lakosság és a gazdaság számára magasabb energiaköltségekkel kell hogy számoljanak. Ami jelentősen csökkentheti ezen országok versenyképességét, tovább növelve az EU-n belül meglévő versenyképességi különbségeket.
(Kép forrása: energiainfo.hu)
A hírlevélre a honlap jobboldali sávjában található HÍRLEVÉL menüpont alatt van lehetőség feliratkozni keresztnév és email cím megadásával.
