JÁVORT Az EU-BA!

Támogasd Te is küzdelmünket a zöld és igazságos jövőért!

Címke: Európai Parlament

Párbeszéd: Állítsuk meg Orbán Viktort!

Közzétéve:

Az európai parlament ma meggyőző többséggel – jelentős számú néppárti képviselő támogatásával – elfogadta azt a négypárti javaslatot, amely felszólítja a Bizottságot a magyarországi helyzet szoros nyomonkövetésére, és az Európai Parlament belügyi, állampolgári, jogi és igazságügyi bizottságát hogy tegye meg azokat a lépéseket, amelyek  – az eddig soha nem alkalmazott –  7. cikkely aktiválásához vezethet Magyarországgal szemben.

Az Európai Parlament döntésével világossá tette, hogy nem lehet az unió alapértékeit semmibe venni. A lex CEU, a civil szervezetek vegzálása és a az „Állítsuk meg Brüsszelt” kampány, a Magyar menekültügyi szabályozás és gyakorlat Európa számára  –  és még saját pártcsaládja, a néppárti képviselők számára is –  , nyilvánvalóvá tette, hogy milyen veszélyt jelent az unióra és egész Európára nézve is Orbán Viktor és a Fidesz politikája.

A mostani, az unió történetében példátlan döntés felszólítja a Parlament állampolgári bizottságát , hogy készítsen jelentést Magyarországról, melynek nyomán az Alapszerződés 7. cikkelyében foglalt eljárás kezdeményezhető az alapvető jogok és értékek sérelme miatt.

Az állásfoglalás világossá teszi, hogy az EP jelentős többsége (393 igen, 221 nem szavazattal szemben) szerint az Orbán-kormány működése súlyosan veszélyezteti a közös európai értékek védelmét,  és szembefordul saját polgárainak többségével  is. Az állásfoglalás politikai táborokon átívelő támogatása, a jelentős számú néppárti igen szavazat arra is rámutat, hogy a Fidesz saját pártcsaládjában is komoly ellenérzések kísérik a magyar kormány tevékenységét. Az európai intézmények eddiginél határozottab fellépése gátat szabhat a demokratikus jogállam lebontásának, ezzel pedig éppen a magyar polgárok jogait, szabadságát és biztonságát védi meg az azokat veszélyeztető Orbán-kormánnyal szemben.

Itt az idő megállítani Orbán Viktort!

(Kép forrása: 24.hu)

Európai parlamenti siker: levegővétel az NGO-knak

Közzétéve:
Az európai színtéren nagy port vert fel Markus Pieper német kereszténydemokrata képviselő kezdeményezése a költségvetési ellenőrző bizottságban, amely szerint a bizottságtól pénzbeli támogatást nyerő civil szervezeteknek a korábbinál szigorúbb átláthatósági szabályoknak kellene megfelelni (és szigorúbbaknak, mint más kedvezményezetteknek), továbbá nem szabadna az uniós politikáktól eltérő véleményeket megjeleníteniük. A javaslat tárgyalhatatlan volt azért is, mert tények helyett előítéleteken alapult és diszkriminatív, de azért is mert nagyon gyenge színvonalú volt: a Bizottság is jelezte, hogy még az érintett szervezetek körét sem sikerült pontosan lehatárolni, számos ponton pedig valótlan állításokat tesz.
A történetnek van egy tragikomikus magyar vonulata is. A jelentéstevő már a bizottságban bejelentette, hogy halasztaná a kezdeményezését, mert a magyar NGO-törvény tervezete rossz fényt vett rá. A magyar kormány viszont épp a Pieper-jelentésre hivatkozik, amikor a civil szervezetek elleni hajszáját folytatja.Orbán Viktor is erre utalt az EP plenáris ülésén. A Költségvetés-ellenőrzési Bizottság végül az általam, mint zöld árnyékjavaslattevő által megfogalmazottaknak megfelelően levette napirendjéről a jelentést, egyben felkérte az Európai Számvevőszéket vizsgálat lefolytatására az NGO-k pénzfelhasználásával kapcsolatban, amelynek fényében a későbbiekben dönthetünk a kezdeményezés további sorsáról. Ez évekkel eltolja Pieper-jelentés esetleges tárgyalását, de valószínűleg ad acta teszi.

A fideszes képviselők levele itt olvasható.
Az angol nyelven megjelent cikkek: EU Observer, Euractive.
Magyar sajtómegjelenések: MNO, 24.hu, Hirado.hu

(Kép forrása: népszava.hu)

Párbeszéd: Ha igazságot keres a kormány, ehhez először igazat kéne mondaniuk

Közzétéve:

Nem adja fel a kormány: bár a képtelen állítások sorát tartalmazó „Állítsuk meg Brüsszelt!” konzultációs kampányra tételes cáfolat-lista érkezett a címzettől, most kommunikációs ellentámadást indítanak, hátha sikerül meggyőzni valakit arról, hogy Magyarországnak az Európai Unió a legnagyobb ellensége. A Párbeszéd a maga eszközeivel szívesen segít, hogy kiderüljön, ki mond igazat.

Ezúttal Tuzson Bence, a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár vállalata magára a bohóc szerepét: neki kellett elővezetnie, hogy „csúsztatások és igaztalan állítások vannak az Európai Bizottság levelében a nemzeti konzultációval kapcsolatban”. Az államtitkár az általa észlelt sérelmekre rögtön egy hatalmas csúsztatással felelt, közölve, hogy egy európai parlamenti bizottság jelentése szerint is szigorítani kell a nem kormányzati szervezetek (NGO) vizsgálatát, ugyanúgy, ahogyan azt az Orbán-kormány is szeretné.

Mivel látjuk, hogy Tuzson úr rendkívül érzékeny az igaztalan állításokra, segítünk neki, hogy el ne tévedjen a tények erdejében. Az Európai Parlamentben a Fidesz pártcsaládja megpróbálkozott egy olyan jelentéssel, amely egyébként csupán a civil szervezetek uniós támogatásfelhasználásának ellenőrzését javasolta. Csakhogy az NGO-k (szemben például a pártfrakciók egy részével) eddig nem keveredtek a jogtalan pénzfelhasználás gyanújába, ezért a parlamenti többség elfogultnak és megalapozatlannak ítélte meg a szóban forgó jelentést. Ezért annak érdekében, nehogy a közvélemény összemossa az EP-t a Fidesszel, a jelentés zöldpárti árnyékelődaója, Jávor Benedek kezdeményezésére sürgősen levette a napirendjéről a szóban forgó dokumentum tárgyalását. Európában ugyanis senki nem kíván bosszúhadjáratot indítani a társadalmi szervezetek ellen, és még a jelentést előterjesztő néppárti képviselő is igyekezett a látszatát is elkerülni, hogy a jelentésnek bármi köze volna ahhoz, amit Magyarországon a Fidesz művel.

Ha a kormányzati kommunikációért felelős államtitkárnak valóban elege van az igaztalan állításokból, a Párbeszédre mindig számíthat: a civilekkel kapcsolatban például az az igazság, hogy a Fidesz putyinista akcióját mindenki kínosnak tartja, és semmilyen azzal párhuzamba állítható próbálkozás nincs napirenden az európai intézményekben. Ez a tempó a keleti autokráciák sajátja – amelyek közé Tuzson Bence és kormánya is egyre hézagmentesebben simul be.

Brüsszel-Budapest, 2017. május 8.

 

(Kép forrása: 24.hu)

Levél Timmermansnak a jogállamiság magyarországi helyzetéről

Közzétéve:

Az Európai Uniónak tudni kell, hogy Orbán Viktor rendszerében leépül a demokrácia.

Az Európai Bizottság alelnöke Frans Timmermans a múlt héten fölszólalt az Európai Parlamentben a magyar demokrácia helyzetét illetően. Az Európai Unió alapértékeire és a szerződések szellemére is hivatkozva állt ki a demokráciáért a parlamenti vitában a Bizottság álláspontját képviselve. A határozott föllépés előremutató és régen várt, azonban úgy tűnik, a Bizottság még mindig illúziókat táplál Orbán Viktor rendszerét illetően.

Timmermans néhány hete a CEU törvény kapcsán úgy nyilatkozott, nem látja a jogállamiság rendszerszintű veszélyeztetését Magyarországon. Ezért levélben fordultam a Bizottsághoz és egy elemzésben összegyűjtöttem a magyar kormány demokráciaromboló lépéseit az elmúlt hét évből, amelyekkel a jogállamiságot lépésről lépésre lebontotta. A lista hosszú, és világosan mutatja: nem egyedi botlásokról van szó. A romboló intézkedések, köztük az új Alaptörvény áterőltetése és eseti alapú foltozgatása, a média sokszínűsége elleni állandósult támadások, a bíróságok függetlenségének megnyirbálása vagy a civil szervezetek megbélyegzése a demokrácia alapjait érintik. Az Európai Bizottságnak meg kell értenie, hogy a fölösleges udvariaskodás csak elősegíti a helyzet további romlását, és ezzel nemcsak Magyarországnak, az Európai Unió egészének is rengeteget árt.

Az itt található elemzés remélhetőleg segíti abban a Bizottságot, hogy elismerje a jogállam rendszerszintű veszélyeztetését Magyarországon.

kép forrása: twitter

Jávor Benedek írásbeli hozzászólása az Európai Parlament amerikai beutazási tilalommal kapcsolatos vitájához

Közzétéve:

A mai napon vitát folytatott le az Európai Parlament az amerikai beutazási tilalom firss fejleménye kapcsán, melyen Federica Mogherini az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is részt vett. A vitához Jávor Benedek írásbeli hozzászólásában a következőket tette hozzá:

Trump elnöki rendelete pökhendi és fölösleges lépés, semmilyen módon nem jelent megoldást a valós problémára, egyszerűen csak egy zsigeri populista válasz. Tovább bomlasztotta az amúgy is gyenge bizalmat a nemzetközi szintéren és erősíti a konfliktusok esélyét. Ez az intézkedés tehát nem csak jogszerűtlen és ellentétes az emberséggel, hanem egész egyszerűen ostoba, értelmetlen és eredménytelen.

 

(Fotó: Gage Skidmore – Kép forrása: en.wikipedia.org)

Jávor Benedek írásbeli hozzászólása az EP mai „brexit” vitájához

Közzétéve:

A „brexit” népszavazás eredménye nemcsak az Egyesült Királyság jövőjét formálja alapvetően, hanem az Európai Unióét is. Éppen ezért fontos, hogy a folyamat gyorsan, és a legbékésebb módon történjen, hogy elejét vehessük az Európát megosztó sérelmeknek. 

Felkérjük a Bizottságot és a Tanácsot, hogy minden tegyenek meg, hogy a szabad munkaerő-áramlás vívmányait megőrizessük és képviseljék megfelelően a Nagy-Britanniában dolgozó európai polgárok érdekeit.

A szavazás eredménye egyúttal jel az európai közösség számára is: létre kell hozni egy erősebb, demokratikusabb, átláthatóbb uniót, amelynek hiteles válaszai vannak a demokratikus deficit, a nehézkes működés és a menekültválság problémáira.

Magyarország számára kulcskérdés, hogy ebben a folyamatban részt tud-e venni. Ha az erősebb integrációból – ami már elsősorban nem gazdasági kérdés – hazánk kimarad, akkor nemcsak a gazdasági lemaradással kell szembenéznünk, hanem az ebből fakadó demokratikus értékvesztéssel is. Még a hazánknál jóval nagyobb gazdasági súllyal rendelkező Nagy-Britannia is nagyon komoly gazdasági veszteséget volt kénytelen elkönyvelni már a szavazást követő első napon.

Az európai együttműködés gyengülése az Európán belüli, társadalmi és politikai konfliktusok erősödéséhez, valamint gazdasági gyengüléshez vezethet. Mivel ezt semelyik felelős politikai erő nem kívánhatja Európában, ezért azonnal abba kell hagyni a Brüsszelt populista módon ócsároló politikai kommunikációt. Ehelyett egy jobb Európát kell alkossunk közös értékeink megvédésére és kiteljesítésére.

 

(Kép forrása: Reuters)

Jávor Benedek európai parlamenti felszólalása az adóelkerülés uniós szintű szabályozásáról

Közzétéve:

Jávor Benedek felszólalása az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén az „Egyes adóelkerülései gyakorlatok megakadályozását célzó szabályok” címmel rendezett parlamenti vitán az alábbi felvételen tekinthető meg.

 

 

 

Jávor Benedek írásbeli hozzászólása az EP „Az Északi Áramlat 2 hatása a közép-kelet-európai régió gázpiacára”című vitájához

Közzétéve:

A közös klíma és energiapolitikai célok, a COP21 célkitűzései, valamint az energiaellátás diverzifikálásának elve is megkérdőjelezi, az Északi Áramlat 2 szükségességét. A projekt mind az energiabiztonságra, mind az energiaellátás diverzifikálására gyakorolt hatása miatt is okot ad aggodalomra.

A szakpolitikai aggodalmak mellett egy nyilvánvalóan kettős mércére szeretném felhívni a figyelmet: Az Európai Bizottság 2014-ben azt állította, hogy a Gazprom által a közép- és kelet-európai gázpiacon gyakorolt üzleti magatartás piaci erőfölénnyel való visszaélésnek minősül, és sérti az uniós trösztellenes szabályokat. Egyúttal a harmadik energiacsomagra hivatkozva a Déli Áramlat építését is leállítatta. Ez az álláspont mind energiapolitikai, mind biztonságpolitikai szemszögből megfelelő volt.

Most azonban, hogy Németország szeretne vezetéket építeni, a Gazprom hirtelen megbízható piaci szereplőként tűnik fel, sőt a tenger alatti vezetékekre vonatkozó külön szabályokra való hivatkozással akár a harmadik energiacsomaggal is összhangban levőnek tekintheti a Bizottság a tervezett gázvezetéket.

Szigorúan jogilag ez megállhatja a helyét, azonban látni kell hogy a közép-kelet-európai régió gázpiacára is hatást gyakorló projekt engedélyezése a régió unióhoz fűződő viszonyára is alapvető hatással lesz, mivel azt a tagállamok – nem ok nélkül – kettős mérceként fogják értékelni.

A régió országaiban, melyek egyébként is konfliktusok sorában állnak az Unióval, ennek az európai integráció egészének megítélését is érintő következményei lesznek.

 

(Kép forrása: en.wikipedia.org)

Glifozát-saga – Jávor Benedek beszámolója Darvas Béla írásában

Közzétéve:

Darvas Béla az Átlátszó blogján számolt be a glifozát újbóli jóváhagyása körül kialakult vitáról. Írásában Jávor Benedek beszámolója is olvasható az ügyben tartott európai parlamenti szavazásról:

 

2016. április 13-án szavazott az Európai Parlament (EP) a glyphosate engedélyezésével kapcsolatban. Az EP Környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszer-biztonsági bizottságának (ENVI) egyértelműen elutasító álláspontja a plenáris szavazásra benyújtott számtalan módosító indítvány megszavazásával jelentősen megváltozott. A képviselők a glyphosateengedélyezésének elutasítása helyett végül hét évre, de széleskörű korlátozásokkal jóváhagyó dokumentumot támogatta.

A növényvédő szerek európai engedélyezése az EB kezében van, amely az EU Élelmiszer-biztonsági Hivatala (EFSA) véleménye alapján hozza meg döntését. A glyphosate engedélye 2016 nyarán lejár, így azt újra kell engedélyezni, ha továbbra is használni akarjuk. A benyújtott engedélykérelemről az EB megkérdezte az EFSA-t, amely támogató állásfoglalást tett közzé: szerintük a glyphosate egészségügyi vagy környezeti kockázatai nem bizonyíthatóak. Az EB ez alapján a szer újraengedélyezésére készült, ám közbejött az IARC minősítése.

A WHO szakügynöksége a glyphosate-ot rákkeltéssel gyanúsítja. Az EFSA döntését illetően számos eljárási furcsaság felmerült. A tanácsadóinak függetlenségét illetően az EFSA nem tudta meggyőzően bizonyítani, hogy az általa használt tanulmányok szerzői, valamint a biotechnológiai/agrokémiai ipar között nincs összefonódás. Nem véletlenül, ugyanis ezek az ipar által megrendelt munkák voltak. A tanulmányok jó része meglehetősen elavult módszerekkel készült, ráadásul egy részüket az EFSA nem hozhatja nyilvánosságra, hiszen ipari tulajdont képeznek. Mindemellett az EFSA egyik igazgatósági tagja, Székács András munkatársaival együtt olyan eredményeket hozott nyilvánosságra, amelyek alapján a rákkeltő hatás mellett egy további kockázat is felmerült: a hatóanyag és formázóanyagának hormonmoduláns hatása.

Ezek az ellentmondások késztették arra az ENVI-t, hogy ellenvéleményt fogalmazzon meg. Az ENVI álláspontja szerint nem tisztázott kellőképpen a glyphosate rákkeltő természete, egymásnak ellentmondó adatok, eljárási bizonytalanságok tapasztalhatók, ezek fényében pedig – az EU környezetpolitikájának alapját jelentő elővigyázatosság elvét figyelembe véve – nem lehet engedélyezni a glyphosate-ot. Legkivált nem megszorítások nélkül 15 évre, amire az EB készül.

Külön érdekesség, hogy a hormonmoduláns hatás miatt az EB egészségügyi biztosa, Vytenis Andriukaitis is kétségeket fogalmazott meg. Olyannyira, hogy kiegészítő vizsgálatokat kért az engedélykérőtől ennek a kérdésnek a tisztázására – ám csak 2016. augusztus 1.-i határidővel. Azaz akkorra, amikor a glyphosate engedélyét az EB várhatóan már kiadja, anélkül, hogy birtokában lennének a hormonmoduláns hatással kapcsolatos vizsgálati eredmények. Erre a problémára Andriukaitis biztos a zöld frakcióban április 12-én tartott meghallgatáson a kérdésemre nem válaszolt. Pedig meggyőződésem, hogy addig nem szabad engedélyt kiadni, amíg meggyőző bizonyítékok nem támasztják alá a szer ártalmatlanságát, és amíg az erre vonatkozó vizsgálatok le nem zárulnak.

Az eredeti ellenvélemény mellett kitartó „Zöldek”, és néhány további kisebb frakció alulmaradt: az ENVI véleményét szétszedő módosító indítványok sora kapott többségi támogatást. Az ECRfrakció (a brit konzervatívok és a lengyel kormánypárt, a PiS alkotta szövetség) már az ENVI-ben is megpróbálta megakadályozni az ellenvélemény elfogadását, ott azonban kisebbségben maradtak. A plenáris ülésen azonban a néppárt (EPP) és a szocialista (S&D) frakció többsége a felpuhított állásfoglalás mellé állt, a liberálisok (ALDE) is megosztottá váltak – miközben paradox módon az ECR egy része még így is túl korlátozónak tartotta az állásfoglalást, és végül nem szavazta meg azt.

Az elfogadott dokumentum 15 év helyett hét évre rövidítené az engedélyt, a glyphosatealkalmazását korlátok közé szorítaná: lényegében csak a professzionális mezőgazdasági alkalmazását engedélyezné, így kiszorítaná a glyphosate-ot a kiskertekből, városi parkokból, és nem engedné meg az állományszárításra való használatot. „Jobb, mint a semmi” alapon a „Zöldek” végül tartózkodtak az így legyengített dokumentum szavazásánál.

Személy szerint én a korlátozásokat tartalmazó állásfoglalás parlamenti elfogadását elhibázott lépésnek tartom, ezért nemmel szavaztam. A hét éves engedélyezés elfogadhatatlanul hosszú.

Az ENVI által előterjesztett, és az EP által megszavazott ellenvélemény – szemben más esetekkel – nem kötelező érvényű. Az EP nem részese hivatalosan az engedélyezési eljárásnak, a vétója, vagy véleménye jogilag nem kötelező érvényű az EB számára. Az EB az EP állásfoglalásával a zsebében úgy dönt az engedélyezésről, ahogy neki tetszik. Tartok tőle, hogy az EP üzenetét az EB nem úgy fogja érteni, hogy milyen korlátozásokat muszáj alkalmaznia. Sokkal inkább úgy, hogy végül az EP is meghajolt a biotechnológiai és növényvédő szeres lobbi előtt, szabad utat engedve a glyphosate engedélyezésének. Ehhez a magam részéről nem kívántam hozzájárulni.

 

(Kép forrása: atlatszo.hu)