Jávor Benedek

05/04

Isten malmai lassan őrölnek, de semmi sem történik hiába.

Ma Magyarországon talán nem ez tűnik a legégetőbb problémának, de az Unió egyik alapszerződése, a nukleáris energia felhasználásáról szóló Euratom Szerződés nagyon súlyos gondok forrása. Többek közt ennek köszönhetjük Paks2-t, mivel az Európai Bizottság simán elkaszálta volna a projektet a belső piaci és versenyjogi szabályok alapján - ha az Euratom Szerződés alapján nem tekintették volna kivételnek az atomerőmű építést ezen szabályok alkalmazása során, és nem fogadták volna el zsigerből, hogy egy atomerőmű építése, az alapból európai közösségi érdek.

2014-től kezdve igyekeztem felhívni a figyelmet arra, hogy az Euratom egy idejétmúlt, az elmúlt 50 évben érdemben nem módosított szerződés (gondoljunk arra, ha mondjuk a telekommunikációs piacot az 1950-es években hozott jogszabályokkal próbálnánk meg irányítani), amely nem csak alkalmatlan arra, hogy a modern energiapiacok jelentette valóságot kezelje, de konkrétan súlyos károkat okoz az alkalmazása. Számtalanszor elmondtam ezt az Európai Parlamentben, nemzetközi rendezvényeken (például az Európai Nukleáris Energia Fórumon 2016-ban Pozsonyban), és egyébként többször beszéltem erről az osztrák kollégákkal (és az általuk most megbízott német jogásszal) is.

Mostanra valami beérett: az osztrák kormány hivatalosan is kezdeményezi az Euratom Szerződés - az egyetlen, aláírása óta lényegében változatlan EU-s alapszerződés - felülvizsgálatát. Elképesztően fontos fejlemény, de egyben elkerülhetetlen is, ha az európai közös energiarendszert és az Energiauniót többnek szánjuk puszta kampányszlogennél. ... BővebbenKevesebb

Jávor Benedek

05/04

Nagy visszhangot kapott Vera Jourovának a Euronews kérdésére adott válasza arról, hogy az Európai Bizottság tehetetlen a KESMA ügyében. Az ellenzéki oldalon sokan temetik az európai és magyar sajtószabadságot, és arra következtetnek, hogy a Bizottság beismerte, hogy általában tehetetlen a sajtószabadság ügyében. Kormányoldalon azt olvassák ki, hogy az EB olyan vizsgálatokat erőltet Magyarországgal szemben, amelyek nem jogszerűek, és most ezt be kellett látniuk.

A helyzet az, hogy mindkét fél téved. Tegyük ezt rendbe egy kicsit.

1. A KESMA ügye hivatalos panaszként nem került a Bizottság elé. Ennek oka, hogy az uniós cégek közötti összefonódásokra vonatkozó vizsgálatoknak (merger control) szigorú feltételei vannak, elsősorban is az, hogy az EU-s szintű piacot vizsgálják. Ezért sok más feltétel mellett az kell hozzá, hogy a vizsgálatba vonható cégnek globálisan minimum 2500 millió euró forgalma legyen, legalább három tagállamban működnie kell és mindhárom tagállamban legalább 100 millió euró (36 milliárd forint) forgalmat kell bonyolítania. Nyilvánvaló, hogy a KESMA ezeket a feltételeket nem teljesíti, és ezért ilyen EU-s piaci koncentrációt megelőző vizsgálatot nem is kezdeményeztek ellene.
2. Ezt az eszközt egyszerűen nem a KESMA-hoz hasonló helyzetekre alkották, hanem azért, hogy a Bizottság határozottabban tudjon fellépni a globális vagy európai óriásvállalatok piackoncentrációja ellen. Lehet ezen szomorkodni, de az EU-s légügyi hatóság sem fogja megoldani a magyar demokrácia helyzetét, pedig mennyit repülnek a kormánytagok és kedves oligarcháik a kedvenc Bombardierjukkal.
3. Mivel ez az eszköz nem alkalmazható a KESMA-val szemben, ezért azt meg sem próbálták alkalmazni, akármekkorát sopánkodik Varga Judit. Épp ezt mondja Vera Jourova.
4. A magyar médiapiac állami torzítását illetően 2019-ben a Mérték Médiaelemző Műhely-jel és a Klubrádióval beadott panaszunk pont ezért nem is erről szólt. Hanem azt bizonyítottuk, hogy a magyar állam valós piaci és hatékonysági megfontolásoktól (pl. olvasó vagy nézőszám, elérés, stb.) teljesen függetlenül, politikai alapon kiválasztott médiatermékeket szór meg a piacot alapjaiban befolyásoló mennyiségű állami (vagy állami tulajdonú cégek által megrendelt) hirdetéssel. Ezzel lényegileg torzítja a sajtópiacot, a kormányközeli termékek esetében sokszor meghatározó (egyes esetekben szinte kizárólagos) jövedelemforrást biztosítva számukra, míg más, magas elérésű, de nem kormánypárti médiatermékeket megfoszt ezektől a bevételektől.
5. Ezzel állami forrásokból piaci vagy közérdek alapon indokolhatatlan támogatást nyújt önkényesen kiválasztott sajtótermékeknek. Ez pedig állami támogatásnak minősül, amelyet semmilyen arányos közérdek nem támaszt alá. Ezért tiltott állami támogatásnak kell tekinteni, el kell tiltani a kormányt a további jogsértéstől, és el kell rendelni az állami támogatásnak minősülő összegek visszafizetését.
6. Ez a vizsgálat továbbra is folyamatban van, rendszeresen kapcsolatban állunk a Bizottsággal. A legutóbbi fordulóban épp azt bizonyítottuk egy, az Átlátszó által kikért dokumentum alapján, hogy a reklámmegrendelések elosztása nem a kormányzattal szerződött reklámügynökségek saját döntésén alapul, hanem azt a kormányzat iránymutatása és megrendelése alapján végzik (amúgy vicces, hogy ezt bizonyítani kell, de maradjunk annyiban, hogy dokumentumokkal bizonyítottuk a nyilvánvalót).
7. Azaz a magyar médiaszabadság ügyében folyik vizsgálat az Európai Bizottságban (igazából kettő is, mert a közmédia finanszírozása ügyében is van bent panaszunk 2016 óta). Ez a vizsgálat nem külön a KESMA-t és nem a piaci koncentrációt célozza, tehát tök mindegy, hogy a KESMA nem esik a vállalkozások összefonódását ellenőrző eljárások hatálya alá.
8. Hogy a Bizottság ezekkel a vizsgálatokkal ilyen lassan halad, az valóban baj. De egyébként épp azt cáfolja, amit Varga Judit (akinek lassan ideje volna elvégznie egy jogi egyetemet, hogy megértse az elemi EU-s jogot - oh, wait!) nagy elánnal felró, hogy itt valami politikai motivációjú jogtalan eljárást akarnának gyorsan lefolytatni. A nyilvánvaló jogsértés megállapításához sem bírnak eljutni évek óta. Na EZ a probléma! ... BővebbenKevesebb