JÁVORT Az EU-BA!

Támogasd Te is küzdelmünket a zöld és igazságos jövőért!

Itthon veszélyben a hulladékkezelés, Európában létrejöhet a körkörös gazdaság a hulladék újrahasznosításáért!

A magyarországi hulladékkezelés egyre nagyobb probléma, miközben a kormány inkompetens a kialakult helyzet kezelését illetően. A megoldást a PM törvényjavaslata mellett egy átfogó EU-s szabályozás jelentheti. Ennek első lépéseként az EU elfogadta a körkörös gazdaságról szóló jelentést, amely mélyreható változást sürget, többek között a hulladékkezelést illetően.

A PM szerint hiába szállították el például az Illatos úti veszélyes anyagokat, a veszélyes hulladékok országszerte komoly veszélyt jelentenek a környezetre és a közelében élő emberekre. A helyzetet nehezíti, hogy a rezsicsökkentés keretében a 2011-es szinten befagyasztották a lakossági hulladékkezelés díjait, a szolgáltatók költségeit viszont mesterségesen megnövelték, többek között a lerakási járulékkal, a regisztrációs és felügyeleti díjjal, illetve a 27 százalékos áfával.  Emiatt mára olyan helyzet alakult ki, hogy az önkormányzati kommunális szolgáltatók alig tudják ellátni feladatukat. A PM ezért azonnali beavatkozást követel és egy környezeti kármentesítési alapot hozna létre.

Az Illatos úti veszélyes hulladékkal, vagy a selypi azbeszthulladékkal kapcsolatos botrány is felhívta a figyelmet arra, hogy valami nagyon nincs rendben a hulladékgazdálkodás terén. A rezsicsökkentés a csőd szélére sodorta a kommunális szolgáltatókat, miközben emberek tömegei élnek olyan környezetben, mely veszélyt jelenthet az egészségükre. A kormány korábban megígérte, hogy a jövőben létrehoz egy kárenyhítési alapot abból a célból, hogy az Illatos útihoz hasonló telepeket fel lehessen számolni. Az ígéret azonban nem tűnik megalapozottnak a jövő évi költségvetésben, ezért a PM azt javasolta közel két hónapja, hogy hozzanak létre 5 milliárd forintos forrással egy környezeti kármentesítési alapot. Tarthatatlan ugyanis, hogy a kormány hanyagsága miatt kelljen bárkinek is környezetszennyező és veszélyes hulladékok közvetlen közelében élnie.

Eközben július első hetében az Európa Parlament elfogadta Jávor Benedek bizottsági tevékenységének hathatós közreműködésével a körkörös gazdaságról szóló jelentést. Az EP jelentése szerint egy átfogó, jogilag is kötelező elemekkel bíró, az erőforrás-pazarlásnak gátat szabó, zárt anyagciklusokon, a termelési és más gazdasági folyamatok újragondolásán, valamint a hulladékok minimalizálásán, visszaforgatásán alapuló új javaslatcsomagra van szükség Európában. Aminek következtében Magyarországon sem keletkeznének gazdátlan, veszélyes hulladékhalmok az ország számos részén.

Budapest, 2015. július 27.
Mach Péter, a PM elnökségi tagja

Jelentés a körkörös gazdaságról – mélyreható változásokat sürget az Európai Parlament

Az EP erős jelzést küldött a Bizottság felé a ma megszavazott körkörös gazdaságról szóló jelentésben – hangsúlyozta Jávor Benedek, a jelentéshez az ipari es energiaügyi bizottságban (ITRE) készült vélemény előadója. Hozzátette: az EP jelentése szerint egy átfogó, jogilag is kötelező elemekkel bíró, az erőforrás-pazarlásnak gátat szabó, zárt anyagciklusokon, a termelési és más gazdasági folyamatok újragondolásán, valamint a hulladékok minimalizálásán, visszaforgatásán alapuló új javaslatcsomagra van szükség a visszavont főleg hulladékgazdálkodási célszámokat tartalmazó javaslatcsomag helyett.
A körkörös gazdaság társadalmi, technológiai és szervezeti innovációkra épít. Az Európai Unió és tagországai helyesen ismerték fel, hogy a nyersanyagokban szegény térségünk – ez Magyarországra különösen érvényes – csak egy ilyen, mélyreható változásokkal járó, fenntartható erőforrás-politikával maradhat versenyképes. Azon túlmenően, hogy a körkörös gazdaságra való áttérés csökkenti a külső erőforrásigényünket, rengeteg kiadást lehet megtakarítani, egyúttal munkahelyeket teremteni – és nem utolsó sorban a környezeti terhelésünk is csökken.
 
A parlament a toxikus anyagoktól mentes anyagciklusok létrehozását, az erőforrások többszörös használatát, továbbá a hulladékhierarchiában való előrelépést, így a hulladékok megelőzését, a hulladéklerakás és -égetés visszaszorítását, az újrahasznosítás ösztönzését sürgeti (konkrét célszámokkal 2025-ig és 2030-ig. Az új javaslatcsomagnak a háztartási szilárd hulladékok legalább 70%-os újrahasznosításán túl az ipari és kereskedelmi hulladékok körét is le kell fednie, és a különböző hulladékáramok (pl. építési/bontási hulladék, elektronikai hulladék, élelmiszer-hulladék) megfelelő kezelését, nagyobb arányú újrahasználatát kell javasolnia.
 
Emellett a termelési, gazdasági folyamatok optimalizálása, fenntarthatóbbá tétele is kulcskérdés: a tartós, könnyen javítható termékeket biztosító terméktervezésre, a tervezett elavulás ellen ható intézkedésekre, a kiterjesztett gyártói felelősség kereteinek javítására szólít fel az EP jelentése – a környezeti szempontokon túl a fogyasztók védelme érdekében is.
 
A jelentés az erőforrás-hatékonyság szakpolitikákon átívelő szemponttá tételét is sürgeti továbbá kötelező, 30%-os erőforrás-hatékonyság javítási célszámot ír elő (2030-ig, 2014-hez viszonyítva). Hangsúlyozza továbbá, hogy aktívan kell segíteni a fenntartható anyaggazdálkodást, a másodnyersanyagok kereskedelmét, az ipari együttműködések létrejöttét is, és a fenti változásokhoz megfelelő pénzügyi ösztönzőket kell társítani, a környezetileg káros támogatásokat pedig kivezetni.
 
Magyarországnak is alapvető érdeke – a gazdaság versenyképessége és a társadalom jólléte szempontjából – egy ambíciózus, új körkörös gazdaság javaslatcsomag elfogadása, a vonatkozó kormányzati intézkedések mihamarabbi bevezetése, illetve a már működő, ebbe az irányba mutató, kisebb léptékű kezdeményezések felkarolása, kiterjesztése.
 

Európai Parlamenti jelentés készül a körkörös gazdaságról – fontos lépés a fenntarthatóság irányába

A körkörös gazdaság az erőforrás pazarló kitermelni-felhasználni-kidobni logikával szöges ellentétben zárt anyagciklusokon, a termelési és más gazdasági folyamatok optimalizálásán, illetve a hulladékok visszaforgatásán alapuló elképzelés, aminek többszörös haszna van az Európai Unió országaiban: jelentősen kisebb lesz a külső erőforrásigényünk, rengeteg kiadást lehet megtakarítani, egyúttal munkahelyeket teremteni és nem utolsó sorban a környezeti terhelésünket csökkenteni.

Az Európai Bizottság idén év végéig egy új körkörös gazdaság javaslatcsomagot ígér, s ezzel összefüggésben az Európai Parlamentben jelentés készül. Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságban én voltam felelőse a jelentéshez tartozó vélemény elkészítésének. A bizottság nagy többséggel (53 igen és 8 nem szavazattal) megszavazta a véleményt, és ez a siker reményeim szerint hozzájárul ahhoz, hogy a Parlament erős jelzést küldjön a Bizottság felé, miszerint egy átfogó, ambiciózus, számszerű célokkal bíró javaslatcsomagra van szükség.

A vélemény számos alapelvet, illetve cselekvési területet lefed. Az alapelvek közül kiemelném az erőforrás-használat gazdasági növekedéstől való abszolút szétválasztását, a toxikus anyagoktól mentes anyagciklusok létrehozását, az erőforrások többszörös, kaszkádszerű használatát, illetve a hulladékhierarchiában való elmozdulást, ami a hulladékok megelőzését és minél teljesebb hasznosítását, a hulladéklerakás és –égetés visszaszorítását eredményezi.

A cselekvési irányok közül fontosnak tartom megemlíteni a különböző hulladékáramok (pl. építési/bontási hulladék, elektronikai hulladék, élelmiszer-hulladék) megfelelő kezelését, a nagyobb arányú újrahasználat és az újrahasználatra való előkészítés számszerű célokkal való elősegítését. Emellett a termelési, gazdasági folyamatok újragondolása, fenntarthatóbbá tétele is kulcskérdés, ezért fontos például a tartós, könnyen javítható termékeket – és minimális, újrahasznosítható csomagolást – biztosító terméktervezés, a tervezett elavulás ellen ható jótállási és javítási kötelezettségek bővítése, a kiterjesztett gyártói felelősség kereteinek javítása. Aktívan kell segíteni a fenntartható anyaggazdálkodást, a másodnyersanyagok kereskedelmét, az ipari szimbiózisok, együttműködések létrejöttét. Mindehhez megfelelő pénzügyi ösztönzőket kell társítani, többek között az erőforráspazarló tevékenységek díjait megemelni, a környezetileg káros támogatásokat pedig kivezetni.

Bízom az Európai Bizottság és minden érintett belátásában – egy új, átfogó, jogilag is kötelező elemekkel és megfelelő finanszírozással bíró körkörös gazdaság javaslatcsomagot sürgetek, ami mind a térség versenyképességét, mind az élhető környezetet szolgálja.

Jávor Benedek európai parlamenti képviselő

 

Ecogisements interjú a körkörös gazdaságról

Az Ecogisements nevű online szaklapban közölt interjút -az Európai Unió körkörös gazdasággal kapcsolatos stratégiájának a kidolgozásával kapcsolatban –Benoit Theunissen készítette Jávor Benedek Európai Parlamenti képviselővel.

A cikk franciául érhető el:

L’eurodéputé hongrois du groupe des Verts Benedek Jávor a livré à Ecogisements son analyse sur l’élaboration de la future stratégie d’économie circulaire de l’Union européenne. Impliqué au quotidien dans le processus législatif de l’Union, il défend l’idée de mettre au point au plus vite un modèle européen de l’économie circulaire pour la prochaine décennie.

Dans le dossier de l’économie circulaire, tous les yeux sont braqués vers la Commission européenne. Depuis que l’équipe Juncker a annoncé l’abandon paquet économie circulaire, entreprises, ONG et gouvernements attendent un nouveau geste de sa part. L’exécutif européen n’est pourtant pas le seul organe de décision à contribuer au façonnage du nouveau modèle économique d’avenir de l’Union des 28. Le Parlement peut aussi faire preuve d’initiative en la matière.

Du haut de sa quarantaine d’années, l’eurodéputé hongrois Benedek Jávor (Groupe des Verts) reste convaincu du souffle que lui et ses pairs de l’hémicycle peuvent insuffler dans les procédures législatives vers un modèle d’économie circulaire pour l’Europe. “Le Parlement émet une opinion sur la communication de la Commission en matière d’économie circulaire”, explique-t-il, d’une part. “Ce n’est pas un texte juridiquement contraignant, mais il donne une vision sur la façon dont le Parlement conçoit le projet pour les années à venir.” Un tel document donne ainsi une idée claire des étapes et actes qu’attend le Parlement de la part de la Commission.

Les députés auront d’autre part le pouvoir d’amender le prochain paquet économie circulaire que la Commission a promis de développer de manière encore plus ambitieuse. “Nous avons donc un champ d’action vaste, mais pour pouvoir l’exploiter il faut que le Parlement reçoive une nouvelle proposition”, relativise cependant Benedek Jávor qui doute d’en voir une aboutir avant le milieu de 2016.

L’indépendance sur les matières premières

Cette attente a pour conséquence de retarder l’agenda législatif du paquet économie circulaire. “Aboutir sur une nouvelle proposition législative nécessite de longues discussions et négociations aussi bien au sein des commission parlementaires que du Conseil.”

Il n’y a pas que des enjeux environnementaux dans la partie. Le député hongrois rappelle l’urgence de trouver aussi des solutions à la crise de l’emploi et d’ouvrir le marché du recyclage à bon nombre de PME européennes. “La plupart des entreprises présentes dans le secteur du recyclage de la gestion des déchets sont des PME”, insiste-t-il. Développer une stratégie de l’économie circulaire commune aux 28 Etats membres “générerait ainsi une relance de l’économie et créerait un marché pour les entreprises européennes.”

Alors que l’indépendance énergétique de l’Europe fait régulièrement débat, l’indépendance des ressources naturelles s’avère tout aussi importante, selon Benedek Jávor. Le continent reste en effet pour l’instant fortement dépendant de l’extérieur pour son approvisionnement en matières premières. “Le bon fonctionnement de notre économie est intimement lié à des fournisseurs basés dans des régions instables, dans des dictatures ou dans des zones de crise.”

Le député hongrois rappelle l’urgence de trouver aussi des solutions à la crise de l’emploi et d’ouvrir le marché du recyclage à bon nombre de PME européennes.

Le problème a d’ailleurs été  récemment soulevé par le Parlement lors d’un vote historique à Strasbourg, visant à la mise en place d’un nouveau règlement pour prévenir les minerais de conflits. Tous nos équipements électroniques sont produits avec de nombreux métaux rares. La plus grande part de ceux-ci provient d’Afrique où certains conflits locaux sont parfois financés par l’extraction du sol de ceux-ci. “Cela montre que notre société technologique se trouve hautement dépendante de ces sources d’approvisionnement et que nous finançons certaines dictatures et groupes militaires les plus obscures juste à cause de notre modèle d’économie linéaire.”

L’accès à l’information

L’accès à l’information en la matière connaît quelques ratés. “Les citoyens européens ne sont pas correctement informés, mais je constate que même des parlementaires ne le sont pas également.” Le député observe que de nombreux de ses collègues ne possèdent pas les données de base sur les questions de dépendances des ressources, la pérennité de l’économie voire même de la façon dont les secteurs du recyclage et de la réutilisation des biens peut amener à la création d’emplois et une certaine prospérité économique.

“Il y a un fossé gigantesque à combler entre ce sur quoi il est urgent d’agir et le niveau d’information que nous avons.” L’absence d’une plus grande médiatisation de certains sujets peut ainsi avoir des répercussions de taille sur la gouvernance de notre société. Benedek Jávor perçoit là un handicap dans le mécanisme démocratique : “Cela veut dire par conséquent qu’il y a moins de pression sur les hommes et femmes politiques de la part des citoyens et donc ainsi moins de pression politique pour trouver des solutions.”

Les entreprises souffrent de l’absence de vision des politiques

Benedek Jávor  remarque par contre qu’une part de l’industrie sait quant à elle quelle pourrait être la direction à suivre en matière d’économie circulaire. Au faîte de la situation, les entreprises peuvent difficilement investir dans l’économie circulaire en l’absence d’une stratégie globale au niveau politique. “Sans un environnement légal stable, il reste très risqué d’investir dans ce secteur. Les investisseurs privés ne vont pas risquer leur argent dans un secteur où ils ne connaissent pas quelle sera la législation dans les années à venir.”

Etablir une stratégie contenant une feuille de route et des objectifs clairs nécessite de penser sur le long terme. “C’est pourquoi nous devrions avoir une vision claire de ce que nous voudrions atteindre au cours des 15 ou 20 années à venir. Ce n’est pas suffisant de penser seulement jusqu’aux prochaines élections.” Le député européen affirme que les entreprises peuvent s’adapter avec le temps à la plupart des cadres législatifs. Ce qu’elles ne peuvent faire actuellement du fait de l’absence de modèle législatif. Malgré l’urgence d’entamer une longue transition vers l’économie circulaire, Benedek Jávor ne se retrouve pas massivement sollicité par les représentants de l’industrie de la valorisation des déchets.