JÁVORT Az EU-BA!

Támogasd Te is küzdelmünket a zöld és igazságos jövőért!

Az Európai Bizottság engedélyezte, hogy magyar adófizetők csúnyán megfizessenek Paks II-ért

Az Európai Bizottság mai döntése egyértelművé tette, hogy a magyar kormány minden korábbi hazug állításával szemben igenis van az új paksi atomerőmű finanszírozásában állami támogatás. Az Európai Bizottság ezzel elismerte, hogy a Paks II beruházás nem egy gazdasági alapon megtérülő befektetés, ahogy azt a Jávor Benedek, a Párbeszéd európai parlamenti képviselője a kezdettől fogva állította.

A Bizottság végül jóváhagyta az állami támogatást a projektben, de ezzel nem tett többet, mint elismerte, hogy a hülyeséghez való jog tagállami alapjog – hangsúlyozta a zöld párti képviselő. Sajnálatosan azonban ez a kormányzati hülyeséghez való jog azt eredményezi, hogy a magyar adófizetők pénzéből a kormány több ezer milliárdot egy a környezte káros és az emberi életre veszélyes, letűnőben lévő technológiába fektet, ahelyett, hogy a környezettel harmonizáló, hosszútávon olcsóbb megújuló energiaforrásokba fektetne be.

A meg nem térülést mi sem bizonyítja jobban, hogy az Európai Bizottság szigorú feltételeket támasztott a magyar adófizetők pénzügyi veszteségének korlátozására: az Európai Bizottság egyrészt kötelezte a kormányt, hogy Paks II-t külön gazdasági társaságként kezelje, nehogy Paks I bevételéből kozmetikázzák az új atomerőmű veszteségeit, továbbá a Bizottság megtiltotta, hogy a cég bevételeit bármilyen formában újra befektessék, sőt a bármikor felmerülő profitot a magyar költségvetésbe kell visszafizetni. Ezen felül kötelezte a kormányzatot, hogy az áramot átlátható, diszkriminációmentes árveréseken, illetve a nyílt energiatőzsdén adják el.

Jávor szerint az Európai Bizottság is hibát követett el, mert ahogy azt az Egyesült Királyságbeli Hinkley Point C építendő új atomerőmű esetén is tette – az EURATOM Szerződésre hivatkozva bármilyen kormányzati érvet elfogad kivételes indokként, mind az egyébként tiltott állami támogatás jóváhagyására, mind pedig az uniós jog által megkívánt közbeszerzési eljárás kikerülésére, egyszerűen azért, mert nukleáris létesítményekről van szó. A képviselő emlékeztet, hogy az uniós szerződések együttes értelmezése alapján a Bizottságnak egyértelműen a megújuló energiaforrásoknak kellene prioritást adnia a nukleáris energia helyett.

A Párbeszéd képviselője arra is emlékeztetett, hogy az eljárás során Günther Oettinger és Klaus Mangold gyanús utazásai révén egy átláthatatlan és ellenőrizhetetlen lobbitevékenység is részévé vált az eljárásnak, ami különösen kétségessé teszi annak kimenetelét. Jávor szerint ugyanakkor további jogvitákra lehet számítani az ügyben az Európai Bíróság előtt, és ahogy korábban is, mindent meg fog tenni, hogy a bővítésről végül a számlát álló magyar adófizetők beleszólása nélkül ne lehessen döntést hozni, és véleményüket népszavazáson kérjék ki. A magyar energiapolitika és az azt megalapozó dokumentumok – így az Energiastratégia – súlyosan elavultak, és az utolsó pillanatban vagyunk, hogy Magyarország a helyes irányba forduljon a megújulók és az energiahatékonyság fejlesztésével, és ne fusson energetikai zsákutcába a XXI. században

Az európai parlamenti képviselő csalódásának adott hangot a Bizottság eljárását illetően is: Jávor Benedek szerint komolyan aggályos, és elszomorító, hogy ilyen súlyú, Európa egyik precedens értékű nukleáris erőmű építésével kapcsolatos döntését a Bizottság az ügy szóbeli megvitatása nélkül, írásbeli eljárásban hozta meg.

Brüsszel-Budapest, 2017. március 06.
Jávor Benedek
a Párbeszéd európai parlamenti képviselője
(Fotó: Kisbenedek Attila)

Párbeszéd: a magyar kormánynak gőze sincs, miért zárta le a kötelezettségszegési eljárást a Bizottság

Egyre homályosabb a paksi bővítési tender elmaradása miatt indított kötelezettségszegési eljárás ügye: az Európai Bizottság tavaly novemberben lezárta a procedúrát, de a döntés teljes indokolását a szokásokkal ellentétben azóta sem közölték sem a nyilvánossággal, sem a panaszos Jávor Benedek EP-képviselővel. Sőt, mint egy, a Párbeszéd képviselőjének Lázár János által küldött levélből kiderül, még a magyar kormánnyal sem. A Párbeszéd szerint, ha eddig hiába keresték a védhető jogi érveket egy védhetetlen politikai döntéshez, akkor azokat ezután sem fogják megtalálni. 

Érdekes fejlemény: vagy Lázár János nézi madárnak a nyilvánosságot, vagy az Európai Bizottság a magyar kormányt. Lázár közlése szerint ugyanis ők sem tudják, hogy miért zárta le az EB a 2015 novemberében indított kötelezettségszegési eljárását a paksi tender elmaradásának ügyében. A miniszter vagy szégyentelenül hazudik, vagy azt állítja, hogy a Bizottság úgy hozhat döntéseket a tagállamok ügyes-bajos dolgairól, hogy azok okairól, mikéntjéről az érintetteknek fogalma sincs, a szabadságharcos magyar kormány pedig mindezt szó nélkül tudomásul veszi.

Emlékeztetőül: 2014 januárjában Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin minden előrejelzés nélkül, teljes titokban megállapodott Moszkvában a paksi bővítésről. Az ügyletről az Európai Bizottságot is csak utólag tájékoztatták. A magyar kormány első körben nemzetközi szerződésre hivatkozva indokolta, hogy miért kerülte ki az európai versenyszabályokat, annak ellenére, hogy tendereztetés nélkül elvileg egy olajkályhát sem hozhatna be senki az EU belső piacára. Az ügyben a Bizottság is eljárást indított. Miután az eredeti érvek, majd az azt követő magyarázatok is elbuktak, tavaly tavasszal teljesen váratlanul azzal állt elő a magyar kormány, hogy ún. „technikai kizárólagosság” áll fenn, azaz a két új paksi blokkot technikai okok miatt a Roszatomon kívül senki más nem képes szállítani. Az érv önmagában erősen kétséges, ráadásul a bővítési eljárás során korábban soha senki másnak nem jutott eszébe, hogy a magyar előírások miatt ez a helyzet fennállhatna.

Már úgy tűnt, hogy hosszas vizsgálódás és egy kötelezettségszegési eljárás végén az EU elmeszeli a nyilvánvalóan jogsértő orosz vircsaftot, ám a végső döntés előtt Günther Oettinger – Klaus Mangold, orosz lobbista magángépén – Budapestre érkezett, és nem sokkal később megszületett a precedens nélküli verdikt: a Bizottság megszüntette az eljárást, de rendes indokolást azóta sem tettek közzé. A bővítésért felelős kormánytag, Lázár János a Párbeszéd EP-képviselőjének, Jávor Benedeknek azt válaszolta, hogy még a kormány sem kapta meg a döntés kifejtését és indoklását, amire (ha igaz) nem nagyon van példa a bizottsági gyakorlatban. Az indokokról kizárólag annyit tudunk, hogy egyes magyarországi előírások miatt Magyarországra atomerőművet a Roszatomon kívül más nem szállíthat. De hogy melyek ezek a különös előírások, azt már nem tudjuk, ahogy azt sem, hogy ha léteznek, akkor miért nem sértik az uniós jogot.

 

A Lázár Jánosnak címzett levél itt olvasható: Lázár János levél

A környezetvédelmi politikák végrehajtásának felülvizsgálata

A Bizottság három kulcsterületet azonosított, ahol Magyarország súlyos problémákkal küzd az EU környezetvédelmi politikáinak végrehajtása során a friss Végrehatási Jelentésében (EIR). Az egyikben a kormány nem csinál semmit; a másikban csinált valamit, amit reformnak hívott, de bár ne tette volna; a harmadikban pedig konkrétan szembe megy az ajánlásokkal.

A légszennyzés ügyében, amely 13.000 korai halálozásért felelős, és a becslések szerint 1500 milliárd forint kárt okoz, a teljes kormányzati érdektelenség látszik. A főváros meg még azt – például a fővárosi behajtási díj bevezetését – is elszabotálta, amire uniós szerződéses kötelezettsége volt.

A hulladékgazdálkodási rendszer szétbarmolását és központosítását azzal adták el, hogy a piac nem elég hatékony a célok elérésben, majd csináltak egy új szisztémát, ami a piac átrendezésén, az árak eltérítésén, és a korrupciós lehetőségek kiszélesítésén túl másra nem nagyon alkalmas, a célokat meg még annyira sem éri el, mint az előző.

„A Natura 2000 hálózat kiegészítése területspecifikus természetvédelmi intézkedésekkel és azokhoz az árvízkockázat kezelését (az árvízkockázat minimalizálását) is magában foglaló árterületmegóvással és -helyreállítással kombinált, megfelelő erőforrások biztosítása.” kapcsán meg csak annyit mondok: Római-part.

A Magyarországról szóló fejezet itt olvasható:
http://ec.europa.eu/environment/eir/pdf/report_hu_hu.pdf

 

Brüsszel-Budapest

2017. február

 

(kép: Római-part Budapesten, Wikipédia)

M4: Teljes nyilvánosságot a metróbotrány dokumentumainak

A rendszerváltás utáni korszak legnagyobb korrupciójának nevezte az Orbán-kormány képviselője az M4 metróvonal ügyét. A Párbeszéd szerint az ügy súlya nem teszi lehetővé a további sumákolást: teljes adatnyilvánosságot és azonnali felelősségrevonást követelünk, tekintet nélkül a bűnösökpárthovatartozására.

 

Hogy a négyes metró bűzlik a korrupciótól, abban egyetértünk Csepreghy Nándorral: a forgalmi adatok a létezését sem indokolják, a sokszorosára drágult építés közben, a projekt beszerzéseit a teljes átláthatatlanság jellemezte. Csakhogy a beruházás fele (és a drágulás nagyobbik része) az Orbán-kormány időszakára esett, a szerződések átláthatóságáért ők sem tettek semmit, ráadásul ki sem vizsgálták a botrányos beruházást, minden eddigi vizsgálatot az uniós illetékesek végeztek el. Az eredményt pedig Orbánék azóta is titkolják, csak a számukra kedvező tényeket mazsolázzák ki a titkos anyagból.

A Párbeszéd megerősíti, hogy valóban súlyos korrupciós ügyről van szó: a mi információink is azt igazolják, hogy a lopás átíveli a 2006-tól 2014-ig terjedő korszakot, vagyis az elmúlt tíz év összes kormánya és fővárosi vezetése isérintett benne.  Korábban Jávor Benedek már az Európai Csalás Elleni Hivatalnál vizsgálatot is kezdeményezett a projekt részét képező metrókocsik beszerzésével kapcsolatban. Ezért a teljes vizsgálati anyag azonnali nyilvánosságra hozatalát és az összes felelős megbüntetését követeljük, tekintet nélkül arra, hogy ki van jóban közülük Orbán Viktorral. Az ügy arra is rámutat, hogy elodázhatalan az Európai Ügyészség létrehozása: ha a magyar kormányon múlik, erről a lopásról ugyanúgy nem tudnánk semmit, mint az uniós támogatásokat fosztogató többi politikai rablóakcióról.

 

Budapest- Brüsszel, 2017. január 16.

 

Jávor Benedek

európai parlamenti képviselő

Párbeszéd

 

(fotó: Nyitrai Dávid; kép forrása: bkk.hu)

Párbeszéd – Jávor Benedek: az EU-nak is lépnie kell a civilek védelméért

Határozott fellépést kérnek az Európai Bizottságtól az Európai Zöldek képviselői a civil társadalom megfélemlítését célzó kormányzati törekvésekkel szemben – derül ki az EP-képviselők Frans Timmermanshoz, a brüsszeli testület első elnökhelyetteséhez címzett soraiból. A levél szerint az egyértelmű európai kiállás meg tudná akadályozni, hogy az uniós értékekkel szembehelyezkedő „ügynöktörvény-javaslat” a magyar parlament elé kerüljön.

Az Orbán-kormány arra készül, hogy olyan vagyonnyilatkozati eljárásnak veti alá a hazai civil szervezetek (mindenekelőtt a külföldi támogatást is elfogadó, ügynöknek nyilvánított NGO-k) vezetőit, amely eddig csak az adófizetők pénzét költő, közhatalmat gyakorló politikusokra vonatkozott. A nyilvánvalóan megfélemlítő célzatú törvényjavaslat egy hosszabb, a sajtó és a társadalom összes politika-kontrolláló mechanizmusát kiiktatni igyekvő kormányzati akciósorozat része, és tovább rontja az amúgy is leépülőben lévő magyarországi demokrácia minőségét.

Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője a frakciótársaival, Ska Keller és Philippe Lamberts társelnökökkel, valamint Judith Sargentinivel aláírt, Frans Timmermanshoz címzett levélben emlékezteti a Bizottság elnökhelyettesét: az uniós tisztségviselő korábban ígéretet tett rá, hogy figyelemmel fogja kísérni a hatalomgyakorlás módszereinek magyarországi átalakulását, és fölemeli a szavát, ha olyan negatív fejleményeket tapasztal, amelyek a térség más országai számára is rossz például szolgálhatnak.

Most, hogy Lengyelország személyében hű követője akadt a demokrácia-korlátozó Orbán-modellnek, a magyar kormányzat pedig az érdemi visszhang nélkül maradt korábbi próbálkozásokon fölbátorodva egyre újabb uniós normasértéseket ránt elő a kalapból, eljött az ideje a határozott cselekvésnek: a három zöldpárti EP-képviselő haladéktalan lépéseket sürget annak érdekében, hogy sikerüljön megelőzni a civil társadalom kormányzati zaklatását – nem csak Magyarországon, hanem lehetőség szerint a hasonló intézkedéseket fontolgató többi tagállamban is.

 

A levél angol nyelvű változata itt olvasható.

Jávor Benedek nyílt levele Dr. Seszták Miklós miniszterhez

Dr. Seszták Miklós

Miniszter

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Budapest

Tisztelt Miniszter Úr!

2016 októberében Ön a kormány nevében benyújtott egy törvényjavaslatot energetikai törvények módosításáról címmel, melyet az Országgyűlés elfogadott, és amelyet 2016. évi CXLII. törvényként cikkelyeztek be. A törvény kiegészítette az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvényt egy olyan passzussal (67.§ dh pont), amely lehetővé teszi, hogy a kormány rendeletben elvonja a Országos Atomenergia Hivatal engedélyezési hatásköreit létesítés alatt álló nukleáris létesítményekkel kapcsolatban.

Nemcsak én, hanem több civil szervezet is már a törvény benyújtásakor előre jelezte a kormánynak, hogy a jogszabály elfogadása uniós jogot sért, mi több kollégám, Szabó Tímea képviselő módosító javaslatot nyújtott be a törvényjavaslathoz, az uniós jogsértés elkerülése érdekében. Sajnos minden erőfeszítés hasztalan volt, a kormány a javaslatot nem vonta vissza és a törvényt az Országgyűlés változtatás nélkül elfogadta.

Figyelembe véve, hogy a módosítás nem pusztán az európai jogot, hanem a nukleáris biztonság legfontosabb garanciájának tekinthető hatósági függetlenséget is sérti, és így Magyarország és Európa polgárainak biztonságát veszélyezteti, panasszal fordultam az Európai Bizottsághoz. Álláspontom szerint az elfogadott jogszabály több ponton megsértette az „acquis communautaire”-t és e jogsértés felszámolása szolgálja Magyarország környezetbiztonságának érdekét.

Tekintettel arra, hogy a magyar kormány nemcsak Magyarországon nem egyeztetett senkivel a jogszabály változtatásáról, beleértve az Országos Atomenergia Hatóságot, de nem tájékoztatta az Európai Bizottságot sem (nem végezte el a jogszabály előzetes notfikációját), megsértette a tagállamok vonatkozó tájékoztatási kötelezettségét.

Tartalmilag pedig az atomenergia törvény 67.§ dh pontja sérti a nukleáris létesítmények nukleáris biztonságáról szóló irányelvet, amely előírja a nukleáris szabályozó hatóságok függetlenségét és ellenőrzési és engedélyezési jogát.

Tisztelt Miniszter Úr,

Az uniós jogsérelem az ügyben olyannyira nyilvánvaló, hogy az Európai Bizottság minden valószínűség szerint kötelezettségszegési eljárást fog indítani. Annak érdekében, hogy egy újabb európai „megfeddést” elkerüljünk, kérem Önt, hogy a kormány nevében a legsürgősebben terjesszen elő az Országgyűlés számára olyan javaslatot, amely a kérdéses rendelkezéseket törli.

Tájékoztatását, és együttműködő segítségét előre is köszönöm!

Brüsszel, 2017. január 12.

                              Tisztelettel:

                                                                                                                    Jávor Benedek

                                                                                                        európai parlamenti képviselő

Párbeszéd – Paks II.: vitatható döntés, további várható jogvitákkal

Jávor Benedek európai parlamenti képviselő szerint az Európai Bizottság mai döntése a Paks II építésével kapcsolatos, a közbeszerzés elmaradása miatt indított kötelezettségszegési eljárás lezárásáról nem meglepetés, rossz hír ugyanakkor a magyar adófizetőknek és további jogvitákat vetít előre.

Jávor már nyáron arról beszélt, hogy hamarosan megszülethet a megállapodás az EB és a magyar kormány között. Ugyanakkor a Bizottság által panaszosként neki még augusztusban megküldött levél alapján úgy véli, hogy a döntés valótlanságokon és téves jogértelmezésen alapul, megszületését követően pedig további jogi viták valószínűsíthetőek. Azaz a döntéssel korántsem zárult le a Paks II. ügyében folyó vita – már csak azért sem, mert a projekt állami támogatásáról szóló vizsgálat még mindig folyamatban van.

A kötelezettségszegési eljárás lezárásáról szóló döntés részletesebb elemzéséhez annak részleteit is látni kell majd, várom, hogy a Bizottság, mint panaszos félnek megküldje a részletes indoklással ellátott határozatot, és az nyilvánosságra is hozza – mondta a Párbeszéd EP-képviselője. Szerinte ugyanakkor, ha a Bizottság azt az érvelést használta, hogy a közbeszerzés szabályainak kikerülésére azért kerülhetett sor, mert az oroszokon kívül senki nem volt képes a magyar technikai és biztonsági szabályozás elvárásainak megfelelni, akkor a Bizottság jelenlegi döntése várhatóan még több jogi kihívás elé állítja a paksi projektet, illetve a magyar kormányt és az Európai Bizottságot. Amennyiben ugyanis a döntés indokolása a fentieken alapul, akkor a magyar szabályozás az unió alapjainak tekinthető belső piac szabadságának elveivel ellentétes lehet, melynek ugyanúgy komoly következményei lehetnek.

Jávor Benedek szerint Paks II. energetikailag, pénzügyileg és külpolitikailag is súlyosan káros Magyarország számára, és a jövőben is mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy az ország feje fölül elhárítsa ezt a fenyegető veszélyt. Lázár János szavaira reagálva elmondta, köszöni a miniszter tanácsait, megfontolta azokat, de az a rossz híre van Lázár  Jánosnak, hogy változatlan erőfeszítéssel folytatja a munkát. Tudja, hogy a miniszternek – ahogy eddig is – ez nehéz lesz, de őszintén bízik benne, hogy elbírja a terheket.

Brüsszel, 2016. november 17.

Párbeszéd: Günther Oettinger digitális gazdaságért felelős biztos lemondását követeljük!

Günther Oettingert  néhány napja jelölte az Európai Bizottság alelnöki pozíciójára Jean-Claude Juncker,  a távozó Kristalina Georgieva helyére. A Párbeszéd elfogadhatatlannak tartja, hogy olyan személy legyen az Európai Bizottság egyebek mellett a költségvetés ellenőrzéséért és az etikai szabályokért felelős alelnöke, aki többszörösen megszegte a Bizottság magatartási kódexét, többek között azzal, hogy nem-regisztrált lobbista magángépén utazott Budapestre.

Az uniós biztos Jávor Benedek EP-képviselő írásbeli kérdésére adott válaszából tudjuk, hogy “tekintve, hogy nem állt rendelkezésre olyan kereskedelmi légi járat, amellyel időben megérkezett volna az Orbán Viktor miniszterelnökkel tartott találkozóra, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos Mangold úr magángépén utazott Budapestre.” (http://www.europarl.europa.eu/sides/getAllAnswers.do?reference=E-2016-005571&language=HU).  Azonban tudjuk, hogy aznap délután négy közvetlen menetrendszerű járat is Oettinger biztos rendelkezésére állt volna.

Vagyis nem elég, hogy beismerte, hogy találkozót folytatott egy nem-regisztrált lobbistával, amely tilos a Biztosok számára, hanem ennek okairól hazudott is az Európai Parlamentnek. További szabályszegés, hogy amennyiben nem fizetett a repülésért, akkor az ajándéknak minősül, miközben 150 euró feletti ajándékot a biztosok nem fogadhatnak el. Egy magángéppel végrehajtott repülés Brüsszel-Budapest távon sokszorosan meghaladja ezt az értéket. Ha pedig fizetett érte, és magángépet használt menetrendszerű járatok helyett, sokszoros áron, akkor ok nélkül pazarolta az európai adófizetők pénzét.

444.hu júniusban megjelent cikkének (http://444.hu/2016/06/21/rejtelyes-budapesti-talalkozo-paks-megmenteseert) immár az összes állítására bizonyítékok állnak rendelkezésre,  a találkozó témáját leszámítva. Várjuk mikor kerülnek elő azt is bizonyító dokumentumok,  hogy valóban Paks II.-ről tárgyalt a volt energiaügyi biztos, a Kreml-közeli lobbista és Orbán Viktor.

Jávor adatkéréssel fordult Orbán Viktorhoz a cikkben említett találkozók tartalmát illetően valamit a holnapi esetleges újabb Oettinger-Orbán találkozót illetően, amelyre egy újabb digitális gazdaságról és közlekedésről szóló konferencia kínálja a fedőtevékenységet. (http://www.regionaldigitalsummit.com/)

 

(Kép forrása: Igor Russak/Sputnik/AFP)

Párbeszéd: Balog Zoltán csöndben visszakozott az oktatási szegregációtól

Balog Zoltán csöndben visszakozott az oktatási szegregációtól

Az Európai Bizottság nyomására a kormány megsemmisíti azt rendelkezést, amellyel az EMMI korábban jogszabályi lehetőséget biztosított a roma gyerekeket elkülönítő, szegregált oktatásra. A parlamentben a Kormány által a héten benyújtott törvénymódosítás nyomán nem lehet majd törvényesen (pláne kormányzati támogatással) roma gyerekeket vallási okokra hivatkozva elkülöníteni. Az EB eljárása többek között Jávor Benedek panasza nyomán indult. A javaslat azonban még mindig nem jelent kellő garanciát, ezért a Párbeszéd módosító indítványokat nyújt be, hogy teljes körűen biztosítsa a szegregált oktatás tilalmát.

 

A módosításra azért kerül sor, hogy jogszabályi szempontból eleget tegyen a kormány a kötelezettségszegési eljárásban a Bizottság által elvártaknak és többek között hatályon kívül helyezi az eddigi gyakorlatot, amelyben, bizonyos esetekben kormányrendelettel felmentést adhasson egyes vallási intézményeknek a szegregációt tiltó esélyegyenlőségi törvény alól.

„Különösen fontos elégtétel ez számomra, hiszen a Bizottság által idén áprilisban indított kötelezettség-szegési eljárás a hazai civilek bejelentései mellett az én panaszom nyomán indult.” – mondta Jávor Benedek európai parlamenti képviselő.

A képviselő kiemelte ugyanakkor, hogy „a jogszabály-módosítás szükséges, de nem elégséges feltétele annak, hogy valóban történjen valami a végeken.” A módosításból ugyanis nem következik semmi a nyíregyházi Huszár-telepi iskolával kapcsolatban; és általában sem tartalmaz utalást azokra az intézményekre vonatkozóan, amelyek jelenleg a javaslat szellemiségével ellentétesen működnek. Ezt a hiányosságot a Párbeszéd módosító indítványokkal fogja orvosolni.

A Párbeszéd politikusa szerint a roma gyerekek szegregációjának csak egyik módszere a vallási köntös. A tagintézmények külön épületében vagy indokolatlanul enyhe fokban értelmi fogyatékosnak minősítetve szegregált gyerekekről egyáltalán nem szól a módosítás.

„Minden jogszabály annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. Nem elég a törvényt módosítani, hanem konkrét, átfogó deszegregációs programokra is szükség van a törvénytelen elkülönítések felszámolására. Ezt várjuk a kormánytól és személyesen Balog Zoltántól” – mondta Jávor.

Brüsszel-Budapest, 2016. október 6.

 

Az ügy hátteréről:

2014 végén Balog Zoltán miniszter javaslatára országgyűlés elfogadta a köznevelési törvény módosítását. Ennek értelmében a Kormány rendeletben szabályozhatja a nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás szervezésének „sajátos” feltételeit, vagyis azokat a feltételeket, amelyek mentén a törvény kivételeket enged az egyelő bánásmód alkalmazása alól.

Az Országgyűlés mindezt a Debreceni Ítélőtábla által 2014. november 6-án hozott jogerős ítéletére válaszul hozta meg. Az eset hátterében az Esélyt a hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány által a Nyíregyháza Város Önkormányzata, illetve későbbiekben a Huszár telepi Sója Miklós Görög katolikus Általános Iskolát fenntartó egyház ellen indított ügy áll. Ebben a perben Balog Zoltán a szegregált iskola védelmére kelt azzal, hogy a bíróságon – nem beidézettként – tanúskodott. Az ítélethirdetés napján a miniszter sajtóközleményben tudatta a közvéleménnyel, hogy meg fogja teremteni a jogi lehetőségét annak, hogy a Huszár telepi iskolához hasonló, szegregálva felzárkóztató iskolák jogszerűen – az egyenlő bánásmód feltételeit figyelmen kívül hagyva – működhessenek. 

Jávor Benedek a Párbeszéd Európai parlamenti képviselője 2015 januárjában panasszal fordult az Európai Bizottsághoz, mert álláspontja szerint az EU jogával ellentétes, hogy a közoktatási törvény lehetőséget nyit követlen vagy közvetett faji alapú szegregációra. A Bizottság, a panasznak helyt adva 2016 áprilisában kötelezettségszegési eljárást indított a Magyar kormánnyal szemben a jogszabály alkalmazása miatt.

 

(Fotó: Járdány Bence)

Felfüggeszthetik az uniós források kifizetését – azonnal lépni kell!

Nem meglepetés, hogy kritikus szakaszba ért az egyeztetés az Európai Bizottság Regionális Politikai Főigazgatóságával, amely a kohéziós politikát menedzseli Brüsszelben. Az, hogy a magyar kormány forrásfelhasználása jelentős részben elfogadhatatlan a Bizottság számára, az az elmúlt évek fejleményeiből finoman szólva is sejthető volt. Sürgős lépésekre van szükség az áldatlan helyzet megoldására. 

 

Már két éve jeleztem, hogy az EB által az Európai Parlament Pénzügyi Ellenőrző Bizottságának küldött jelentéseiből világosan kiolvasható, hogy komoly baj van rendszerszinten a magyar operatív programok végrehajtásával. Érdemi korrekciós lépések híján csak az volt a kérdés, hogy mikor lép a Bizottság. Most lépett.

 

Mindeközben a helyzet csak tovább romlott: a kormány felzárkóztatásra szánt uniós forrásokkal a oligarchái zsebét tömködi ész nélkül, évek óta. A konkrét vállalatokra kiírt és a tömbösített közbeszerzések miatt valamit a szisztematikus felülárazások következtében jelentős kifizetéseket zároltak már eddig is. Független irányító hatóság helyett a kormány saját hatáskörbe vonta a források elköltését és ellenőrzését, és azokat politikai alapon ítéli oda, ami természetesen csak tovább súlyosbította a helyzetet. Ráadásul, amikor lebukik Orbán Brüsszelben, akkor sem hajlandóak lépni. Korábban megírtuk, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vezetője személyesen adott át ügyeket Polt Péternek, aki még ekkor sem lépett. Sőt a kormány bábjaként az OLAF által feltárt ügyek egyikében sem emelt vádat. A teljes zárolás mostani veszélye a kormány és a feladatát megtagadó ügyészség közös felelőssége.

 

A helyzet súlyos és azonnali lépéseket kíván: haladéktalanul el kell fogadni a Párbeszéd által már az Országgyűlésben is többször beterjesztett korrupció-ellenes ügyészségről szóló javaslatot, ami lehetővé teszi a korrupcióval szembeni hatékony fellépést. Szorgalmazzuk továbbá az Európai Ügyészség mihamarabbi létrehozását.

Végül, amíg nem tisztázódik az egyes szereplők felelőssége és egy új, tiszta rendszer fel nem áll, addig fel kell függeszteni  az operatív programok osztott irányítását, ki kell venni a magyar kormány kezéből a pénzosztás lehetőségét, és közvetlenül kell az uniós források kifizetését bonyolítani, hogy a magyar kormány korruptsága miatt ne érje kár Magyarországot, és az ország felzárkózását célzó pénzek elérjék céljukat és eljussanak azokhoz, akiknek szánták. Ellenkező esetben azt kockáztatjuk, hogy elveszítjük ezeket a forrásokat, ami érkezik, az pedig csupán a Fidesz körüli oligarcha-világot gazdagítja.

 

Brüsszel-Budapest, 2016. október 5.

Jávor Benedek európai parlamenti képviselő