JÁVORT Az EU-BA!

Támogasd Te is küzdelmünket a zöld és igazságos jövőért!

Atomerőmű kamuengedéllyel

Miután bebizonyosodott, hogy irracionális adatok alapján adták ki a tervezett új paksi blokkok környezetvédelmi engedélyét, a Párbeszéd a hatósági dokumentum visszavonását és az engedélyezés felülvizsgálatát követeli. Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője szerint az ország legkockázatosabb létesítmény nem működhet sajtpapír értékű, meghamisított engedélyekkel.

Akárhogy trükköztek a mérés helyének és időpontjának megválasztásával, a Duna vizének hőmérséklete Paks alatt a hivatalos adatok szerint hajszálnyira (29,88 Celsius fok) megközelítette, az Energiaklub és az Átlátszó nem hivatalos mérései szerint túl is lépte a 30 fokban meghatározott hatósági küszöbértéket. Az erőmű hűtése már jelenleg, 2000 megawattnyi kapacitás mellett sem oldható meg biztonságosan a Duna vizével – a tervezett bővítés után, 4400 megawattnyi kapacitásnál mindez súlyos termelési és biztonsági kockázatot jelent majd.

Ahogyan arra Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője a napokban rámutatott, a fent leírt trükközést a bővítés környezetvédelmi engedélyének megszerzésénél is folytatták, mintha nem egy állami nukleáris beruházásról, hanem – mondjuk – egy telekrész elbirtoklásáról lenne szó. A környezeti hatástanulmányban eredetileg 1500 m3-es vízhozam mellett modellezték a hőhatást, ami az idei nyári vízmennyiség bő másfélszerese. Ez annyira nevetséges volt, hogy még a hatóság is fennakadt rajta, előírva, hogy végezzék el újra a számításokat 950 m3-es vízhozamra.

A paksiak hiánypótlásként újraszámolták a hőterhelést, de jelezték: az, hogy ilyen alacsony vízállás, és azzal együtt 25 fokot meghaladó vízhőmérséklet legyen egyszerre, százezer évenként legfeljebb egyszer fordul elő. Az idő gyorsan száll, a valószínűtlennek ítélt eset idén már többször is bekövetkezett, bebizonyítva, hogy a paksi környezeti engedély olyan adatokon alapul, amelyek tényszerűen nem igazak.

Jávor Benedek a hatósági rendszerbe vetett bizalmat és a magyar lakosság biztonságát fenyegető példátlan ügy miatt írásbeli kérdést intézett Süli János szakminiszterhez, emellett a környezetvédelmi engedély visszavonását és az engedélyezési eljárás teljes felülvizsgálatát követeli.

Az atomerőmű túlságosan veszélyes üzem ahhoz, hogy kamuengedélyek alapján működhessen.

 

Brüsszel-Budapest, 2018. augusztus 29.

kép forrása: Energiaklub.hu

 

Jávor Benedek hozzászólása az Európai Parlament igazságos adózásról szóló vitájához

Üdvözlöm, hogy az Európai Bizottság végre egy olyan csomagot tett a jogalkotók asztalára, amely egy koherens rendszerben teljesen megreformálná az uniós áfafizetés szabályait. Éppen itt az ideje, hogy megszüntessük az áfacsalások lehetőségét.

 

Jelenleg Európában 28 féle adórendszer működik, különböző szabályokkal és kiskapukkal. A közös piacon az áruk és szolgáltatások szabad áramlása nyomán keletkező áfa megfizetése, illetve a szabályok átláthatatlansága különösen a tagállamok együttműködésének hiánya miatt óriási problémát jelent. Évente nagyjából 150 milliárd euróra rúg az EU tagállamaiban a be nem fizetett áfa, vagyis több mint az EU teljes éves költségvetése hiányzik a tagországok költségvetéséből. Ebből ráadásul 50 milliárd euró az, ami olyan áfacsalásokhoz köthető, mint például a Magyarországon is ismert határokon átnyúló körkörös áfacsalás.

 

A Bizottság által javasolt rendszer megfordítja az áfafizetés és visszaigénylés szabályait. Ha az EU elfogadja a javaslatot, akkor a határokon átnyúló áfafizetést és a visszaigénylést is úgy kell majd kezelni, mintha a határokon belül történne. A különbözetet pedig a tagállamok egymás között számolnák el, egyszerűsítve ezzel az adminisztrációt is. Ehhez a tagországok közötti jóval nagyobb együttműködés szükséges.

 

Nem kétséges, hogy a rendszer meg fogja szerezni a Parlament támogatását. Felhívjuk a Tanácsot is arra, hogy minél előbb fogadja el a tervezetet, komoly milliárdokat spórolva ezzel a költségvetéseknek.

 

(Kép forrása: Jávor Benedek instagram – @benedekjavor)

Paks 2 mostantól hazárdjáték – állítsák le a pénzköltést!

Az új osztrák kormány megerősítette elődje bejelentését, Ausztria az Európai Bírósághoz fordul Paks 2 állami támogatása miatt. Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője szerint a bírósági döntésig haladéktalanul fel kell függeszteni a bizonytalan kimenetelűvé vált beruházás összes kifizetését.

Kulcsfontosságú lépés az értelmetlen paksi bővítés megállítása irányába, hogy ma reggel az osztrák kormány bejelentette: kitart elődje álláspontja mellett, és az Orbán-kormány minden igyekezete dacára az Európai Bíróságnál támadja meg a tervezett paksi bővítés állami támogatását. Jávor Benedek a döntésre reagáló bécsi sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: nem az atomenergia jelenti a megoldást az európai klímaproblémára, nincs rá ok, hogy az atomerőművek mentesüljenek a közös energiapiac szabályai alól.

Jávor szerint az Európai Bizottság korábban már elismerte, hogy egy olyan veszteséges nukleáris projektre adja az áldását, amely sosem épülne meg piaci alapon, a magyar adófizetők pénze nélkül. Az állami támogatás engedélyezése az uniós jog helytelen értelmezésén alapul, és arra a blöffre épül, hogy Paks 2 nem fogja befolyásolni az európai energiapiacot – azt a piacot, ahonnan az egyre olcsóbb nap- és szélenergia rohamtempóban szorítja ki a támogatások nélkül életképtelen atomenergiát.

Mivel az Európai Bíróság akár meg is tilthatja Paks 2 állami támogatását – ami egyet jelentene a bővítés azonnali csődjével –, Jávor Benedek szerint a magyar kormánynak nincs más választása: ha felelősen bánik a közvagyonnal, azonnal le kell állítania a bizonytalanná vált beruházás pénzelését a végső bírósági döntésig. Ellenkező esetben a miniszterelnöknek kell felelősséget vállalnia minden forintnyi veszteségért, amelyet az esetleg meghiúsuló bővítés a magyar államnak okoz.

Brüsszel, 2018. január 22.

(Kép forrása: 24.hu)

Párbeszéd – Jávor Benedek átfogó vizsgálatot kezdeményez az azeri pénzmosoda ügyében az Európai Unióban – az Átlátszó pedig Magyarországon

Az EP képviselő és a tényfeltáró portál összehangoltan lép fel  az azerbajdzsáni pénzmosoda ügyének teljes felderítése érdekében, és azért, hogy  ilyen esetek a jövőben ne fordulhassanak elő.  Az Átlátszó az OCCRP nemzetközi újságíró szervezet magyarországi médiapartnereként vett részt az azeri pénzek útjának felderítésében, most pedig feljelentéssel fordult Polt Péter legfőbb ügyészhez pénzmosás, pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása, valamint hivatali vesztegetés ügyében.

Bodoky Tamás, az Átlátszó főszerkesztője szerint nonszensz, hogy az ügyészség nem vizsgálja az azeri miniszterelnök-helyetteshez, Orbán Viktor tárgyalópartneréhez köthető offshore cég több milliárd forint értékű magyarországi utalásait, mert úgymond „nincs hivatalos tudomása róla”. Ezért feljelentést teszünk a legfőbb ügyészségnél, hogy erre ne hivatkozhassanak.

Európai színtéren pedig Jávor Benedek zöldpárti EP-képviselő– négy további brüsszeli képviselővel közösen – bejelentéssel és kérdésekkel fordult az Európai Bankhatósághoz, a pénzmosási ügy összeurópai kivizsgálását kezdeményezve. A Párbeszéd uniós képviselője szerint elképesztő, hogy Európában, a 21. században lehetséges, hogy egy diktatórikus berendezkedésű Azerbajdzsán Egyesült Királyságban bejegyzett, offshore hátterű álcégek segítségével, egy nagy dán bank észt leányvállalatán keresztülmosva juttat pénzt további EU-s országokba, többek között Magyarországra. Az így „átöblített” pénzt aztán vesztegetésre és befolyás megvásárlására használják fel, a nemzeti hatóságok pedig nem tesznek semmit sem.

Jávor Benedek szerint egyértelmű, hogy ez az európai bankrendszer rendszerszintű problémája, melynek kivizsgálására és hatékony fellépésre van szükség. „Nem engedhetjük meg a rendszerszintű korrupciót az EU-n belül sem, de azt meg pláne nem, hogy ázsiai diktatúrák vesztegetéssel ássák alá az EU és a tagállamok még meglévő demokratikus működését.

Bodoky Tamás feljelentése ide kattintva olvasható.

Jávor Bendek az Európai Bankhatóságnak írt angol nyelvű levele pedig itt olvasható: EBA_letter_final

További információ az azeri tranzakciókról:

 Így dőlt a pénz Magyarországra a bakui feketekasszából – Alijevék szerint Soros rátámadt Azerbajdzsánra

Azeri guruló dollárok Budapesten a baltás gyilkos kiadása idején

Budapestre dollármilliókat utalt, európai politikusokat is korrumpált az azeri rezsim

Jávor Benedek írásbeli hozzászólása az Európai Parlament Európai Ügyészségről szóló vitájához

Alább olvasható Jávor Benedek európai parlamenti képviselő írásbeli hozzászólása az Európai Parlamenti tegnap esti – az Európai Ügyészségről szóló – vitájához:

Az Európai Ügyészség az első olyan uniós szervezet, amelyik képes lesz az unió pénzügyi érdekeit a büntetőjog eszközeivel megvédeni. Ez nagy áttörés, még ha egyelőre nem minden tagország csatlakozik az uniós szintű bűnüldöző szervezethez. A kimaradó országok azzal érvelnek, hogy az EPPO elfogadhatatlan mértékben érinti a nemzeti szuverenitást. Ez azonban nem igaz.

 Az EPPO létezése valóban érinti a tagországok szuverenitását, de olyan bűncselekményi körben, amelyeket a tagállami hatóságok jelenleg egyáltalán nem üldöznek, vagy nem üldöznek hatékonyan, mint a határokon átnyúló áfacsalások ügye. A kívül maradók attól tartanak, hogy az uniós pénzek ellenőrzése felett a hazai ügyészség mellett az uniós vádhatóság is jogköröket kap, és ez náluk gazdasági érdekeket érinthet.

Mégsem engedhetjük a következetlenséget. Felkérem ezért a Bizottságot és a Tanácsot, valamint képviselőtársaimat, hogy a következő hosszú távú pénzügyi keret elfogadásakor, az uniós pénzosztó rendszerből való haszonélvezetet csak az EPPO hatáskörének elfogadása mellett engedjék meg. Ennek hiányában ugyanis a büntetőjogi eszközrendszer kijátszhatóvá válik: a pénzügyi bűncselekményeket, többek között az áfacsalásokat ezek után, majd nem Németországban, vagy Franciaországban követik el, hanem Magyarországon vagy Lengyelországban.

Ha pedig az uniós pénzek elköltésének előfeltételeként az EPPO-béli tagságot írjuk elő, bízhatunk benne, hogy még a legkonokabb kormányzatok is inkább alá fogják vetni magukat, hiszen a forrásoktól való elesést nem engedhetik meg maguknak.

Párbeszéd – A kormány a következő iszapkatasztrófára vár

Nem tudjuk mire vélni a kormányzati tétlenséget a környezeti katasztrófák megelőzésével kapcsolatban: a hét éve történt vörösiszap-baleset óta  keveset tettek, ami a hasonló krízisek kockázatát csökkentené. A Párbeszéd szerint a vétkes tétlenség miatt a kormányra hárul a felelősség a jövőben esetlegesen bekövetkező környezeti haváriákért.

2010 október negyedikén szakadt át az ajkai vörösiszap-tároló gátja. A tíz emberéletet követelő, példátlan szennyezéssel járó baleset óta nem csak azt tudjuk, hogy a hazai hatósági és szabályozási rendszer most se nagyon lenne képes megvédeni az embereket a hasonló katasztrófáktól, amelyek költségei ismét az adófizetőket terhelnék, hanem azt is, hogy az Orbán-kormány-szerint ez így van rendjén. Annak idején a kabinet alighanem maga is hozzájárult a balesethez, hiszen nem sokkal előtte szervezték át az ellenőrző hatóságokat, pártkatonákat ültetve a szakértők helyére – azóta pedig gyakorlatilag fel is számolták a környezetvédelmi hatóságokat.

Ennél is súlyosabb vétek azonban, hogy semmilyen következtetést nem vontak le az esetből. Az eltelt hét év során többször is leszavazták a Párbeszédnek a nemzetközi jó gyakorlatok alapján összeállított, a kötelező környezeti felelősségbiztosítás és biztosítékadás bevezetését célzó törvényjavaslatát (amely a nagy környezeti kockázatú cégek tulajdonosait érdekeltté tenné a megelőzésben, baj esetén pedig levenné a pénzügyi terheket az adófizetők válláról), mindenfajta érdemi magyarázat nélkül. Még a folyosói beszélgetésekben is csak annyi hangzott el, hogy Orbán Viktor a gazdasági fejlődést félti a környezetvédelmi szabályoktól – mintha létezne fenntartható gazdaság a környezeti értékek megóvása nélkül.

A Párbeszéd szerint itt az ideje, hogy a magyar környezeti szabályozás is elérkezzen a XXI. századba: a törvényeknek és a hatóságoknak nem az egyre inkább Fidesz-közelbe sodródó nagy környezetszennyezők anyagi érdekeit, hanem a társadalom és az egészséges környezet szempontjait kell szolgálniuk. Hiba az is, hogy a vörösiszap-baleset valódi felelőseit futni hagyták – az viszont megengedhetetlen, hogy semmit sem hajlandók tenni az Illatos úttól a Hortobágyig sokfelé megtapasztalt katasztrófaveszély mérsékléséért. A magyar kormány tétlensége miatt az európai szabályozás szigorítása az egyetlen esély a kockázatok mérséklésére, ezért minden eszközzel folytatom az erőfeszítéseket, amelyeket a vonatkozó uniós környezeti felelősség irányelv megújításáért eddig is kifejtettem.

Brüsszel-Budapest, 2017 október 4.

                               Jávor Benedek európai parlamenti képviselő

(Kép forrása: kettosmerce.blog.hu)

Folytatjuk az ellenőrzést ! – Jávor Benedek a Párbeszéd EP-képviselőjének közleménye

Az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának delegációja ellenőrző látogatása során információkat gyűjtött az uniós pénzek magyarországi felhasználásáról. Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője, és a bizottság tagja fontosnak és tanulságosnak nevezte a látogatást. Hozzátette ugyanakkor, hogy ez csupán a munka első lépése, a bizottság a következő hónapokban, bekért dokumentumok feldolgozása nyomán alakítja ki végső álláspontját a megvizsgált projektekről, és az uniós pénzek hazai elköltéséről.

Az ellenőrzés nem csupán a tényleges szabálytalanságok feltárását célozta, ugyanolyan fontos volt a forrásfelhasználás észszerűségének, a finanszírozott projektek hasznosságának értékelése, és a szabálytalanságok, illetve a korrupció feltárását és szankcionálását célzó intézmények működésének feltérképezése.

Jávor szerint ezen szempontok alapján erősen kétséges például a felkeresett felcsúti kisvasút hasznossága, és a 4-es metrónál sem csupán a korrupció, hanem az egész projekt alacsony kihasználtsága érdemel figyelmet. Kiemelkedően fontosnak nevezte azt a kérdést, hogy a magyar ellenőrző intézmények, mindenekelőtt az ügyészség miért nem lépnek fel hatékonyabban számos, a kormányhoz közeli korrupciógyanús ügy kapcsán. Hozzátette: a 2020 utáni időszak EU-s költségvetésének tervezésekor elemi érdeke lenne Magyarországnak, hogy meggyőzze az Unió donorországait, hogy helyes célokra, helyesen költik el itthon a pénzüket. A gyanús esetek sokasága, a magyar intézmények tétlensége és a kormány ellenállása a független Európai Ügyészséghez való csatlakozással szemben éppen az ellenkező üzenetet testesíti meg a rövidesen elkezdődő vitában. Ez pedig súlyos következményekkel járhat a rendelkezésre álló uniós források tekintetében.

Az EP-képviselő azt mondta, a kormány az alapvető nemzeti érdeket sérti, amikor a megbízható, átlátható és célszerű rendszer kialakítása helyett a jogi kiskapuk keresésére, a gyanús projektek erőltetésére, és a baráti üzleti körök támogatására használt döntési jogköreik foggal-körömmel való védelmezésre összpontosít. Az Unió kohéziós politikája ilyen feltételek mellett nem tudja az ország gazdasági felzárkózását eredményezni, ahogy Magyarországon az elmúlt 13 évben tapasztaltuk.

Budapest, 2017. szeptember 20.

Jávor Benedek
a Párbeszéd európai parlamenti képviselője

 

(Kép forrása: fejervar.hu)

Párbeszéd: Törvénytisztelő európai uniós tagállamként a bírósági döntéseket végre kell hajtani!

Elutasította az Európai Bíróság a menedékkérők tagállamok közötti elosztását szolgáló uniós mechanizmus ellen benyújtott magyar és szlovák keresetet. A testület mai döntésében nem fogadta el a magyar kormány érveit, amellyel megtámadta azt a tanácsi határozatot, amely szerint Magyarországnak 1294 menekültet kellene befogadnia.

A Párbeszéd szerint egyértelmű döntés született, a kormány félreértette az eljárást és az uniós jogot is. A határozat világos :  az EU- s szolidaritást komolyan kell venni, részt kell venni a közös, európai megoldás kidolgozásában és végrehajtásában.

A Párbeszéd úgy gondolja, hogy az Európai Bíróság döntését végre kell hajtani, annak elutasítása végső soron az EU-tagság megkérdőjelezését jelentené, így végleg elszigetelné és az Unióban zajló folyamatokon kívül helyezné Magyarországot. Az 1294 menedékkérelem elbírálása semmiféle nehézséget nem jelent a magyar hatóságoknak, az ország képes a feladatok ellátására és a kis számú menekült befogadására.

A Párbeszéd korábban ismertette konkrét megoldási javaslatait. A letelepedési kötvénybizniszt kell véglegesen megszüntetni, mert az valódi kockázatokat és korrupciót jelent. A párt felszólítja a kormányt: viselkedjen végre teljes jogú tagként és a hisztériakeltés vagy elterelés helyett aktívan vegyen részt a közös ügyek megoldásában.

Brüsszel-Budapest, 2017. szeptember 6.

Jávor Benedek

(Kép forrása: wikipedia.org)

Európa a láthatáron! – 4. szám

Itt a nyár Brüsszelben beáll az uborkaszezon, Magyarországon viszont tombol a plakátkampány. Pénteken megkezdődik a vizes vb, amely az újságok címlapjai szerint nap mint nap produkál visszaélésgyanús eseteket, de a verseny ideje alatt biztos vagyok benne, hogy a szurkolás fogja lekötni a honi közönséget. Remélem, hogy élvezetes versenyek lesznek, a visszaéléseket pedig fel fogjuk tárni, ennek érdekében alapítottuk Juhász Péterrel a Közérdekvédelmi Központot, és ezért dolgozik a magyar sajtó még szabad része és sok politikustársunk. Mielőtt azonban elmerülnénk a habokban, még itt az alkalom, hogy hírlevélben számoljak be az elmúlt két hét újfent színes munkájáról. Ez idő alatt ráerősítettem a közösségi médiára, amennyiben részt vettem egy, a Politico szervezte twitter-chatben és online fogadóórát is tartottam. Foglalkoztam Paks földrengésbiztonságával, és panaszt nyújtottam be a Bizottsághoz a civil-törvény ügyében. A második héten újra Strasbourgban ülésezett a parlament, és két felszólalás és sok találkozó, bizottsági ülés mellett egy magyar látogatócsoportot is tudtam fogadni.

A legutóbbi hírlevél tartalma:

Második alkalommal tartottam facebookon közvetített online fogadóórát

Trumpról a Magyar Narancsban

A Bizottsághoz fordulok Paks földrengésbiztonságának ügyében

Látogatócsoport

Hivatalos panaszt nyújtottam be az Európai Bizottságnak a civiltörvény miatt

Fenntarthatóságot Európában!

Felszólalásom az unió pénzügyi érdekeinek védelméről szóló irányelv elfogadása kapcsán

Interjú jelent meg velem a B1 blogon

A Közérdekvédelmi Központtal bejelentést tettem az elhíresült örökmozgó-ügyben

Politico chat

Videóüzenet a budapesti Pride felvonulóihoz

Végül egy kis vidámság Strasbourgból 🙂

Néhány nemzetközi sajtómegjelenésem

A hírlevélre a honlap jobboldali sávjában található HÍRLEVÉL menüpont alatt van lehetőség feliratkozni keresztnév és email cím megadásával.

Vonják vissza Paks II. telephelyengedélyét!

 
A Párbeszéd sejtése beigazolódott: az Átlátszó által megszerzett dokumentumok alapján komoly problémák lehetnek a paksi telephely földrengésbiztonságát illetően. A hatóságok a helyzet tisztázása helyett az eltussolást választották azzal, hogy 2017. március 30-án kiadták az atomerőmű telephelyengedélyét. Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője elfogadhatatlannak tartja, hogy a jelek szerint a hatóságok a valóságot igazítják a jogszabályokhoz az engedélyezés érdekében, és a helyzet tisztázása érdekében az Európai Bizottsághoz fordul, és felszólítja a hatóságokat a telephelyengedély visszavonására és új eljárás lefolytatására.
Jávor Benedek, az Európai Parlament képviselője már 2015-ben felvetette, hogy gondok lehetnek a paksi bővítés telephelyének földrengésbiztonságával, mivel az általa az Európai Bizottságtól megszerzett dokumentumokból a magyar kormány kérésére minden szeizmológiai eredményt kitöröltek, amit biztosan nem az „üzleti érdekek védelme” indokolt, sokkal inkább az, hogy a kormány titokban kívánta tartani a kedvezőtlen földrengésbiztonsági eredményeket.
Az Átlátszó  által most publikált tanulmányok alátámasztják Jávor Benedek korábbi sejtését: világos, hogy gondok vannak a telephely szeizmológiai veszélyeztetettségével, olyannyira, hogy a hatályos,  fukushimai baleset után megalkotott nemzetközi ajánlásoknak megfelelő magyar előírások alapján a paksi helyszínen nem is szabadna engedélyezni atomerőmű létesítését. A tanulmányok olyan aktív törésvonalakat és felszíni talajelmozdulásokat azonosítottak a térségben, amelyek kizárják a helyszínt. A tanulmányok ráadásul 2016 végén további vizsgálatokat láttak szükségesnek a nyitott kérdések tisztázására. A hatóságok ehelyett az eredeti vizsgálati eredmények módosításával, további kutatások nélkül kiadták a telephelyengedélyt a paksi atomerőmű új blokkjaira.
Mindez nem csak arra világít rá, hogy Paks II. engedélyezésénél évtizedekkel ezelőtti gyakorlatok tértek vissza a nukleáris engedélyezési folyamatokba, és a valóságot igazítják a politikai kívánságokhoz. Az ügy kétségeket ébreszt azzal kapcsolatban is, hogy mennyire bízhatunk a hatóságok függetlenségében a már kiadott engedélyek (például a környezetvédelmi engedély) tekintetében, illetve a jövőbeli felügyelet és engedélykiadás során, hogy nem a politikai megrendeléseket fogják teljesíteni, hanem valóban a biztonsági szempontokat helyezik minden elé.
A Párbeszéd képviselője az új információkkal az Európai Bizottság Energiapolitikai főigazgatóságához (DG Energy) fordul, illetve felszólítja az Országos Atomenergia Hivatalt a Paks II.-re kiadott telephelyengedély visszavonására, és új eljárás lefolytatására, amelynek keretében tisztázásra kerülnek a nyitott kérdések.
Brüsszel-Budapest, 2017. július 10.
Jávor Benedek
a Párbeszéd EP-képviselője
kép forrása: átlátszó.hu