JÁVORT Az EU-BA!

Támogasd Te is küzdelmünket a zöld és igazságos jövőért!

A zöld energia jövője a villamosenergia-törvény tervezett módosításának tükrében – Nyílt levél Orbán Viktor miniszterelnöknek

Orbán Viktor

miniszterelnök

 

Budapest

 

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Engedje meg, hogy az Európai Parlament magyar képviselőjeként, és az EP által jelenleg tárgyalt Eredményjelentés a megújuló energiáról, valamint a Körkörös gazdaságra való áttérésről című előterjesztések árnyékelőadójaként a kormány egyik legutóbbi törvényjavaslata kapcsán az alábbi észrevételekkel és kérdésekkel forduljak Önhöz.

A kormány a közelmúltban a parlament elé terjesztette „A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény, valamint az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvény módosításáról” szóló törvényjavaslatot. A módosítás elvben a megújuló energiaforrásból termelt áram működőképes támogatási rendszerét lenne hivatott megteremteni, a valóságban azonban inkább a már jelenleg is torz és a zöldenergiát hátrébb soroló magyar energiapiacot deformálná tovább érthetetlen és diszkriminatív, az uniós előírásokkal is ellentétes szabályaival.
Érthetetlen számomra, miért emeli ki külön is a javaslat a hulladék, mint energiaforrás felhasználásának elősegítését (miután a bevezetőben már rögzítette, hogy megújuló energiának legfeljebb csak a biomassza-hulladékból származó energia számíthat). A megfogalmazás alapján a jövőben lehetőség lenne Magyarországon a hulladékégetőkből származó áram kiemelt kedvezményezésére, ami kifejezetten szembemegy az uniós szabályozással. Amint az ugyanis bizonyára Ön előtt is ismert, az uniós hulladék keretirányelv szerint az ún. hulladékhierarchiát hulladékgazdálkodási prioritási sorrendként kell alkalmazni, vagyis Magyarország nem adhat kiemelt támogatást a hulladékégetésnek, amikor még nem aknázta ki a hulladékmegelőzésben, az újrahasznosításban, a szelektív gyűjtésben és hasznosításban lévő lehetőségeket. Az Európai Parlament által jelenleg is tárgyalt, a körkörös gazdaságra való áttérésről szóló új csomag még egyértelműbbé teszi, hogy az EU célja az anyagáramlás körkörössé tétele a hulladékmegelőzés, az újrahasználat és az újrahasznosítás eszközeivel. A hulladékégetés ösztönzése tételesen ellentétes ezekkel a célkitűzésekkel.

Nem látunk magyarázatot arra sem, hogy miért kívánja a kormány a szélerőműveket kiemelni az egyébként egységes szabályozásból. A villamosenergiarendszer kapacitáshiányára vonatkozó hivatkozásokat nem tartjuk reálisnak: én magam is jelen voltam a közelmúltban azon a szakmai konferencián, ahol a MAVIR elnöke nyilvánosan bejelentette, hogy még 400 MW-nyi kapacitás kényelmesen elférne a hálózaton – ez több, mint a jelenleg meglévő összes hazai szélerőmű. Ennél a passzusnál sokkal inkább a szélenergia kormányzati diszkriminációjának újabb jelét észleljük, ami aligha független attól a ténytől, hogy az Önök kormányra kerülése óta egyetlen új szélerőmű építésére sem adtak engedélyt, ami példátlan az Európai Unióban.

Erre a fajta negatív kivételezésre ráadásul semmilyen uniós jogszabály nem ad felhatalmazást. Ráadásul a megújuló energia irányelv konkrét feladatként is előírja a tagállami kormányok számára, hogy teremtsék meg a zöldáram fogadásának hálózati feltételeit („A tagállamok megteszik a megfelelő lépéseket a szállítási és elosztási hálózati infrastruktúra, az intelligens hálózatok, a tároló létesítmények és a villamosenergia-rendszer fejlesztésére a villamosenergia-rendszer biztonságos működésének lehetővé tétele érdekében, mivel ez biztosítja a megújuló energiaforrásokon alapuló villamosenergia-termelés – többek között a rendszerek tagállamok közötti, továbbá tagállamok és harmadik országok közötti összekapcsolása révén történő – továbbfejlesztését”) – ezt a kötelezettséget a kormány 2010 óta látványosan szabotálja.
Azt sem tartjuk elfogadható és előremutató intézkedésnek, hogy nem normatív alapon, hanem pályázati úton kívánják biztosítani a zöldáram ártámogatását – a hasonló pályázati rendszerek Magyarországon rendre visszaéléseket szülnek –, az árakat pedig csak rendeletben rögzítenék: a legtöbb uniós tagállamban sok évre előre törvényben szavatolják az átvételi árakat, ez biztosítja ugyanis a zöldenergia-befektetések megtérülésének hosszú távú tervezhetőségét.

Az Európai Parlamentben Magyarországot képviselő politikusként, illetve az Eredményjelentés a megújuló energiáról, valamint a Körkörös gazdaságra való áttérésről szóló előterjesztések árnyékelőadójaként nem csak a készülő szabályozás negatív hatásait érzékelem, hanem azokat a támogatási és gazdaságfejlesztési lehetőségeket is, amelyektől az ország elesik az európai energiapolitikai célok figyelmen kívül hagyása miatt. Ezért kérem, szíveskedjék tájékoztatni róla, hogy mikor számolja föl a kormány a szélerőművek építésének korlátozását, ami egyre inkább elszigeteli országunkat az európai energiapiacon zajló progresszív folyamatoktól.

Kérem továbbá, hogy fontolják meg a törvényjavaslat összhangba hozását a vonatkozó uniós jogszabályokkal – ellenkező esetben a Magyarország szempontjából egyértelműen káros, a lakosságot, a vállalkozásokat és a környezeti tendenciákat hátrányosan érintő törvénnyel szemben minden lehetséges európai fórumon fel fogok lépni egy valóban fenntartható, a környezet és a hazai fogyasztók számára is előnyös energiaszabályozás megteremtése érdekében.

 

Budapest, 2016. április 19.

 

Tisztelettel:

 

Jávor Benedek

európai parlamenti képviselő

 

 

 

Az EP elítélte Orbán halálbüntetéssel kapcsolatos állításait és a migrációs kérdőívet – Jávor Benedek reagál

A halálbüntetés bevezetése ellentétes lenne az uniós szerződésekkel és az Alapvető Jogok Chartájával, áll az Európai Parlament szerdán elfogadott állásfoglalásában. A képviselők bírálták a magyar kormány által elindított „felettébb félrevezető, elfogult és kiegyensúlyozatlanˮ nyilvános konzultációt. Az EP a magyarországi helyzet mielőbbi értékelését várja a Bizottságtól.

A Parlament a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok állapotának éves felmérésére az egész Unióban alkalmas mechanizmus létrehozására is felszólította a Bizottságot.

Az állásfoglalást 362 szavazattal, 247 ellenszavazat és 88 tartózkodás mellett fogadta el a Parlament.

A május 19-én Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Frans Timmermans, a Bizottság alelnöke részvételével lezajlott vitát lezáró állásfoglalásban a képviselők elítélték Orbán Viktor többször elhangzott nyilatkozatát a halálbüntetés magyarországi bevezetésének lehetőségéről, és hangsúlyozzák: a miniszterelnök feladata, hogy „jó példával járjon előˮ.

A halálbüntetés bevezetése a 7. cikk szankcióit vonná maga után

A halálbüntetés „nem egyeztethető össze az emberi méltóság tiszteletben tartásával, a szabadsággal, a demokráciával, az egyenlőséggel, a jogállamisággal és az emberi jogok tiszteletben tartásával, amelyek az Európai Unió alapvető értékeiˮ, jelentették ki a képviselők, hozzátéve, hogy a halálbüntetés újbóli bevezetése „a Szerződések és az Alapjogi Charta megsértését jelentené”. Az állásfoglalás kiemeli: az uniós szabályok áthágása az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkében leírt eljárást vonja maga után, amelynek eredménye a tanácsi szavazati jog megvonása is lehet.

A migrációs kérdőív félrevezető, elfogult és kiegyensúlyozatlan

A képviselők a magyar kormány bevándorlással kapcsolatos nyilvános konzultációját és az ahhoz kapcsolódó országos plakátkampányt is bírálták. Bár „a nyilvános konzultáció fontos és értékes eszköz lehet a kormányok számára, hogy olyan politikákat dolgozzanak ki, amelyek élvezik a lakosság támogatását ˮ, azonban a magyar „konzultáció tartalma és nyelvezete felettébb félrevezető, elfogult és kiegyensúlyozatlan, és elfogult és közvetlen összefüggést teremt a migrációs jelenségek és a biztonsági kockázatok között ˮ.

Hatékonyabban kell ellenőrizni a demokrácia és a jogállamiság meglétét

A képviselők felkérik a Bizottságot, hogy „haladéktalanul kezdje meg a magyarországi demokrácia, jogállamiság és alapvető jogok mélyreható nyomonkövetési eljárásátˮ, és 2015 szeptemberéig számoljon be arról, hogy Magyarország megsértette-e az Unió alapját képező értékeket.

A Bizottságnak emellett egy olyan mechanizmusra vonatkozó javaslattal is elő kellene állnia, amely az egész Unióban vizsgálná a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok állapotát. A Bizottság ennek segítségével tartathatná be a tagállamok által az Alapvető Jogok Chartájában és az Európai Unióról szóló szerződésekben vállaltakat, vélik a képviselők. A Parlament felkérte az állampolgári jogi, bel. és igazságügyi bizottságot, hogy az év végéig egy, a Parlament egésze által is megszavazandó nem jogalkotási állásfoglalással járuljon hozzá a Bizottság munkájához.

Háttér

Orbán Viktor magyar miniszterelnök április 28-án kijelentette, hogy napirenden kell tartani a halálbüntetés kérdését. Ezután az Európai Parlament elnöke, Martin Schulz április 30-án a magyar miniszterelnökkel folytatott telefonbeszélgetést követő nyilakozatában úgy fogalmazott, hogy Orbán biztosította arról, hogy a magyar kormánynak nincsenek a halálbüntetés ismételt bevezetésére vonatkozó tervei, illetve hogy a magyar kormány tiszteletben tartja az Európai Unió szerződéseit és jogszabályait. Egy nappal később, május 1-jén azonban Orbán Viktor a magyar közszolgálati rádióban már arról beszélt: az uniós tilalmat elvetve tagállami szinten kellene dönteni a halálbüntetés bevezetéséről. Egy június 4-i nyilatkozatban a miniszterelnök ismét kijelentette: Magyarország nem szándékozik bevezetni a halálbüntetést.

A bevándorlással kapcsolatos ún. nemzeti konzultációt májusban indította el a kormány.

Az Európai Parlament állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottsága május 7-én vitatta meg azután, hogy a parlamenti képviselőcsoportok vezetőit és a Parlament elnökét tömörítő elnökök értekezlete a magyarországi helyzet sürgős megvitatására kérte fel a testületet.

Eddig az EP sajtóközleménye

Jávor Benedek

Törékeny üvegzsebek – Gyévai Zoltán írása

Az Európai Parlament (EP) tagjai gyakran leckéztetnek más intézményeket a költségvetési pénzek szabályos és átlátható elköltéséről.Saját magukkal szemben azonban hajlamosak más mércét alkalmazni.

Ritka puccsra volt példa néhány napja az EP-ben. A parlament 2013-as gazdálkodásának zárszámadásáról szóló jelentés szavazása során a képviselők lesöpörtek az asztalról egy módosító indítványt, amely növelte volna a nekik folyósított költségvetési pénzek elszámoltathatóságát. A jelentés szocialista (S&D) és európai néppárti (EPP) gondozói a plenáris voksolásra a három bekezdést egy sokkal általánosabb s puhább másikkal helyettesítették. Amit aztán annak rendje és módja szerint meg is szavazott a tisztelt Ház. Azt viszont már csak kevesen vették észre, hogy a szóban forgó bekezdés elfogadása automatikusan törölt másik két módosítót. Ezeket elvben külön is fel kellett volna tenni voksolásra. Amikor a szavazást megszakítva előbb a zöldpárti frakció magyar tagja, Jávor Benedek, majd egy holland liberális képviselő felhívta erre a levezető elnök, a néppárti Antonio Tajani figyelmét, az nem volt hajlandó megismételni a voksolást.

A Jávorék szerint kilúgozott végleges szöveg így csak azt hangsúlyozza, hogy átláthatóbbá kell tenni a képviselők általános kiadásaira vonatkozó költségtérítést. Felhívja továbbá az EP elnökségét, hogy „határozzon meg pontosabb szabályokat anélkül, hogy ez külön költségekkel járna a parlament számára”. Utóbbinak azért van jelentősége, mert a legnagyobb frakciók azzal indokolták a tételes elszámolás elvetését, hogy több pénzbe kerülne kontrollálni a 751 képviselő irodafenntartással kapcsolatos, 24 különböző nyelven kiállított számláit, mint amennyi a kérdéses összeg.

Azt ugyanakkor Jávor Benedek is elismeri, hogy még az általuk preferált módosító indítványok megszavazása sem váltotta volna meg a világot. „Az sem hozott volna létre egy nagyon szigorú rezsimet, de egy lépés lett volna a nagyobb átláthatóság irányába” – mutatott rá. Társaival azt szeretnék, hogy év végén minden képviselő kötelezően nyilvános jelentést készítsen az ilyen jellegű kiadásairól. De ha ez nem sikerülne, legalább létrejöjjön egy a számlák önkéntes alapon történő ellenőrzésére szolgáló eljárás.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az Európai Parlament az elmúlt években több olyan kiskaput is bezárt, amely megfelelő ellenőrzés hiányában lehetőséget adott a pénzügyi visszaélésekre. A képviselői bérkeretet szigorúan ellenőrzik, az útiköltségeket csak jegy és számla ellenében s meghatározott összegig térítik. 2009 óta az is tiltott, hogy munkatársként közeli rokont foglalkoztassanak. Időről időre ugyanakkor felröppen a gyanú, hogy egyes honatyák a fizetési listájukon hivatalosan brüsszeli vagy helyi asszisztensként bújtatott személyeket is alkalmaznak, akiknek semmi közük a képviselői munkához. Az EU Csalás Elleni Hivatala, az OLAF hírek szerint jelenleg is több ilyen, a francia Nemzeti Front és a Jobbik bizonyos jelenlegi és volt képviselőit érintő ügyben nyomoz. Folyosói híresztelések szerint a kémkedéssel is vádolt Kovács Béláról és a Jobbikból azóta kilépett Szegedi Csanádról van szó.

AZ EP-KÉPVISELŐK JUTTATÁSAI

Fizetések: A havi egységes bruttó bér 8020 euró (a közösségi adó levonása nettó 6252), az Európai Bíróság bírái alapfizetésének a 38,5 százaléka.

Nyugdíj: Ennek összege a minden teljes, mandátumban letöltött évben keresett fizetés 3,5 százaléka, de összesen nem több, mint a képviselői havi bér 70 százaléka.

Útiköltségek: A plenáris ülésekre való utazás tényleges összegét térítik (business osztályú repülőjegy, első osztályú vonatjegy vagy autóhasználat esetén kilométerenként 0,50 euró). A további költségekre (autópályadíj, túlsúly) átalányjuttatás jár. Heti egy repülőjegyet térítenek a küldő ország és Brüsszel között, ezenkívül évente maximum 4320 eurós keret van a tagállamukon kívüli munkavégzés céljára szolgáló utazásokra.

Napidíj: 306 euró átalány minden munkanapra, ha a képviselő aláírta a jelenléti ívet. Ez a hotelszámlák, az étkezések és más felmerülő kiadások fedezésére szolgál.

Általános költségtérítés: Irodabérlésre, ügyintézési kiadásokra, telefonra, postai díjakra havi 4320 eurós keret áll rendelkezésre.

Orvosi költségek: Ezen kiadások kétharmadát térítik meg a képviselőknek.

A mandátum végével járó juttatás: A megbízatás lejártával a fizetésükkel egyenértékű, átmeneti juttatásban részesülhetnek annyi hónapon át, ahány évig hivatalban voltak. Ez azonban maximum két évig járhat.

Képviselői asszisztensek: A honatyák maguk választják ki a munkatársaikat, de költségeiket az előre meghatározott kereten belül az EP fizeti. 2014-ben a havi összeg képviselőnként maximum 21 379 euró volt

A cikk a Figyelőben jelent meg

Szerző: Gyévai Zoltán

A saját kiadások ide kattintva tekinthetőek meg

Az illusztráció forrása.

Jávor Benedek a legaktívabb magyar EP képviselő

Az EP-képviselők munkáját értékelő mepranking.eu oldal friss összeállítása szerint Jávor Benedek a legaktívabb képviselő a 21 fős magyar delegációban, a 751 fős parlamentben pedig a 101. helyen áll.

Bővebb információ az európai parlamenti képviselők aktivitását figyelő MEPRanking.eu oldalon találhatnak: http://mepranking.eu/state.php?st=HU&order=ALL#ranking