Balog Zoltán csöndben visszakozott az oktatási szegregációtól
Az Európai Bizottság nyomására a kormány megsemmisíti azt rendelkezést, amellyel az EMMI korábban jogszabályi lehetőséget biztosított a roma gyerekeket elkülönítő, szegregált oktatásra. A parlamentben a Kormány által a héten benyújtott törvénymódosítás nyomán nem lehet majd törvényesen (pláne kormányzati támogatással) roma gyerekeket vallási okokra hivatkozva elkülöníteni. Az EB eljárása többek között Jávor Benedek panasza nyomán indult. A javaslat azonban még mindig nem jelent kellő garanciát, ezért a Párbeszéd módosító indítványokat nyújt be, hogy teljes körűen biztosítsa a szegregált oktatás tilalmát.
A módosításra azért kerül sor, hogy jogszabályi szempontból eleget tegyen a kormány a kötelezettségszegési eljárásban a Bizottság által elvártaknak és többek között hatályon kívül helyezi az eddigi gyakorlatot, amelyben, bizonyos esetekben kormányrendelettel felmentést adhasson egyes vallási intézményeknek a szegregációt tiltó esélyegyenlőségi törvény alól.
„Különösen fontos elégtétel ez számomra, hiszen a Bizottság által idén áprilisban indított kötelezettség-szegési eljárás a hazai civilek bejelentései mellett az én panaszom nyomán indult.” – mondta Jávor Benedek európai parlamenti képviselő.
A képviselő kiemelte ugyanakkor, hogy „a jogszabály-módosítás szükséges, de nem elégséges feltétele annak, hogy valóban történjen valami a végeken.” A módosításból ugyanis nem következik semmi a nyíregyházi Huszár-telepi iskolával kapcsolatban; és általában sem tartalmaz utalást azokra az intézményekre vonatkozóan, amelyek jelenleg a javaslat szellemiségével ellentétesen működnek. Ezt a hiányosságot a Párbeszéd módosító indítványokkal fogja orvosolni.
A Párbeszéd politikusa szerint a roma gyerekek szegregációjának csak egyik módszere a vallási köntös. A tagintézmények külön épületében vagy indokolatlanul enyhe fokban értelmi fogyatékosnak minősítetve szegregált gyerekekről egyáltalán nem szól a módosítás.
„Minden jogszabály annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. Nem elég a törvényt módosítani, hanem konkrét, átfogó deszegregációs programokra is szükség van a törvénytelen elkülönítések felszámolására. Ezt várjuk a kormánytól és személyesen Balog Zoltántól” – mondta Jávor.
Brüsszel-Budapest, 2016. október 6.
Az ügy hátteréről:
2014 végén Balog Zoltán miniszter javaslatára országgyűlés elfogadta a köznevelési törvény módosítását. Ennek értelmében a Kormány rendeletben szabályozhatja a nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás szervezésének „sajátos” feltételeit, vagyis azokat a feltételeket, amelyek mentén a törvény kivételeket enged az egyelő bánásmód alkalmazása alól.
Az Országgyűlés mindezt a Debreceni Ítélőtábla által 2014. november 6-án hozott jogerős ítéletére válaszul hozta meg. Az eset hátterében az Esélyt a hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány által a Nyíregyháza Város Önkormányzata, illetve későbbiekben a Huszár telepi Sója Miklós Görög katolikus Általános Iskolát fenntartó egyház ellen indított ügy áll. Ebben a perben Balog Zoltán a szegregált iskola védelmére kelt azzal, hogy a bíróságon – nem beidézettként – tanúskodott. Az ítélethirdetés napján a miniszter sajtóközleményben tudatta a közvéleménnyel, hogy meg fogja teremteni a jogi lehetőségét annak, hogy a Huszár telepi iskolához hasonló, szegregálva felzárkóztató iskolák jogszerűen – az egyenlő bánásmód feltételeit figyelmen kívül hagyva – működhessenek.
Jávor Benedek a Párbeszéd Európai parlamenti képviselője 2015 januárjában panasszal fordult az Európai Bizottsághoz, mert álláspontja szerint az EU jogával ellentétes, hogy a közoktatási törvény lehetőséget nyit követlen vagy közvetett faji alapú szegregációra. A Bizottság, a panasznak helyt adva 2016 áprilisában kötelezettségszegési eljárást indított a Magyar kormánnyal szemben a jogszabály alkalmazása miatt.
(Fotó: Járdány Bence)