JÁVORT Az EU-BA!

Támogasd Te is küzdelmünket a zöld és igazságos jövőért!

Párbeszéd – A kormány a következő iszapkatasztrófára vár

Nem tudjuk mire vélni a kormányzati tétlenséget a környezeti katasztrófák megelőzésével kapcsolatban: a hét éve történt vörösiszap-baleset óta  keveset tettek, ami a hasonló krízisek kockázatát csökkentené. A Párbeszéd szerint a vétkes tétlenség miatt a kormányra hárul a felelősség a jövőben esetlegesen bekövetkező környezeti haváriákért.

2010 október negyedikén szakadt át az ajkai vörösiszap-tároló gátja. A tíz emberéletet követelő, példátlan szennyezéssel járó baleset óta nem csak azt tudjuk, hogy a hazai hatósági és szabályozási rendszer most se nagyon lenne képes megvédeni az embereket a hasonló katasztrófáktól, amelyek költségei ismét az adófizetőket terhelnék, hanem azt is, hogy az Orbán-kormány-szerint ez így van rendjén. Annak idején a kabinet alighanem maga is hozzájárult a balesethez, hiszen nem sokkal előtte szervezték át az ellenőrző hatóságokat, pártkatonákat ültetve a szakértők helyére – azóta pedig gyakorlatilag fel is számolták a környezetvédelmi hatóságokat.

Ennél is súlyosabb vétek azonban, hogy semmilyen következtetést nem vontak le az esetből. Az eltelt hét év során többször is leszavazták a Párbeszédnek a nemzetközi jó gyakorlatok alapján összeállított, a kötelező környezeti felelősségbiztosítás és biztosítékadás bevezetését célzó törvényjavaslatát (amely a nagy környezeti kockázatú cégek tulajdonosait érdekeltté tenné a megelőzésben, baj esetén pedig levenné a pénzügyi terheket az adófizetők válláról), mindenfajta érdemi magyarázat nélkül. Még a folyosói beszélgetésekben is csak annyi hangzott el, hogy Orbán Viktor a gazdasági fejlődést félti a környezetvédelmi szabályoktól – mintha létezne fenntartható gazdaság a környezeti értékek megóvása nélkül.

A Párbeszéd szerint itt az ideje, hogy a magyar környezeti szabályozás is elérkezzen a XXI. századba: a törvényeknek és a hatóságoknak nem az egyre inkább Fidesz-közelbe sodródó nagy környezetszennyezők anyagi érdekeit, hanem a társadalom és az egészséges környezet szempontjait kell szolgálniuk. Hiba az is, hogy a vörösiszap-baleset valódi felelőseit futni hagyták – az viszont megengedhetetlen, hogy semmit sem hajlandók tenni az Illatos úttól a Hortobágyig sokfelé megtapasztalt katasztrófaveszély mérsékléséért. A magyar kormány tétlensége miatt az európai szabályozás szigorítása az egyetlen esély a kockázatok mérséklésére, ezért minden eszközzel folytatom az erőfeszítéseket, amelyeket a vonatkozó uniós környezeti felelősség irányelv megújításáért eddig is kifejtettem.

Brüsszel-Budapest, 2017 október 4.

                               Jávor Benedek európai parlamenti képviselő

(Kép forrása: kettosmerce.blog.hu)

Kötelező környezeti felelősségbiztosítási rendszert a szennyező iparban – Jávor Benedek közleménye

Tizenhét évvel ezelőtt, 2000. január 30-án szakadt át a romániai Aurul bányavállalat zagytározójának gátja, százezer köbméternyi ciános szennyvizet zúdítva a Lápos folyóba, a Szamosba és a Tiszába. A régió legnagyobb környezeti katasztrófáját okozó bányacég azonnal továbbhárította a felelősséget – mondván, hogy minden szükséges romániai hatósági engedéllyel rendelkezett a ciános technológia használatához -, majd csődbe menekült, így a károsult alvízi országok azóta sem kaptak érdemi kártérítést.

A nagy környezeti kockázatú tevékenységek engedélyezésének és ellenőrzésének hiányosságaira, valamint a felelősségi viszonyok rendezetlenségére rávilágító katasztrófából máig sem sikerült a megfelelő tanulságot levonni: a tíz évvel későbbi magyarországi vörösiszap-balesethez hasonló okok vezettek, és a károkért ugyanúgy az államnak kellett helytállnia – mint ahogyan ma is ugyanez történne egy hasonló havária esetén. Az Európai Parlamentben született ugyan egy határozat a ciános technológia betiltásáról, ám a tagállamok érdekkülönbségei miatt a Bizottság nem kezdeményezett tiltó jogszabályt, Romániában pedig időről időre napirendre kerül a szintén ciános bányászatot tervező verespataki aranybánya engedélyezésének ügye.

Az EU környezeti felelősség irányelve céljaiban ugyan a megfelelő felelősségi viszonyok megteremtését és a „szennyező fizet” elv érvényesítését tűzi ki maga elé, azonban éppen a szigorú pénzügyi felelősségi rendszer felállítása hiányzik belőle, és a gyakorlatban a meglévő irányelv alkalmazása is hiányos. Az Európai Parlament most tárgyalja az irányelv végrehajtási jelentését, ami alkalmat teremt ennek a magyar szempontból sajnos különösen fontos problémának a kezelésére.

Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője, a jelentés árnyékelőadója olyan javaslatokat fogalmaz meg tervezetében, amelyek egy kötelező környezeti felelősségbiztosítási rendszert vezetnek be, továbbá javaslatot tesz egy európai szintű, ipari katasztrófa alap felállítására is, amelyet a kockázatos ipari tevékenységeket folytató cégek befizetéseiből töltenek fel. Ez egyrészt megdrágítaná a környezeti szempontból kockázatos technológiák használatát, másrészt pedig lehetővé tenné, hogy az adófizetők helyett végre a szennyezések okozói finanszírozzák a károk elhárítását. Az EP-képviselő szerint ez vezethet el az európai, és benne a magyar környezetbiztonság javításához,  és „a szennyező fizet” elv tényleges érvényesítéséhez.

 

(Fotó: Karnok Csaba – kép forrása: en.wikipedia.org)