JÁVORT Az EU-BA!

Támogasd Te is küzdelmünket a zöld és igazságos jövőért!

Polt Péter visszautasította a meghívást

Polt Péter nem jön el az Európai Parlament Költségvetési ellenőrző bizottságának ülésére, ahol az ügyészség és az OLAF jobb együttműködését vagy az Európai Ügyészség kérdését vitatnánk meg. Azt mondja, hogy szerinte az, hogy a CONT bizottság a munkáját végzi, és ellenőrzi az európai pénzek elköltését, az már az EP-kampány része, és az ügyészségnek el kell kerülnie a politikai tevékenység látszatát.

Polt Péternek inkább akkor kellett volna elkerülnie a politikai tevékenység látszatát, amikor minden energiájával Tiborcz Istvánt próbálta tisztára mosni az Elios korrupt visszaéléseiből. Akkor nem volt ennyire kényes, mint most, amikor – ahogy a meghívólevélből kiderül – egy szakmai eszmecserén kéne elmesélnie, hogy mi az oka annak, hogy egy sor kényes ügyben az ügyészség következetesen figyelmen kívül hagyja az OLAF ajánlásait és bizonyítékait.

Nem lehet másképp értelmezni a legfőbb ügyész döntését, mint hogy maga is beismeri, nem tud értékelhető magyarázatot adni arra, miért volt képtelen az ügyészség olyan nyilvánvaló bizonyítékokat összegyűjteni Elios-ügyben, amelyeket az OLAF-nak sikerült, illetve az OLAF-jelentésben foglalt egyértelmű bizonyítékok birtokában hogyan lehetett arra következtetni, hogy nem történt bűncselekmény az ügyben? Nem tud értelmes magyarázatot adni arra, hogy mit művel az ügyészség a politikát is elérő korrupciós ügyekben, miért tussolja el ezeket a botrányokat, ahelyett, hogy a köz érdekében következetesen feltárná őket, és bíróságra citálná az elkövetőket. Nem tud elfogadható magyarázatot adni arra, hogy hogyan zülllesztette le a napokban elhunyt Györgyi Kálmán tiszteletet érdemlő, független ügyészségét azzá a fideszes munkahelyi alapszervezetté, amilyennek ma látjuk.

Két következtetést mindenesetre biztosan levonhatunk.
1) A kormány után Polt Péter is beismeri, hogy gyalázat, amit az Elios-botrányban műveltek, és a legtöbb amit tehetnek, hogy a miniszterelnök bűnöző vejének nyilvánvaló korrupciós ügyét nem próbálják elmagyarázni az Európai Uniónak.
2) A rendszerszintű korrupció üldözése nem kampányügy, hanem a legfőbb ügyész munkaköri kötelessége. Az a politikai tevékenység, ha a legfőbb ügyész nem teljesíti a feladatát. Ha ezt politikai ügynek minősíti, azzal bevallja, hogy ő maga hogy tekint a saját tevékenységére.

Azért ezt a két vallomást is köszönjük, de valójában arra várnánk, hogy végezze el a munkáját Polt úr. Üldözze a korrupciót, és számoljon be erről az Európai Parlamentnek. Egyiket sem teszi.

https://24.hu/kulfold/2019/02/19/elios-europai-parlament-polt-peter-meghivas-elutasitas/?fbclid=IwAR0S4nYvjabot1A0DHjff6nKIhErZFeQz_Jc7R7tn474FjW-210A1ZHk-OA

Kezdeményezésünkre meghívja Polt Pétert az Európai Parlament Költségvetési ellenőrző bizottsága

A bizottság az uniós források otthoni elköltését ellenőrző másfél évvel ezelőtti magyarországi útjának folytatásaként a zöld frakció javaslata alapján hívta meg Polt Pétert, hogy megvitassunk egy sor olyan kérdést, ami már a tényfeltáró látogatásunk során is felmerült. Az Európai Ügyészséghez csatlakozás kérdése, a szervezett bűnözés elleni fellépés, vagy a nemzetközi együttműködések kérdése mellett a legfontosabb kérdésként az OLAF-jelentések magyarországi bizonyítékként való elfogadásának kérdése is napirendre kerül. Vajon miért nem tudja elfogadni az ügyészség az OLAF által gyűjtött információkat, és miért jutnak a magyar hatóságok számos kényes ügyben sorozatosan más következtetésre, mint az OLAF? Miért véli úgy számos ügyben az ügylszség, hogy az OLAF által gyűjtött bizonyítékok nem elfogadhatóak?

Megannyi kérdés, amire a bizottság választ szeretne találni, hogy megerősíthesse az uniós intézmények hatáskörét és hatékonyságát: Persze kérdés, hogy a bizottság szakmaiságától nincs-e a magyar ügyészség politikai befolyásoltsága túlságosan messze ahhoz hogy válaszokat találjunk?

És hát persze az Elios-ügyet is vizsgálta a bizottságunk, így azzal kapcsolatban is tele vagyunk kérdésekkel. Hogy most már akkor hivatalos-e, hogy a kormány nem kér az Elios-projektekre uniós támogatást (azaz elismeri-e hogy azok védhetetlenül korruptak), és ezzel Polt el tudja-e kerülni az ezzel kapcsolatos kínos kérdéseket, azt még nem tudjuk. Mi az elkezdett ellenőrzést végig szeretnénk csinálni, és Poltot megkérdezni az Elios-ügyről.

A képen a következők lehetnek: szöveg

Beismerő vallomás Elios-ügyben! – A kormány visszavonja az uniós támogatási kérelmet

Több egymástól független magyar és uniós forrás egybehangzó állítása szerint a magyar kormány kiveszi a Bizottságnak leadandó végleges számlacsomagból az Elios által megvalósított, az OLAF által vitatott közvilágítási projektek számláit. Azaz gyakorlatilag lemond az uniós finanszírozásról, reménytelennek ítélve, hogy meggyőzze Brüsszelt a projektek jogszerűségéről. Ez lényegében beismerése annak, hogy a Tiborcz István, foglalkozására nézve vő, érdekeltségébe tartozó cég törvénytelen, korrupt módon nyúlta le az uniós pénzt.

Az Elios projektjei még az előző, 2007-2013-as költségvetési ciklus támogatásaiból valósultak meg. Az uniós támogatások finanszírozása technikailag úgy néz ki, hogy az elnyert támogatásokat a magyar költségvetés megelőlegezi a nyerteseknek, és utólag nyújtja be a számlákat Brüsszelnek, ahonnan aztán a számlák fedezete utólagosan megérkezik. Ilyen benyújtásra a hétéves költségvetési ciklus végső lezárásáig van lehetőség. A 2007-2013 közötti időszak legeslegvégső lezárása most történik meg, azon számlák fedezetét biztosíthatja az EU, amelyeket legkésőbb ebben az utolsó csomagban a magyar kormány elküld. Az Elios-számlák jóváhagyására a fennálló viták miatt mindmáig nem került sor. Forrásaim szerint mivel a kormány képtelen volt meggyőzni a Bizottságot, hogy az OLAF-jelentés megalapozatlan, és az Elios-beruházások szabályszerűek voltak, ezért ebből az utolsó csomagból kivette Tiborcz István közvilágítási beruházásainak számláit, magyarán nem igényel uniós támogatást az Elios-projektekhez.

Ez egyfelől azt jelenti, hogy azt a 13 milliárd forintot, amit az Uniótól reméltek ezekhez a beruházásokhoz, magyar költségvetési forrásokból, a magyar adófizetők pénzéből kell fedezni. Minden magyar állampolgár, csecsemőtől aggastyánig, beleértve a hajléktalanokat és a legszegényebbeket, 1300 forinttal támogatja meg az Orbán-Tiborcz-család saját lábát. És ez csupán egyetlen elcsalt program.

Másfelől a kormány döntése a számlák visszatartásáról egyben beismerő vallomás is. Ők is elismerik, hogy az Elios-projekteknek semmilyen, Polt Pétertől különböző fórum előtt nincs esélye, bármilyen független ellenőrzés súlyosan korruptnak találná az ügyet. A legjobb, amit tehetnek, hogy bent tartják az egészet a saját kis mikrouniverzumukban, ahol az ügyészség, az ÁSZ és az összes többi hatóság a Fidesz szolgálatában tevékenykedik, és olyan csodákra is képesek, hogy röhögés nélkül kimondják, hogy az Elios-ügyben nem történt bűncselekmény.

Mindenképpen értékelem ezt az őszinteséget. A pénzt azért kérném vissza a magyaroknak. Az övék, nem Tiborczé.

Az Elios-jelentés nyomában

Az Elios-ügy világos bizonyítéka, hogy a a magyar állam végleg egy politikai maffiacsoport megszállása alá került, intézményei, szervezetei nem az ország, hanem ennek a csoportnak a szolgálatában állnak. Az ügyészség szégyenteljes szerecsenmosdatása mellett a minisztériumok is azzal foglalkoznak, hogy hogyan lehet eltussolni az ügyet, megakadályozni nem csak a nyomozást és a szankciókat, de az Elios-ügy OLAF-jelentésének titkolásával még azt is, hogy megismerhessük, mi is történt valójában. Az Elios-ügy maga a Fidesz-rezsim, mindannak a szimbóluma amiről az álszent kereszténykedés, a gyűlöletkampányok, a migrációs riogatás hazug színfalai mögött ez a rezsim ténylegesen szól. A Fidesz Orbán Ráchelnek az ország kifosztásával járó feltőkésítéséhez szerzett háromszor kétharmadot. Ezt támogatja minden fideszes szavazó. 

Majd’ 4 éve, 2015. novemberében indított nyomozást a rendőrség az Elios ügyben, majd bejelentésem nyomán az OLAF is vizsgálódni kezdett a gyanús közvilágítás-rekonstrukciós közbeszerzések kapcsán. Míg a magyarországi nyomozást nagyon gyorsan lezárták bűncselekmény hiányára hivatkozva, addig az OLAF elkészítette a jelentését. A Csalás Elleni Hivatal 2018 januárjában megküldte a jelentést a Kormánynak, és igazságügyi megkeresésben a Legfőbb Ügyészséghez fordult, így kénytelen-kelletlen újabb nyomozást indított a rendőrség, melyet novemberben ismét csak bűncselekmény hiányában lezártak. A napokban Hadházy Ákos parlamenti kérdésére válaszolva Polt Péter meg is erősítette, hogy ők ugyan nem vizsgálnak semmit Elios-ügyben.

Még 2018 januárjában levélben fordultam Lázár János miniszterhez, és kértem, hogy hasonlóan a 4-es metró ügyében született OLAF-jelentés nyilvánosságra hozatalához, az Elios-jelentést is tegyék a nyilvánosság számára elérhetővé. Lázár természetesen még csak válaszra sem méltatott, ahogyan utóda, Gulyás Gergely sem.

Nyáron az EP Költségvetés ellenőrzési bizottságának tagjaként lehetőséget kaptam az OLAF-jelentésbe való betekintésre, és az abban olvasottak alapján egyértelművé vált, hogy súlyos, rendszerszintű csalás folyt az Elios szinte valamennyi projektjénél. Egyértelművé vált, hogy a jelentés nyilvánosságra hozatalához fűződő közérdek legalább olyan jelentőségű, mint a 4-es metró esetében volt. Erre tekintettel 2018. július 20-án állásfoglalást kértem Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökétől, hogy milyen feltételekkel hozhatja nyilvánosságra a Kormány az OLAF-jelentést. Péterfalvi Attila szerint az ekkor még folyamatban lévő nyomozás érdekei miatt erre nem volt lehetőség, idézem szó szerint: „Jelen helyzetben tehát a nyilvánosságra hozatalnak olyan eljárásjogi akadálya van, amely a nyomozás lezárultáig – a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatát figyelembe véve – nem feloldható”.

Ahogyan korábban említettem, november 6-án lezárták a nyomozást. Az adatvédelmi biztos állásfoglalásában foglalt akadály tehát már nem állt fent, ezért közérdekű adatigénylésben kértem a jelentés kiadását Polt Pétertől és Palkovics Lászlótól.

A Legfőbb Ügyészség elutasította igénylésemet, mondván, hogy az OLAF ajánlása feljelentésnek minősül, ezért az ügyiratok részét képezi, így az abba való betekintésre csak az jogosult, akinek az eljárás lefolytatásához vagy annak eredményéhez jogi érdeke fűződik. Tehát véleményük szerint európai parlamenti képviselőként Magyarországon nem ismerhetem meg az európai pénzek elsíbolását vizsgáló OLAF jelentést – Brüsszelben ezzel szemben lehetőségem volt a betekintésre, az ügyészség tehát olyasmitől tilt el, amire egyébként jogom van az EU-ban, csak épp Magyarországon nem. A magyar ellenzéki EP-képviselőket kevesebb jog illeti meg hazájukban, mint az EU-ban.

Ennél is érdekesebb volt azonban Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) válasza. Palkovicsék ugyanis válaszukban nem sokat foglalkoztak azzal, hogy a Kormány számára elküldött jelentést kértem el, egyszerűen arra hivatkozva utasították el az igénylésemet, hogy ők nem adatkezelők. Levelükben még azt is kifejtették, hogy szerintük az európai intézmények sem hozhatják azt nyilvánosságra azt, idézem:

„az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdése szerint az intézmények megtagadják a dokumentumokhoz való hozzáférést, ha a közzététel hátrányosan befolyásolná a többek között a bírósági eljárások védelmét, továbbá az ellenőrzések, vizsgálatok célját kivéve, ha a közzétételhez nyomós közérdek fűződik.” Továbbá konkrétumok nélkül hivatkozik a minisztérium arra is, hogy az Európai Bíróság esetjoga elismeri, hogy az OLAF vizsgálati dokumentumai lezárt vizsgálatok során is mentesülnek a nyilvános hozzáférés alól.

Az ITM levelében nem tért ki arra, hogy szerintük a 4-es metróról szóló jelentés nyilvánosságra hozatalához miért fűződött nyomós közérdek, az Elios jelentéshez pedig miért nem. Ahogyan azt sem fejtette ki, hogy miért volt adatkezelő a Kormány a 4-es metró jelentés esetén, az Eliosnál miért nem. Mindenesetre ezeket a kérdéseket feltettem Palkovics miniszternek is, várom a válaszát. A mostani levelük alapján mindenesetre a kormány vagy súlyosan megsértette az uniós és hazai jogot, amikor nyilvánosságra hozta a 4-es metró OLAF-jelentését, vagy volt valami olyan KÖZérdek, ami indokolta annak nyilvánosságát, de nem áll fenn az Elios-ügyben, vagy egyszerűen összekeverik a miniszterelnök bűnöző vejének érdekeit a közérdekkel.

Az mindenesetre egyértelmű, hogy a kormány és az ügyészség elkeseredetten harcol az ellen, hogy a miniszterelnök közvetlen családját kínosan érintő csalással kapcsolatban bármilyen érdemi vizsgálat lefolyjon, a megfelelő szankciókat kiszabják, vagy akár csak hogy a tények nyilvánosságra kerüljenek. A magyar ügyészség, közigazgatás, minisztériumok fő tevékenysége ma nem az ország szolgálata, hanem egy köztörvényes alak, a miniszterelnök vejének mosdatása.

Magyarország a multik adóparadicsoma

Magyarország a multik adóparadicsoma lett, az Európai Parlament Zöld frakciója által rendelt friss tanulmány (angolul itt olvasható) kimutatta, hogy az egyes tagállamokban mekkora a ténylegesen megfizetett társasági adó és nominális adó között a különbség. Magyarországon a multik a második legkevesebb társaságiadót fizetik be az EU-ban. Nálunk már csak Luxemburgban fizettek be kevesebbet a nemzetközi cégek. Az orbáni gazdasági modell tovább épül. A terheket fizessék a munkavállalók és az állampolgárok, mert a cégeknek mást már nem is akarunk nyújtani, csak a végtelenségig kizsigerelhető állampolgárokat, és egy már-már jelképes adóterhet.
Az új tanulmány eredménye szerint a ténylegesen befizetett társasági adó az országban is működő 1318 multinacionális cég adatai alapján mindössze 7.5% volt 2011 és 2015 között. Ekkor még két kulccsal működött a társágiadó, azóta pedig már a nominális adókulcs is tovább csökkent, ma már egységesen 9%, így ma már biztosan még annál is kevesebb adóbevétel marad az államnak, mint korábban. Erről a tanulmányról írt elemzést a g7.hu portál is.

Calculator - tax © Werbefabrik - Pixabay

Ezekkel a számokkal kerültünk a második legalacsonyabb effektív adózású EU-s tagországgá.A magyar kormány évekig ekézte a multikat, miközben valójában mindent megtesz azért, hogy a magyar munkavállalók és adófizetők kárárra ők minél kevesebbet fizessenek. Az állampolgárok és dolgozók érdeke nem számít, menjen ez akár az egész társadalom kárára is. Ismerős? Nem csoda, hiszen pontosan ennek az Orbán által álmodott társadalom építésében egy következő lépés a rabszolgatörvény.

Ebben az Orbán által épített országban a magyar gazdaság versenyképessége csak azon múlik, hogy minél olcsóbban működtethető összeszerelőüzem legyen hazánkból. Ahol a nagy cégek a munkavállalóknak alacsony béreket fizetnek, és még a közösbe is szinte csak jelképesen adakoznak. Majd mikor megkapják a dolgozók a fizetésüket, az EU legmagasabb ÁFÁ-ját kell, hogy megfizessék a boltokban. Az ilyen adóztatás azt éri el, hogy a társadalmi olló folyamatosan nőni fog, az ország szétszakad, a legszegényebbeknek semmi segítség nem jut.
A megoldás természetesen nem a nemzetközi cégek elüldözése lenne, de egy igazságosabb adózásra van szükség. Ahol a cégek versenyképessége az emberek szakértelméből, nem pedig a kizsigereléséből ered. Az nem lehet, hogy a legnehezebb helyzetben lévők fizessék a legnagyobb terhet, azaz lényegében még ők támogassák a sikeresebb, szerencsésebb, gazdagabb cégeket.

Magyarországnak és az Európai Uniónak olyan adózásra van szüksége, ami a mainál sokkal igazságosabb. A tanulmány egy újabb bizonyíték arra, hogy az EU-s tagállamokban a cégek kegyeiért egy lefelé tartó adózási verseny alakult ki, aminek a végeredménye az, hogy a cégek egyre nagyobb kedvezményeket csikarnak ki a kormányoktól. A tagországoknak nem lenne szabad ebbe a versenybe belemenni, hiszen ha föladják a reményt, hogy a cégek kivegyék a részüket a közterhek igazságos megfizetésétől, akkor az államnak nem lesz pénze arra, hogy a feladatait ellássa, legyen az az utak, az oktatás vagy az egészségügy működtetésére megfelelő forrás. Másfelől pedig egyre nagyobb és nagyobb terhek fognak hárulni az egyes állampolgárokra, köztük az idősekre, gyerekes családokra, szegényekre is, a csökkenő színvonalú közszolgáltatások fenntartásában.

Ez az adózási rendszer európai szinten mást is megmutat: az adózási rendszer lényegében teljesen átláthatatlan. Egyes országokban (köztük Magyarországon is) hatalmas a szakadék a nominális és az effektív adókulcs között. De ez nem csak Kelet-Európa problémája. Belgiumban (ahol a munkavállalók adóterhe az egyik legnagyobb a kontinensen) mindössze 14%-os az effektív társasági adókulcs, miközben nominálisan 34%. Luxemburg a nominális társaságiadó 29%, valójában viszont csak 2%-ot fizetnek be a cégek. Ez egy zavaros, az állam által támogatott átláthatatlan trükközéseken alapuló rendszer. Luxemburg lényegében egy adóparadicsomként működik Európa közepén. És ne legyenek kétségeink, a kiskapukat, külön kormányzati kedvezményeket és az „adóoptimalizálási” (régi nevén adócsalási) módszereket legjobban a könyvelők és jogászok hadseregével fölszerelt óriás vállalatok tudják kihasználni, nem pedig a kis családi vállalkozások. Így nemcsak a piacokra kerüléskor, hanem az adózáskor is egy újabb hátrányt szenvednek a kisebb vagy újonnan induló cégek.

Magyarország szépen lassan megteremti azt a gazdasági környezetet, ahol nagyvállalatok a szabályok fölött, az egyedi kormányzati kedvezmények, kiemelt partneri hálózatok és zavaros megrendelések korrupt és átláthatatlan rendszerében működnek, miközben a dolgozók alacsony fizetésért, sokszáz túlórát húznak le és a legnagyobb terhek a legszegényebbeket sújtják. Tényleg ezt akarjuk?

Írásbeli hozzászólás az Európai Parlament az újságírás védelmével kapcsolatos vitájához

Daphne Caruana Galizia meggyilkolása egyszerre szomorú és elrettentő kifejeződése annak, hogy a hatalom mi mindenre képes az igazság elhallgatattása érdekében. A független újságírás legkisebb korlátozása is súlyos vétség az állampolgárok szabad információhoz való jogával szemben.  Ahol pedig előfordulhat, hogy egy újságíró az életével fizet a korrupció és a hatalom visszaéléseinek leleplezéséért, ott a demokrácia alapjai rendülnek meg.

A hatalom agressziója a szabad és független hírközléssel szemben sosem maradhat megválaszolatlanul! A máltai kormánynak le kell mondania, miután képtelen volt a korrupciós vádakat tisztázni. Az Európai Bizottságnak pedig azonnali és átfogó vizsgálatot kell kezdeményeznie az elkövetők felelősségre vonásának érdekében!

Néhány uniós tagállamban már megkezdődött, sőt évek óta zajlik a sajtó szabadságának szisztematikus ledarálása. Ezekben az országokban média függetlenségének és sokszínűségének kiirtása a hatalom érdeke. Ez nem fajulhat odáig, hogy ne érezhessék magukat biztonságban azok, akik az igazságot próbálják a nyilvánosság elé tárni!  Sürgős és hatékony fellépésre van szükség annak érdekében, hogy az újságírók megfélemlítése sehol se válhasson eszközzé a hatalom kezében az igazság elrejtésére.

Mivel az átláthatóság és a független, szabad média alapvető értékek, melyek megőrzése immáron sajnálatos módon folyamatos megerősítésre szorul, a zöld frakció Daphnne Caruana Galizia nevével fémjelzett díjat javasol a tényfeltáró újságírók munkájának elismeréséért és védelméért.

Párbeszéd: a magyar korrupció az uniós forrásokat veszélyezteti

A magyar közigazgatás és a bűnüldöző szervek korrupcióval kapcsolatos gyenge teljesítménye és a magyarországi korrupció magas szintje aláássa az üzleti és gazdasági környezetet és akadályozza a gazdasági növekedést – állapította meg az Európai Bizottság az EU tagállamainak gazdaságpolitikáját és pénzügyi helyzetét vizsgáló európai szemeszter 2017-es tavaszi-nyári csomagjában. A Bizottság május végén kiadott értékelésében a tagországok hatékonyságát és elkötelezettségét is vizsgálta korrupció elleni harcban a szokásos gazdasági értékelés mellett.

Jávor Benedek, a költségvetési ellenőrző bizottság tagja  üdvözölte, hogy végre az Európai Bizottság is eljutott oda, hogy megállapítsa, a magyarországi politikai-közigazgatási korrupció az egeket ostromolja, különösen ami az európai pénzek lenyúlását illeti. Az európai parlamenti képviselő ugyanakkor kifogásolta, hogy miközben az Európai Bizottság nem publikálja antikorrupciós jelentését, az európai szemeszterhez kötődő specifikus ajánlások, különösen az intézményi korrupciót érintő részek túlságosan általánosak, nem tartalmaznak konkrét javaslatokat, és a Bizottságnak nincs hatásköre a számonkérésükre. 

A korrupciós helyzet körüli meddő viták ugyanakkor kettészakíthatják az uniót. A Párbeszéd képviselője arra figyelmeztet, hogy a korrupció elleni fellépés hiányosságai, és az ellenőrzésre hivatott Európai Ügyészség elutasítása után többségi állásponttá válhat az az Európai Parlamentben, a Bizottságban a tagállami kormányok, így Németország részéről is felmerült gondolat, hogy az uniós források kifizetését feltételekhez, többek között a korrupció hatékony ellenőrzéséhez kellene kötni. 

A magyar korrupciós rendszer fenntartásával és a korrupció elleni intézmények elutasításával a magyar kormány az országnak járó uniós forrásokat veszélyezteti, ami nem csupán az unió  perifériájára helyezne minket, hanem súlyos gazdasági nehézségeket is hozna.

Brüsszel-Budapest, 2017. június 12.

Jávor Benedek európai parlamenti képviselő

 

Európa a láthatáron! – 2. szám

unnamed

Megkezdte működését a Közérdekvédelmi Központ

Régen dédelgetett álom bejelentése volt a Közérdekvédelmi Központ elindítása. Juhász Péterrel, az Együtt elnökével és Vágó Gáborral, a Korrupcióellenes Szövetség (KELLESZ) titkárával jelentettük be május 26-án Budapesten az árnyékügyészség útjára indítását Juhász Péter facebookos közvetítése mellett, sajtónyilvános eseményen. Az intézményt a Zöld Műhely Alapítvány és az Igazmondó Alapítvány támogatásával hoztuk létre, de további támogatókat és segítőket is örömmel fogadunk. A korrupció elleni küzdelemben mindenkire szükség van, aki tenni akar közös érdekeink védelméért és a közélet megtisztításáért. A Közérdekvédelmi Központot egyfajta árnyék korrupcióellenes ügyészségnek szánjuk, amely az állami korrupcióüldözés hiányosságai miatt a rendelkezésre álló eszközökkel igyekszik megvédeni az állampolgári érdekeket ezen a területen.  A bejelentést követően néhány napon belül megkaptuk az első állampolgári bejelentéseket, és saját ügyeken is elkezdtünk dolgozni.

A Központ facebookoldala itt, honlapja itt található.

A Közérdekvédelmi Központ elindítása ügyében vendégeskedtem a Hír tévében, valamint az ATV stúdiójában.

 

unnamed-2

Ki fizet a környezeti károkért?

Sikeres volt a május 24-én Budapesten, az Európa Pontban tartott „Ki fizet a környezeti károkért?” Tanulságok Kolontár után és az európai szabályozás konferenciánk. A helyettes ombudsman, politikai döntéshozók, neves külföldi és hazai szakértők, civilek és üzleti szereplők részvételével zajlott eseményen egyetértés volt abban, hogy a szennyező fizet elv érvényesítésén, a hatósági jogalkalmazáson, a szereplők együttműködésén javítani kell. Fontos, hogy a – ritka, megkésett – beavatkozások ne szankciókban merüljenek ki, hanem a megelőzésé legyen a főszerep.  A kármegelőzésre jól átgondolt, többlépcsős pénzügyi felelősségi rendszer (kötelező iparági biztosítással) ösztönözné a szereplőket.

Így nem az állam, nem mi, adófizetők állnánk a sokmilliárdos helyreállítási költségeket. A komoly problémák elkerülhetőek lennének, a veszélyes technológiák kiszorulnának a piacról, a lakosság nem lenne súlyos egészségügyi kockázatnak kitéve.

A részletek itt, az üggyel kapcsolatos újságcikk itt olvasható.

epa04779739 A general view of the of the European Anti-Fraud Office (OLAF) logo at the OLAF headquarters in Brussels, Belgium, 02 June 2015. A press conference was held to present the 2014 results and key activities of OLAF.  EPA/JULIEN WARNAND

Az OLAF is kiugrónak látja a korrupciót az uniós pénzek magyarországi felhasználásában

Az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF ma publikálta 2016-os jelentését. A kormány próbálhatja csűrni-csavarni, de a jelentés egyértelművé teszi: máshol is vannak ugyan bajok, de ami Magyarországon történik a korrupció területén, az valami európai léptékben kiemelkedően súlyos és obskúrus tolvajlás. Nem csak a korrupciós kockázatunk emelkedik ki, de az is párját ritkítja, hogy mennyire passzívak a korrupció üldözésére hivatott szervek.

(A fentebbi képre kattintva olvasható Jávor Benedek a témával kapcsolatos részletes blogbejegyzése.)

c028a190f98025eaa23181b11225fe96

Kiderült: az energiahatékonyság növelése ellen a magyar kormány az oroszokkal vállvetve lép fel

Oroszország a közelmúltban fogadta el friss, 2030-ig tartó gazdasági stratégiáját. Eszerint az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások térnyerése az orosz gazdaságra leselkedő legnagyobb veszélyek közé tartozik. Az immár leplezetlenül az orosz érdekek szimpla tolmácsolójaként működő magyar kormány eminens tanulóként azonnal reagált is. Az NFM a stratégia elfogadását követő pár napon belül bejelentette, hogy Magyarország ellenzi az EU energiahatékonysági célkitűzéseinek napirenden lévő emelését. A Párbeszéd szerint pedig ez lenne Magyarország érdeke, és a kormánynak ideje lenne eldöntenie, hogy végül is melyik országot képviseli.

(Kép forrása: Gazprom)

 

SSUCv3H4sIAAAAAAAEAJ2Qy27DIBBF95X6DxZrW+KRxHF/JepiDBMXlZgIcKIo8r+Xhy2x7o57Zu4wd96fH01DtCJfDeFDfxB4Ft3Ir6o7UA4d9OLaMcVoz88C5BFJmw0jeC2j551UGmDM4oODoO0cMW03jkoH6zSYBBNbi98HCItHn0ZsSELAKfYWuPn3fy5FN3shF6MjrU3aivllzGxHa/tvZ3l871Fgwlm+8sJVEIcGoQS5lFby+wzobnW0h1ZoKw2L0rZK+bASTDKIavLdaannqbLZ8IOuvlg8ub1VYLYhb7IFIyqeNEkmGDsKQU/DSdCB80HElOsf/k432fsBAAA=

Európa fordulóponton – elemzésem a Kettős Mércén

„A többsebességes Európa aligha finanszírozza bőkezűen a periféria országait. A kohéziós politikát, strukturális alapokat és más közösségi pénzáramokat elfelejthetjük. De van ennél nagyobb ár is. Az előre haladó integráció perifériájára sodródó és lemorzsolódó országok egy olyan köztes térbe kerülnek, ahol nagymértékben magukra lesznek hagyva (Orbánnak egyébként nagyjából ez is a célja). Ez a magárahagyottság azonban a várakozásokkal szemben nem a szabadságot fogja elhozni a periféria országainak, hanem a jelenleginél is nagyobb kiszolgáltatottságot.”

Megjelent a Kettős Mércén az EU válságáról, és a továbblépés lehetőségeiről szóló cikkem második része is. Az első részben a krízis természetéről, és kialakulásának okairól írtam. Most azt elemzem, hogy milyen forgatókönyvek állnak Európa rendelkezésére, melyiknek mi az esélye és mik a következményei?

Az első rész itt érhető el. Kép forrása: kettosmerce.blog.hu.

 

Nuclear power plant construction site

Búcsút mondhatunk a 4000 milliárdos paksi költségekről szőtt álomnak

Népszava interjújában arról beszélek, hogy számos jele van a paksi bővítés csúszásának, akadozásának, ez pedig nem csak azt jelentheti, hogy a beruházás költségei – hasonlóan szinte valamennyi nukleáris projekthez – jelentősen növekedhetnek, hanem azt is, hogy a költségnövekedést az orosz fél rátolhatja Magyarországra. Lépésről lépésre derül ki, hogy mennyire rossz, a magyar fél számára előnytelen szerződéseket kötöttek Orbánék Oroszországgal, legyen szó a finanszírozásról, a megvalósításról, vagy az üzemeltetésről.

Kép forrása: nepszava.hu

 

unnamed-7

Európai védelmet a közérdekű bejelentőknek!

A tübingeni (Németország) European Anti Corruption Youth Conference keretében számoltam be kezdeményezésünk állásáról, hogy egy uniós irányelv segítségével egységes minimum-szabályokat alkossunk a közérdekű bejelentők védelmére. Az általunk elkészített irányelv-tervezet nyomán az Európai Bizottságon belül is elkezdődött az érdemi munka. Az ennek a keretében tartott nyilvános konzultáció május 30-án zárult le. Folyamatosan kapcsolatban vagyunk a Bizottsággal, hogy hozzájárulásunkkal egy valóban hatékony és eredményes szabályozási javaslat születhessen.A konferencián a zöld frakció tanácsadójával, Pam Bartlett Quintanillával beszéltünk arról, hogy mik a kulcselemei egy valóban jó szabályozásnak, hol tart jelenleg a folyamat, és mit tudnak tenni a fiatalok annak érdekében, hogy mielőbb megvalósuljon a közérdekű bejelentők védelme az EU szintjén.

https://www.greens-efa.eu/en/article/news/time-to-respond-to-the-public-consultation-on-whistleblower-protection/

 

unnamed-8

Perre megyünk az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósággal (EFSA)

Több int egy éve próbáljuk meg kikényszeríteni, hogy az EFSA hozza nyilvánosságra mindazokat a tanulmányokat, amelyekre alapozva a WHO erre hivatott szervezetével, az IARC-vel szemben nem rákkeltőnek nyilvánította napjaink egyik legszélesebb körben használt, és legvitatottabb növényvédőszerét, a glifozátot. Többszöri igénylésünk dacára megtagadták a kérdéses tanulmányok egy részének teljes körű publikálását. Meggyőződésünk, hogy az Aarhusi Egyezmény alapján ezt nem tehetik meg, az európai tudományos közvéleménynek és polgároknak pedig joguk van tudni, hogy milyen bizonyítékok alapján tesz javaslatot az EFSA a glifozát akár évtizedekre való újraengedélyezésére. A zöld frakció három tagjával (Bart Staes, Heidi Hautala, és Michèle Rivasi) az Európai Unió Bíróságához fordultunk, hogy biztosítsuk az információk nyilvánosságát. A per reményeink szerint precedensértékű lehet a környezeti információk nyilvánosságra hozatalának korlátozásával szemben.

https://www.greens-efa.eu/en/article/press/gruenen-efa-fraktion-zieht-fuer-zugang-zu-glyphosat-studien-vor-gericht/

(Kép forrása: agroforum.hu)

 

unnamed-9

Az energiahatékonyság versenyképességet jelent

A Dán Királyság brüsszeli Állandó Képviseletének meghívására az energiahatékonysági irányelv folyamatban lévő módosításának kulcskérdéseiről beszéltem egy kerekasztalbeszélgetés keretében, cégek, civil szervezetek és néppárti EP-képviselők társaságában. Az energiahatékonyságot immár az ipari szereplők is jelentős gazdasági lehetőségeket és költségmegtakarítást jelentő területnek tekintik, a benne rejlő lehetőségek maximális kihasználásához azonban ambíciózus és kiszámítható európai és tagállami szabályokra van szükség. Félő, hogy azok a főleg keleti tagállamok, élen Magyarországgal, amelyek ma elutasítóak az energiahatékonysági célkitűzések növelésével és a beruházások fokozásával szemben, hosszú távon a lakosság és a gazdaság számára magasabb energiaköltségekkel kell hogy számoljanak. Ami jelentősen csökkentheti ezen országok versenyképességét, tovább növelve az EU-n belül meglévő versenyképességi különbségeket.
(Kép forrása: energiainfo.hu)

 

A hírlevélre a honlap jobboldali sávjában található HÍRLEVÉL menüpont alatt van lehetőség feliratkozni keresztnév és email cím megadásával.

Hatékony küzdelem a korrupció ellen- Konferenecia a Transparency Magyarország szervezésében.

Május 5-én, pénteken beszédet mondtam és egy panelbeszélgetésben is részt vettem Budapesten egy nemzetközi konferencián, ahol a korrupció elleni küzdelemről, a magyar és az EU-s szervek szerepéről, a Párbeszéd által javasolt, és a parlamentben már négyszer beterjeszetett Korrupcióellenes Ügyészségről, valamint a fölállítandó Európai Ügyészség működéséről  volt szó. Meggyőződésem, hogy a korrupció ellen hatékonyan föllépni csak valódi nyomozati hatáskörrel rendelkező Európai Ügyészség  tudna. Ma Magyarországon a Legfőbb Ügyészség a Fideszt kínosan érintő ügyekben nem jár el, ezért hazánkban is szükség lenne korrupció ellen küzdő önálló ügyészségre. A rendezvényen többek között fölszólalt Giovanni Kessler, az OLAF (Európai Csaláselleni Hivatal) igazgatója, Laura Codruța Kövesi, Románia Korrupció Elleni Nemzeti Igazgatóságának (DNA) vezető főügyésze is.
A rendezvény részleteit itt találhatják, az ott készült videó pedig itt is megtekinthető.
A konferenciáról írt a Portfolio.hu, a Népszava és a Hír TV.

Korrupció korlátok nélkül: Magyarország kimarad az Európai Ügyészségből

Az Európai Tanács legutóbbi ülésén végleg eldőlt: többek között a magyar kormány ellenállása miatt nem lesz minden tagállamra kiterjedő hatáskörű Európai Ügyészség (EPPO). Néhány tagállam, köztük hazánk nem kívánt részt venni az európai hatáskörrel rendelkező szervezet munkájában, ezért az várhatóan csak a tagállamok egy részének együttműködéseként fog létrejönni. 

A kimaradó tagállamokban – így Magyarországon – az Európai Ügyészség nem rendelkezik majd jogkörrel arra, hogy vizsgálja és szankcionálja az uniós pénzügyeket érintő ügyeket. A Párbeszéd EP-képviselője hagsúlyozta, hogy a tagországok, közöttük Magyarország is, az uniós csatlakozással kötelezettséget vállaltak, hogy az EU pénzügyi érdekeit azonos eszközökkel védik meg mint saját pénzügyi érdekeiket. Ez a valóságban eddig sem teljesült, de most egyértelműen megmutatkozik hogy a magyar kormány éppen ezért kíván kimaradni az ügyészi együttműködésből, mert maga is a érdekelt a pénzügyi csalásokban és más olyan bűncselekményekben, amelyek veszteséget okoznak nemcsak az európai, de a magyar kötségvetésnek is. A kormány kimaradásával is egyértelművé tette, hogy a bűncselekmények felderítése helyett, azok biztonságos elkövetésében érdekelt. Hatalmas nyereség ez a Fidesz körüli oligarcháknak és az áfacsalásokkal trükköző cégeknek, mert így szorosabb ellenőrzés nélkül űzhetik államilag támogatott praktikáikat.

Jávor  üdvözölte, hogy a tagállamok többsége a józan észre hallgat, de egyúttal hangsúlyozta, hogy a megerősített együttműködéssel létrehozott ügyészi hivatalnak pont az a rákfenéje, mint a adóversenynek: azon országok, amelyek nem működnek együtt a többiekkel, a rendszer kijátszására alkalmas kiskaput hoznak létre. Ez oda fog vezetni, hogy  az európai áfacsalásokat ezek után, majd nem Németoszágban, vagy Franciaországban hajtják majd végre, hanem az eddigieknél is nagyobb arányban Magyarországon vagy Lengyelországon keresztül. Magyarország lépésről lépésre az EU adózási fekete lyukává változik.

Az európai parlamenti képviselő szerint elengedhetetlen, hogy az Európai Unió következő 7 éves költségvetésében, a támogatások az EPPO határkörét képezzék, hiszen csak így lehet biztosítani az alapszerződéseben vállalt és megkésett kötelezettséget.  “A magyar kormány is alá fogja magát vetni az EPPO hatáskörének, ha az európai pénzekhez csak úgy juthatnak hozzá.” – mondta.

A Párbeszéd Korrupcióellenes Ügyészségre vonatkozó, az Országgyűlésben a múlt héten negyedszer benyújtott javaslata így még aktuálisabbá vált, hiszen nem számíthatunk arra, hogy egy hatékony európai intézmény elvégzi az uniós forrásokkal és bevételekkel kapcsolatos elengedhetetlenül szükséges, szigorú vizsgálatokat, és Polt Péter lesz a garanciája a korrupció visszaszorításának. Ez pedig még viccnek is rossz.

 

Strasbourg, 2017. március 14.

 

(Kép forrása: euorpeday.europa.eu)