JÁVORT Az EU-BA!

Támogasd Te is küzdelmünket a zöld és igazságos jövőért!

Párbeszéd: Balog Zoltán csöndben visszakozott az oktatási szegregációtól

Balog Zoltán csöndben visszakozott az oktatási szegregációtól

Az Európai Bizottság nyomására a kormány megsemmisíti azt rendelkezést, amellyel az EMMI korábban jogszabályi lehetőséget biztosított a roma gyerekeket elkülönítő, szegregált oktatásra. A parlamentben a Kormány által a héten benyújtott törvénymódosítás nyomán nem lehet majd törvényesen (pláne kormányzati támogatással) roma gyerekeket vallási okokra hivatkozva elkülöníteni. Az EB eljárása többek között Jávor Benedek panasza nyomán indult. A javaslat azonban még mindig nem jelent kellő garanciát, ezért a Párbeszéd módosító indítványokat nyújt be, hogy teljes körűen biztosítsa a szegregált oktatás tilalmát.

 

A módosításra azért kerül sor, hogy jogszabályi szempontból eleget tegyen a kormány a kötelezettségszegési eljárásban a Bizottság által elvártaknak és többek között hatályon kívül helyezi az eddigi gyakorlatot, amelyben, bizonyos esetekben kormányrendelettel felmentést adhasson egyes vallási intézményeknek a szegregációt tiltó esélyegyenlőségi törvény alól.

„Különösen fontos elégtétel ez számomra, hiszen a Bizottság által idén áprilisban indított kötelezettség-szegési eljárás a hazai civilek bejelentései mellett az én panaszom nyomán indult.” – mondta Jávor Benedek európai parlamenti képviselő.

A képviselő kiemelte ugyanakkor, hogy „a jogszabály-módosítás szükséges, de nem elégséges feltétele annak, hogy valóban történjen valami a végeken.” A módosításból ugyanis nem következik semmi a nyíregyházi Huszár-telepi iskolával kapcsolatban; és általában sem tartalmaz utalást azokra az intézményekre vonatkozóan, amelyek jelenleg a javaslat szellemiségével ellentétesen működnek. Ezt a hiányosságot a Párbeszéd módosító indítványokkal fogja orvosolni.

A Párbeszéd politikusa szerint a roma gyerekek szegregációjának csak egyik módszere a vallási köntös. A tagintézmények külön épületében vagy indokolatlanul enyhe fokban értelmi fogyatékosnak minősítetve szegregált gyerekekről egyáltalán nem szól a módosítás.

„Minden jogszabály annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. Nem elég a törvényt módosítani, hanem konkrét, átfogó deszegregációs programokra is szükség van a törvénytelen elkülönítések felszámolására. Ezt várjuk a kormánytól és személyesen Balog Zoltántól” – mondta Jávor.

Brüsszel-Budapest, 2016. október 6.

 

Az ügy hátteréről:

2014 végén Balog Zoltán miniszter javaslatára országgyűlés elfogadta a köznevelési törvény módosítását. Ennek értelmében a Kormány rendeletben szabályozhatja a nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás szervezésének „sajátos” feltételeit, vagyis azokat a feltételeket, amelyek mentén a törvény kivételeket enged az egyelő bánásmód alkalmazása alól.

Az Országgyűlés mindezt a Debreceni Ítélőtábla által 2014. november 6-án hozott jogerős ítéletére válaszul hozta meg. Az eset hátterében az Esélyt a hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány által a Nyíregyháza Város Önkormányzata, illetve későbbiekben a Huszár telepi Sója Miklós Görög katolikus Általános Iskolát fenntartó egyház ellen indított ügy áll. Ebben a perben Balog Zoltán a szegregált iskola védelmére kelt azzal, hogy a bíróságon – nem beidézettként – tanúskodott. Az ítélethirdetés napján a miniszter sajtóközleményben tudatta a közvéleménnyel, hogy meg fogja teremteni a jogi lehetőségét annak, hogy a Huszár telepi iskolához hasonló, szegregálva felzárkóztató iskolák jogszerűen – az egyenlő bánásmód feltételeit figyelmen kívül hagyva – működhessenek. 

Jávor Benedek a Párbeszéd Európai parlamenti képviselője 2015 januárjában panasszal fordult az Európai Bizottsághoz, mert álláspontja szerint az EU jogával ellentétes, hogy a közoktatási törvény lehetőséget nyit követlen vagy közvetett faji alapú szegregációra. A Bizottság, a panasznak helyt adva 2016 áprilisában kötelezettségszegési eljárást indított a Magyar kormánnyal szemben a jogszabály alkalmazása miatt.

 

(Fotó: Járdány Bence)

Brüsszel nemet mond a roma gyerekek szegregációjára

Az Európai Bizottság ma hivatalos értesítést küldött Jávor Benedeknek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselőjének, hogy panasza alapján kötelezettségszegési eljárást indítottak a magyar kormánnyal szemben a roma gyerekek oktatási szegregációja miatt.

Jávor még 2015 januárjában fordult panasszal az Európai Bizottsághoz, mert álláspontja szerint nem elfogadható, és az EU jogával ellentétes, hogy a közoktatási törvény lehetőséget nyit közvetlen vagy közvetett szegregációra. A Bizottság, a panasznak helyt adva, a mai napon megindítoztta a kötelezettségszegési eljárást.

Jávor szerint fontos döntés a kötelezettségszegési eljárás megindítása és a határozott fellépés az oktatási szegregáció ellen, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az ügyben nem az a legfontosabb, hogy Magyarországot minél előbb elmarasztalják, hanem sokkal inkább az, hogy a szegregáció lehetőségének elejét lehessen venni.

 

Az európai parlamenti képviselő fontosnak tartotta azonban hangsúlyozni, hogy a törvények megváltoztatása önmagukban csak a szükséges, de nem elégséges lépéseket jelentik ebbe az irányba. A Magyar Kormánynak most és az elmúlt években is minden jogi eszköze megvolt ahhoz, hogy hatékonyan lépjen fel a roma gyerekek szegregációja ellen, mégsem történt semmi, sőt, épp ellenkező irányú erőfeszítéseket tapasztaltunk.

A Bizottság mostani döntése is ennek szól. A döntés értelmében a Kormánynak 2 hónapja van arra, hogy hivatalos választ küldjön a Bizottságnak. Ami nem lesz egyszerű, mert az elmúlt több, mint egy évben – miközben a Bizottság az eljárást megelőző megfigyelést végezte – nem sikerült olyan jogszabályt, eljárásrendet kidolgozni, ami pozitív változást eredményezett volna. A jogszabályi keretek megváltoztatásánál is fontosabb lenne azonban, hogy a Kormány olyan gyakorlatokat támogasson és terjesszen, amelyek hatékonyan segítik a roma gyerekek integrációját.

A valóság ezzel szemben az, hogy az elmúlt 6 évben „felzárkóztatás” címén valójában a szegregáló iskolák támogatásán kívül más nem igazán történt. Ma Magyarország sohasem látott létszámban és arányban járnak roma gyerekek olyan osztályokba és iskolákba, ahol már ők vannak többségben, és ezek közül egyre több olyan is van, ahová kizárólag ők járnak.

A romák diszkriminációjának ililletve oktatási szegregációja egész Közép-Kelet-Európában létező probléma, amelyre a Bizottságnak a tagállamok és az érintett kisebbség bevonásával és együttműködésével kell megnyugtatómegoldást találni.  A Bizottság már több tagállam ellen (Csehország, Szlovákia) indított kötelezettségszegési eljárást ezügyben az elmúlt hónapokban.

 

Az ügy hátteréről:

2014 végén Balog Zoltán miniszter javaslatára országgyűlés elfogadta a köznevelési törvény módosítását. Ennek értelmében a Kormány rendeletben szabályozhatja a nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás szervezésének „sajátos” feltételeit, vagyis azokat a feltételeket, amelyek mentén a törvény kivételeket enged az egyelő bánásmód alkalmazása alól.

Az Országgyűlés mindezt a Debreceni Ítélőtábla által 2014. november 6-án hozott jogerős ítéletére válaszul hozta meg. Az eset hátterében az Esélyt a hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány által a Nyíregyháza Város Önkormányzata, illetve későbbiekben a Huszár-telepi Sója Miklós Görög katolikus Általános Iskolát fenntartó egyház ellen indított ügy áll. Ebben a perben Balog Zoltán a szegregált iskola védelmére kelt azzal, hogy a bíróságon – nem beidézettként – tanúskodott. Az ítélethirdetés napján a miniszter sajtóközleményben tudatta a közvéleménnyel, hogy meg fogja teremteni a jogi lehetőségét annak, hogy a Huszár telepi iskolához hasonló, szegregálva felzárkóztató iskolák jogszerűen – az egyenlő bánásmód feltételeit figyelmen kívül hagyva – működhessenek.

Az EB vizsgálja az egyházi oktatási intézmények célzott támogatását uniós forrásokból

2015 elején a Magyar Kormány pályázati kiírást tett közzé a Társadalmi Operatív Programban az egyházak köznevelési feladatainak támogatására melynek célja a bevett egyházak intézményfenntartói szerepkörének erősítése a fenntartásukban álló köznevelési intézmények feletti irányítói és felügyeleti módszerek és eljárások felülvizsgálatával, kiterjesztésével, illetve irányítási, módszertani, minőségbiztosítási kompetenciáinak fejlesztésével.

Ezzel kapcsolatos írásbeli kérdésemre válaszul a Bizottság nevében Navracsics Tibor oktatási biztos jelezte, hogy vizsgálja, hogy a szóban forgó pályázati kiírás megfelel-e az operatív program szabályainak és célkitűzéseinek, valamint az Alapjogi Chartának. Kérdéses, hogy összeegyeztethető-e az előírásokkal, hogy uniós közpénzt célzottan csak egyházi fenntartású intézmények vehessenek igénybe, kizárva a támogatottak köréből mind az állami, mind például az alapítványi iskolákat. Ez különösen fontos, mivel az elmúlt időszakban tapasztalható szegregációs oktatáspolitikai fordulatban kiemelt szerepet vállaltak egyes egyházi fenntartású oktatási intézmények és elfogadhatatlannak tartom, hogy a Bizottság az Alapszabály esélyegyenlőségi cikkelyének érvényesülését kifejezetten hátráltató intézkedéseket vagy iskolafenntartókat európai közpénzből finanszírozzunk.

Az Európai Roma Stratégia hangsúlyozza a tagállamok felelősségét a minőségi valamint a szegregációmentes oktatáshoz való hozzáférés biztosításában és  Magyar Kormány által elfogadott Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégia is úgy fogalmaz, hogy a szegregáció csökkentése kiemelt terület kell legyen, elfogadhatatlan, hogy EU-s forrásokat költsünk erre.

 

A kérdés: http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+WQ+E-2015-001480+0+DOC+XML+V0//HU&language=hu

A biztos válasza: http://www.europarl.europa.eu/sides/getAllAnswers.do?reference=E-2015-001480&language=HU

 

Photo: Francis Bourgouin/Flickr/Creative Commons License

Az unió tiltja Balog Zoltán nagy ötletét

„Az uniós jog az oktatás területén nem teszi lehetővé a megkülönböztetés tilalmától való eltérést – ezt az egyértelmű választ adta az Európai Bizottság Jávor Benedeknek, a Párbeszéd Magyarországért európai parlamenti képviselőjének kérdésére, amelyet a politikus a Balog Zoltán humánminiszter által preferált iskolai szegregációs gyakorlattal kapcsolatban tett föl. A Népszabadság cikke

Jávor Benedek az írásbeli kérdésben emlékeztetett: Magyarország 2003-ban honosította a faji egyenlőségről szóló irányelvet, azóta ez a magyar jog része. Balog Zoltán humánminiszter tárcájának javaslatára ugyanakkor nemrégiben a parlament módosította az oktatási törvényt, s ennek értelmében a kabinet rendeletben szabályozhatná „a vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett, továbbá nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás szervezésnek az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényben meghatározott feltételek érvényesülését szolgáló sajátos kritériumokat” – vagyis azokat a tényezőket, amelyek alapján a jogszabály kivételeket enged az egyenlő bánásmód alkalmazása alól.

A magyar képviselő ezzel kapcsolatban azt kérdezte a bizottságtól: az említett uniós irányelv lehetőséget teremt-e bármilyen, a nemzeti jogban szereplő kivétel engedélyezésére, ez a kivétel megvalósíthat-e jogszerűen diszkriminációt, és elfogadható-e olyan intézkedés, amelynek az az eredménye, hogy „felzárkóztatási vagy egyéb tanulmányi okból” egyes diákok faji vagy etnikai alapon elkülönült módon legyenek kénytelenek tanulni az oktatási intézményeikben.

A válasz szerint a faji egyenlőségről szóló irányelv tiltja a faji vagy etnikai származáson alapuló hátrányos megkülönböztetést.

Az irányelvet átültető nemzeti jogszabályok nem rendelkezhetnek olyan eltérésről, amelyet az irányelv kifejezetten ne tenne lehetővé

– márpedig az uniós jogszabály az oktatás területén nem engedélyezi a megkülönböztetés tilalmától való eltérést.

– A bizottság jelenleg elemzést végez, amelynek keretében értékeli, hogy a magyar törvénymódosítás megfelel-e az irányelvnek – olvasható az írásbeli kérdésre adott válaszban. Jávor Benedek szerint Európában elfogadhatatlan a bármilyen trükkel bevezetni kívánt szegregált oktatás. Az EP-képviselő ijesztőnek tartja, hogy Balog Zoltán csúcsminiszter ez irányú – egyébként a magyar bíróság szerint is elfogadhatatlan – ötletét az Országgyűlés és Áder János köztársasági elnök is támogatandónak találta.

A Párbeszéd Magyarországért képviselője decemberben, a köztársasági elnök aláírását követően az írásbeli kérdésen túl panasszal is fordult a bizottsághoz, a törvénymódosítás európai jogba ütközésének vizsgálatát kérve. Vera Jourová, a bizottság jogérvényesülésért és esélyegyenlőségért felelős biztosa a mostani válaszban azt is rögzítette: a testület az értékelést követően indokolt esetben felveszi a kapcsolatot a hazai hatóságokkal.

Elfogadhatónak tartja-e a Bizottság az iskolai szegregációt?

Jávor Benedek a Párbeszéd Magyarországért Európa parlamenti képviselője tavaly december folyamán írásbeli kérdést intézett a Bizottsághoz. Ebben a Közoktatási törvény legutóbbi módosítása kapcsán arra volt kíváncsi, hogy elfogadhatónak tartja-e a Bizottság, hogy „felzárkóztatási vagy egyéb tanulmányi okból” diákok faji vagy etnikai alapon elkülönített módon tanuljanak magyar oktatási intézményekben?

A válasz a Bizottság gyakorlatától kissé eltérően – szokatlanul pontosan és világosan fogalmaz: Věra Jourová a Bizottság Jogérvényesülésért, Fogyasztópolitikáért és a Nemek Közötti Esélyegyenlőségért Felelős Biztosa leszögezte, hogy egy ilyen jogszabály a faji egyenlőségről szóló 2000/43/EK irányelvvel ellentétes.

A PM képviselője ugyancsak decemberben, a köztársasági elnök aláírását követően az írásbeli kérdésen túl panasszal is fordult a Bizottsághoz, a törvénymódosítás európai joggal való ellentmondásának vizsgálatát kérve. Jourová biztos mostani válaszából az is kiderül, hogy a Bizottság vizsgálja a törvénymódosítást, és az értékelést követően – adott esetben – felveszi a kapcsolatot a magyar hatóságokkal.

Jávor Benedek elmondta, hogy Európában elfogadhatatlan a bármilyen trükkel bevezetni kívánt szegregált oktatás; és külön ijesztőnek tartja, hogy Balog Zoltán csúcsminiszter ezirányú – egyébként a magyar bíróság szerint is elfogadhatatlan – ötletét az Országgyűlés és Áder János köztársasági elnök is támogatandónak találta. A PM mindent megtesz annak érdekében, hogy semmissé tegye ezt a szabályozást, és a Kormány minden ezzel kapcsolatos lépését továbbra is figyelemmel kíséri.

Az írásbeli kérdés és a válasz szövegét változtatás nélkül mellékeljük:

  

Írásbeli választ igénylő kérdés: P-010072/2014

a Bizottság számára

az eljárási szabályzat 130. cikke

Benedek Jávor (Verts/ALE)

 

Tárgy:        Elfogadható-e, hogy „felzárkóztatási vagy egyéb tanulmányi okból” diákok faji vagy etnikai alapon elkülönített módon tanuljanak oktatási intézményeikben?

 

Magyarország az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvénnyel implementálta a faji egyenlőségről szóló 2000/43/EK irányelvet. A magyar kormány nemrégiben az oktatási törvény módosítására egy olyan javaslatot terjesztett a magyar Országgyűlés elé, amelynek értelmében a kormány rendeletben szabályozhatná „a vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett, továbbá nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás szervezésének az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 28.§ (2) bekezdésében meghatározott feltételek érvényesülését szolgáló sajátos feltételeit”. Vagyis azokat a feltételeket, amelyek mentén a törvény kivételeket enged az egyelő bánásmód alkalmazása alól.

1.    A faji egyenlőségről szóló irányelv teremt-e lehetőséget bármilyen kivétel nemzeti jogban történő szabályozására?

2.    Az ilyen kivétel eredményezhet-e bármilyen módon diszkriminációt?

3.    Az irányelv megfelelő alkalmazása során a Bizottság számára elfogadható-e egy olyan intézkedés, amelynek az az eredménye, hogy „felzárkóztatási vagy egyéb tanulmányi okból” diákok faji vagy etnikai alapon elkülönült módon legyenek kénytelenek tanulni az oktatási intézményeikben?

HU

P-010072/2014

Věra Jourová biztos válasza

a Bizottság nevében

(29.1.2015)

 

A faji egyenlőségről szóló 2000/43/EK irányelv számos területen, beleértve az oktatást is, tiltja a faji vagy etnikai származáson alapuló hátrányos megkülönböztetést. Az irányelvet átültető nemzeti jogszabályok nem rendelkezhetnek olyan eltérésről, amelyet az irányelv kifejezetten ne tenne lehetővé. Az irányelv az oktatás területén nem teszi lehetővé a megkülönböztetés tilalmától való eltérést.

 

A Bizottság jelenleg elemzést végez, amely keretében értékeli, hogy a magyar törvénymódosítás megfelel-e az irányelvnek. Amennyiben a Bizottság az értékelést követően a módosítást aggályosnak tartja, felveszi a kapcsolatot a magyar hatóságokkal.

Elfogadható-e Európában a szegregált oktatás?

Jávor Benedek európai parlamenti képviselő szerint az, hogy a kormány rendeletben kívánja szabályozni az oktatás feltételeit, megteremti a szegregáció lehetőségét. Ez szembemegy az az Európai Unió és az Európa Tanács alapértékeivel, valamint a magyar elnökség alatt elfogadott Európai Roma Keretstratégiával. A képviselő az ügyben sürgősségi írásbeli kérdéssel fordult az Európai bizottsághoz.

Source: thelandscapeoflearning.com
Source: thelandscapeoflearning.com

 Balogh Zoltán miniszter a kormány nevében november 18-án egy olyan javaslatot terjesztett a magyar Országgyűlés elé, amely értelmében a Kormány rendeletben szabályozhatná a nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás szervezésének „sajátos” feltételeit. Vagyis azokat a feltételeket, amelyek mentén a törvény kivételeket enged az egyelő bánásmód alkalmazása alól. Ezzel a kormány a szegregációt erősítő választ adott a bíróság szegregációt tiltó legutóbbi ítéletére.

Az EP zöld  képviselője ezért sürgősségi írásbeli kérdéssel fordult az Európai Bizottsághoz, hogy lehetőleg még a szabályozás elfogadása előtt megtudjuk: a Bizottság számára elfogadható-e egy olyan intézkedés, amelynek az az eredménye, hogy „felzárkóztatási vagy egyéb tanulmányi okból” egyes diákok faji vagy etnikai alapon elkülönült módon legyenek kénytelenek tanulni az oktatási intézményeikben?

 Az európai parlamenti képviselő, ha a törvény elfogadásra kerül, mindent meg fog tenni, hogy a Bizottság minél előbb vizsgálja az ügyet, és amennyiben szükségét látja, indítson kötelezettségszegési eljárást a magyar kormány ellen.