Jávor Benedek, a PM európai parlamenti képviselője az OLAF-hoz fordult a metrókocsi-beszerzési tender során felmerült korrupciós vádak kivizsgálása érdekében. Sajtóértesülések..
Címkék: korrupció
Az Országgyűlés Igazságügyi bizottságának keddi ülésén a kormánypárti képviselők egyhangúlag leszavazták a Szabó Tímea által benyújtott antikorrupciós javaslatcsomagot, amelynek a Korrupcióellenes..
Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért európai parlamenti képviselője a Budapest Szíve Program körüli szabálytalanságokkal kapcsolatban levélben fordult az Európai Csalás..
Önálló korrupcióellenes ügyészséget hozna létre a PM. A korrupcióellenes főügyészség és megyei ügyészségek ezekben az ügyekben kizárólagos nyomozati jogkörrel rendelkeznének...
A kormányzati kapkodás, dilettantizmus és korrupció újabb csúcsteljesítménye következtében egy belső levél szerint – a KÖZOP-os forráslehívás is komoly veszélybe..
Interjú Paks uniós vizsgálatáról és a közbeszerzési korrupcióról: “Tragikusan rossz pillanatot választottak Orbánék az eleve elhibázott paksi bővítésre, így komoly..
A videó a képre kattintva érhető el.
“…Miközben lesz egy autópályatorzónk Abony és Fegyvernek között, a magyar intézményesült korrupciónak a 30 km-es köztéri szobra.” A videó a..
Fotó: Tóth Gergő/Népszava Hazaárulásnak tartja Jávor Benedek, hogy a társadalom érdemi megkérdezése, a döntésekbe való bevonása, s az információk évtizedekre..
A PM üdvözli és támogatja Horváth András és több, az antikorrupciós küzdelemben elismert személy részvételével létrejött civil kezdeményezést, az Antikorrupciós..
Az Európai Bíróság egy belga ügyben hozott friss döntése szerint az atomerőművek üzemidő-hosszabításai során kötelezően környezeti hatásvizsgálatot kell végezni, a felmerülő környezeti hatások felmérésére, és a nyilvánosságnak a döntéshozatalban való részvételét is biztosítandó. Ez Paks I. négy blokkjának 2012-2017 között engedélyezett élettartam hosszabbításainál teljes mértékben elmaradt, jóllehet jómagam és civil szervezetek erre többször is felhívták a figyelmet. Ez egyszerűen azt jelenti, hogy a négy paksi egység az uniós jogot sértve kapott 20 évnyi üzemidő-hosszabbítást, és ez a jogellenes állapot most is fennáll. Az Európai Bíróság döntése szerint a jogellenes állapotot mindenképpen meg kell szüntetni, tehát a környezeti hatásvizsgálati eljárást utólag is le kell folytatni.
A helyzet pikantériája, hogy Paks I. ügyében ma már nem olyan egyszerű az Európai Bírósághoz fordulni, tekintettel arra, hogy ahhoz előbb a hazai jogorvoslati fórumokat meg kell járni. Az üzemidő-hosszabbítási eljárások azonban már lezárultak, és a jogorvoslatra rendelkezésre álló határidő is elmúlt, így nem lehet egyszerűen hazai bírósághoz fordulni az ügyben, hogy azt követően, az esetleges negatív döntést követően Luxembourgba lehessen vinni az esetet. Elvben az ilyen jogszerűtlen állapotok feloldásához az ügyészségnek van hatásköre, és én akár fel is szólíthatom Polt Pétert, hogy az EB döntése nyomán hivatalból vizsgálja felül a paksi blokkok üzemidő-hosszabbításáról szóló döntéseket, és a törvényesség helyreállítása érdekében írja elő legalább utólag környezeti hatásvizsgálat lefolytatását. De arról nyilván van elképzelésünk, hogy Polt Péter vajon mikor fog bármilyen, a kormány számára kellemetlen következményekkel járó, és a törvénytelen működésüket bizonyító eljárást lefolytatni.
Az eset mindenesetre tökéletes bizonyítéka annak, hogy Paks, a nukleáris hatóságok és a kormányzat vállt vállnak vetve mesterkednek a jogszabályok megkerülésén, olyan esetekben is, amikor szakértők, civil szervezetek vagy ellenzéki politikusok világosan rámutatnak arra, hogy jogszerűtlen ami történik. Ilyen intézményi környezetben bővítjük Paksot, ezért ural mindent a susmus, a simliskedés, a megoldjuk okosba, és ezért halmoznak hibát hibára, mert nincs tere a korrekciónak. És ez nagyon sokba fog még kerülni nekünk.
(A képen az EB döntése által érintett belga Doel atomerőmű látható)
Franciaországban a hőség és az alacsony vízállás miatt le kellett állítani két atomerőművet a Garonne-folyó mentén, hogy elkerüljék a folyó túlmelegítését. Nem példátlan az eset, sőt, egyre inkább rendszerszintűnek bizonyul a probléma. A tavaly nyári nyugat-európai hőhullám idején is be kellet zárni több atomerőművet, akkor a Rhône és az Elzász- csatorna mentén, sőt, már az emlékezetes, több ezer halálesettel járó 2003-as hőség is a Loire-mente több atomerőművének kényszerű leállításával járt. Ezekre a leállásokra mindig éppen akkor kerül sor, amikor a légkondícionálók csúcsra járatása miatt amúgy áramfogyasztási csúcsok vannak, amikor a legnagyobb a terhelés a hálózatokon. Az atomerőművek Achilles-sarkává szemmel láthatólag a hűtés vált, és ehhez nem kellenek meghibásodások, mulasztások, az üzemszerű működés velejárója ez a probléma a klímaváltozás korában. Ideje belátni, hogy az atomerőművek jelenlegi hűtési méretezései nem "klímaváltozás-állók", teljesen új feltételekkel, új hőmérsékleti és vízállás-adatokkal kell újraértelmezni az alkalmazott technológiák megfelelőségét.
Minderről mi is megbizonyosodhattunk, amikor az alacsony dunai vízállással párosuló magas vízhőmérséklet miatt tavaly nyáron csak trükközéssel lehetett elkerülni Paks1 leállítását.
Paks2-vel csak még súlyosabbá fog válni a probléma, ahogy azt már 4 éve bizonyítottuk, az elkerülhetetlen kiegészítő hűtési megoldások súlyos többletköltségei pedig tovább növelik majd Paks2 veszteségeit.
A klímaváltozás korában az atomerőművek nem a megoldás, hanem a probléma részei.
Felperzselt földek, aszály, rekord áramfogyasztás - A hőhullám kikészíti Európát
És még csak most fog tetőzni.