Az Európai Bizottság ma hivatalos értesítést küldött Jávor Benedeknek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselőjének, hogy panasza alapján kötelezettségszegési eljárást indítottak a magyar kormánnyal szemben a roma gyerekek oktatási szegregációja miatt.
Jávor még 2015 januárjában fordult panasszal az Európai Bizottsághoz, mert álláspontja szerint nem elfogadható, és az EU jogával ellentétes, hogy a közoktatási törvény lehetőséget nyit közvetlen vagy közvetett szegregációra. A Bizottság, a panasznak helyt adva, a mai napon megindítoztta a kötelezettségszegési eljárást.
Jávor szerint fontos döntés a kötelezettségszegési eljárás megindítása és a határozott fellépés az oktatási szegregáció ellen, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az ügyben nem az a legfontosabb, hogy Magyarországot minél előbb elmarasztalják, hanem sokkal inkább az, hogy a szegregáció lehetőségének elejét lehessen venni.
Az európai parlamenti képviselő fontosnak tartotta azonban hangsúlyozni, hogy a törvények megváltoztatása önmagukban csak a szükséges, de nem elégséges lépéseket jelentik ebbe az irányba. A Magyar Kormánynak most és az elmúlt években is minden jogi eszköze megvolt ahhoz, hogy hatékonyan lépjen fel a roma gyerekek szegregációja ellen, mégsem történt semmi, sőt, épp ellenkező irányú erőfeszítéseket tapasztaltunk.
A Bizottság mostani döntése is ennek szól. A döntés értelmében a Kormánynak 2 hónapja van arra, hogy hivatalos választ küldjön a Bizottságnak. Ami nem lesz egyszerű, mert az elmúlt több, mint egy évben – miközben a Bizottság az eljárást megelőző megfigyelést végezte – nem sikerült olyan jogszabályt, eljárásrendet kidolgozni, ami pozitív változást eredményezett volna. A jogszabályi keretek megváltoztatásánál is fontosabb lenne azonban, hogy a Kormány olyan gyakorlatokat támogasson és terjesszen, amelyek hatékonyan segítik a roma gyerekek integrációját.
A valóság ezzel szemben az, hogy az elmúlt 6 évben „felzárkóztatás” címén valójában a szegregáló iskolák támogatásán kívül más nem igazán történt. Ma Magyarország sohasem látott létszámban és arányban járnak roma gyerekek olyan osztályokba és iskolákba, ahol már ők vannak többségben, és ezek közül egyre több olyan is van, ahová kizárólag ők járnak.
A romák diszkriminációjának ililletve oktatási szegregációja egész Közép-Kelet-Európában létező probléma, amelyre a Bizottságnak a tagállamok és az érintett kisebbség bevonásával és együttműködésével kell megnyugtatómegoldást találni. A Bizottság már több tagállam ellen (Csehország, Szlovákia) indított kötelezettségszegési eljárást ezügyben az elmúlt hónapokban.
Az ügy hátteréről:
2014 végén Balog Zoltán miniszter javaslatára országgyűlés elfogadta a köznevelési törvény módosítását. Ennek értelmében a Kormány rendeletben szabályozhatja a nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás szervezésének „sajátos” feltételeit, vagyis azokat a feltételeket, amelyek mentén a törvény kivételeket enged az egyelő bánásmód alkalmazása alól.
Az Országgyűlés mindezt a Debreceni Ítélőtábla által 2014. november 6-án hozott jogerős ítéletére válaszul hozta meg. Az eset hátterében az Esélyt a hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány által a Nyíregyháza Város Önkormányzata, illetve későbbiekben a Huszár-telepi Sója Miklós Görög katolikus Általános Iskolát fenntartó egyház ellen indított ügy áll. Ebben a perben Balog Zoltán a szegregált iskola védelmére kelt azzal, hogy a bíróságon – nem beidézettként – tanúskodott. Az ítélethirdetés napján a miniszter sajtóközleményben tudatta a közvéleménnyel, hogy meg fogja teremteni a jogi lehetőségét annak, hogy a Huszár telepi iskolához hasonló, szegregálva felzárkóztató iskolák jogszerűen – az egyenlő bánásmód feltételeit figyelmen kívül hagyva – működhessenek.