A Párbeszéd Magyarországért szerint az Orbán családdal és a fideszes holdudvarral kell megfizettetni azt az uniós büntetést, amelyet azért róttak ki hazánkra, mert kormány nem hajlandó a magyar jogba átültetni az uniós energiahatékonysági irányelvet. Az energiahatékonyság növelése mindenki érdekét, ennek hiánya is csak az atomlobbi és a gázkereskedők érdekét szolgálja.
A luxembourgi Európai Bírósághoz fordult az Európai Bizottság, mert Magyarország még mindig nem ültette át a belső jogba az energiahatékonyságról szóló irányelvet. Ez lenne az a jogszabály, amely előírja évente a közintézmények három százalékának energetikai felújítását, és az energiaszolgáltatók kötelezné arra, hogy általuk értékesített energia 1,5 % – ának megfelelő új energiamegtakarítást érjenek el, elsősorban a lakossági energiahatékonyság támogatásával.
Az Orbán-kabinet azonban egyáltalán nem szeretné, hogy a magyar otthonok kevesebb energiát használjanak. Energiahatékonyságról szó sem lehet: az nemzeti energiastratégiából épp most húzták ki az összes olyan tételt, ami segítene az energiafelhasználás csökkentésében. A kormány, és a kormányközeli gazdasági holdudvar (az Orbán Viktor barátai által tulajdonolt MET-től a Tiborcz Istvánhoz, Orbán vejéhez tartozó Eliosig) atomerőművet akar és orosz gázt, meg szorgosan fogyasztó háztartásokat.
A PM szerint az ország érdekeit az szolgálná, ha az uniós szabályokat betartva energiahatékonysági beruházásokra, és nem atomerőművekre meg gázvezetékekre költenénk a rendelkezésre álló forrásokat. A szabadságharcot nem Brüsszel, hanem az energiabizniszben érdekelt fideszes oligarchák ellen kellene megvívni, ebben azonban a magyar kormányra nem számíthatunk.
Ausztria Magyarország Belgium Bulgária Ciprus Csehország Dánia Észtország Finnország Franciaország Görögország Hollandia Horvátország Írország Lengyelország Lettország Litvánia Luxemburg Málta Németország Olaszország Portugália Románia Spanyolország Svédország Szlovákia Szlovénia
EU tagállamok, amelyekben
Nincs háborús Háborús veszélyhelyzet van: veszélyhelyzet:
Ausztria Magyarország Belgium Bulgária Ciprus Csehország Dánia Észtország Finnország Franciaország Görögország Hollandia Horvátország Írország Lengyelország Lettország Litvánia Luxemburg Málta Németország Olaszország Portugália Románia Spanyolország Svédország Szlovákia Szlovénia ... BővebbenKevesebb
Németországban az elmúlt időszak tartományi választásai és a közvéleménykutatások alapján úgy látszik, hogy tartósan átalakul a hagyományos pártstruktúra, és a 2019-es EP, majd a 2021-es szövetségi választásokon elért zöld sikerek nem átmeneti kiugrások voltak, hanem a német politika új realitása. A két nagy - sok kicsi pártrendszer úgy tűnik tartósan egy 3+3-as modell felé tart, az országosan 15-25%-os tartományban mozgó három középpárttal, a CDU-CSU-val, a SPD-vel és a Zöldekkel, valamint az 5-11 % között ingadozó FDP-vel, AfD-vel és Linkével. Május elején Schleswig-Holsteinben a Zöldek 5,4%-ot erősödve 18% fölött jöttek be, megelőzve a szociáldemokratákat (miközben helyi tényezők folytán a CDU itt 40% fölött kapott), most vasárnap a legnagyobb német tartományban, Észak-Rajna-Veszfáliában pedig 14-ről 39-re, a mandátumok 20 %-ra növelték képviselőik számát a tartományi parlamentben. Ezek azért fontos eredmények, mert a német politikában nagyon erős a tartományok szerepe, és egy sor tartományban még 4-5 évvel ezelőtt, a Zöldek erősödése előtt megválasztott parlamentek és koalíciók irányítottak. A mostani tartományi választásokon (és az októberben esedékes Alsó-szászországin) a 2019 óta a közvéleménykutatásokban mutatkozó, először az EP-be majd a tavalyi szövetségi választásokon mandátumokat hozó zöld erősödést a párt tartományi szinten is mandátumokra válthatja és stabilizálni tudja. Április végén Baden-Württembergben Karácsony Gergely főpolgármesterrel olyan tartományi parlamentben jártunk, ahol már a Zöldeké a legnagyobb frakció, és ők adják a parlament elnökét (valamint a tartomány miniszterelnökét is). Ezek a kiemelkedő tartományi eredmények adnak igazi alapot és a tartós erősödés lehetőségét a Zöldeknek. A német politika meghatározó szereplőiként pedig az európai döntéshozatalra és erőviszonyokra is sokkal erősebb hatást tudnak gyakorolni, és tartósan átformálhatják azt. ... BővebbenKevesebb