JÁVORT Az EU-BA!

Támogasd Te is küzdelmünket a zöld és igazságos jövőért!

A sajtószabadság védelme a saját szabadságunk megóvását jelenti

A Sajtószabadság Világnapján ideje szembenéznünk azzal, hogy a médiapiac eltorzítása, az újságírók és sajtótermékek ellehetetlenítése, tényfeltáró újságírók meggyilkolása nem harmadik világbeli, közép-ázsiai vagy az orosz médiapiacok sajátossága csupán, hanem immár Európán belül is a mindennapok része lett. Daphné Caruana Galizia és Jan Kuciak meggyilkolása, a magyar, lengyel, bolgár vagy horvát sajtóhelyzet, az álhírek és az orosz propaganda járványszerű terjedése számvetésre kell, hogy kényszerítse az EU-t. Nem maradhat az eddigi elegáns távolságtartás ezektől a problémáktól, arra hivatkozva, hogy a médiaügyek tagállami hatáskörbe tartoznak. A minőségi újságírás helyzete általában is válságos, a médiafogyasztási szokások átrendeződése, az közösségi média és az ingyenes tartalmak előretörése, a digitalizáció miatt. A tulajdonosi és tőkekoncentráció a médiapiacon a sajtó sokszínűségét, függetlenségét és kiegyensúlyozottságát veszélyezteti. Az idő- energia- és pénzigényes tényfeltáró újságírást egyre kevesebb médiaműhely engedheti meg magának Európa-szerte. Máltán és Szlovákiában Európában már rég elfeledettnek gondolt újságírógyilkosságok történtek. Magyarországon és Lengyelországban a sajtó direkt és indirekt politikai elnyomása a múlt legsötétebb árnyait hozta vissza. Három perc a magyar közszolgálati televízióból bárkit meggyőz arról, hogy hatalmas baj van – ezt a demonstrációs eszköz szerepet azért köszönjük meg az ott dolgozóknak.

Az EU-nak be kell látnia, hogy a független, minőségi média megmaradása a demokratikus működés fenntartásának az elengedhetetlen eszköze a tagállamokban, demokratikus tagállamok nélkül pedig nem csak demokratikus, de semmilyen EU nincsen. Nem lehet az Európai Unió jövőjét tervezgetni anélkül, hogy világos terv ne lenne arra, hogy hogyan védjük és erősítjük meg a független, minőségi újságírást a tagállamokban. Jogi eszközökre éppúgy szükség van, mint pénzügyi támogatásokra. És az EU-nak világossá kell tenni, hogy képes kiállni a saját értékeiért. Amíg élt az a feltételezés, hogy minden tagállam osztja az európai alapjogokat és alapértékeket, addig hivatkozhatott a Bizottság arra, hogy politikailag semleges óhajt maradni, és nem szeretne médiaprogramokat, újságírókat vagy civil projekteket finanszírozni.  A helyzet azonban változott. Ma egyes tagállamok, köztük Magyarország nyíltan kérdőjelezik meg az alapjogok és alapértékek uralmát. Az EU nem maradhat közömbös az ezeket a média területén védelmezni óhajtó műhelyekkel szemben, nem hagyhatja őket magukra. Biztosítani kell az újságírók és forrásaik magas szintű, kötelező jogi védelmét a tagállamokban. Örülök, hogy négy évi munkával sikerült elérni, hogy a közérdekű bejelentők jogi védelmére egy erős és támogatható javaslatot tett le a Bizottság az asztalra – olyasmit, amit még pár éve is határozottan elleneztek. De folytatni kell ezt a munkát nem csak a javaslat átpasszírozásával annak lehető legerősebb formájában a Parlamenten és a Tanácson. De például az újságírókat elbátortalanító jogi eljárásokat korlátozó uniós jogalkotással is, amit az elmúlt fél évben kezdtünk el szorgalmazni. Meg kell vizsgálni, mit tehetünk a tényfeltáró újságírók személyes adatainak jobb védelméért is, amire a szlovákiai Kuciak-gyilkosság kapcsán figyeltünk fel.

És szükség van pénzügyi forrásokra is. Költségvetési módosító indítványom nyomán március közepén végre elindult az a pénzügyi program, amit szintén négy éve kezdeményeztem először, határon átnyúló oknyomozó újságírói projektek finanszírozására. Egyeztetünk a Bizottsággal ennek lehetséges folytatásáról a következő évekre. Hosszú távon azonban a 2020 után költségvetésben állandó jellegű forrásokra van szükség erre a célra – ezen dolgozom most.

Meglehet, a politika világszerte a vezérelvű, populista, leegyszerűsítő, ellenségkép-kereső modellek felé mozdul el. Én mégis hiszek abban, hogy hosszú távon a közös ügyeink nyílt megvitatásán alapuló demokrácia-modell győzni fog, egész egyszerűen mert a közös életünk sokkal magasabb minőségét képes biztosítani, mint az autokratikus, centralizáló rezsimek. De hogy ez a győzelem milyen soká várat magára, az azon is múlik, hogy mennyire vagyunk képesek megőrizni, megerősíteni az efféle vitáknak teret adó, a nyilvános diskurzus feltételeit megteremtő, az ehhez szükséges információkat feltáró minőségi, független sajtót. Ne csak a Sajtószabadság Világnapján emeljük fel szavunkat a szabad sajtóért, mert ezzel végső soron önmagunk szabadságát védjük!

Paks II.: Ezért hibás az Unió jóváhagyása

Különös körülmények között hagyta jóvá a paksi bővítést az Európai Bizottság. A veszteséges beruházáshoz szükséges állami támogatás erősen vitatható jóváhagyásáról szóló döntést tavaly december elején publikálták az Unió hivatalos lapjában. Alaposan körüljártuk a döntést, hogy megvizsgáljuk, pontosan mit is tartalmaz, mit állít róla – megalapozottan vagy megalapozatlanul – a magyar kormány, és mely pontjai, előfeltevései vagy következtetései kérdőjelezhetők meg. Az eredmény, amit az itt olvasható kiadványban foglaltunk össze, elég kemény: valótlan, egymásnak ellentmondó állítások, meg nem vizsgált körülmények, vitatható jogértelmezések és alá  nem támasztott feltételezések sokasága teszi támadhatóvá az anyagot.

(Kép: Margrethe Vestager, az EU versenyjogi biztosa – Forrás: Európai Bizottság)

Párbeszéd: a civil törvény uniós alapértékeket sért, az Európai Bizottsághoz fordulunk

Jávor Benedek a Párbeszéd EP-képviselője szerint a jogszabály nem csupán az alkotmányos szabadságjogok szempontjából aggályos, de súlyosan sérti az unió alapvető alapszabadságait, többek között a tőke szabad áramlását. A”külföldről származó forrás” tisztázatlan definíciója pedig a törvény alkalmazása során súlyos jogbizonytalanságot eredményez.

A Párbeszéd EP képviselője felszólította Áder Jánost, hogy ne írja alá a civiltörvényt. “Az államfőnek is tudnia kell, hiszen élt liberális demokráciában, hogy ez a jogszabály hányféleképpen sérti a demokratikus alapértékeket, és hogy mekkora arculcsapás ez nem csak a civil szervezeteknek, de az általuk képviselt állampolgároknak is.”- mondta Jávor.

Az európai parlamenti képviselő szerint éppen az EU-s források felhasználásánál mutatja meg a Fidesz-kormány az új törvény lényegét: ha a kormány költ vagy oszt el külföldi pénz (az uniós forrásokat), akkor az nem minősül külföldinek, de ha bárki más dönt ugyanezekről a forrásokról, akkor az már külföldinek minősül és megbélyegez. Valójában az igazi cél minden, a kormánytól független kezdeményezés, gondolat és szervezet megfojtása.

A képviselő bejelentette, hogy amennyiben az államfő a szokásos módon az alkotmányosságtól nagyvonalúan eltekintve, a Fidesz érdekeire tekintettel aláírja a jogszabályt, akkor azonnali hatállyal az Európai Bizottsághoz fordul az uniós alapértékek megsértése miatt.

Brüsszel-Budapest, 2017. június 14.

(Kép forrása: népszava.hu)

Párbeszéd: a magyar korrupció az uniós forrásokat veszélyezteti

A magyar közigazgatás és a bűnüldöző szervek korrupcióval kapcsolatos gyenge teljesítménye és a magyarországi korrupció magas szintje aláássa az üzleti és gazdasági környezetet és akadályozza a gazdasági növekedést – állapította meg az Európai Bizottság az EU tagállamainak gazdaságpolitikáját és pénzügyi helyzetét vizsgáló európai szemeszter 2017-es tavaszi-nyári csomagjában. A Bizottság május végén kiadott értékelésében a tagországok hatékonyságát és elkötelezettségét is vizsgálta korrupció elleni harcban a szokásos gazdasági értékelés mellett.

Jávor Benedek, a költségvetési ellenőrző bizottság tagja  üdvözölte, hogy végre az Európai Bizottság is eljutott oda, hogy megállapítsa, a magyarországi politikai-közigazgatási korrupció az egeket ostromolja, különösen ami az európai pénzek lenyúlását illeti. Az európai parlamenti képviselő ugyanakkor kifogásolta, hogy miközben az Európai Bizottság nem publikálja antikorrupciós jelentését, az európai szemeszterhez kötődő specifikus ajánlások, különösen az intézményi korrupciót érintő részek túlságosan általánosak, nem tartalmaznak konkrét javaslatokat, és a Bizottságnak nincs hatásköre a számonkérésükre. 

A korrupciós helyzet körüli meddő viták ugyanakkor kettészakíthatják az uniót. A Párbeszéd képviselője arra figyelmeztet, hogy a korrupció elleni fellépés hiányosságai, és az ellenőrzésre hivatott Európai Ügyészség elutasítása után többségi állásponttá válhat az az Európai Parlamentben, a Bizottságban a tagállami kormányok, így Németország részéről is felmerült gondolat, hogy az uniós források kifizetését feltételekhez, többek között a korrupció hatékony ellenőrzéséhez kellene kötni. 

A magyar korrupciós rendszer fenntartásával és a korrupció elleni intézmények elutasításával a magyar kormány az országnak járó uniós forrásokat veszélyezteti, ami nem csupán az unió  perifériájára helyezne minket, hanem súlyos gazdasági nehézségeket is hozna.

Brüsszel-Budapest, 2017. június 12.

Jávor Benedek európai parlamenti képviselő

 

Európai parlamenti siker: levegővétel az NGO-knak

Az európai színtéren nagy port vert fel Markus Pieper német kereszténydemokrata képviselő kezdeményezése a költségvetési ellenőrző bizottságban, amely szerint a bizottságtól pénzbeli támogatást nyerő civil szervezeteknek a korábbinál szigorúbb átláthatósági szabályoknak kellene megfelelni (és szigorúbbaknak, mint más kedvezményezetteknek), továbbá nem szabadna az uniós politikáktól eltérő véleményeket megjeleníteniük. A javaslat tárgyalhatatlan volt azért is, mert tények helyett előítéleteken alapult és diszkriminatív, de azért is mert nagyon gyenge színvonalú volt: a Bizottság is jelezte, hogy még az érintett szervezetek körét sem sikerült pontosan lehatárolni, számos ponton pedig valótlan állításokat tesz.
A történetnek van egy tragikomikus magyar vonulata is. A jelentéstevő már a bizottságban bejelentette, hogy halasztaná a kezdeményezését, mert a magyar NGO-törvény tervezete rossz fényt vett rá. A magyar kormány viszont épp a Pieper-jelentésre hivatkozik, amikor a civil szervezetek elleni hajszáját folytatja.Orbán Viktor is erre utalt az EP plenáris ülésén. A Költségvetés-ellenőrzési Bizottság végül az általam, mint zöld árnyékjavaslattevő által megfogalmazottaknak megfelelően levette napirendjéről a jelentést, egyben felkérte az Európai Számvevőszéket vizsgálat lefolytatására az NGO-k pénzfelhasználásával kapcsolatban, amelynek fényében a későbbiekben dönthetünk a kezdeményezés további sorsáról. Ez évekkel eltolja Pieper-jelentés esetleges tárgyalását, de valószínűleg ad acta teszi.

A fideszes képviselők levele itt olvasható.
Az angol nyelven megjelent cikkek: EU ObserverEuractive.
Magyar sajtómegjelenések: MNO24.huHirado.hu

(Kép forrása: népszava.hu)

Felhívtam Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke és jogállamiságért is felelős biztos figyelmét a magyarországi helyzet komolyságára

Timmermans ugyan végre előremutató szavakat mondott arról a vitában, hogy Magyarország, az EP, a Bizottság és a tagállamok között vitát kell indítani az európai értékek és a jogállamiság helyzetéről Magyarországon, de különböző megnyilatkozásaiban azt állítja, hogy Magyarország esetében nincs szó a jogállamiság rendszerszintű veszélyeztetéséről. Megítélésem szerint ez egy tarthatatlan álláspont, amiről tulajdonképpen maga is elismeri, hogy nem a helyzet alapos vizsgálatából fakad, hanem egyszerűen azért ragaszkodik a megfogalmazáshoz, mert a rendszerszintű veszélyeztetés esetén elindítandó ún. hetes cikkely szerinti eljáráshoz nincs meg az összes tagállam (és legfőképpen a szintén problémás Lengyelország) támogatása. Hogy segítsem a kérdés pontosabb megítélésében levelet írtam neki, amelyhez részletes elemzést mellékeltem a Fidesz-kormány jogállamiság elleni ámokfutásának elmúlt hét éves történetéről.

Részletek és az angol nyelvű elemzés itt olvasható.

 

kép forrása: twitter

Az Európai Bizottság politikai okokból mutatott zöld jelzést a paksi gigaprojektnek

Jean-Claude Junckerhez, az Európai Bizottság elnökéhez fordultam a Paks II-vel kapcsolatos, a közbeszerzés mellőzése miatt indított kötelezettségszegési eljárás 2016 novemberi lezárása miatt. Olyan információk birtokába jutottam, amelyek valószínűsítik, hogy politikai nyomás alatt született a döntés, és különös gyanúra adott okot, hogy panaszosként sem sikerült részletes indoklást kivasalni a Bizottságból. A rövid indok szerint „technikai kizárólagosság” miatt volt lehetséges a Roszatomnak adni a beruházást pályáztatás nélkül.

Minthogy nem tudtam azonosítani olyan elemét a paksi projektnek, amit technikailag csak az oroszok tudnak megvalósítani, végigkérdeztem minden magyar érintett minisztériumot, szervet és vállalatot, amely Paks II tervezésében, építésében érintett lehet, de az elmúlt 5 hónapban senki nem tudott magyarázatot adni rá, vajon mik azok a technikai paraméterek, amelyek a Roszatomon kívül mindenki mást kizártak a Paks II. projektből.

Elképesztő módon Magyarországon nem készült egyetlen olyan szakvélemény vagy tanulmány sem, amely szerint csak a Roszatom felel meg a magyar előírásoknak, sőt a második Orbán-kormány komoly tárgyalásokat folytatott más erőműépítő céggel is, mielőtt az orosz félnek adták a megbízást. A Miniszterelnökség cinikus válasza szerint a magyar kormány nem is tudja, hogy milyen érvek miatt zárta le a Bizottság a kötelezettségszegési eljárást

Részletek (és a különböző intézmények válaszai!): Itt olvashatóak, a témában készült Klubrádiós interjú itt meghallgatható.
(Kép forrása: greenfo.hu)

Levél Timmermansnak a jogállamiság magyarországi helyzetéről

Az Európai Uniónak tudni kell, hogy Orbán Viktor rendszerében leépül a demokrácia.

Az Európai Bizottság alelnöke Frans Timmermans a múlt héten fölszólalt az Európai Parlamentben a magyar demokrácia helyzetét illetően. Az Európai Unió alapértékeire és a szerződések szellemére is hivatkozva állt ki a demokráciáért a parlamenti vitában a Bizottság álláspontját képviselve. A határozott föllépés előremutató és régen várt, azonban úgy tűnik, a Bizottság még mindig illúziókat táplál Orbán Viktor rendszerét illetően.

Timmermans néhány hete a CEU törvény kapcsán úgy nyilatkozott, nem látja a jogállamiság rendszerszintű veszélyeztetését Magyarországon. Ezért levélben fordultam a Bizottsághoz és egy elemzésben összegyűjtöttem a magyar kormány demokráciaromboló lépéseit az elmúlt hét évből, amelyekkel a jogállamiságot lépésről lépésre lebontotta. A lista hosszú, és világosan mutatja: nem egyedi botlásokról van szó. A romboló intézkedések, köztük az új Alaptörvény áterőltetése és eseti alapú foltozgatása, a média sokszínűsége elleni állandósult támadások, a bíróságok függetlenségének megnyirbálása vagy a civil szervezetek megbélyegzése a demokrácia alapjait érintik. Az Európai Bizottságnak meg kell értenie, hogy a fölösleges udvariaskodás csak elősegíti a helyzet további romlását, és ezzel nemcsak Magyarországnak, az Európai Unió egészének is rengeteget árt.

Az itt található elemzés remélhetőleg segíti abban a Bizottságot, hogy elismerje a jogállam rendszerszintű veszélyeztetését Magyarországon.

kép forrása: twitter

Párbeszéd – Senki nem tudja, miért nem kellett Magyarországnak betartani az EU-s jogot Paks II ügyében

Jean-Claude Junckerhez, az Európai Bizottság elnökéhez fordul Jávor Benedek, mert úgy tűnik még a Bizottságban sem tudja senki pontosan mit jelent az a technikai kizárólagosság, ami miatt  az Európai Bizottság 2016 novemberében lezárta a Paks II közbeszerzésének hiánya miatt indított kötelezettségszegési eljárását.

Jávor Benedek európai parlamenti képviselő a Bizottság döntése után megkeresett minden magyar érintett minisztériumot, szervet és vállalatot, aki Paks II tervezésében, építésében érintett lehet, valamint megkereste részletekért az Európai Bizottság Belső piaci Főigazgatóságát is, de az elmúlt 5 hónapban senki nem tudott magyarázatot adni az égető kérdésre: vajon mik azok a technikai paraméterek, amelyek a Roszatomon kívül mindenki mást kizártak a Paks II. projektből. Így azt sem tudni, miért állt jogában a magyar kormánynak az EU-ban kötelező közbeszerzési eljárás elhagyása.

“Magyarországon nem készült egyetlen olyan szakvélemény vagy tanulmány sem, amely szerint csak a Roszatom felel meg a magyar előírásoknak, sőt a második Orbán-kormány komoly tárgyalásokat folytatott más erőműépítő céggel is, mielőtt az orosz félnek adták a megbízást.” – hangsúlyozta az európai parlamenti képviselő. Jávor az ügyben az Országos Atomenergia Hivatalt, az MVM Paks II. projektcéget, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, a Paksi Atomerőmű Zrt.-t és a Miniszterelnökséget is megkereste azt tudakolva, hogy bármelyik szereplő készített-e a tender elhagyását megalapozó elemzést vagy szakmai anyagot. A válaszok egytől egyig tagadták, hogy ilyen anyagot bármely érintett készített volna. A Miniszterelnökség cinikus válasza szerint a magyar kormány nem is tudja, hogy milyen érvek miatt zárta le a Bizottság a kötelezettségszegési eljárást

“Döbbenetes, hogy az Európai Bizottság is a magyar kormány keze alá játszik, és ők sem hajlandóak információt adni a döntés indokairól.” mondta a Párbeszéd képviselője, aki szerint ez azt támasztja alá, hogy Paks II. tenderének hiányát a Bizottság politikai okokból hagyta jóvá, és az eljárást, valójában megfelelően megalapozott indokolás nélkül szüntette meg. Ennek a gyanúnak a tisztázása az Európai Bizottság felelős igazgatóságai együttműködésének hiányában Juncker elnök feladata – szögezte le Jávor -, és addig nem nyugszom, amíg a nyilvánosság világos választ nem kap arra az alapvető kérdésre, hogy miként volt lehetséges az európai jog semmibe vétele egy ilyen súlyú ügyben.”

Az érintett intézmények válaszai itt, a Juncker elnöknek írt levél itt olvasható.

(Kép forrása: 24.hu)

Párbeszéd: százmilliárdokat veszíthetünk a lopáskönnyítő törvény miatt

A Párbeszéd közbelépése nyomán az Európai Bizottság is vizsgálja az összes magyar vasúti beruházást titkosító törvényt. A Bizottság szerint csak átlátható vasúti projektekhez jár uniós pénz: Orbánék lopáskönnyítő törvényjavaslata százmilliárdos támogatásokat veszélyeztet.

A magyar parlament tavaly elfogadott egy olyan törvényjavaslatot, amely 30 évre titkosítja a vasúti járművek üzemeltetésével összefüggő műszaki adatokat. A jogszabály a budapesti HÉV, a metrók, a MÁV, a GYSEV és a kisvasutak folyamatban lévő és tervezett fejlesztéseinek technikai illetve pénzügyi részleteire is vonatkozik, átláthatatlanná téve a jelentős részben uniós támogatásokból megvalósuló beruházásokat.

A Párbeszéd már a szavazás idején is az Orbán-kormány legújabb közpénz-eltüntetési kísérletének tekintette a törvényjavaslatot, és az Európai Bizottsághoz fordult azzal a kérdéssel, hogy összeegyeztethető-e az uniós joggal, ha Magyarországon a vasúti járművek biztonságos üzemeltetésére vonatkozó összes adat titkossá válik.

Úgy tűnik, aggodalmainkat az uniós intézmények is osztják: a Bizottság válasza szerint ahhoz, hogy a vasúti ágazatban piaci viszonyok érvényesüljenek, a hálózatra vonatkozó információkhoz könnyű és méltányos hozzáférést kell biztosítani. Ami pedig az uniós finanszírozást illeti, valamennyi projektnek meg kell felelnie az átláthatóság feltételeinek (ez némiképp leegyszerűsítve azt jelenti, hogy titkosított vasúti beruházásokra az EU nem ad pénzt). A válaszlevél azt is rögzíti, hogy Bizottság elemezni fogja a magyar törvényt annak biztosítása érdekében, hogy az megfeleljen az uniós kötelezettségeknek.

A Párbeszéd szerint bebizonyosodott, hogy az Orbán-kormány lopáskönnyítő lépése uniós támogatási források százmilliárdjait sodorta veszélybe. A tanulság egyértelmű: vagy az ország érdekei szempontjából káros törvényt kell sürgősen másikra cserélni, vagy a lenyúlási lehetőséghez ragaszkodó kormányt.

Brüsszel, 2017. március 8.

                                               Jávor Benedek, európai parlamenti képviselő

A Bizottság felé intézett írásbeli kérdés itt olvasható. A Bizottság válasza a linkre kattintva elérhető: Bizottság válasz

(Kép forrása: fejervar.hu)