Darvas Béla az Átlátszó blogján számolt be a glifozát újbóli jóváhagyása körül kialakult vitáról. Írásában Jávor Benedek beszámolója is olvasható az ügyben tartott európai parlamenti szavazásról:
2016. április 13-án szavazott az Európai Parlament (EP) a glyphosate engedélyezésével kapcsolatban. Az EP Környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszer-biztonsági bizottságának (ENVI) egyértelműen elutasító álláspontja a plenáris szavazásra benyújtott számtalan módosító indítvány megszavazásával jelentősen megváltozott. A képviselők a glyphosateengedélyezésének elutasítása helyett végül hét évre, de széleskörű korlátozásokkal jóváhagyó dokumentumot támogatta.
A növényvédő szerek európai engedélyezése az EB kezében van, amely az EU Élelmiszer-biztonsági Hivatala (EFSA) véleménye alapján hozza meg döntését. A glyphosate engedélye 2016 nyarán lejár, így azt újra kell engedélyezni, ha továbbra is használni akarjuk. A benyújtott engedélykérelemről az EB megkérdezte az EFSA-t, amely támogató állásfoglalást tett közzé: szerintük a glyphosate egészségügyi vagy környezeti kockázatai nem bizonyíthatóak. Az EB ez alapján a szer újraengedélyezésére készült, ám közbejött az IARC minősítése.
A WHO szakügynöksége a glyphosate-ot rákkeltéssel gyanúsítja. Az EFSA döntését illetően számos eljárási furcsaság felmerült. A tanácsadóinak függetlenségét illetően az EFSA nem tudta meggyőzően bizonyítani, hogy az általa használt tanulmányok szerzői, valamint a biotechnológiai/agrokémiai ipar között nincs összefonódás. Nem véletlenül, ugyanis ezek az ipar által megrendelt munkák voltak. A tanulmányok jó része meglehetősen elavult módszerekkel készült, ráadásul egy részüket az EFSA nem hozhatja nyilvánosságra, hiszen ipari tulajdont képeznek. Mindemellett az EFSA egyik igazgatósági tagja, Székács András munkatársaival együtt olyan eredményeket hozott nyilvánosságra, amelyek alapján a rákkeltő hatás mellett egy további kockázat is felmerült: a hatóanyag és formázóanyagának hormonmoduláns hatása.
Ezek az ellentmondások késztették arra az ENVI-t, hogy ellenvéleményt fogalmazzon meg. Az ENVI álláspontja szerint nem tisztázott kellőképpen a glyphosate rákkeltő természete, egymásnak ellentmondó adatok, eljárási bizonytalanságok tapasztalhatók, ezek fényében pedig – az EU környezetpolitikájának alapját jelentő elővigyázatosság elvét figyelembe véve – nem lehet engedélyezni a glyphosate-ot. Legkivált nem megszorítások nélkül 15 évre, amire az EB készül.
Külön érdekesség, hogy a hormonmoduláns hatás miatt az EB egészségügyi biztosa, Vytenis Andriukaitis is kétségeket fogalmazott meg. Olyannyira, hogy kiegészítő vizsgálatokat kért az engedélykérőtől ennek a kérdésnek a tisztázására – ám csak 2016. augusztus 1.-i határidővel. Azaz akkorra, amikor a glyphosate engedélyét az EB várhatóan már kiadja, anélkül, hogy birtokában lennének a hormonmoduláns hatással kapcsolatos vizsgálati eredmények. Erre a problémára Andriukaitis biztos a zöld frakcióban április 12-én tartott meghallgatáson a kérdésemre nem válaszolt. Pedig meggyőződésem, hogy addig nem szabad engedélyt kiadni, amíg meggyőző bizonyítékok nem támasztják alá a szer ártalmatlanságát, és amíg az erre vonatkozó vizsgálatok le nem zárulnak.
Az eredeti ellenvélemény mellett kitartó „Zöldek”, és néhány további kisebb frakció alulmaradt: az ENVI véleményét szétszedő módosító indítványok sora kapott többségi támogatást. Az ECRfrakció (a brit konzervatívok és a lengyel kormánypárt, a PiS alkotta szövetség) már az ENVI-ben is megpróbálta megakadályozni az ellenvélemény elfogadását, ott azonban kisebbségben maradtak. A plenáris ülésen azonban a néppárt (EPP) és a szocialista (S&D) frakció többsége a felpuhított állásfoglalás mellé állt, a liberálisok (ALDE) is megosztottá váltak – miközben paradox módon az ECR egy része még így is túl korlátozónak tartotta az állásfoglalást, és végül nem szavazta meg azt.
Az elfogadott dokumentum 15 év helyett hét évre rövidítené az engedélyt, a glyphosatealkalmazását korlátok közé szorítaná: lényegében csak a professzionális mezőgazdasági alkalmazását engedélyezné, így kiszorítaná a glyphosate-ot a kiskertekből, városi parkokból, és nem engedné meg az állományszárításra való használatot. „Jobb, mint a semmi” alapon a „Zöldek” végül tartózkodtak az így legyengített dokumentum szavazásánál.
Személy szerint én a korlátozásokat tartalmazó állásfoglalás parlamenti elfogadását elhibázott lépésnek tartom, ezért nemmel szavaztam. A hét éves engedélyezés elfogadhatatlanul hosszú.
Az ENVI által előterjesztett, és az EP által megszavazott ellenvélemény – szemben más esetekkel – nem kötelező érvényű. Az EP nem részese hivatalosan az engedélyezési eljárásnak, a vétója, vagy véleménye jogilag nem kötelező érvényű az EB számára. Az EB az EP állásfoglalásával a zsebében úgy dönt az engedélyezésről, ahogy neki tetszik. Tartok tőle, hogy az EP üzenetét az EB nem úgy fogja érteni, hogy milyen korlátozásokat muszáj alkalmaznia. Sokkal inkább úgy, hogy végül az EP is meghajolt a biotechnológiai és növényvédő szeres lobbi előtt, szabad utat engedve a glyphosate engedélyezésének. Ehhez a magam részéről nem kívántam hozzájárulni.
(Kép forrása: atlatszo.hu)