JÁVORT Az EU-BA!

Támogasd Te is küzdelmünket a zöld és igazságos jövőért!

Jávor Benedek – 5 év ereményei

Nem csak a mozikban léteznek szuperhősök, a valóságban is találhatunk emberfeletti munkát végző jótevőket! Benedekman naphosszat harcol a korrupció és a szegénység ellen, de a bolygót sem felejti el megmenteni a pusztulástól!

5 év EP-ben töltött eredményeinek összefoglalója, kicsit rendhagyó módon.

 

EBESZ választási megfigyelőket az EP-választásra!

A tavaly áprilisban tömegesen észlelt, és immár az ügyészség által is megerősített választási visszaélések miatt Ujhelyi Istvánnal (MSZP), Niedermüller Péterrel (DK) és Cseh Katalinnal (Momentum) közösen az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezethez fordultunk levélben. Levelünkben azt kérjük, hogy a szokásos, formális választási megfigyelői delegáció helyett az EBESZ komoly, a visszaéléseket valóban észlelni és rögzíteni képes missziót küldjön Magyarországra a májusi EP-választásokra. Az EBESZ maga is nem méltányosnak találta jelentésében a tavalyi választást, pedig azóta ahelyett, hogy az akkori ajánlásaik végrehajtásán dolgozott volna a kormány, tovább romlott a helyzet például a sajtószabadság területén. Sőt, maga az ügyészség is visszaélések százait állapította meg. Annál fontosabb, hogy ezúttal sokkal erőteljesebben tartsa rajta a szemét az EBESZ a májusi EP-választáson.

Az EBESZ küldöttsége természetesen csak egyetlen elem a választási visszaélések megelőzésére. Emellett szükség lesz az ellenzéki pártok együttműködésére, hogy mind a 11 ezer szavazókörben legyen ellenzéki delegált, és közösen kell figyelemmel kísérnünk a választás lebonyolítását, feldolgoznunk a beérkezett jelzéseket, és azonnal lépnünk, ha valahol csalást, szabálytalanságot tapasztalunk!

A képen a következők lehetnek: szövegA képen a következők lehetnek: szöveg

Index interjú – Az EP-választás tétje, hogy béna kacsa marad-e Európa

Az Orbán–Macron ellentét nemcsak kommunikációs fogás, hanem valódi feszültség és konfliktusforrás az EU-ban, ami befolyásolja a politikai átalakulást, mondja Jávor Benedek. A Párbeszéd EP-képviselője három forgatókönyvet vázol föl az EP-választás eredményére, attól függően, hogy az Európai Néppárt mit kezd Orbán Viktorral. Ezzel együtt, a 2020 utáni hétéves költségvetés vitája sokkal égetőbb kérdés az EU-nak, mint az ideológiai szembenállás. Ez dönti el ugyanis, hogy milyen területeken fejlődhet tovább az európai integráció. A viták mögött pedig előrelépés is történik: az uniós energiapiac egységesedik, ami fontos tényező az Oroszország által dominált európai energiagazdaságban.

Orbán Viktor és Emmanuel Macron ráfordultak az EP-választásra, és politikailag pozicionálják magukat. Orbán az Európa-kritikaeuroszkepticizmusbevándorlásellenesség hullámra ül föl, Macron pedig a liberális pártok központi figurájaként próbálja magát definiálni. Jávor Benedeket, a Párbeszéd európai parlamenti képviselőjét arról is kérdeztük, hogy ez a szembenállás csak a választási kampánynak szól-e, vagy valódi tartalma is van.

„Abból a szempontból kommunikációs pozíció mind a kettő, hogy Orbán és Macron sem feltétlenül annak a képnek megfelelően cselekednek, amelyet kifelé mutatnak” – mondta az EP-képviselő. Szerinte Orbán szélsőségesebb és radikálisabb álláspontot mesél el, mint amit a gyakorlatban képvisel, amikor a tényleges döntések születnek a Tanácsban. Macron sem ennyire szuperliberális és európaiföderáció-hívő, mint ahogy kommunikálja, bevándorlásügyben pedig végképp messze áll attól a képtől, amit Orbán fest róla.

„Ennek ellenére azt gondolom, hogy ezek nem pusztán kommunikációs pozíciók, hanem létező vélemény- és értékkülönbségek, és egy valós politikai feszültséget és konfliktust mutatnak” – mondta Jávor. Európa egy paralizált, „béna kacsa” állapotban van: se előre, se hátra nem tud mozogni. Az EP-választásnak van egy olyan tétje, hogy Európa megmarad-e ebben az állapotban, vagy valamelyik irányba elbillen a mérleg nyelve.

„Nagyon sokat beszélünk az euroszkeptikusok, a populisták és a szélsőjobb erősödéséről, de ezek mellett a csoportok mellett van még egy, amelyik várhatóan erősödésre számíthat, az pedig éppen a liberálisok és az ő környékükön mozgók, ideértve Emmanuel Macront is. Tehát ha van illiberális áttörés, akkor majdnem ugyanilyen mértékű liberális áttörés is várható az EU-ban.”

Három forgatókönyv az európai átalakulásra

Jávor Benedek szerint háromfelé mozdulhat el Európa ebből az állapotból az EP-választás után, és az opciók elég erősen függenek attól, hogy a Fidesz európai pártcsaládja, az Európai Néppárt (EPP) hogyan kezeli a saját belső feszültségeit. A szembenállás mostanra kikristályosodott, és annak a két jelöltnek a versengésében ölthet testet, akik a Néppárt kampányának az arcai szeretnének lenni: a kompromisszumos megoldásairól híres német EPP-frakcióvezető Manfred Weber és a volt finn miniszterelnök: Alexander Stubb. Akik között végül nevető harmadikként a Webertől jóval inkább középen álló Michel Barnier, jelenlegi brexit-főtárgyaló is befuthat.

Jávor Benedek, a Párbeszéd európai parlamenti képviselője Fotó: Máthé Zoltán
Jávor Benedek, a Párbeszéd európai parlamenti képviselője
Fotó: Máthé Zoltán

1. A Fidesz és mindenki más is bent marad a Néppártban, és a Néppárt jobbra tolódik

Az első forgatókönyv az, hogy Weber sikeresen kígyózik tovább a döntések között, és bent tartja Orbánt az EPP-ben – kezdte Jávor Benedek.„Ugyanakkor, valamilyen csodás kézrátételes gyógyítás révén azt is eléri, hogy ennek eredményeképpen ne távozzanak a skandináv, benelux, lengyel, portugál és egyéb konzervatív pártok. Ez esetben az EPP kicsit orbanizálódik, elmozdul egy sokkal erőteljesebben jobboldali, menekültellenes, populista irányba, viszont masszívan a parlament legerősebb, meghatározó frakciója marad.”

Ha így történik, akkor az EPP a jövőben berekeszt mindenfajta európai integrációs erősödést. Ugyanis a jobboldali euroszkeptikus populizmus, benne Orbánnal, olyan, mint a bicikli. Ha nem tekerik, felborul. Ez a forgatókönyv azt követeli meg, hogy a Néppárt egyre jobban kiszolgálja azt a választói közösséget, akiket magukhoz akarnak kötni, és egyre vadabbakat mondjon nekik. Ami előbb-utóbb oda fog vezetni, hogy elkezdik erodálni a meglevő intézményeket is az EU-ban.

Manfred Weber képes arra, hogy ezt levezényelje. Ő egy politikai vízió nélküli, üres csinovnyik, aki egyetlen dolgot tud, de azt remekül: menedzselni.

HA LE KELL ÍRNOM, HOGY MILYEN EMBER TUDJA SÍRBA TENNI AZ EURÓPAI UNIÓT JELEN PILLANATBAN, AKKOR Ő AZ.

Jean-Claude Juncker is egy ilyen típusú figura, de Webernél még ő is nagyobb formátumú. És azt is látjuk, hogy Junckernek ez a hozzáállása milyen mértékben képtelenné tette az EU-t az érdemi és hatékony válaszokra, amikor az elmúlt évek kihívásaival találkozott. Ehelyett az EU döntően a körülmények között sodródott, és nem tudott proaktívan fellépni egy csomó ügyben, ahol kellett volna. Ideértve akár az illiberális demokráciák felemelkedését az EU-ban. Ez történik akkor, ha a vezetőnek nincs víziója, nincs egyértelmű értékválasztása, nincs kijelölt irány, hanem mindig csak azt keresi, hogy egy helyzetet hogyan oldhat meg.”

Manfred Weber (Balra), Horst Seehofer (CSU vezetője) és Orbán Viktor, Seeon Abbey, Németország, 2018. január 5. Fotó: Christof Stache
Manfred Weber (Balra), Horst Seehofer (CSU vezetője) és Orbán Viktor, Seeon Abbey, Németország, 2018. január 5.
Fotó: Christof Stache

2. A Fidesz marad a Néppártban, de a liberálisabb értékeket valló tagok kilépnek

„Egy másik verzió, hogy Orbánt nem teszik ki az EPP-ből, de a skandináv, benelux, lengyel konzervatívok azt mondják, hogy nem fogunk egy frakcióban ülni vele. Ez esetben az EPP elveszti a domináns szerepét, ráadásul egy lúzer pozícióba kerül, hiszen egy magyarországnyi tagállam miniszterelnökének a kedvéért elvesztette Európa egyik motorját: a benelux és a skandináv régiót. Csak összehasonlítás végett: a benelux országok egyesített GDP-je nagyobb, mint Oroszországé.

Ezért ezek az emberek abban érdekeltek, hogy egy centrista platformot generáljanak, amihez ők tudnak csatlakozni. Legvalószínűbben ez úgy fog kinézni, hogy Emmanuel Macron a kilépett néppártiakkal és a liberálisok többségével, meg innen-onnan összeszedegetett, liberálisabb szociáldemokratákkal létrehoz egy centrista erőt az Európai Parlamentben, ami adott esetben túlnőheti az összetöpörödött, jobbra csúszó Néppártot. Ez esetben a dinamikát ez az új centrista platform adhatja a parlamenti politikába.

Ezt az egészet Macronnak kellene szerveznie. Viszont ő is be van szorulva, mert ahhoz, hogy ezt a stratégiát következetesen végigvigye, páros lábbal bele kellene szállnia az EPP-be és kirobbantani onnét a legprogresszívebb tagokat. Ez német CDU/CSU-val való súlyos konfrontáció lenne, ami megingathatná Angela Merkel pozícióját. Márpedig Macron, bármiről is beszél, azt igazából csak Merkellel tudja kettesben megvalósítani. Ha megpróbál egy centrista platformot létrehozni, és kísérőjelenségként lemészárolja a német kancellárt, akkor lehet, hogy nagyobb bajt okoz magának, mint amennyi hasznot húz az egészből.

EZÉRT MACRON ARRA JÁTSZIK, HOGY VALÓJÁBAN NEM CSINÁL SEMMIT.

Elfoglalja kommunikációsan ezt a teret, és megpróbálja magát úgy beállítani, mint a pro-európai víziónak a letéteményesét, aki szembe tud szállni a gyanús kelet-európai szőröstalpú illiberálisokkal. Valójában pedig majd a választást követően áll majd neki, hogy lehasítgassa innen-onnan azokat, akikre szüksége van.

Emmanuel Macron beszél Angela Merkellel Marseilleben 2018. szeptember 7-én Fotó: Christophe Simon
Emmanuel Macron beszél Angela Merkellel Marseilleben 2018. szeptember 7-én
Fotó: Christophe Simon

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ez kockázatos taktika. Mert bizonyos értelemben a skandináv és benelux konzervatív pártok, ha végigcsináltak Orbánnal egy kampányt, a politikai árat már megfizették a mellette való kitartásnak. Őket ugyanis elsősorban az zavarja, hogy a választóik berágnak rájuk, hogy indirekt, vagy passzív módon, de támogatják az Orbán-féle kísérlet stabilizálását Európában.

Mégis, amiatt, hogy minimalizálják a veszteségeket, ezt a forgatókönyvet tartom a legvalószínűbbnek.”

3. Kizárják a Fideszt a Néppártból, avagy az ordító egér szindróma

„A harmadik opció, hogy a Néppárt mégiscsak megembereli magát, és Orbán addig provokálja őket, amíg valamit lépnek. Erre csak akkor látok esélyt, hogyha a skandináv, benelux konzervatív pártok megzsarolják Manfred Webert. Webernek nem túl sok nagyívű gondolata van a világról, ő egy száz százalékosan pragmatikus politikus, annak viszont tehetséges. Szimpatizál Orbánnal és az általa képviselt értékekkel, de ezt is eladja húsz centért, hogyha arról van szó.

Ha Orbán benntartásával nagyobbat veszít a centrista-mérsékelt oldalon, mint amennyit nyer, akkor egy másodperc alatt fogja hátbaszúrni Orbánt. Egyetlen kérdés van: hogy ezek a mérsékelt konzervatív pártok mennyire állnak bele keményen abba, hogy nem hajlandóak a Néppárttal folytatni a bulit, amennyiben a Néppárt nem lép fel Orbánnal szemben. Ha nem hajlandóak rá, akkor Weber tehetsége kiterjed arra, hogy váratlanul többséget hozzon létre a Fidesz kirúgása mellett.

Ha ez a helyzet előáll – Orbánék készülnek erre az opcióra is – akkor jön a B-terv: egy nyíltan EU-ellenes, bevándorlásellenes platform létrehozása, ahova fölveszik a lengyel PiS-t, fölszívják az olasz Lega-t, az Alternative für Deutschlandot, Geert Wilderst, Marine Le Pent, és mindenkit, aki minimálisan is számít.

Igazából ez az „ordító egér szindróma”. A választásokig hátralévő háromnegyed év alatt sokminden történhet, de a jelenlegi közvéleménykutatási adatok alapján legfeljebb 150 képviselőre számíthat egy ilyen frakció.

EZ EGY JÓ HELYZET LENNE, MERT AKKOR AZ ÖSSZES HÜLYÉT EGY ZSÁKBA BEPAKOLTUK.

Velük szemben kialakulna egy középre húzó Európa-párti Néppárt, egy 120-140 fős szociáldemokrata frakció, egy erős liberális frakció Macronnal, egy talán gyengülő, de pro-európai Zöldek, és egy időnként furán viselkedő, de a szélsőjobb ellen mégiscsak elkötelezett Egyesült Európai Baloldal. A Fidesz új frakciója pedig semmit nem tudna csinálni. Akkor a fő törésvonal az euroszkeptikusok és a többiek között húzódna. Most nem ott húzódik, mert az euroszkeptikusoknak három frakciójuk is van, akik egymáshoz képest is tudnak helyezkedni, illetve a Néppártot is fogva tartják.

Olaszország belügyminisztere Matteo Salvini egy olasz talk show-n, Rómában, 2018. június 20-án Fotó: Andreas Solaro
Olaszország belügyminisztere Matteo Salvini egy olasz talk show-n, Rómában, 2018. június 20-án
Fotó: Andreas Solaro

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Mindig arról beszélnek Orbánék, hogy az EP választáson micsoda forradalom lesz. Ha a Néppártot el tudják orbánosítani, akkor tényleg érdemben változni fog a közhangulat. Valójában minden egyéb esetben viszont nem, még az Európai Parlamentben sem. A Tanácsban és az Európai Bizottságban pedig gyakorlatilag semmilyen lényegi változásra nem számíthatunk ebből a szempontból.”

A költségvetés égetőbb kérdés az uniónak

Az ideológiai csata mögött zajlik egy másik vita is, ami az európai intézmények és a tagállamok szempontjából sokkal fontosabb: a 2020 utáni hétéves költségvetés. Nemcsak arról van szó, hogy 2027-ig mennyi pénz lesz, mire és milyen feltételek mellett, hanem politikai irányok és prioritások is eldőlnek, mutatott rá Jávor Benedek.

Mennyire merészen mozdul el az EU a jelenlegi agrártámogatásoktól egy fenntarthatóbb, racionálisabb rendszer felé? Belekezd egy határozott külpolitikai és védelmi együttműködésbe, vagy továbbra is bízik az Egyesült Államok egyre bizonytalanabbnak tűnő védőhálójában? És hogyan alakulnak át a kohéziós támogatások? Itt csak az egyik kérdés az, hogy kinek mennyi pénz jut. Abban is változások lesznek, hogy mire szánnak forrásokat.

Valószínűleg sokkal pontosabban ki lesz jelölve, hogy milyen típusú dolgokra lehet pénzt költeni – mondta a Párbeszéd EP-képviselője. Nagy mértékben le fog szűkülni a lehetőség az olyan fajta projektekre, hogy építsünk lókozmetikákat uniós pénzből, amelyeknek az egyetlen célja az, hogy a 40 százalékát el lehessen lopni.

NEM BECSÜLÖM ALÁ A FIÚK KREATIVITÁSÁT, AZ ÚJ SZABÁLYOK KÖZÖTT IS MEG FOGJÁK TALÁLNI, HOGY HOGYAN LEHET MÉGISCSAK AZ IZSÁKI POLGÁRMESTER LAKHATÁSI PROBLÉMÁIT MEGOLDANI UNIÓS PÉNZBŐL. DE AZÉRT A PÁLYA EGY KICSIT MEREDEKEBB LESZ.

Az EU lassan mozdul, lassan érti meg a dolgokat, és most jutott el oda, hogy ezzel a problémával valamit kezdeni kell. De nemcsak a magyar korrupció miatt. Az EU-ban bárhol lehet értelmetlen projektet mutatni, amelyekre uniós pénzeket költöttek el. Mostanra viszont nyilvánvaló lett, hogy a célokat jobban meg akarják szabni, és azokra a területekre koncentrálni, amelyek az unió versenyképessége, fenntarthatósága szempontjából fontosak.

„Megpróbálnak bevezetni egy jogállamisági mechanizmust is, aminek igazából semmi köze a jogállamisághoz. Ez egy antikorrupciós mechanizmus, ami arról szól, hogy ahol az uniós pénzekkel való visszaélés lehetősége túlságosan széleskörű a tagállami kormány, intézményrendszer és hatóságok nem kielégítő működése miatt, akkor ott léphessen az Európai Bizottság. Nem tudjuk, hogy ez végül megvalósul-e, és ha igen, akkor hogyan. Attól függ, hogy a nagy donor országok ragaszkodnak-e hozzá.”

Mit adott nekünk az Európai Unió? Közös energiapiacot

A viták mellett van néhány olyan terület, ahol viszont az elmúlt években tényleg sikerült szorosabb együttműködést építenie az Európai Uniónak, és az egyik ilyen a közös energiapiac Jávor Benedek szerint.

„Bővültek az EU beleszólási lehetőségei és a hatáskörei abba, hogy az európai energiapiacokat egységként kezelje és irányítsa. A Tiszta Energia csomag főbb elemeiről már megállapodott a Parlament, a Tanács és a Bizottság , az energiahatékonysági és a megújuló energia irányelv, az energiapiac kormányzásáról szóló fájl készen vannak, a villamosenergia-piac átalakításáról és a gázirányelvről most folyik a tárgyalás.

Ez azért is fontos, mert az egész európai együttműködés a szén- és acélközösséggel és az Euratommal kezdődött. Az energia mint stratégiai ágazat együttműködésével indult el a közös Európáról való gondolkodás. És most, amikor nyakig állunk egy energiaforradalom közepén, konfliktusban Oroszországgal, amelyik az energiapiacon egy meghatározó szereplő, az energiapiacok messze túlmutatnak önmagukon. Az európai integrációs folyamat továbblendítésének egy fontos kulcsa lehet az, hogyha az energiaszektorban az EU-s együttműködés ténylegesen megerősödik. Ez nem egy nagyon látványos dolog, miközben a felszínen Emmanuel Macron Matteo Salvinivel fog kardozni, de lehetséges, hogy harminc év múlva, amikor az EU történetét fogják tanulmányozni, akkor az elmúlt években az energiapiaci egységesülés és a közös energiapolitika irányába tett lépések hosszabb bekezdést fognak kapni, mint Orbán, Salvini és Macron együttvéve.”

(Borítókép: Orbán Viktor (balra), Angela Merkel (középen) és Emmanuel Macron (jobbra). Fotó: Kallos Bea / MTI) Brüsszelben 2018. február 23-án. Fotó:  John Thys/AFP)

https://index.hu/kulfold/ep/2018/10/05/ep-valasztas_javor_benedek/?fbclid=IwAR3ty_sVyNtPUS2eH7ISWCUM9SruMvDE7U_zfIphOGv2vX25v7H_ZlCddHE

Nem ez volt Orbán mesterterve, de élesítette a B tervet

Tanítani való politikai húzás volt, ahogy Angela Merkel kancellár Manfred Weberre bízta a magyar kormányfő helyretételét – mondta Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője.
– Az Orbán-kormány belefutott egy előre látható pofonba, vagy van egy mesterterv, aminek az EP-beli szavazás is a része? – Volt Orbán Viktornak mesterterve, de nem az történt, amit eltervezett. Számára az optimális kimenetel az lett volna, és arra is készült az utolsó pillanatig, hogy addig élezi az ellentétet a pártcsaládján belül, amíg létre nem jön egy olyan törésvonal, ahol a többség az ő oldalán áll – vagyis orbanizálja a Néppártot, és a legnagyobb, domináns EP-frakció elfoglalásával az európai integráció folyamatát is megakasztja.

– Mi volt a célja?
– Sokszor mondják róla, hogy európai léptékű politikai szerepre vágyik, szerintem azonban a fő célja a hatalmának a konzerválása. A Néppárt elfoglalására is elsősorban azért vágyott, hogy csökkenjen az Európa felől rá nehezedő nyomás. Olyan Európát akar, ahol nincsenek közös értékek, csak közös piac van – láttuk éveken át, hogy az ellen semmi kifogása, ha a magyar gazdaság kiszolgálja a német nagytőke igényeit. Strasbourgban annyi történt, hogy az európai közép nem hagyta magát a jobbszélre rántani, a magyar miniszterelnök kisebbségben maradt.

– Miért?
– Tanítani való politikai húzás volt, ahogy Angela Merkel Orbán korábbi szövetségesére, a CSU-s Manfred Weberre bízta a magyar kormányfő helyretételét. Webernek választania kellett: annak fejében, hogy őt jelöljék a Bizottság elnökének, az európai értékek mellett kellett kiállnia Orbán ellenében, és ezzel el is dőlt a szavazás kimenetele. A miniszterelnöknek persze volt B terve is, amit azonnal élesített: amikor látta, hogy a többség nem arra megy, amerre ő, tudatosan belefutott a konfliktusba, előkészítve, hogy majd az ő dominanciájával jöjjön létre az EU euroszkeptikus pólusa. Valószínűleg hamarosan megtapasztalja ugyanakkor, hogy ez az új pozíció mennyivel kisebb mozgásteret jelent: nem mindegy, hogy valaki a legnagyobb képviselőcsoporttal, vagy a közepes frakciók közül az egyikkel a háta mögött beszél. A kép viszont sokkal tisztább lesz mostantól: az egyik oldalon az európai demokrácia hívei, a másikon a jobboldali szélsőségesek állnak majd.

Atomerőmű kamuengedéllyel

Miután bebizonyosodott, hogy irracionális adatok alapján adták ki a tervezett új paksi blokkok környezetvédelmi engedélyét, a Párbeszéd a hatósági dokumentum visszavonását és az engedélyezés felülvizsgálatát követeli. Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője szerint az ország legkockázatosabb létesítmény nem működhet sajtpapír értékű, meghamisított engedélyekkel.

Akárhogy trükköztek a mérés helyének és időpontjának megválasztásával, a Duna vizének hőmérséklete Paks alatt a hivatalos adatok szerint hajszálnyira (29,88 Celsius fok) megközelítette, az Energiaklub és az Átlátszó nem hivatalos mérései szerint túl is lépte a 30 fokban meghatározott hatósági küszöbértéket. Az erőmű hűtése már jelenleg, 2000 megawattnyi kapacitás mellett sem oldható meg biztonságosan a Duna vizével – a tervezett bővítés után, 4400 megawattnyi kapacitásnál mindez súlyos termelési és biztonsági kockázatot jelent majd.

Ahogyan arra Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője a napokban rámutatott, a fent leírt trükközést a bővítés környezetvédelmi engedélyének megszerzésénél is folytatták, mintha nem egy állami nukleáris beruházásról, hanem – mondjuk – egy telekrész elbirtoklásáról lenne szó. A környezeti hatástanulmányban eredetileg 1500 m3-es vízhozam mellett modellezték a hőhatást, ami az idei nyári vízmennyiség bő másfélszerese. Ez annyira nevetséges volt, hogy még a hatóság is fennakadt rajta, előírva, hogy végezzék el újra a számításokat 950 m3-es vízhozamra.

A paksiak hiánypótlásként újraszámolták a hőterhelést, de jelezték: az, hogy ilyen alacsony vízállás, és azzal együtt 25 fokot meghaladó vízhőmérséklet legyen egyszerre, százezer évenként legfeljebb egyszer fordul elő. Az idő gyorsan száll, a valószínűtlennek ítélt eset idén már többször is bekövetkezett, bebizonyítva, hogy a paksi környezeti engedély olyan adatokon alapul, amelyek tényszerűen nem igazak.

Jávor Benedek a hatósági rendszerbe vetett bizalmat és a magyar lakosság biztonságát fenyegető példátlan ügy miatt írásbeli kérdést intézett Süli János szakminiszterhez, emellett a környezetvédelmi engedély visszavonását és az engedélyezési eljárás teljes felülvizsgálatát követeli.

Az atomerőmű túlságosan veszélyes üzem ahhoz, hogy kamuengedélyek alapján működhessen.

 

Brüsszel-Budapest, 2018. augusztus 29.

kép forrása: Energiaklub.hu

 

Jávor Benedek hozzászólása az Európai Parlament igazságos adózásról szóló vitájához

Üdvözlöm, hogy az Európai Bizottság végre egy olyan csomagot tett a jogalkotók asztalára, amely egy koherens rendszerben teljesen megreformálná az uniós áfafizetés szabályait. Éppen itt az ideje, hogy megszüntessük az áfacsalások lehetőségét.

 

Jelenleg Európában 28 féle adórendszer működik, különböző szabályokkal és kiskapukkal. A közös piacon az áruk és szolgáltatások szabad áramlása nyomán keletkező áfa megfizetése, illetve a szabályok átláthatatlansága különösen a tagállamok együttműködésének hiánya miatt óriási problémát jelent. Évente nagyjából 150 milliárd euróra rúg az EU tagállamaiban a be nem fizetett áfa, vagyis több mint az EU teljes éves költségvetése hiányzik a tagországok költségvetéséből. Ebből ráadásul 50 milliárd euró az, ami olyan áfacsalásokhoz köthető, mint például a Magyarországon is ismert határokon átnyúló körkörös áfacsalás.

 

A Bizottság által javasolt rendszer megfordítja az áfafizetés és visszaigénylés szabályait. Ha az EU elfogadja a javaslatot, akkor a határokon átnyúló áfafizetést és a visszaigénylést is úgy kell majd kezelni, mintha a határokon belül történne. A különbözetet pedig a tagállamok egymás között számolnák el, egyszerűsítve ezzel az adminisztrációt is. Ehhez a tagországok közötti jóval nagyobb együttműködés szükséges.

 

Nem kétséges, hogy a rendszer meg fogja szerezni a Parlament támogatását. Felhívjuk a Tanácsot is arra, hogy minél előbb fogadja el a tervezetet, komoly milliárdokat spórolva ezzel a költségvetéseknek.

 

(Kép forrása: Jávor Benedek instagram – @benedekjavor)