Jávor Benedek

11/30

Brüsszelben az A12-es autópálya bevezető szakaszának utolsó 3 kilométerén egyetlen sávra szűkítik az autóközlekedést, a többi területen pedig zöld folyósót, sétányt, kerékpárutat, parkot alakítanak ki. Ez az (egyik) Antwerpenen át Hollandiába vezető autópálya, szóval nem egy vidéki bekötőút. Képzeljük el, hogy mondjuk az M3-as vagy az M5-ös bevezetőjét parkosítjuk.

Mindez persze nem a semmiből jön: mióta a 2018-ban a zöldek meghatározó szereplői lettek a belga fővárost irányító koalíciónak, következetes, egy irányba mutató, forgalomcsillapítási intézkedések sokasága követi egymást. Alacsony kibocsátású övezet (LEZ) a város teljes területén; a kerékpárút hálózat intenzív fejlesztése; 30-as sebességkorlátozás az egész vársoban, a kijelölt főútvonalak kivételével; új villamosvonal (a 8-as); hibrid buszok beszerzése; Sétálóutcák kialakítása, pl. a belváros egyik legforgalmasabb útjának, aféle helyi Kossuth Lajos utcának az átadása a gyalogosoknak, stb. A cél világos: autós városból gyalogos-kerékpáros-közösségi közlekedési várossá alakítani Brüsszelt. Természetesen viták és konfliktusok itt is vannak. Nem szereti mindenki ezt az irányt. A 30-as korlátozás bevezetésését megelőzően elvétve látni lehetett "Nem a 30-ra!" meg "Az autósoknak elegük van!" matricákat egyes autók hátulján. De a többség továbbra is támogatja az intézkedéseket és az azokat bevezető zöldeket (Ecolo/Groen). A 30-as korlátozás tapasztalatai pedig kifejezetten jók: kevesebb súlyos baleset, alacsonyabb zaj- és levegőszennyezés, kevesebb autós-kerékpáros konfliktus.

Persze van honnan javítani. Brüsszel iskolapéldája az eltolt városfejlesztésnek. Az 50-es évektől kezdve mindent alárendeltek az itt, Európa egyik leggazdagabb országában már akkor intenzív motorizációnak. Komplett középkori városrészeket bontottak el, alul- és felüljárók, alagutak, soksávos utak szőtték át a várost. Hogy mindezek eredményeképpen Brüsszel az egyik legrosszabb közlekedésű, legdugósabb európai várossá váljon. Autóval a reggeli vagy délutáni csúcs idején most is teljesen járhatatlan. Rendkívül tanulságos ez azok számára, akik azt gondolják, hogy a közlekedési problémákat több úttal lehet megoldani. Javaslom, jöjjenek el Brüsszelbe, és nézzék meg a belvárosi gyűrű 6 sávján mozdulatlanul álló dugókat. Amszterdam még azelőtt, hogy átépítették volna a várost az autók kedvéért, már a 70-es években felismerte, hogy errefelé nem vezet út - és ma összehasonlíthatatlanul jobb helyzetben van mint a belga főváros. De mostanra itt is eljutottak a felismerésig, hogy az autóközlekedés okozta problémákat nem lehet több autóközelekdéssel megoldani. A felismerésből pedig konkrét, bátor és következetes cselekvés lett. Már csak pár évtized, irdatlan mennyiségű pénz, és helyre is lehet hozni a korábban milliárdokért megépített hibákat.
Budapestnek se ideje, se pénze nincs erre a kitérőre.

brusselstimes.com/brussels-2/195589/a12-motorway-into-brussels-to-become-green-boulevard?utm_medi... ... BővebbenKevesebb

Photo