Polt Péter nem jön el az Európai Parlament Költségvetési ellenőrző bizottságának ülésére, ahol az ügyészség és az OLAF jobb együttműködését vagy az Európai Ügyészség kérdését vitatnánk meg. Azt mondja, hogy szerinte az, hogy a CONT bizottság a munkáját végzi, és ellenőrzi az európai pénzek elköltését, az már az EP-kampány része, és az ügyészségnek el kell kerülnie a politikai tevékenység látszatát.
Polt Péternek inkább akkor kellett volna elkerülnie a politikai tevékenység látszatát, amikor minden energiájával Tiborcz Istvánt próbálta tisztára mosni az Elios korrupt visszaéléseiből. Akkor nem volt ennyire kényes, mint most, amikor – ahogy a meghívólevélből kiderül – egy szakmai eszmecserén kéne elmesélnie, hogy mi az oka annak, hogy egy sor kényes ügyben az ügyészség következetesen figyelmen kívül hagyja az OLAF ajánlásait és bizonyítékait.
Nem lehet másképp értelmezni a legfőbb ügyész döntését, mint hogy maga is beismeri, nem tud értékelhető magyarázatot adni arra, miért volt képtelen az ügyészség olyan nyilvánvaló bizonyítékokat összegyűjteni Elios-ügyben, amelyeket az OLAF-nak sikerült, illetve az OLAF-jelentésben foglalt egyértelmű bizonyítékok birtokában hogyan lehetett arra következtetni, hogy nem történt bűncselekmény az ügyben? Nem tud értelmes magyarázatot adni arra, hogy mit művel az ügyészség a politikát is elérő korrupciós ügyekben, miért tussolja el ezeket a botrányokat, ahelyett, hogy a köz érdekében következetesen feltárná őket, és bíróságra citálná az elkövetőket. Nem tud elfogadható magyarázatot adni arra, hogy hogyan zülllesztette le a napokban elhunyt Györgyi Kálmán tiszteletet érdemlő, független ügyészségét azzá a fideszes munkahelyi alapszervezetté, amilyennek ma látjuk.
Két következtetést mindenesetre biztosan levonhatunk.
1) A kormány után Polt Péter is beismeri, hogy gyalázat, amit az Elios-botrányban műveltek, és a legtöbb amit tehetnek, hogy a miniszterelnök bűnöző vejének nyilvánvaló korrupciós ügyét nem próbálják elmagyarázni az Európai Uniónak.
2) A rendszerszintű korrupció üldözése nem kampányügy, hanem a legfőbb ügyész munkaköri kötelessége. Az a politikai tevékenység, ha a legfőbb ügyész nem teljesíti a feladatát. Ha ezt politikai ügynek minősíti, azzal bevallja, hogy ő maga hogy tekint a saját tevékenységére.
Azért ezt a két vallomást is köszönjük, de valójában arra várnánk, hogy végezze el a munkáját Polt úr. Üldözze a korrupciót, és számoljon be erről az Európai Parlamentnek. Egyiket sem teszi.