JÁVORT Az EU-BA!

Támogasd Te is küzdelmünket a zöld és igazságos jövőért!

A Monsanto-ügy: rákkeltő szerért lobbiztak az Európai Unióban

Napvilágra kerültek a Monsanto-akták, hála annak a 10 ezer gazdának, akik beperelték a céget, azt követően, hogy a non-Hodkin limfóma nevű rákos daganatot diagnosztizáltak náluk a cég által forgalmazott, glifozátot tartalmazó növényvédő szer miatt.

A most napvilágra került dokumentumokból kiderül, milyen stratégához és taktikákhoz folyamodott a cég annak érdekében, hogy  ismert környezet- és egészségkárosító hatása ellenére forgalomban tartsa legjobb termékét, a RoundUP-ot.

Alább megtekinthető az Európai Parlament zöld frakciójának tájékoztató videója az ügyben, melyhez magyar felirat is bekapcsolható:

 

 

(Kép forrása: en.wikipedia.org)

Készülő jelentésem a kárfelelősségi irányelvről

Elsöprő többséggel szavazta meg az EP környezetvédelmi bizottsága a környezeti kárfelelősségi irányelvről készített jelentésemet.
A kolontári tragédia kárelhárítása 40 milliárd forintba került – szinte az utolsó fillérig az állami költségvetés (azaz az adófizetők) állták a számlát. És így van ez szinte valamennyi jelentősebb környezetszennyezésnél, katasztrófánál. Pedig az európai környezetpolitika többek közt a „szennyező fizet” elven nyugszik, mégsem sikerül ezt érvényesíteni. Mit kellene tenni annak érdekében, hogy ez ne így legyen? Hogy lehetne biztosítani, hogy a környezetszennyezők fizessenek az általuk okozott károkért? Ne lehessen büntetlenül szennyezni a környezetet!
Cikkem a Népszavában arról, hogy mi a teendő: itt olvasható.
(fotó: KIM)

Isztambulban jártam

A környezetvédelmi világnapon, június 5-én vettem át Isztambulban a Çevre Koleji College idei Green Globe díját a környezet védelme érdekében folytatott munkáért. Megtisztelő, hogy olyan díjazottak után, mint a WWF, a Greenpeace, vagy Jo Leinen, az EP környezetvédelmi bizottságának korábbi elnöke, idén pedig engem ért ez a megtiszteltetés. És persze nagyon jól esik, hogy Isztambulból is figyelik azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a környezetvédelem területén szerény eszközeimmel az európai színtéren igyekszem megtenni. A díj alkalmából emlékfát is ültettünk a Çevre College udvarán, különös tekintettel arra, hogy a díj odaítélésnek egyik oka az erdők védelme érdekében végzett munkám volt. Ezúton is köszönöm a díjat és a kedves vendéglátást!
(fotó: Çevre College)

Európa a láthatáron! – 2. szám

unnamed

Megkezdte működését a Közérdekvédelmi Központ

Régen dédelgetett álom bejelentése volt a Közérdekvédelmi Központ elindítása. Juhász Péterrel, az Együtt elnökével és Vágó Gáborral, a Korrupcióellenes Szövetség (KELLESZ) titkárával jelentettük be május 26-án Budapesten az árnyékügyészség útjára indítását Juhász Péter facebookos közvetítése mellett, sajtónyilvános eseményen. Az intézményt a Zöld Műhely Alapítvány és az Igazmondó Alapítvány támogatásával hoztuk létre, de további támogatókat és segítőket is örömmel fogadunk. A korrupció elleni küzdelemben mindenkire szükség van, aki tenni akar közös érdekeink védelméért és a közélet megtisztításáért. A Közérdekvédelmi Központot egyfajta árnyék korrupcióellenes ügyészségnek szánjuk, amely az állami korrupcióüldözés hiányosságai miatt a rendelkezésre álló eszközökkel igyekszik megvédeni az állampolgári érdekeket ezen a területen.  A bejelentést követően néhány napon belül megkaptuk az első állampolgári bejelentéseket, és saját ügyeken is elkezdtünk dolgozni.

A Központ facebookoldala itt, honlapja itt található.

A Közérdekvédelmi Központ elindítása ügyében vendégeskedtem a Hír tévében, valamint az ATV stúdiójában.

 

unnamed-2

Ki fizet a környezeti károkért?

Sikeres volt a május 24-én Budapesten, az Európa Pontban tartott „Ki fizet a környezeti károkért?” Tanulságok Kolontár után és az európai szabályozás konferenciánk. A helyettes ombudsman, politikai döntéshozók, neves külföldi és hazai szakértők, civilek és üzleti szereplők részvételével zajlott eseményen egyetértés volt abban, hogy a szennyező fizet elv érvényesítésén, a hatósági jogalkalmazáson, a szereplők együttműködésén javítani kell. Fontos, hogy a – ritka, megkésett – beavatkozások ne szankciókban merüljenek ki, hanem a megelőzésé legyen a főszerep.  A kármegelőzésre jól átgondolt, többlépcsős pénzügyi felelősségi rendszer (kötelező iparági biztosítással) ösztönözné a szereplőket.

Így nem az állam, nem mi, adófizetők állnánk a sokmilliárdos helyreállítási költségeket. A komoly problémák elkerülhetőek lennének, a veszélyes technológiák kiszorulnának a piacról, a lakosság nem lenne súlyos egészségügyi kockázatnak kitéve.

A részletek itt, az üggyel kapcsolatos újságcikk itt olvasható.

epa04779739 A general view of the of the European Anti-Fraud Office (OLAF) logo at the OLAF headquarters in Brussels, Belgium, 02 June 2015. A press conference was held to present the 2014 results and key activities of OLAF.  EPA/JULIEN WARNAND

Az OLAF is kiugrónak látja a korrupciót az uniós pénzek magyarországi felhasználásában

Az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF ma publikálta 2016-os jelentését. A kormány próbálhatja csűrni-csavarni, de a jelentés egyértelművé teszi: máshol is vannak ugyan bajok, de ami Magyarországon történik a korrupció területén, az valami európai léptékben kiemelkedően súlyos és obskúrus tolvajlás. Nem csak a korrupciós kockázatunk emelkedik ki, de az is párját ritkítja, hogy mennyire passzívak a korrupció üldözésére hivatott szervek.

(A fentebbi képre kattintva olvasható Jávor Benedek a témával kapcsolatos részletes blogbejegyzése.)

c028a190f98025eaa23181b11225fe96

Kiderült: az energiahatékonyság növelése ellen a magyar kormány az oroszokkal vállvetve lép fel

Oroszország a közelmúltban fogadta el friss, 2030-ig tartó gazdasági stratégiáját. Eszerint az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások térnyerése az orosz gazdaságra leselkedő legnagyobb veszélyek közé tartozik. Az immár leplezetlenül az orosz érdekek szimpla tolmácsolójaként működő magyar kormány eminens tanulóként azonnal reagált is. Az NFM a stratégia elfogadását követő pár napon belül bejelentette, hogy Magyarország ellenzi az EU energiahatékonysági célkitűzéseinek napirenden lévő emelését. A Párbeszéd szerint pedig ez lenne Magyarország érdeke, és a kormánynak ideje lenne eldöntenie, hogy végül is melyik országot képviseli.

(Kép forrása: Gazprom)

 

SSUCv3H4sIAAAAAAAEAJ2Qy27DIBBF95X6DxZrW+KRxHF/JepiDBMXlZgIcKIo8r+Xhy2x7o57Zu4wd96fH01DtCJfDeFDfxB4Ft3Ir6o7UA4d9OLaMcVoz88C5BFJmw0jeC2j551UGmDM4oODoO0cMW03jkoH6zSYBBNbi98HCItHn0ZsSELAKfYWuPn3fy5FN3shF6MjrU3aivllzGxHa/tvZ3l871Fgwlm+8sJVEIcGoQS5lFby+wzobnW0h1ZoKw2L0rZK+bASTDKIavLdaannqbLZ8IOuvlg8ub1VYLYhb7IFIyqeNEkmGDsKQU/DSdCB80HElOsf/k432fsBAAA=

Európa fordulóponton – elemzésem a Kettős Mércén

„A többsebességes Európa aligha finanszírozza bőkezűen a periféria országait. A kohéziós politikát, strukturális alapokat és más közösségi pénzáramokat elfelejthetjük. De van ennél nagyobb ár is. Az előre haladó integráció perifériájára sodródó és lemorzsolódó országok egy olyan köztes térbe kerülnek, ahol nagymértékben magukra lesznek hagyva (Orbánnak egyébként nagyjából ez is a célja). Ez a magárahagyottság azonban a várakozásokkal szemben nem a szabadságot fogja elhozni a periféria országainak, hanem a jelenleginél is nagyobb kiszolgáltatottságot.”

Megjelent a Kettős Mércén az EU válságáról, és a továbblépés lehetőségeiről szóló cikkem második része is. Az első részben a krízis természetéről, és kialakulásának okairól írtam. Most azt elemzem, hogy milyen forgatókönyvek állnak Európa rendelkezésére, melyiknek mi az esélye és mik a következményei?

Az első rész itt érhető el. Kép forrása: kettosmerce.blog.hu.

 

Nuclear power plant construction site

Búcsút mondhatunk a 4000 milliárdos paksi költségekről szőtt álomnak

Népszava interjújában arról beszélek, hogy számos jele van a paksi bővítés csúszásának, akadozásának, ez pedig nem csak azt jelentheti, hogy a beruházás költségei – hasonlóan szinte valamennyi nukleáris projekthez – jelentősen növekedhetnek, hanem azt is, hogy a költségnövekedést az orosz fél rátolhatja Magyarországra. Lépésről lépésre derül ki, hogy mennyire rossz, a magyar fél számára előnytelen szerződéseket kötöttek Orbánék Oroszországgal, legyen szó a finanszírozásról, a megvalósításról, vagy az üzemeltetésről.

Kép forrása: nepszava.hu

 

unnamed-7

Európai védelmet a közérdekű bejelentőknek!

A tübingeni (Németország) European Anti Corruption Youth Conference keretében számoltam be kezdeményezésünk állásáról, hogy egy uniós irányelv segítségével egységes minimum-szabályokat alkossunk a közérdekű bejelentők védelmére. Az általunk elkészített irányelv-tervezet nyomán az Európai Bizottságon belül is elkezdődött az érdemi munka. Az ennek a keretében tartott nyilvános konzultáció május 30-án zárult le. Folyamatosan kapcsolatban vagyunk a Bizottsággal, hogy hozzájárulásunkkal egy valóban hatékony és eredményes szabályozási javaslat születhessen.A konferencián a zöld frakció tanácsadójával, Pam Bartlett Quintanillával beszéltünk arról, hogy mik a kulcselemei egy valóban jó szabályozásnak, hol tart jelenleg a folyamat, és mit tudnak tenni a fiatalok annak érdekében, hogy mielőbb megvalósuljon a közérdekű bejelentők védelme az EU szintjén.

https://www.greens-efa.eu/en/article/news/time-to-respond-to-the-public-consultation-on-whistleblower-protection/

 

unnamed-8

Perre megyünk az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósággal (EFSA)

Több int egy éve próbáljuk meg kikényszeríteni, hogy az EFSA hozza nyilvánosságra mindazokat a tanulmányokat, amelyekre alapozva a WHO erre hivatott szervezetével, az IARC-vel szemben nem rákkeltőnek nyilvánította napjaink egyik legszélesebb körben használt, és legvitatottabb növényvédőszerét, a glifozátot. Többszöri igénylésünk dacára megtagadták a kérdéses tanulmányok egy részének teljes körű publikálását. Meggyőződésünk, hogy az Aarhusi Egyezmény alapján ezt nem tehetik meg, az európai tudományos közvéleménynek és polgároknak pedig joguk van tudni, hogy milyen bizonyítékok alapján tesz javaslatot az EFSA a glifozát akár évtizedekre való újraengedélyezésére. A zöld frakció három tagjával (Bart Staes, Heidi Hautala, és Michèle Rivasi) az Európai Unió Bíróságához fordultunk, hogy biztosítsuk az információk nyilvánosságát. A per reményeink szerint precedensértékű lehet a környezeti információk nyilvánosságra hozatalának korlátozásával szemben.

https://www.greens-efa.eu/en/article/press/gruenen-efa-fraktion-zieht-fuer-zugang-zu-glyphosat-studien-vor-gericht/

(Kép forrása: agroforum.hu)

 

unnamed-9

Az energiahatékonyság versenyképességet jelent

A Dán Királyság brüsszeli Állandó Képviseletének meghívására az energiahatékonysági irányelv folyamatban lévő módosításának kulcskérdéseiről beszéltem egy kerekasztalbeszélgetés keretében, cégek, civil szervezetek és néppárti EP-képviselők társaságában. Az energiahatékonyságot immár az ipari szereplők is jelentős gazdasági lehetőségeket és költségmegtakarítást jelentő területnek tekintik, a benne rejlő lehetőségek maximális kihasználásához azonban ambíciózus és kiszámítható európai és tagállami szabályokra van szükség. Félő, hogy azok a főleg keleti tagállamok, élen Magyarországgal, amelyek ma elutasítóak az energiahatékonysági célkitűzések növelésével és a beruházások fokozásával szemben, hosszú távon a lakosság és a gazdaság számára magasabb energiaköltségekkel kell hogy számoljanak. Ami jelentősen csökkentheti ezen országok versenyképességét, tovább növelve az EU-n belül meglévő versenyképességi különbségeket.
(Kép forrása: energiainfo.hu)

 

A hírlevélre a honlap jobboldali sávjában található HÍRLEVÉL menüpont alatt van lehetőség feliratkozni keresztnév és email cím megadásával.

A környezetvédelmi politikák végrehajtásának felülvizsgálata

A Bizottság három kulcsterületet azonosított, ahol Magyarország súlyos problémákkal küzd az EU környezetvédelmi politikáinak végrehajtása során a friss Végrehatási Jelentésében (EIR). Az egyikben a kormány nem csinál semmit; a másikban csinált valamit, amit reformnak hívott, de bár ne tette volna; a harmadikban pedig konkrétan szembe megy az ajánlásokkal.

A légszennyzés ügyében, amely 13.000 korai halálozásért felelős, és a becslések szerint 1500 milliárd forint kárt okoz, a teljes kormányzati érdektelenség látszik. A főváros meg még azt – például a fővárosi behajtási díj bevezetését – is elszabotálta, amire uniós szerződéses kötelezettsége volt.

A hulladékgazdálkodási rendszer szétbarmolását és központosítását azzal adták el, hogy a piac nem elég hatékony a célok elérésben, majd csináltak egy új szisztémát, ami a piac átrendezésén, az árak eltérítésén, és a korrupciós lehetőségek kiszélesítésén túl másra nem nagyon alkalmas, a célokat meg még annyira sem éri el, mint az előző.

„A Natura 2000 hálózat kiegészítése területspecifikus természetvédelmi intézkedésekkel és azokhoz az árvízkockázat kezelését (az árvízkockázat minimalizálását) is magában foglaló árterületmegóvással és -helyreállítással kombinált, megfelelő erőforrások biztosítása.” kapcsán meg csak annyit mondok: Római-part.

A Magyarországról szóló fejezet itt olvasható:
http://ec.europa.eu/environment/eir/pdf/report_hu_hu.pdf

 

Brüsszel-Budapest

2017. február

 

(kép: Római-part Budapesten, Wikipédia)

Párbeszéd: Zöldhatóság off – az Orbán-kormány lekapcsolja a környezetvédelmet

A végéhez közeledik a magyar környezetvédelmi intézményrendszer szétverése: január elsejétől az Orbán-kabinet megszünteti az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséget, a korábban önálló szakterületként működő főhatóság közvetlen politikai irányítás alá kerül. A Párbeszéd tiltakozik az egész Európában példátlan intézményrombolás ellen: az alkotmányba és az európai jogba ütközik az, ha egy kormány a szabadrablás igényének rendeli alá az állami szervezetek működését.

A 2010-es kormányváltás óta elképesztő dúláson ment keresztül a környezetvédelem magyarországi intézményrendszere: nincs már környezetvédelmi minisztérium (sőt a jelenlegi felállásban környezetügyi államtitkár sincs), megszűnt az önálló zöldombudsman posztja, a területi zöldhatóságok beolvadtak a megyei kormányhivatalokba – miközben a jogköreiket is alaposan megnyirbálták, eljáró hatóságból szakhatósággá fokozva le őket –, az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséget (OKTVF) pedig egy szakképzettség nélküli politikai kalandor kinevezésével nevetségessé tették és eljelentéktelenítették. A nagy mű a végéhez közeledik: az OKTVF januártól a Pest megyei kormányhivatalba olvad, így az utolsó eleme is megszűnik a rendszerváltáskor kialakult, a 90-es években még hatékonyan működő állami környezetvédelmi hatóságnak. Az „eredmények” máris látszanak: a hatósági rendszer súlytalan és megfélemlített maradéka szó nélkül veszi tudomásul a legnyilvánvalóbb környezetpusztításokat a Városligetben, a Római-parton vagy az almásfüzítői vörösiszap lerakóban.

Egyetlen példa sincs rá Európában, hogy egy tagállam így ledózerolja a környezet- és természetvédelem intézményrendszerét. Orbán Viktor nyíltan vállalta ugyan, hogy a zöldhatóságokat az állami beruházási és munkahelyteremtési szándékok akadályának tekinti, valójában azonban inkább a szabadrablás és a vagyonátjátszás gátjait láthatta bennük.

A Párbeszéd szerint ez a lépéssorozat ellentétes a magyar alkotmánnyal, az uniós csatlakozás során vállalt kötelezettségeinkkel és az európai joggal is, ezért minden lehetséges fórumon fel fogunk lépni ellene: ha a Fidesz minden hatósági kontrollt felszámol, akkor a nemzeti vagyon után a jövőnket is ellophatja, ezt pedig  nem kívánjuk tétlenül végignézni.

Budapest – Brüsszel, 2016. december 6.

Jávor Benedek, európai parlamenti képviselő, Párbeszéd

 

(kép forrása: orszagoszoldhatosag.gov.hu)

A környezet túl fontos ahhoz, hogy Orbánékra bízzuk

A környezetvédelmi világnap üzeneteivel ellentétes, környezetellenes politikát folytat az Orbán-kormány – figyelmeztet a Párbeszéd Magyarországért. A zöldpárt szerint a jövőt felélő kormány tevékenysége immár az alkotmányos alapjogokat fenyegeti.

Az első nemzetközi környezetvédelmi konferencia már 1972-ben meghatározta azokat a célokat, amelyekre a világnapnak rá kell irányítania a figyelmet – a jelenkori Magyarországon egyik sem számít kormányzati prioritásnak. Az energiatakarékosság helyett nálunk pazarlásra ösztönző árrendszer működik, a lakosságnak pedig a kormány nem adja oda az EU által biztosított energiahatékonysági támogatásokat. A megújuló energiaforrások hasznosítása egy helyben topog: a szélerőművek építését gyakorlatilag betiltották, a napelemekre büntetőadót vetettek ki. A szemét- és hulladékképződés csökkentése helyett hulladékos rezsicsökkentés van, tömegesen csődbe menő hulladékos cégekkel és az illegális lerakók megszaporodásával. A környezetszennyezés megelőzése nem része a magyar jognak: a környezeti felelősségbiztosítás és a kötelező biztosítékadás bevezetéséért évek óta hiába harcolunk.

Mindeközben Almásfüzitőn, a Duna mellett a kormány az uniós eljárással dacolva tétlenül nézi a veszélyes hulladékokkal folytatott manipulációt, megvétózza az emberi egészségre és a méhekre káros vegyszerek betiltását, háborút folytat a közterületen élő fák ellen (most épp az Orczy-kertben, a Városligetben, a Római parton), a zöldhatóságot pedig a mindenkori kormánypolitika engedelmes szolgálóleányává tette, felszámolva mindenfajta hatósági kontrollt és ellenőrzést.

A Párbeszéd Magyarországért szerint a környezet kirablása nem folytatódhat tovább: az országnak zöld fordulatra van szüksége annak érdekében, hogy legalább az egészséges környezethez való jog minimális feltételeit biztosítani lehessen. Ameddig a múltban ragadt kormánypárt határozza meg az irányt, Magyarország nem számíthat fenntartható jövőre, és ez nem csak a következő generációk sorsát, hanem a ma élők életesélyeit is veszélyezteti.

Brüsszel-Budapest, 2016. június 5.

Jávor Benedek európai parlamenti képviselő

 

(Kép forrása: nbcnews.com)

PM – Az EU vizsgálja a paksi hulladék szállítását

Jávor Benedek, a PM EP-képviselőjének beadványa nyomán az Európai Bizottság úgynevezett EU Pilot eljárás keretében vizsgálja a 2003-as paksi súlyos üzemzavar hulladékainak szállítását. A 11 évig az erőmű területén tárolt hulladékot 2014 nyarán, még az EU-t is csak az utolsó pillanatban értesítve szállították végső elhelyezésre Oroszországba vasúton, a polgárháborús Ukrajnán keresztül. Ez több ponton is sértheti az EU-s jogot.

Jávor szerint, aki már a szállítást megelőzően felhívta a figyelmet az ügyre, a transzport súlyos biztonsági kockázatokat hordozott, és növelte annak a veszélyét, hogy illetéktelen csoportok nukleáris anyagok birtokába kerüljenek. Az oroszországi elhelyezésről szóló 2009-es szerződés pedig – bár megkötésekor még jogszerű lehetett – ellenkezik az időközben hatályba lépett, és a szállítás időpontjában hatályos, a nukleáris hulladék kezeléséről szóló EU irányelvvel. Az EP-képviselő szerint a magyar fél ezzel megsértette az uniós jogot, annál is inkább, mert az eredeti szerződés 2013-ban, az új irányelv életbe lépését követően módosult, arról azonban a magyar hatóságok „elfelejtették” tájékoztatni az Európai Bizottságot, és kísérletet sem tettek rá, hogy összhangba hozzák a jogszabályi változásokkal.

Jávor úgy véli, a paksi 2-es blokk 2014-ben esedékes élettartam hosszabbítása is szerepet játszhatott abban, hogy 11 év után hirtelen sürgőssé vált a Paksi Atomerőműnek a hulladékok eltávolítása a blokkból, ez azonban nem eredményezhette volna a súlyosan kockázatos és jogszerűtlen szállítást. Ezzel megsértették a „biztonság minden előtt” elvet, és kétségeket ébresztettek az új paksi erőművön is ügyködő atomerőmű, hatóságok és kormány alkalmasságát illetően a nukleáris biztonság maradéktalan szavatolására.

A képviselő arra is emlékeztetett, hogy hasonló, panasza nyomán indult EU Pilot keretében szorította rá az Európai Bizottság a kormányt a paksi információk megengedhetetlenül széles körét titkosító jogszabály közelmúltbeli megváltoztatására.

Az ügy részleteiről itt olvashat: https://javorbenedek.blog.hu/2016/05/13/az_eu_vizsgalja_a_paksi_hulladek_szallitasat

Glifozát-saga – Jávor Benedek beszámolója Darvas Béla írásában

Darvas Béla az Átlátszó blogján számolt be a glifozát újbóli jóváhagyása körül kialakult vitáról. Írásában Jávor Benedek beszámolója is olvasható az ügyben tartott európai parlamenti szavazásról:

 

2016. április 13-án szavazott az Európai Parlament (EP) a glyphosate engedélyezésével kapcsolatban. Az EP Környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszer-biztonsági bizottságának (ENVI) egyértelműen elutasító álláspontja a plenáris szavazásra benyújtott számtalan módosító indítvány megszavazásával jelentősen megváltozott. A képviselők a glyphosateengedélyezésének elutasítása helyett végül hét évre, de széleskörű korlátozásokkal jóváhagyó dokumentumot támogatta.

A növényvédő szerek európai engedélyezése az EB kezében van, amely az EU Élelmiszer-biztonsági Hivatala (EFSA) véleménye alapján hozza meg döntését. A glyphosate engedélye 2016 nyarán lejár, így azt újra kell engedélyezni, ha továbbra is használni akarjuk. A benyújtott engedélykérelemről az EB megkérdezte az EFSA-t, amely támogató állásfoglalást tett közzé: szerintük a glyphosate egészségügyi vagy környezeti kockázatai nem bizonyíthatóak. Az EB ez alapján a szer újraengedélyezésére készült, ám közbejött az IARC minősítése.

WHO szakügynöksége a glyphosate-ot rákkeltéssel gyanúsítja. Az EFSA döntését illetően számos eljárási furcsaság felmerült. A tanácsadóinak függetlenségét illetően az EFSA nem tudta meggyőzően bizonyítani, hogy az általa használt tanulmányok szerzői, valamint a biotechnológiai/agrokémiai ipar között nincs összefonódás. Nem véletlenül, ugyanis ezek az ipar által megrendelt munkák voltak. A tanulmányok jó része meglehetősen elavult módszerekkel készült, ráadásul egy részüket az EFSA nem hozhatja nyilvánosságra, hiszen ipari tulajdont képeznek. Mindemellett az EFSA egyik igazgatósági tagja, Székács András munkatársaival együtt olyan eredményeket hozott nyilvánosságra, amelyek alapján a rákkeltő hatás mellett egy további kockázat is felmerült: a hatóanyag és formázóanyagának hormonmoduláns hatása.

Ezek az ellentmondások késztették arra az ENVI-t, hogy ellenvéleményt fogalmazzon meg. Az ENVI álláspontja szerint nem tisztázott kellőképpen a glyphosate rákkeltő természete, egymásnak ellentmondó adatok, eljárási bizonytalanságok tapasztalhatók, ezek fényében pedig – az EU környezetpolitikájának alapját jelentő elővigyázatosság elvét figyelembe véve – nem lehet engedélyezni a glyphosate-ot. Legkivált nem megszorítások nélkül 15 évre, amire az EB készül.

Külön érdekesség, hogy a hormonmoduláns hatás miatt az EB egészségügyi biztosa, Vytenis Andriukaitis is kétségeket fogalmazott meg. Olyannyira, hogy kiegészítő vizsgálatokat kért az engedélykérőtől ennek a kérdésnek a tisztázására – ám csak 2016. augusztus 1.-i határidővel. Azaz akkorra, amikor a glyphosate engedélyét az EB várhatóan már kiadja, anélkül, hogy birtokában lennének a hormonmoduláns hatással kapcsolatos vizsgálati eredmények. Erre a problémára Andriukaitis biztos a zöld frakcióban április 12-én tartott meghallgatáson a kérdésemre nem válaszolt. Pedig meggyőződésem, hogy addig nem szabad engedélyt kiadni, amíg meggyőző bizonyítékok nem támasztják alá a szer ártalmatlanságát, és amíg az erre vonatkozó vizsgálatok le nem zárulnak.

Az eredeti ellenvélemény mellett kitartó „Zöldek”, és néhány további kisebb frakció alulmaradt: az ENVI véleményét szétszedő módosító indítványok sora kapott többségi támogatást. Az ECRfrakció (a brit konzervatívok és a lengyel kormánypárt, a PiS alkotta szövetség) már az ENVI-ben is megpróbálta megakadályozni az ellenvélemény elfogadását, ott azonban kisebbségben maradtak. A plenáris ülésen azonban a néppárt (EPP) és a szocialista (S&D) frakció többsége a felpuhított állásfoglalás mellé állt, a liberálisok (ALDE) is megosztottá váltak – miközben paradox módon az ECR egy része még így is túl korlátozónak tartotta az állásfoglalást, és végül nem szavazta meg azt.

Az elfogadott dokumentum 15 év helyett hét évre rövidítené az engedélyt, a glyphosatealkalmazását korlátok közé szorítaná: lényegében csak a professzionális mezőgazdasági alkalmazását engedélyezné, így kiszorítaná a glyphosate-ot a kiskertekből, városi parkokból, és nem engedné meg az állományszárításra való használatot. „Jobb, mint a semmi” alapon a „Zöldek” végül tartózkodtak az így legyengített dokumentum szavazásánál.

Személy szerint én a korlátozásokat tartalmazó állásfoglalás parlamenti elfogadását elhibázott lépésnek tartom, ezért nemmel szavaztam. A hét éves engedélyezés elfogadhatatlanul hosszú.

Az ENVI által előterjesztett, és az EP által megszavazott ellenvélemény – szemben más esetekkel – nem kötelező érvényű. Az EP nem részese hivatalosan az engedélyezési eljárásnak, a vétója, vagy véleménye jogilag nem kötelező érvényű az EB számára. Az EB az EP állásfoglalásával a zsebében úgy dönt az engedélyezésről, ahogy neki tetszik. Tartok tőle, hogy az EP üzenetét az EB nem úgy fogja érteni, hogy milyen korlátozásokat muszáj alkalmaznia. Sokkal inkább úgy, hogy végül az EP is meghajolt a biotechnológiai és növényvédő szeres lobbi előtt, szabad utat engedve a glyphosate engedélyezésének. Ehhez a magam részéről nem kívántam hozzájárulni.

 

(Kép forrása: atlatszo.hu)

Világnap van, környezetvédelem nincs

Orbán Viktor kormányfő a 2010-es kormányalakításkor azt állította a parlamentben, hogy az önálló környezetvédelmi minisztérium megszüntetése nem fog a környezetvédelem kormányzati súlyának csökkenéséhez vezetni. Ma már nem ígér ilyesmit, amit pedig csinál, az a rendszerváltás utáni környezetpolitika mélypontja. Az Együtt-PM a környezetvédelem világnapján arra emlékeztet: példátlan, és alkotmányellenes helyzetet teremt, hogy még a leendő miniszterek sincsenek tisztában vele, hova kerülnek az egyes környezetügyi szakterületek – ilyen körülmények között képtelenség felelős kormányzásról beszélni.

Ezekben a napokban zajlik a miniszterjelöltek meghallgatása: a szakbizottsági üléseken Seszták Miklós fejlesztési és Fazekas Sándor földművelési miniszterjelölt is beszámolt arról, hogy mik az elképzelései a hulladékgazdálkodásról, mivel egyikük sem tudta, hogy ki lesz a hulladékügy kormányzati gazdája. A vízügy a BM-nél, a zöldhatóság az FM-nél lesz, a környezeti szektor szétdúlásába belebukott Illés Zoltán helyett egy strabagos múltú Fidesz-káder lesz a csökkentett hatáskörű környezetügyi államtitkár, de a hírek szerint a közigazgatási tárcához is átkerülnek bizonyos hatáskörök.
Közös lónak túros a háta – tartja a mondás, de a környezet- és természetvédelem „közös lovának” ebben a struktúrában nem a gondozása, hanem az életben tartása lesz az igazi kihívás. Az Együtt-PM szerint a kétharmados parlamenti többség kétharmados felelősséget is jelent: ha ebbe a közös környezeti örökség megóvása nem fér bele, az mindennél többet mond arról, hogy mit gondol az Orbán-kormány erről az országról és a benne élőkről.

Ahhoz, hogy a környezetvédelemnek ne csak világnapja, hanem ereje és súlya is legyen, minimumkövetelménynek tartjuk a zöldtárca, a zöldombudsman és a zöldhatóság önállóságának illetve működőképességének helyreállítását, valamint a legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való alkotmányos jog visszaadását.

Budapest, 2014. június 5.

Jávor Benedek, az Együtt-PM európai parlamenti képviselője

Szabó Rebeka, az Együtt-PM politikusa