JÁVORT Az EU-BA!

Támogasd Te is küzdelmünket a zöld és igazságos jövőért!

Hónap: 2015 november

Ma kezdődik a COP21

Közzétéve:

Az ENSZ által kezdeményezett klímacsúcs ma kezdődik Párizsban. Az évtized konferenciájának célja egy nemzetközi megegyezés ­- a Párizsi Egyezmény elfogadása -, ami útmutatóként fog szolgálni az alacsony kibocsátású gazdaságra való átállásra. A tervek szerint az egyezmény 2020-ban lép életbe és a kibocsátásokat eddig szabályozó Kiotói Jegyzőkönyvvel ellentétben a fejlődő és fejlett országokra egyaránt vonatkozni fog.

 

A konferencia kezdetéig több mint 170 ország nyújtotta be a tervezett kibocsátáscsökkentő felajánlásait az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény Titkárságának. Ezek összessége azonban még mindig nem elegendő a klímaváltozás 2 C fok alatti korlátozására, amire a klímaváltozás katasztrófális következményeinek elkerüléséhez lenne szükséges.

A konferencia legfontosabb kérdései között szerepel, hogy melyik ország milyen arányban fogja csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, hogyan lehet a klímaváltozás már létező hatásaihoz alkalmazkodni, milyen módon és mértékben lesz majd elérhető a klímafinanszírozás a fejlődő országokban (az alkalmazkodás elősegítésére), valamint hogy milyen támogatást lehet majd igénybe venni a klímaváltozás okozta károk kompenzálására. Szükség lesz egy hosszú távú cél meghatározására is.

A Párizsi Egyezmény előkészítése már hónapok óta folyik, de a most következő két hétben kell majd véglegesíteni az egyezmény szövegét és kidolgozni a pontos részleteit. A végrehajtásra vonatkozó döntéseket a következő öt évben fogják majd meghatározni, a Párizsi Egyezmény útmutatásai alapján.

A COP21 konferencián több, a felajánló államok delegációi mellett számos nemzetközi civil szervezet, és idén először, vállalatok képviselői is részt vesznek.
A tárgyalások sikeréhez az EU-nak vezető szerepet kell játszania és komoly elkötelezettséget mutatni. Ennek elengedhetetlen eszköze, hogy az unió a 2020-ig szóló vállalásait megerősíti és a jelenleginél meggyőzőbb ígéretet tesz a fejlődő országok klíma adaptációjának finanszírozáshoz való hozzájárulásra, mert e nélkül nehéz ezeket az országokat kibocsátáscsökkentésre ösztönözni.

 

Brüsszel-Budapest, 2015. november 30.

Jávor Benedek európai parlamenti képviselő

PM: Nem tűrünk több paksi titkot!

Közzétéve:

A kormány azt állítja, vannak már nyugati menedzserek Pakson, csak éppen nem árulják el, hogy kik ők, honnan jöttek és mennyit keresnek. A PM adatigényléssel fordul az atomerőművet felügyelő Lázár Jánoshoz: egy demokráciában egy állami nagyvállalat menedzsmentjének összetétele és díjazása nem maradhat titokban.

Sajtóinformációk szerint sikerült kiválasztani a Paksi Atomerőmű új, nemzetközi menedzsmentjének tagjait, ám a kilétüket az illetékes miniszter nem árulta el.. A vonatkozó jogszabályok szerint az állami vállalatok vezetőségének összetétele közérdekű, többek között az adott cég honlapján is feltüntetendő információnak számít, ugyanakkor az új vezetők megbízásának a Paksi Atomerőmű honlapján nincs nyoma.

Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője ezért közérdekű adatigényléssel fordult Lázár Jánoshoz, kérve az új igazgatók és tanácsadók nevének, állampolgárságának, beosztásának, szakmai előéletének és díjazásának nyilvánosságra hozását. Értjük, hogy a kormány külföldi menedzserekkel, nagy megrendelések ígéreteivel igyekszik elfogadtatni az EU-val az orosz atompaktumot, ez azonban nem a magyar emberek érdekeit, hanem csupán az évszázad lopásának lepapírozását szolgálja.

A PM szerint a paksi mutyihegy nem bír már el több törvényellenes titkolózást.

Brüsszel-Budapest, 2015. november 27.

Nem az az erőmű épül Pakson, amelyről eddig beszéltek

Közzétéve:

A szakirodalom és a nukleáris szakma szerint az atomerőművek legnagyobb környezeti kockázatát a nukleáris balesetek, illetve a hulladékkezelés megoldatlan problémái jelentik. Ehhez képest a paksi bővítéshez készült környezeti tanulmány a balesetek témakörével nem foglalkozik érdemben (annak ellenére, hogy egy prototípusról, vagyis egy korábban soha sehol nem használt, kipróbálatlan erőműtípusról van szó), a kiégett fűtőanyagok tárolása pedig szintén nem része a hatáselemzésnek, holott a jelenlegi tervek szerint az erőmű területén kialakított átmeneti tárolóban kívánják felhalmozni a sugárzó hulladékot – fogalmazott kérdésünkre Jávor a hatástanulmányról készült szakmai vélemény bemutató sajtótájékoztatója előtt.

Az „elemzés elemzése” a Zöld Műhely Alapítvány kiadásában, az Európai Zöldpárt támogatásával készült el, és megpróbálta csokorba gyűjteni a hatástanulmány – elvileg a beruházás egyik legfontosabb előkészítő dokumentumai – hiányosságait. A politikus szerint hibából és a valóságtól történő eltérésből annyi van, mintha a tanulmány nem is azt az erőművet elemezné, amelyet a kormány meg kíván építtetni. Más az üzembehelyezés dátuma, hamisak az áramár-kalkulációk, a kihasználtsággal kapcsolatos előrejelzések, az alkalmazott klímamodellek, a dunai vízhozambecslések, és a kiadvány mindig a beruházás javára téved: például olyan vízhozamokkal számol, amelyeknél az elmúlt évek bármelyikében lényegesen alacsonyabbak is kialakultak, az áramár jelentős megnövekedését valószínűsíti, ráadásul abból indul ki, hogy évente átlagosan 1,3 százalékkal nő az áramfogyasztás, miközben a felhasználás valójában 2008 óta mindig stagnált vagy csökkent.
A kormány egy másik atomerőművet szeretne felépíttetni, mint amiről a környezeti hatástanulmány szól
Teknős Miklós / Népszabadság

A szövegben meglehetősen sok a tömőanyag (a más szövegekből átemelt vagy irreleváns részlet), mintha a szerzőket

sorra, és nem minőségre fizették volna. Ennek ellenére kiderül a dokumentumból, hogy a tervezett új blokkok hűtésével komoly gondok lehetnek (a terv a Duna vizével történő hűtéssel számol, bár a folyóban kis víz esetén a meglévő blokkok hűtéséhez sincs elegendő víz), és a lehetséges műszaki alternatívákat meg sem vizsgálja. Az anyag szerint szükség lenne egy „csúcshűtésre” – vagyis valamilyen megoldásra a régi és az új blokkok együttes működésekor alacsony vízállás idején –, de ennek megvalósíthatóságával és költségeivel nem számol. Ugyanígy nem tartalmazza az új blokkok rendszerbe illesztéséhez, illetve a kötelező tartalékkapacitás létrehozásához kapcsolódó költségeket (ezeket a kormány nagy valószínűséggel nem a bővítési beruházás keretében, hanem közvetlenül a költségvetésből kívánja finanszírozni).

Jávor Benedek szerint az ország történetének legnagyobb beruházása megérdemelne egy olyan hatástanulmányt, amely valós adatokból kiindulva a tényleges hatásokat és kockázatokat tartalmazza. A politikus úgy véli, hogy a hibáktól és csúsztatásoktól hemzsegő szöveg az egész környezeti engedélyezés komolyságát megkérdőjelezi: a hatóságnak a hamis adatszolgáltatásra alapuló engedélykérelmet vissza kell vonnia, az engedélyezési eljárást pedig újra kell kezdeni.

Jávor Benedek szakmai értekezését az új atomerőműblokkok környezeti hatástanulmányáról itt érheti el.

Jávor: Hamis feltevésekből áll a paksi hatástanulmány

Közzétéve:
Alacsony színvonalú a paksi bővítésről készült hatástanulmány – állítja Jávor Benedek.

A Párbeszéd Magyarországért európai parlamenti képviselője szerint a dokumentumban hamis adatok és téves megállapítások szerepelnek, ugyanakkor több lehetséges, egyelőre megoldatlan problémára is rámutat.

„A hatástanulmány alacsony színvonalú, rengeteg ponton hamis feltevésekből, hamis adatokból, téves megállapításokból indul ki, így a következtetései sem valósak, hamisak, nem fedik a valóságot. Rendkívül hiányos, számos fontos kérdés hiányzik a hatástanulmányból, és maga a hatástanulmány is ugyanakkor rámutat számos problémára. amire nem látszik egyelőre a megbízható megoldás. mindezek közül szeretném kiemelni a hűtővíznek a kérdését és a dunai hőterhelésnek a problémáját, ami várhatóan visszatérően túl fogja lépni a határértékeket” – mondta Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője.

A cikkhez tartozó videót erre a linkre kattintva érheti el.

Jávor Benedek szakmai értekezése az új atomerőműblokkok környezeti hatástanulmányáról itt érhető el.

„Az egyenlőtlenségek csökkentése, különös tekintettel a gyermekszegénységre„

Közzétéve:

Jávor Benedek írásbeli hozzászólása az Európai Parlament „Az egyenlőtlenségek csökkentése, különös tekintettel a gyermekszegénységre „ című jelentés vitájához

A gyermekszegénység felszámolását célzó európai parlamenti jelentés számos fontos területen sürget európai megoldásokat, melyekből kiemelkedő jelentőségű a megfelelő étkeztetés, valamint az oktatáshoz és egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés biztosítása. Azonban a tagállamokban meglévő egyedi és komplex problémákra országspecifikus javaslatokat a jelentés nem tud tenni, így nem mutat túl az általánosítás szintjén.

Mindazonáltal ez a kezdeti lépés az elszántság kifejezése, mely fontos tényezővé válhat olyan tagállamokban, ahol a szegénység a gyermekpopulációt nagy mértékben érinti. Magyarországon jelenleg legalább 550 000 gyermek nem jut napi meleg ételhez szünidőben és közel 50 000 gyermek éhezik naponta. Európában ezzel hazánké a harmadik legrosszabb mutató a gyermekszegénységet illetően.

A probléma súlyosságát pedig jelzi, hogy a magyar kormány a gyermekéhezésre, mint egy általa már régen megoldott problémára tekint, ezért nem is támogatta azt a nemrég indult civil kezdeményezést, amely e probléma felszámolását tűzte ki célul, és amely mellett minden más hazai párt kiállt; helyette Magyarország kormánya politikai haszonelvűségre hivatkozva lesöpörte a kezdeményezést az asztalról.

Noha az európai intézmények döntései és intézkedései nem helyettesítik a tagországok kormányainak aktív fellépését a gyermekszegénység elleni küzdelemben, ennek ellenére fontos, hogy az európai intézmények átfogóan, előremutatóan és példamutatóan reflektáljanak a tagországokban fennálló komplex és egyedi problémákra.

Strasbourg, 2015. november 24.

Jávor: Ideiglenesen szükség lehet a határellenőrzés visszaállítására

Közzétéve:

A menekültkrízisre, illetve az ezzel járó biztonságpolitikai problémákra olyan megoldásokat kell találni, amelyek nem vezetnek az uniós alapértékek elvesztéséhez – ezt Jávor Benedek PM-es európai parlamenti képviselő mondta az ATV Start című műsorában.

Jávor szerint a menekülthullámot kihasználva rossz szándékkal érkezők kiszűrése céljából szigorításokra, és ideiglenesen akár a belső határok ellenőrzésének visszaállítására is szükség lehet, közös érdekünk azonban, hogy a schengeni rendszer fennmaradjon.

A képviselővel készült videó elérhető itt.

Jávor: a kormány ne hazudozzon és ne árulja el Magyarországot!

Közzétéve:

Az Európai Bizottság paksi bővítéssel kapcsolatos kötelezettségszegési eljárásának bejelentése óta a kormány az eddiginél is magasabb fokozatba kapcsolta a hazudozást az új atomerőművel kapcsolatban. Mindabból, amivel hamisan, nemzeti érdekként próbálják beállítani a beruházást, abból egy szó sem igaz. Magyarország nemzeti érdeke egybevág az Európai Bizottság álláspontjával, az őrült beruházást erőltető kormányzat pedig csupán a saját érdekeit szem előtt tartva árulja el az ország jövőjét.

Jávor Benedek, a PM EP képviselője szerint teljesen hamis az az érv, hogy a paksi bővítésre az olcsó áram vagy a rezsicsökkentés miatt lenne szükség. A valóságban Paks2 a piaci ár legalább duplájáért lesz képes energiát előállítani, hatása tehát éppen a villamos áram árának növekedése, és a háztartások energiaszámláinak emelkedése lesz. A valódi segítség az energiahatékonyság javítása lenne, az erre juttatott uniós pénzeket azonban a kormányzat megtagadja a magyar családoktól.

Valótlan az az állítás is, hogy az EU vállalati érdekeket képviselne. A valóságban az ügynek egyetlen szereplője van, amelyik egy konkrét multinacionális cég érdekét szolgálja ki minden mással szemben: ez a Roszatom fizetett lobbistájaként tevékenykedő magyar kormányzat.

Hazudik a kormány, amikor arra hivatkozik, hogy Barroso EB-elnök korábban már mindent jóvá hagyott a paksi bővítést illetően. Másfél évvel ezelőtti levelében a Bizottság elnöke éppen ellenkezőleg, külön felhívta a figyelmet arra, hogy a megvalósítás során szigorúan be kell tartani a közbeszerzésekre és az állami támogatásra vonatkozó uniós előírásokat.

Egyszerű viccelődésnek tekinthető az a kormányzati állítás is, amely a beruházás későbbi szakaszában a beszállítók tendereztetésével óhajt megfelelni az EU közbeszerzési szabályainak. Az Unió nem az üzemi étkezde szállítóinak versenyeztetését hiányolja, hanem az új erőmű létesítésére vonatkozó nemzetközi pályázatot. Ezt pedig a cementszállítók közti verseny nem pótolja.

Durva hazugság sok más egyéb mellett az is, hogy a magyar kormány és az Európai Bizottság közötti vita lényege, hogy van-e joga egy tagállamnak nemzetközi szerződéseket kötni. Ezt a jogot senki nem vonta kétségbe. A valóságban az a kérdés, hogy a magyar kormány egy nemzetközi szerződés örve alatt felszámolhatja-e az uniós jog érvényességét Magyarországon.

A kormány természetesen maga is tisztában van azzal, hogy hazudik. A kommunikációs szemfényvesztés célja, hogy elkendőzzék valódi céljukat: hazánk kiszolgáltatását Oroszországnak, és a fékevesztett lopás lehetőségének a megteremtését. Nagy Lajos író szavaival: „tücsköt-bogarat összehazudnak, leginkább nemzetről és hazáról. Nemzet alatt önmagukat, haza alatt a saját vagyonukat értik. ”

A PM – ahogy eddig – ezután is mindent meg fog tenni, hogy megakadályozza a Magyarországot 30 évre adósrabszolgaságba döntő, értelmetlen és káros beruházást. Jávor Benedek folytatja küzdelmét az ország, a ma élő és a jövő nemzedékek érdekében.

Az OLAF-nak is gyanús az MNV-vezetőjének cége

Közzétéve:

A Direkt36 feltárta, Jávor Benedek, a PM európai parlamenti képviselője bejelentette, az OLAF pedig vizsgálja – így néz ki dióhéjban egy antikorrupciós sikertörténet Európában. Az ügy egyik érintettje a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vezérigazgatójának családi érdekeltsége – a PM szerint botrány, hogy a gyanús ügyet a magyar kormányszervek helyett Brüsszelnek kell lelepleznie.

 

Szeptemberben írta meg a Direkt36 tényfeltáró portál, hogy Magyarországon feltűnően sok az olyan uniós támogatási projekt, ahol a pénzt – szabályellenesen – csődközelben lévő, fizetési nehézségekkel küzdő vállalkozásoknak folyósítják; ilyenkor a támogatási cél természetesen nem valósul meg, a pénz viszont eltűnik. Ráadásul – bár korántsem egyedi esetekről van szó – a kormányt láthatóan nem aggasztja a jelenség: a magyar állam semmit sem tesz a törvénytelen támogatások visszaszerzéséért, illetve a hasonló visszaélések megakadályozásáért.

Az egyik emblematikus ügy Szivek Norbertnek, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vezérigazgatójának családi cégéhez, az Új Strigon Kft.-hez kötődik. Az évek óta pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalkozásnál 176 millió forintnyi támogatás fulladt be, miközben az ígért foglalkoztatási cél nem teljesült, sőt a korábbi alkalmazottak többségét is elküldték. A vállalat a támogatási szerződés előírásai ellenére nem jelezte, hogy a teljesítés veszélyben van, így a támogatása mindenképpen szabálytalan volt.

A Direkt 36 több tucatnyi hasonló esetről tud. Ezek alapján Jávor Benedek, a PM európai parlamenti képviselője készített OLAF-beadványt, és a csalás elleni ügynökség tájékoztatása szerint megindult a vizsgálat a visszaélések felderítése érdekében.

A PM üdvözli az eljárást, ugyanakkor felhívja a figyelmet: Magyarországon a törvényes közpénzfelhasználás garantálása a mostani botrányt is átalvó Orbán-kormány feladata lenne.

Brüsszel-Budapest, 2015. november 18.