JÁVORT Az EU-BA!

Támogasd Te is küzdelmünket a zöld és igazságos jövőért!

Polt és a tények

Polt Péter rendesen alákérdezős Magyar Nemzet-interjúban próbálja magyarázni a bizonyítványt, hogy miért is voltak képtelenek ráakadni a nyilvánvaló bűncselekményekre az Elios-ügyben, miért fél úgy Fidesz és annak a Legfőbb Ügyészségen működő alapszervezetei az Európai Ügyészségtől, és miért hülye mindenki Európában, akivel szembe megyünk az autópályán.

Szinte minden mondata aranyat ér az interjúnak, de most csak néhány az unióval kapcsolatos állításának mennék utána, amelyek jól illusztrálják, hogy az adatok szelektív használatával és szisztematikus csúsztatásával hogyan lehet a valóságnak pontosan az ellenkezőjét sugallni.

Polt az Legfőbb Ügyészség nyomozási teljesítményét mentendő az OLAF jelentések végrehajtásának kapcsán Írországot és Finnországot emlegeti. Hamár azonban idézget az OLAF éves jelentéséből, akkor nem ártana, ha ezt pontosan tenné, és nem csak szemezgetne az adatokból. Polt azt mondja, hogy Írországban és Finnországban 0 százalékban vették figyelembe az OLAF ajánlásait. Ha azonban jobban megnézi a főügyész úr, akkor láthatná, hogy Írország és Finnország együtt sem részesül tized annyi pénzzel sem a kohéziós alapokból, mint Magyarország:   Írország 1,19 milliárd euróban, Finnország pedig 1,47 milliárd euróban részesül a 2014-2020-as időszakban. Magyarország egyedül kap ugyanebben az időszakban 33,6 milliárd eurót . Magyarán a két országban gyakorlatilag alig használnak fel uniós közpénzt, szemben Magyarországgal. Ezzel (meg persze a rendszerszintű korrupció hiányával) összefüggésben Finnországban 3 ügyben, Írországban pedig 2 ügyben folyt OLAF vizsgálat, de ebből egyet még nem zártak le (15-ös ábra az OLAF jelentésében).

img_1274

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Magyarország esetében eközben 20 ügyről még nem döntött az ügyészség, és a 17 eldöntött ügyből  is kevesebb mint a felében 8 ügyben emeltek vádat, 9-ben egyáltalán nem. Tehát az összes ügyek száma is tizedannyi az említett országokban, mint Magyarországon. Arról nem is beszélve, hogy ha jobban megnézzük a 14-es ábrát is, akkor láthatnánk, hogy az OLAF vizsgálatok pontosan 0,00%-ban érintették a kohéziós alapokat ebben a két országban.

img_1273

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ezzel szemben Magyarországon a teljes kohéziós alap költségvetésének közel 4%-át (3,92%) érintik az OLAF ajánlásai, ami egyébként az Uniós átlag 10-szerese. és az Unióban a legrosszabb mutató! Még Románia és Bulgária is jobban teljesít nálunk.

És egyébként ha megnézzük közelebbről, akkor az is látszik, hogy sem Finnországgal, sem Írországgal szemben nem indult OLAF vizsgálat 2017-ben, viszont csak Magyarországot érintően 10 nyomozás is indult. (4-es ábra)

img_1272

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Végezetül: mindig is világos volt, hogy Magyarországon a korrupcióval kapcsolatban egyetlen mindent felülíró szabály van. Az, hogy ez állami monopólium. A kormány meg a hatóságok szigorúan fellépnek a korrupció privatizálásával szemben. Itt a Fideszen kívül senkinek nincs joga lopni. Éppen ezért – és persze a statisztika kozmetikázása végett – az ügyészség eljár a kishalak ellen, azokkal szemben, akik saját szakállukra űzték a szakmát, vagy fideszesként eltérítették a közpénzek elcsalását a saját zsebük irányába. De a rendszer részét képező intézményes korrupcióval szemben Polt Péter soha, egyetlen érdemi lépést sem tett. Azok az ügyek érinthetetlenek és érintetlenek.

És még egy megjegyzés: az Európai Parlament választott politikai szerv, annak Költségvetési ellenőrző bizottsága is politikai szerv , mindig az volt, és mindig az is marad. És ezeknek a politikai szerveknek éppen az a feladatuk, hogy ellenőrizzék a szakmai alapokon működő hatóságokat. Ezért van beszámolási kötelezettsége az ügyészségeknek és a Legfőbb Ügyésznek, az ÁSZ-nak vagy az ombudsmannak az Országgyűlés felé. Ez a népszuverentiás elve. Tehát, ha Polt Péter azt várja, hogy az EP-ben ne végezzenek politikai munkát, ahhoz, hogy együttműködjön az uniós parlamenttel, akkor Polt Péter nem csak hogy soha nem fog az EP-vel együttműködni. De ez azt is jelenti, hogy megkérdőjelezi a népszuverenitás elvét, és nem hajlandó az európai állampolgárok választott testületének, az Európai Parlamentnek az ellenőrzési jogosítványait elfogadni. Végső soron  nem kíván beszámolni a főügyész a népnek. Ami elég világos üzenet arról, hogy a népfelség helyett kinek fennhatóságát tekinti magára nézve kötelezőnek. Csak akkor itt nem az EP pártpolitizál, hanem Polt Péter.

Polt Péter visszautasította a meghívást

Polt Péter nem jön el az Európai Parlament Költségvetési ellenőrző bizottságának ülésére, ahol az ügyészség és az OLAF jobb együttműködését vagy az Európai Ügyészség kérdését vitatnánk meg. Azt mondja, hogy szerinte az, hogy a CONT bizottság a munkáját végzi, és ellenőrzi az európai pénzek elköltését, az már az EP-kampány része, és az ügyészségnek el kell kerülnie a politikai tevékenység látszatát.

Polt Péternek inkább akkor kellett volna elkerülnie a politikai tevékenység látszatát, amikor minden energiájával Tiborcz Istvánt próbálta tisztára mosni az Elios korrupt visszaéléseiből. Akkor nem volt ennyire kényes, mint most, amikor – ahogy a meghívólevélből kiderül – egy szakmai eszmecserén kéne elmesélnie, hogy mi az oka annak, hogy egy sor kényes ügyben az ügyészség következetesen figyelmen kívül hagyja az OLAF ajánlásait és bizonyítékait.

Nem lehet másképp értelmezni a legfőbb ügyész döntését, mint hogy maga is beismeri, nem tud értékelhető magyarázatot adni arra, miért volt képtelen az ügyészség olyan nyilvánvaló bizonyítékokat összegyűjteni Elios-ügyben, amelyeket az OLAF-nak sikerült, illetve az OLAF-jelentésben foglalt egyértelmű bizonyítékok birtokában hogyan lehetett arra következtetni, hogy nem történt bűncselekmény az ügyben? Nem tud értelmes magyarázatot adni arra, hogy mit művel az ügyészség a politikát is elérő korrupciós ügyekben, miért tussolja el ezeket a botrányokat, ahelyett, hogy a köz érdekében következetesen feltárná őket, és bíróságra citálná az elkövetőket. Nem tud elfogadható magyarázatot adni arra, hogy hogyan zülllesztette le a napokban elhunyt Györgyi Kálmán tiszteletet érdemlő, független ügyészségét azzá a fideszes munkahelyi alapszervezetté, amilyennek ma látjuk.

Két következtetést mindenesetre biztosan levonhatunk.
1) A kormány után Polt Péter is beismeri, hogy gyalázat, amit az Elios-botrányban műveltek, és a legtöbb amit tehetnek, hogy a miniszterelnök bűnöző vejének nyilvánvaló korrupciós ügyét nem próbálják elmagyarázni az Európai Uniónak.
2) A rendszerszintű korrupció üldözése nem kampányügy, hanem a legfőbb ügyész munkaköri kötelessége. Az a politikai tevékenység, ha a legfőbb ügyész nem teljesíti a feladatát. Ha ezt politikai ügynek minősíti, azzal bevallja, hogy ő maga hogy tekint a saját tevékenységére.

Azért ezt a két vallomást is köszönjük, de valójában arra várnánk, hogy végezze el a munkáját Polt úr. Üldözze a korrupciót, és számoljon be erről az Európai Parlamentnek. Egyiket sem teszi.

https://24.hu/kulfold/2019/02/19/elios-europai-parlament-polt-peter-meghivas-elutasitas/?fbclid=IwAR0S4nYvjabot1A0DHjff6nKIhErZFeQz_Jc7R7tn474FjW-210A1ZHk-OA

Kezdeményezésünkre meghívja Polt Pétert az Európai Parlament Költségvetési ellenőrző bizottsága

A bizottság az uniós források otthoni elköltését ellenőrző másfél évvel ezelőtti magyarországi útjának folytatásaként a zöld frakció javaslata alapján hívta meg Polt Pétert, hogy megvitassunk egy sor olyan kérdést, ami már a tényfeltáró látogatásunk során is felmerült. Az Európai Ügyészséghez csatlakozás kérdése, a szervezett bűnözés elleni fellépés, vagy a nemzetközi együttműködések kérdése mellett a legfontosabb kérdésként az OLAF-jelentések magyarországi bizonyítékként való elfogadásának kérdése is napirendre kerül. Vajon miért nem tudja elfogadni az ügyészség az OLAF által gyűjtött információkat, és miért jutnak a magyar hatóságok számos kényes ügyben sorozatosan más következtetésre, mint az OLAF? Miért véli úgy számos ügyben az ügylszség, hogy az OLAF által gyűjtött bizonyítékok nem elfogadhatóak?

Megannyi kérdés, amire a bizottság választ szeretne találni, hogy megerősíthesse az uniós intézmények hatáskörét és hatékonyságát: Persze kérdés, hogy a bizottság szakmaiságától nincs-e a magyar ügyészség politikai befolyásoltsága túlságosan messze ahhoz hogy válaszokat találjunk?

És hát persze az Elios-ügyet is vizsgálta a bizottságunk, így azzal kapcsolatban is tele vagyunk kérdésekkel. Hogy most már akkor hivatalos-e, hogy a kormány nem kér az Elios-projektekre uniós támogatást (azaz elismeri-e hogy azok védhetetlenül korruptak), és ezzel Polt el tudja-e kerülni az ezzel kapcsolatos kínos kérdéseket, azt még nem tudjuk. Mi az elkezdett ellenőrzést végig szeretnénk csinálni, és Poltot megkérdezni az Elios-ügyről.

A képen a következők lehetnek: szöveg

Az Elios-jelentés nyomában

Az Elios-ügy világos bizonyítéka, hogy a a magyar állam végleg egy politikai maffiacsoport megszállása alá került, intézményei, szervezetei nem az ország, hanem ennek a csoportnak a szolgálatában állnak. Az ügyészség szégyenteljes szerecsenmosdatása mellett a minisztériumok is azzal foglalkoznak, hogy hogyan lehet eltussolni az ügyet, megakadályozni nem csak a nyomozást és a szankciókat, de az Elios-ügy OLAF-jelentésének titkolásával még azt is, hogy megismerhessük, mi is történt valójában. Az Elios-ügy maga a Fidesz-rezsim, mindannak a szimbóluma amiről az álszent kereszténykedés, a gyűlöletkampányok, a migrációs riogatás hazug színfalai mögött ez a rezsim ténylegesen szól. A Fidesz Orbán Ráchelnek az ország kifosztásával járó feltőkésítéséhez szerzett háromszor kétharmadot. Ezt támogatja minden fideszes szavazó. 

Majd’ 4 éve, 2015. novemberében indított nyomozást a rendőrség az Elios ügyben, majd bejelentésem nyomán az OLAF is vizsgálódni kezdett a gyanús közvilágítás-rekonstrukciós közbeszerzések kapcsán. Míg a magyarországi nyomozást nagyon gyorsan lezárták bűncselekmény hiányára hivatkozva, addig az OLAF elkészítette a jelentését. A Csalás Elleni Hivatal 2018 januárjában megküldte a jelentést a Kormánynak, és igazságügyi megkeresésben a Legfőbb Ügyészséghez fordult, így kénytelen-kelletlen újabb nyomozást indított a rendőrség, melyet novemberben ismét csak bűncselekmény hiányában lezártak. A napokban Hadházy Ákos parlamenti kérdésére válaszolva Polt Péter meg is erősítette, hogy ők ugyan nem vizsgálnak semmit Elios-ügyben.

Még 2018 januárjában levélben fordultam Lázár János miniszterhez, és kértem, hogy hasonlóan a 4-es metró ügyében született OLAF-jelentés nyilvánosságra hozatalához, az Elios-jelentést is tegyék a nyilvánosság számára elérhetővé. Lázár természetesen még csak válaszra sem méltatott, ahogyan utóda, Gulyás Gergely sem.

Nyáron az EP Költségvetés ellenőrzési bizottságának tagjaként lehetőséget kaptam az OLAF-jelentésbe való betekintésre, és az abban olvasottak alapján egyértelművé vált, hogy súlyos, rendszerszintű csalás folyt az Elios szinte valamennyi projektjénél. Egyértelművé vált, hogy a jelentés nyilvánosságra hozatalához fűződő közérdek legalább olyan jelentőségű, mint a 4-es metró esetében volt. Erre tekintettel 2018. július 20-án állásfoglalást kértem Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökétől, hogy milyen feltételekkel hozhatja nyilvánosságra a Kormány az OLAF-jelentést. Péterfalvi Attila szerint az ekkor még folyamatban lévő nyomozás érdekei miatt erre nem volt lehetőség, idézem szó szerint: „Jelen helyzetben tehát a nyilvánosságra hozatalnak olyan eljárásjogi akadálya van, amely a nyomozás lezárultáig – a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatát figyelembe véve – nem feloldható”.

Ahogyan korábban említettem, november 6-án lezárták a nyomozást. Az adatvédelmi biztos állásfoglalásában foglalt akadály tehát már nem állt fent, ezért közérdekű adatigénylésben kértem a jelentés kiadását Polt Pétertől és Palkovics Lászlótól.

A Legfőbb Ügyészség elutasította igénylésemet, mondván, hogy az OLAF ajánlása feljelentésnek minősül, ezért az ügyiratok részét képezi, így az abba való betekintésre csak az jogosult, akinek az eljárás lefolytatásához vagy annak eredményéhez jogi érdeke fűződik. Tehát véleményük szerint európai parlamenti képviselőként Magyarországon nem ismerhetem meg az európai pénzek elsíbolását vizsgáló OLAF jelentést – Brüsszelben ezzel szemben lehetőségem volt a betekintésre, az ügyészség tehát olyasmitől tilt el, amire egyébként jogom van az EU-ban, csak épp Magyarországon nem. A magyar ellenzéki EP-képviselőket kevesebb jog illeti meg hazájukban, mint az EU-ban.

Ennél is érdekesebb volt azonban Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) válasza. Palkovicsék ugyanis válaszukban nem sokat foglalkoztak azzal, hogy a Kormány számára elküldött jelentést kértem el, egyszerűen arra hivatkozva utasították el az igénylésemet, hogy ők nem adatkezelők. Levelükben még azt is kifejtették, hogy szerintük az európai intézmények sem hozhatják azt nyilvánosságra azt, idézem:

„az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdése szerint az intézmények megtagadják a dokumentumokhoz való hozzáférést, ha a közzététel hátrányosan befolyásolná a többek között a bírósági eljárások védelmét, továbbá az ellenőrzések, vizsgálatok célját kivéve, ha a közzétételhez nyomós közérdek fűződik.” Továbbá konkrétumok nélkül hivatkozik a minisztérium arra is, hogy az Európai Bíróság esetjoga elismeri, hogy az OLAF vizsgálati dokumentumai lezárt vizsgálatok során is mentesülnek a nyilvános hozzáférés alól.

Az ITM levelében nem tért ki arra, hogy szerintük a 4-es metróról szóló jelentés nyilvánosságra hozatalához miért fűződött nyomós közérdek, az Elios jelentéshez pedig miért nem. Ahogyan azt sem fejtette ki, hogy miért volt adatkezelő a Kormány a 4-es metró jelentés esetén, az Eliosnál miért nem. Mindenesetre ezeket a kérdéseket feltettem Palkovics miniszternek is, várom a válaszát. A mostani levelük alapján mindenesetre a kormány vagy súlyosan megsértette az uniós és hazai jogot, amikor nyilvánosságra hozta a 4-es metró OLAF-jelentését, vagy volt valami olyan KÖZérdek, ami indokolta annak nyilvánosságát, de nem áll fenn az Elios-ügyben, vagy egyszerűen összekeverik a miniszterelnök bűnöző vejének érdekeit a közérdekkel.

Az mindenesetre egyértelmű, hogy a kormány és az ügyészség elkeseredetten harcol az ellen, hogy a miniszterelnök közvetlen családját kínosan érintő csalással kapcsolatban bármilyen érdemi vizsgálat lefolyjon, a megfelelő szankciókat kiszabják, vagy akár csak hogy a tények nyilvánosságra kerüljenek. A magyar ügyészség, közigazgatás, minisztériumok fő tevékenysége ma nem az ország szolgálata, hanem egy köztörvényes alak, a miniszterelnök vejének mosdatása.

Hatékony küzdelem a korrupció ellen- Konferenecia a Transparency Magyarország szervezésében.

Május 5-én, pénteken beszédet mondtam és egy panelbeszélgetésben is részt vettem Budapesten egy nemzetközi konferencián, ahol a korrupció elleni küzdelemről, a magyar és az EU-s szervek szerepéről, a Párbeszéd által javasolt, és a parlamentben már négyszer beterjeszetett Korrupcióellenes Ügyészségről, valamint a fölállítandó Európai Ügyészség működéséről  volt szó. Meggyőződésem, hogy a korrupció ellen hatékonyan föllépni csak valódi nyomozati hatáskörrel rendelkező Európai Ügyészség  tudna. Ma Magyarországon a Legfőbb Ügyészség a Fideszt kínosan érintő ügyekben nem jár el, ezért hazánkban is szükség lenne korrupció ellen küzdő önálló ügyészségre. A rendezvényen többek között fölszólalt Giovanni Kessler, az OLAF (Európai Csaláselleni Hivatal) igazgatója, Laura Codruța Kövesi, Románia Korrupció Elleni Nemzeti Igazgatóságának (DNA) vezető főügyésze is.
A rendezvény részleteit itt találhatják, az ott készült videó pedig itt is megtekinthető.
A konferenciáról írt a Portfolio.hu, a Népszava és a Hír TV.

Közérdek 166 milliárd meglovasítása!

A Párbeszéd tudni akarta, miért csak egy OLAF-vizsgálat eredményét hozzák nyilvánosságra, az Orbán-rokonság vagy a Rogán-klán lopásairól szóló jelentéseket miért nem. Lázár János érdemben nem válaszolt, de elszólta magát: szerinte a százmilliárdok szétlopása közérdek. A Párbeszéd börtönben akarja látni a milliárdossá vált közpénz-tolvajokat.

23 témában 50 projektet vizsgált az Unió Csalás Elleni Hivatala Magyarországon; 14 ügyben Jávor Benedek, a Párbeszéd európai parlamenti képviselője tett bejelentést.

Örülünk neki, hogy a 4-es metróval kapcsolatos jelentés nyilvános lett, de ugyanúgy nyilvánossá kéne tenni például az Orbán-vő Tiborcz István féle Elios vagy a Rogán-féle Budapest Szíve botrányairól szóló jelentést is.

A Párbeszéd tudja, hogy a közpénz-milliárdok ellopása a Fidesz-kormányzás legfőbb célja, de ilyen nyíltsággal – vagy talán csak freud-i elszólásként – még egy kormánytag sem beszélt erről, ahogy Lázár: „Meggyőződésem, hogy Képviselőtársam szerint is nyomós közérdeknek minősül 166 milliárd forint meglovasítása.”

Szerintünk nem a milliárdok meglovasításához fűződik nyomós közérdek, hanem a többtucatnyi, fideszes érintettségű projekt során meglovasított milliárdok sorsáról való tájékoztatáshoz.

Mint azt az OLAF egyértelművé tette, a jelentéseik nyilvánosságáról a tagállami hatóságok döntenek. Ha a kormány jogosultságot érzett a 4-es metró jelentés nyilvánosságra hozatalára, akkor nem bújhat ki a felelősség alól a többi esetben sem.

Kép forrása: Wikipedia Commons

A Párbeszéd negyedszer is benyújtotta korrupcióellenes ügyészségről szóló javaslatát

A Párbeszéd negyedszer is benyújtotta korrupcióellenes ügyészségről szóló javaslatát

 A Párbeszéd reagálva az elmúlt hetek eseményeire, különös tekintettel a 4-es metróval kapcsolatos nyomozás eredménytelenségére, valamint az Orbán Viktort és családját érintő kétes pénzügyekről szóló hírekre, ismét benyújtotta az Országgyűlésnek a korrupcióellenes ügyészségről szóló javaslatát. A kormányoldal eddig három alkalommal utasította el a tárgysorozatba vételt, ami világosan jelzi, hogy a Fidesz ellenérdekelt egy hatékony korrupcióellenes intézményrendszer kialakításában.

Polt Péter Szabó Tímeának adott írásbeli válaszából kiderült, hogy az eddigi 4-es metróval kapcsolatos nyomozások bár 2009 óta zajlanak, nem hoztak eredményt. Eddig mindösszesen két embernél tartottak házkutatást, egynek pedig sikerült megszöknie.

 A Párbeszéd szerint értékelhetetlen az ügyészség eddigi tevékenysége a 4-es metró ügyében. Polt válaszából az látszik, hogy a szervek egymásnak adogatták az ügyet és húzták az időt, egészen addig, amíg az OLAF jelentése el nem készült. Az ügy ismét rávilágít arra, hogy a Polt Péter vezette ügyészség képtelen feltárni a politikához kapcsolódó korrupciós ügyeket, legyen szó aktív kormányzati politikusok érintettségéről vagy a 2010 előtti időkről. 

 A Párbeszéd úgy véli, hogy csak egy független, korrupcióellenes ügyészség adhat garanciát arra, hogy az olyan ügyek, mint a 4-es metró körüli visszaélések, vagy Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc vélt vagyoni összefonódása, feltárásra kerüljenek.

 

Budapest, 2017. február 15.

 Párbeszéd Sajtó

 

Párbeszéd: az OLAF főigazgatójának válasza után a magyar hatóságoktól kérjük a teljes M4 jelentés nyilvánosságra hozását

Jávor Benedek, a Párbeszéd európai parlamenti képviselője levélben fordult az M4-es metró beruházással érintett összes magyar hatóság vezetőjéhez, beleértve Orbán Viktor miniszterelnököt és Polt Péter legfőbb ügyészt, kérve őket, hogy hozzák nyilvánosságra a beruházással kapcsolatos OLAF vizsgálat eredményeit.

 

Az európai parlamenti képviselő azután fordult a magyar hatóságokhoz, hogy megkapta Giovanni Kessler, az Európai Csalás Elleni Hivatal főigazgatójának válaszát, melyben a főigazgató egyértelművé teszi, hogy a magyar hatóságok azok, akik a jelentés nyilvánosságra hozataláról dönthetnek.

Tekintettel arra, hogy számos magyar hatóság szerepel az érintettek között, illetve számos magyar kormányzati szerv kapott tájékoztatást a vizsgálat eredményeiről a Párbeszéd képviselője kivétel nélkül mindegyik szervet megkereste levelével. Jávor szerint erre azért volt szükség, hogy elkerülhető legyen titkosság fenntartása miatti hatósági egymásra mutogatás.

 

Jávor Benedek szerint a magyar hatóságok válasza meg fogja mutatni, hogy a Fidesz kormány valójában mennyire érintett a csalássorozatban. Ha az OLAF jelentését nem hozzák teljes egészében nyilvánosságra, az annak a jele, hogy a kormányzat csak propaganda- és politikai manipuláció eszközeként tekint a teljes nyomozati anyagra.

 

Brüsszel-Budapest, 2017. január 25.

M4: Teljes nyilvánosságot a metróbotrány dokumentumainak

A rendszerváltás utáni korszak legnagyobb korrupciójának nevezte az Orbán-kormány képviselője az M4 metróvonal ügyét. A Párbeszéd szerint az ügy súlya nem teszi lehetővé a további sumákolást: teljes adatnyilvánosságot és azonnali felelősségrevonást követelünk, tekintet nélkül a bűnösökpárthovatartozására.

 

Hogy a négyes metró bűzlik a korrupciótól, abban egyetértünk Csepreghy Nándorral: a forgalmi adatok a létezését sem indokolják, a sokszorosára drágult építés közben, a projekt beszerzéseit a teljes átláthatatlanság jellemezte. Csakhogy a beruházás fele (és a drágulás nagyobbik része) az Orbán-kormány időszakára esett, a szerződések átláthatóságáért ők sem tettek semmit, ráadásul ki sem vizsgálták a botrányos beruházást, minden eddigi vizsgálatot az uniós illetékesek végeztek el. Az eredményt pedig Orbánék azóta is titkolják, csak a számukra kedvező tényeket mazsolázzák ki a titkos anyagból.

A Párbeszéd megerősíti, hogy valóban súlyos korrupciós ügyről van szó: a mi információink is azt igazolják, hogy a lopás átíveli a 2006-tól 2014-ig terjedő korszakot, vagyis az elmúlt tíz év összes kormánya és fővárosi vezetése isérintett benne.  Korábban Jávor Benedek már az Európai Csalás Elleni Hivatalnál vizsgálatot is kezdeményezett a projekt részét képező metrókocsik beszerzésével kapcsolatban. Ezért a teljes vizsgálati anyag azonnali nyilvánosságra hozatalát és az összes felelős megbüntetését követeljük, tekintet nélkül arra, hogy ki van jóban közülük Orbán Viktorral. Az ügy arra is rámutat, hogy elodázhatalan az Európai Ügyészség létrehozása: ha a magyar kormányon múlik, erről a lopásról ugyanúgy nem tudnánk semmit, mint az uniós támogatásokat fosztogató többi politikai rablóakcióról.

 

Budapest- Brüsszel, 2017. január 16.

 

Jávor Benedek

európai parlamenti képviselő

Párbeszéd

 

(fotó: Nyitrai Dávid; kép forrása: bkk.hu)

Felfüggeszthetik az uniós források kifizetését – azonnal lépni kell!

Nem meglepetés, hogy kritikus szakaszba ért az egyeztetés az Európai Bizottság Regionális Politikai Főigazgatóságával, amely a kohéziós politikát menedzseli Brüsszelben. Az, hogy a magyar kormány forrásfelhasználása jelentős részben elfogadhatatlan a Bizottság számára, az az elmúlt évek fejleményeiből finoman szólva is sejthető volt. Sürgős lépésekre van szükség az áldatlan helyzet megoldására. 

 

Már két éve jeleztem, hogy az EB által az Európai Parlament Pénzügyi Ellenőrző Bizottságának küldött jelentéseiből világosan kiolvasható, hogy komoly baj van rendszerszinten a magyar operatív programok végrehajtásával. Érdemi korrekciós lépések híján csak az volt a kérdés, hogy mikor lép a Bizottság. Most lépett.

 

Mindeközben a helyzet csak tovább romlott: a kormány felzárkóztatásra szánt uniós forrásokkal a oligarchái zsebét tömködi ész nélkül, évek óta. A konkrét vállalatokra kiírt és a tömbösített közbeszerzések miatt valamit a szisztematikus felülárazások következtében jelentős kifizetéseket zároltak már eddig is. Független irányító hatóság helyett a kormány saját hatáskörbe vonta a források elköltését és ellenőrzését, és azokat politikai alapon ítéli oda, ami természetesen csak tovább súlyosbította a helyzetet. Ráadásul, amikor lebukik Orbán Brüsszelben, akkor sem hajlandóak lépni. Korábban megírtuk, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vezetője személyesen adott át ügyeket Polt Péternek, aki még ekkor sem lépett. Sőt a kormány bábjaként az OLAF által feltárt ügyek egyikében sem emelt vádat. A teljes zárolás mostani veszélye a kormány és a feladatát megtagadó ügyészség közös felelőssége.

 

A helyzet súlyos és azonnali lépéseket kíván: haladéktalanul el kell fogadni a Párbeszéd által már az Országgyűlésben is többször beterjesztett korrupció-ellenes ügyészségről szóló javaslatot, ami lehetővé teszi a korrupcióval szembeni hatékony fellépést. Szorgalmazzuk továbbá az Európai Ügyészség mihamarabbi létrehozását.

Végül, amíg nem tisztázódik az egyes szereplők felelőssége és egy új, tiszta rendszer fel nem áll, addig fel kell függeszteni  az operatív programok osztott irányítását, ki kell venni a magyar kormány kezéből a pénzosztás lehetőségét, és közvetlenül kell az uniós források kifizetését bonyolítani, hogy a magyar kormány korruptsága miatt ne érje kár Magyarországot, és az ország felzárkózását célzó pénzek elérjék céljukat és eljussanak azokhoz, akiknek szánták. Ellenkező esetben azt kockáztatjuk, hogy elveszítjük ezeket a forrásokat, ami érkezik, az pedig csupán a Fidesz körüli oligarcha-világot gazdagítja.

 

Brüsszel-Budapest, 2016. október 5.

Jávor Benedek európai parlamenti képviselő