JÁVORT Az EU-BA!

Támogasd Te is küzdelmünket a zöld és igazságos jövőért!

Brüsszel elől is eltitkolta a kormány a paksi szerződést

Úgy tűnik, a magyar kormány számára is kínos azoknak a megállapodásoknak a tartalma, amelyeket az oroszokkal kötöttek a paksi bővítésről. Orbánék nem csak a közvélemény, hanem az Európai Bizottság előtt is titkolják a szerződéseket – Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője végigjárja a jogi utat a dokumentumok kiszabadításáért.

A paksi bővítéssel kapcsolatos orosz-magyar megvalósítási megállapodások aláírás után Jávor Benedek levélben fordult Margarethe Vestagerhez, az Európai Bizottság versenyügyi biztosához, azt tudakolva, hogy hogy a beruházás ügyében tiltott állami támogatás miatt zajló uniós vizsgálat lezárulta előtt indokolt volt-e újabb szerződést kötni az oroszokkal. Mint emlékezetes, a magyar kormány az aláírás napján azt állította: előzetesen minden szükséges egyeztetést lefolytatott az EU-val. Ehhez képest Margarethe Vestager válaszleveléből az derül ki, hogy a Bizottság nem adott előzetes hozzájárulást a szerződések megkötéséhez, és tovább folytatja a tiltott állami támogatás gyanúja miatt indított eljárást.

Természetesen magukat a megvalósítási megállapodásokat is próbáltuk megismerni, mivel úgy véljük, hogy 4000 milliárd forintnyi közpénzt nem lehet titokban elkölteni, még az Orbán-kormánynak sem. A Paksi Atomerőmű részvényeit birtokló MVM kérdésünkre azt közölte, hogy a miniszterelnökséget vezető miniszter titkos adattá minősítette a megállapodásokat. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től (a Paks II projektcég tulajdonosától) megtudtuk, hogy ők nem adatkezelők, ezért nem adhatnak ki semmit. Ugyanezt állítja a miniszterelnökség is, amely a megállapodások titkosítását végezte. A Paks II. projektcég pedig azt írta, hogy a kért adatok nem közérdekűek, ezért nincs módjuk azokat átadni.

Összefoglalva: az egyik titkosítja, bár nem az övé, a másik nem adhatja oda, mert titkos, a harmadik nem adatkezelő, ezért nem tud segíteni – így rejtik el az adófizetők elől az adóbefizetéseik elköltését.

Jávor Benedek az adatvédelmi hatóságvezetőjéhez fordult a szerinte jogsértő titkosítás felülvizsgálatáért, és az EP-képviselők jogállásáról szóló törvény adta felhatalmazást érve betekintést kér a ma még titkos papírokba, és az Európai Parlamentben is további erőfeszítéseket tesz a tervezett bővítés hátterének tisztázásáért: az évszázad legnagyobb magyar beruházása nem maradhat Orbán Viktos és Vlagyimir Putyin magánügye.

Lesz egy-két szavuk Pakshoz

Több szempontból is kifogásolhatja az Európai Bizottság a paksi atomerőmű tervezett bővítését. Problémás, hogy a döntés előtt nem volt közbeszerzés, és elképzelhető, hogy a projekt tiltott állami támogatásban is részesül – Brüsszelben kutakodtunk a témában.

Közbeszerzési eljárás nélkül döntött a kormány arról, hogy az atomerőmű  két új blokkját a Roszatom fogja építeni – ez szúrja a leginkább az Európai Unió végrehajtó  és felügyelő  testületének szemét. Decemberben a Fidesz egy törvényjavaslattal is bebiztosította, hogy a közbeszerzési törvény ne vonatkozzon a projektre. Ennél kisebb horderejű ügyben is marasztalt már el tagállamot az Európai Bizottság. Most, hogy Oroszország nap mint nap egyre keményebbeket üzen az EU-nak, egy ilyen építkezés kiemelt figyelmet kap Brüsszelben.

Jobb lett volna kiírni a pályázatot

A kormány úgy véli, az eljárás megfelelt az EU által szabott követelményeknek. „A kormányzat az Oroszországi Föderáció  és a Magyar Kormány közötti megállapodást az aláírás előtt megküldte az Európai Bizottságnak és az nem emelt kifogást ellene” – válaszolta az EUrologusnak a Miniszterelnökség sajtóirodája. „Az Euratom Egyezmény értelmében a nagy atomenergetikai beruházásokat be kell jelenteni. Ennek az előírásnak a magyar kormány augusztusban eleget tett.”

A Bizottság azonban egyelőre csak láttamozta a szerződéseket, ami nem jelent egyben jóváhagyást is. Ennél fontosabb, hogy az Euratom szabályoknak való megfelelés nem oszlatja el a versenyjogi aggályokat.

Brüsszeli forrásaink szerint a vizsgálatnak csak az első  szakasza kezdődött el, és elképzelhető, hogy rendellenességekre bukkannak.

„A Bizottság tárgyalásokat folytat a magyar hatóságokkal a projekthez kötődő lehetséges problémákról, többek között a közbeszerzési eljárás egyes elemeiről és az állami támogatás meglétéről” – mondta az EUrologusnak Ricardo Cardoso, a testület versenyjogért felelős szóvivője.

Tiltott állami támogatás?

Az EU működéséről szóló szerződés értelmében (194. cikk) minden tagállam saját maga választhat a különböző energiaforrások közül és joga van hozzá, hogy önállóan döntsön „energiaellátásának általános szerkezetéről”. Az állami segítséggel megvalósuló projektek azonban nem torzíthatják a gazdasági versenyt.

Fotó: Medvey Johanna Forrás: index.hu
Fotó: Medvey Johanna
Forrás: index.hu

Tavaly Nagy-Britanniának kellett részletesen bizonyítania az Európai Bizottság előtt, hogy a tervezett dél-angliai atomerőművük, a Hinkley Point nem részesül aránytalanul sok állami támogatásban. Több ponton is módosítaniuk kellett a 10 ezer milliárd forintos költséggel épülő  erőmű finanszírozási tervét ahhoz, hogy októberben végül zöld utat kapjon a beruházás. Az egyik legfontosabb feltétel az volt, hogy jelentősen csökkenteni kellett a befektetésre nyújtott állami garancia mértékét.

A Miniszterelnökség szerint a magyar erőművel kapcsolatban nem adódhatnak ilyen bonyodalmak.

„A paksi projekt a megtérülési mutatói alapján olyan kedvező, hogy nincs szükség állami támogatásra a finanszírozási konstrukcióban.”

Ezzel kapcsolatban több konzultációra is volt az Európai Bizottság Versenyjogi Igazgatóságával” – írták válaszukban.

Megéri?

Aszódi Attila, a Paksi Atomerőmű  teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos december elején azt nyilatkozta, hogy „kellő  megtérülési rátával” üzemel majd az erőmű. Ami azt is jelenti, hogy amíg vissza nem fizetik a hitelt, addig a mostaninál is jóval drágábban, 30 forint/kWh áron kell értékesíteni a paksi áramot.

Ez a magas ár is csak akkor tartható, ha a költségek nem fognak időközben növekedni – mondta az EUrologusnak Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért energiaügyekkel foglalkozó  EP-képviselője. „Erre pedig még nem volt példa. Különösen, ha az egész Fidesz-holdudvar ebből akar Rolex órát venni” – tette hozzá. „A költségek már most egyre nagyobbak – magyarázta. –  Az eredeti 1500 milliárd forint helyett, már 3800 milliárdnál tartunk. Később pedig a 3200 milliárd forintos kamatterhet is ki kell termelni. A négyes metró egy szolid, takarékos projekt volt ehhez képest” – adott hangot véleményének a magyar EP képviselő.

Nemcsak a zöldpárti politikusoknak szúrja a szemét a paksi projekt. A fideszes képviselők frakciótársa, a francia Philippe Juvin (UMP – Union pour un Mouvement Populaire) írásbeli kérdést intézett az Európai Bizottsághoz az ügyben decemberben. Többek között azt firtatja, hogy

„Magyarország száz százalékos elköteleződése az oroszok felé a nukleáris energiában nem köpi-e arcon az EU energiabiztonsági stratégiáját.”

Az atomenergia-iparban igencsak érdekelt Franciaország bizonyára nem repes az örömtől, hogy kihagyták a paksi tervekből.

Ennek ellenére nem biztos, hogy az oroszokon kívül bárki más elvállalta volna a projektet –  vélekedik Jávor Benedek. „Hinkley bebizonyította, hogy „piaci alapon nem lehet atomerőművet építeni.”

A francia Areva sem építené  meg, a német RWE az összedőlés szélén, az E.ON is gyengélkedik. Az európai iparág rossz bőrben van: csak Kínában, Indiában, Oroszországban építenek atomerőművet. A finn projektről Fennovoimában már maguk sem tudják, hogy mennyibe kerül” – magyarázta.

Az oroszoknak lesz rá pénze?

Korábban írtunk róla, hogy az orosz gazdaság kínok között vonaglik a gyengülő olajár miatt, miközben Ukrajnában háborúzik. EU-s diplomata körökből olyan véleményeket hallunk, hogy az orosz gazdaság fejjel zuhan a betonba, és orosz vezetők komolyan gondolkodnak a lehetőségen, hogy eljöhet az a pont, ahol választani kell: a hadsereget tartják meg vagy nyugdíjakat fizetnek.

Képes lesz-e Oroszország tartani magát a négyezermilliárd forintos paksi hitelmegállapodáshoz? Orbán Viktor december közepén azt mondta, hogy Oroszországot nem szabad leírni, mert a devizatartalékaik rendkívül erősek, a gazdasága pedig újjászervezhető. A Miniszterelnökségről azzal nyugtatták az EUrologust, hogy a szerződéseket 2014. december 9-én az orosz fél úgy írta alá, hogy figyelembe vette a nemzetközi finanszírozási környezetet. Majd hozzátették, hogy „a projekt első  3 évében elsősorban tervezési, telephelyvizsgálati és engedélyezési munka zajlik, aminek a forrásigénye töredéke az építési munkálatok pénzigényének.”  Ezt úgy is érthetjük, hogy abban bíznak: ha egyelőre még nincs is pénze Moszkvának, a kezdeti szakaszban valahogy mégiscsak kiköhögik azt a keveset, és mire elkezdődik a valódi építkezés, talán minden helyrejön.

 

Miért ez a sietség?

A paksi bővítéssel kapcsolatban – ismereteink szerint – legalább két eljárást is kezdeményeztek az Európai Bizottságban: egy tiltott állami támogatás miatt, egy másik, melyet én indítottam a tender elmaradása miatt. Ezek az eljárások akár úgy is végződhetnek, hogy az Európai Bizottság a bővítési megállapodás módosítására szólítja fel Magyarországot. Addig, amíg az eljárások le nem zárulnak, felelőtlenség aláírni a három megvalósítási megállapodást . A sietős aláírás csak azt sugallja, hogy a kormánynak nem az ország energiabiztonsága, hanem a négyezer milliárd forint közpénz „baráti” elköltése fontos. Nem látjuk a garanciákat arra, hogy a megvalósítási megállapodások egy esetleges elmarasztaló Bizottsági döntés esetén hogyan mondhatóak fel.

Ugyanakkor most, az aláírás után sincs válasz a bővítéssel kapcsolatos alapvető kérdésekre. Nem tudjuk, hogy mennyibe fog kerülni a teljes projekt a kapcsolódó beruházásokkal együtt, nem ismerjük, hogy milyen áramár mellett térülhet meg a befektetés, nem világos, hogy a tőkeköltség beépül-e az áramárba, nem tudjuk, hogy  mi lesz az új blokkokban keletkező hulladék sorsa és nem tudjuk, hogy mekkora anyagi kockázatot vállalt a Magyar kormány a megállapodások idő előtti aláírásával.
Az elmúlt hetekben világossá vált, hogy Oroszországnak a saját szempontjából fontos projektek (pl. a Déli Áramlat) finanszírozására sincs pénze, hogy Putyin megbízhatatlan üzleti partner, és hogy a nyugati világ egyértelmű biztonsági kockázatként tekint minden orosz részvételű energetikai projektre.
Ezen információk mindegyike azt támasztja alá, hogy súlyos hiba volt erőltetett tempóban elhamarkodott megállapodásokat kötni, miközben a paksi törvény benyújtásával a bővítéssel kapcsolatos információk nyilvánosságát az eddigi korlátozott lehetőségekhez képest is tovább kívánják szűkíteni – az viselkedik így, akinek titkolnivalója van.
Annak érdekében, hogy fellebbentsük a fátylat a titokról a mai napon kikértem az aláírt megállapodásokat, mielőtt a kormány jogi eszközökkel ellehetetlenítené, hogy megtudjuk, pontosan mire kötelezte el magát a paksi beruházással kapcsolatban.
Budapest, 2014. december 9.
Jávor Benedek európai parlamenti képviselő

Sért-e uniós tenderszabályt a paksi üzlet?

Jávor Benedek írásbeli kérdést intézett az Európai Bizottsághoz a tervezett paksi bővítéssel kapcsolatban. Az Együtt-PM képviselője azt tudakolja, hogy nem ütközik-e uniós jogba a paksi bővítési beruházás tendereztetés nélküli odaítélése. Az Együtt-PM szerint a magyar adófizetők érdekét azt szolgálná, ha egy ilyen volumenű beruházásról csak nemzetközi tender kiírása után, a műszaki és finanszírozási ajánlatokat megversenyeztetve, átlátható körülmények között születne döntés, nem pedig Orbán és Putyin magánalkujában.

Jávor Benedek emlékeztet arra, hogy a magyar kormány a tervezett paksi bővítéssel kapcsolatban éveken keresztül nemzetközi tenderre, pályázaton kiválasztott technológiájú és kivitelezőjű beruházásra hivatkozott, amit az az összes előkészítő dokumentum is alátámaszt.A magyar és az orosz fél titkos tárgyalásai nyomán a beruházás átváltozott a két ország nemzetközi megállapodásában végrehajtandó atomerőmű-építéssé.

Ez nem csak a hazai lakosságot és a szakmai közvéleményt érte teljesen váratlanul, hanem az eddigi információink szerint az EU illetékes szerveit is, amelyeknek az uniós közbeszerzési és versenyjogi előírások alapján jelentős jogosítványaik vannak a beruházás jóváhagyásával kapcsolatban. Így egyelőre az sem egyértelmű, összeegyeztethető-e az EU versenyszabályaival, hogy közbeszerzési eljárás, tenderkiírás nélkül juttatták a Roszatomnak a bővítési projekt fővállalkozói és generálkivitelezői feladatai.

Jávor Benedek arra vár választ az Európai Bizottság illetékes biztosától, hogy folytat-e (vagy a közeljövőben tervez-e lefolytatni) vizsgálatot a testület a paksi tendereztetés elmaradása miatt, ha igen, akkor mikorra várható az eljárás eredménye, és mik lehetnek egy esetleges vizsgálat következményei.

Az Együtt-PM álláspontja a bővítésről kezdettől fogva egyértelmű: szükségtelen, átláthatatlan, túlárazott, az energiafüggőség és a politikai mellékhatások miatt is káros projektnek tartja a beruházást, amely nagy valószínűséggel nem valósítható meg, amíg Magyarország tag marad az Európai Unióban.
Minél előbb kiderül, hogy az orosz pénzből felépíteni tervezett orosz atomerőmű megvalósítására nincs lehetőség, annál kevesebb közpénzt kell elpazarolni a XXI. század Bős-Nagymarosára.

Budapest, 2014. július 11.

Jávor Benedek, az Együtt-PM európai parlamenti képviselője