JÁVORT Az EU-BA!

Támogasd Te is küzdelmünket a zöld és igazságos jövőért!

Az új EU-s energiapolitika csapás Paks II.-re

A közelmúlt legfontosabb, bár talán nem a legszexibb energiapolitikai híre nem az, hogy Mészáros Lőrinc bevásárolta magát a magyar energiaszektorba. Nem is a Paks II.-t érő sorozatos csapások a rémes közvéleménykutatási adatoktól a földrengésveszélyességen és az orosz mintaerőművek halasztásán át az osztrákok döntéséig, hogy az Európai Bírósághoz fordulnak a projekt miatt. Hanem – bármilyen hihetetlenül hangzik – az Európai Parlament három szavazása.

A napokban szivárgott ki az IPCC belső jelentése, mely szerint szinte minden esélyünk elveszett, hogy a klímaváltozást a Párizsi Egyezményben foglalt 1,5 fok környékén tartsuk, a késlekedés, az országok csekély ambíciója, Amerika kiszállása, és sok más miatt. Ha nagyon összekapjuk magunkat, akkor talán van még matematikai esély. De ehhez azonnali, határozott intézkedésekre van szükség. Ezzel párhuzamosan szavaztunk a múlt héten az uniós Tiszta Energia Csomag jelentős részéről, ami a  klímaváltozás megállítása szempontjából kulcs-fontosságú javaslatokat tartalmaz. Itt volt az esély, hogy csavarjunk egyet a helyzeten, és visszahozzuk magunkat a meccsbe: egy kellően erős csomag vissza tudja adni a reményt. Három javaslat volt terítéken: a megújuló energia irányelvről, az energiaunió irányításáról és az energiahatékonysági irányelvről. Ez utóbbinak én voltam a zöld árnyékelőadója, vagyis a saját frakcióm részéről én tárgyaltam a parlamenti álláspontról a többi frakcióval és mindhárom tervezetben sikerült sikereket elérni a parlamenti álláspont kialakítása során. Nem mondanám, hogy megoldottuk a nehézségeket, de sokat léptünk előre, hogy közelebb kerüljünk a célhoz. Ez pedig Magyarország számára is komoly kötelezettségeket ír elő.

Maroš-Šefčovič, az Energiaunióért felelős bizottsági alelnök, és Miguel Arias Cañete energiaügyi biztos a Tiszta Energia Csomag bejelentésekor
Maroš-Šefčovič, az Energiaunióért felelős bizottsági alelnök, és Miguel Arias Cañete energiaügyi biztos a Tiszta Energia Csomag bejelentésekor

A tagállamokra vonatkozó kötelező energiahatékonysági célok előírása az egyik fontos lépés a Párizsi Egyezményben foglaltak teljesítéséhez, itt sikerült a Parlamentben komoly eredményt elérni: szemben a Tanács 27%-os és a Bizottság 30%-os javaslatával, a Parlament legalább 35%-os célt fogalmazott meg a 2030-ig teljesítendő energiahatékonyság javulás területén. Az irányelv a tagállamokra vonatkozó hosszútávú célok mellett évenként teljesítendő részelvárásokat is megfogalmaz. Évenként legalább 1,5 százalékos tartós energiahatékonyság javulást ír elő, amit a tagállamoknak szabadon választott ösztönző intézkedésekkel kell elérniük. Ezek az eszközök lehetnek közvetlen támogatások vagy akár adókedvezmények is, amit a hatékonyságjavulást elősegítő és elérő gazdasági szereplők kaphatnak. Az energiahatékonysági céloktól nem csak az üvegházhatású gázok kibocsátási szintjének csökkenését várjuk. A lakossági programok (például intenzív épületszigetelések, felújítások támogatása) révén csökkenni fog a háztartások fogyasztása, ez pedig csökkenő energiaszámlákat eredményez. Az energiahatékonyság a legjobb eszköz az energiaszegénység felszámolására. Ráadásul tartós, független a kormányzati jóindulattól, és klímaszempontból is hatékony.

A megújuló energia irányelv esetében is a Parlament által elfogadott javaslat a legambiciózusabb. A tagállamokra vonatkozó 2030-ig elérendő célok tekintetében a Bizottság és a Tanács gyengébb 27%-os javaslatához képest a Parlament itt is 35%-os részarányt fogadott el, ami tagállamok megújuló energia felhasználásának részesedésére vonatkozik a teljes energiafelhasználásban. (Külön öröm számomra, hogy a pálmaolaj bioüzemanyagokban történő felhasználását is 2021-től megtiltja ez az irányelv. Korábbi erőfeszítéseim a pálmaolaj európai keresletének csökkentésére megtérülni látszanak, így véget vethetünk a felesleges erdőirtásoknak, ami hatalmas előrelépés a malajziai és az indonéziai erdők eltűnésének megfékezése felé.

Végül az. energiaunió irányításról szóló irányelvben válhat teljessé az EU klíma és energia-csomagja, mivel ez megteremti az intézményi kereteit is a párizsi klímacsúcson tett uniós vállalások végrehajtásának. Továbbá fontos, hogy először az unió történetében az ún. karbon költségvetés jogalkotásba került, és hogy EU elkötelezte magát az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának az 1990-es szinthez képesti 80-95 százalékkal történő csökkentésére 2050-ig.

Az EP szavazásának eredménye egy olyan csomag, ami ugyan lehetne ambiciózusabb (mind az energiahatékonyság, mind a megújulók területén jobban örültem volna a 40 százalékos célnak, és jónéhány kiskapu bezárásának), de összességében jelentős előrelépés.

A megújuló energia napja felemelkedőben
A megújuló energia napja felemelkedőben

Viszont a következményei a magyar energiapolitikát is befolyásolják, és újabb csapást jelentenek a paksi bővítésnek. A magas energiahatékonysági célok (végső soron jelentős energiaigény csökkentés) aláássa az új atomerőmű szükségességét, amelyet évi 1-1,5 százalékos energiafogyasztás-növekedéssel támasztott alá a kormányzat. Ha ehelyett intenzív energiaigény csökkenés lesz, akkor egész egyszerűen nem lesz szükség a drága, értelmetlen bővítésre és az ott termelt energiára.. A magas, EU-s szinten 35 százalékos megújulós célok, (amelyektől valamelyest a nemzeti célkitűzések eltérhetnek, de 10 százaléknál nagyobb elétérést nem fognak tolerálni) pedig szintén nehezen teljesíthetők 2030-ra. Ekkor minimum 25 százalék megújuló részarányt kéne Magyarországnak teljesíteni, miközben éppen együtt üzemel a 4 régi és a 2 új paksi blokk, amelyek önmagukban a magyar energiaigény 70-80 százalékát fogják megtermelni. Ha erre rárakjuk a 25 százalékos megújulós célt, akkor semmilyen más erőműnek nem marad hely a rendszerben. Ami nem csak életszerűtlen, de konkrétan lehetetlen. Mind a megújuló energia termelés, mind az atomerőművek erősen szabályozásigényesek. Az előbbiek azért, mert ingadozik a teljesítményük, az utóbbiak meg épp azért, mert nem, és nem tudják követni az energiafelhasználás hullámzásait. Mindkettő mellé komoly szabályozó kapacitás szükséges, ami leginkább gyorsan indítható gázturbinás erőműveket jelent. Amiknek viszont az így kialakult körülmények között nincs helye a rendszerben. Paks II.-vel vagy teljesíthetetlenek az uniós klíma- és energiacélok, vagy totálisan instabil a magyar energiarendszer.

Most kéne még hátraarcot csinálnia a magyar kormánynak, amikor még viszonylag kisebb veszteséggel kiszállhatnánk a paksi rémálomból, és helyette abba az irányba mozogni, amerre Európa (és a világ) megy. Nem csak több ezer milliárd forintot spórolnánk meg, de megúsznánk az orosz függés és a környezeti ártalmak mellett az uniós előírások masszív megsértését is. Ja, és jobb lenne a magyar gazdaságnak, hazai munkahelyek jönnének létre, visszaszorítanánk az energiaszegénységet, megúsznánk a Duna felfűtését és megúsznánk az elkerülhetetlen atomerőművi kockázatokat. Tudom, egyik sem olyasmi, amivel a jelenlegi kormányzat foglalkozik, ha komolyabb adag ellopható pénzt lát. Csakhogy addig-addig ügyeskedtek Pakssal, hogy ma már a magyar beszállítói részarány az inkább jelképes kategóriába csúszott vissza. Így pedig a Mészáros&Garancsi fémjelezte oligarchavilág számára lenyúlható pénz is minimális lesz. Ott tartunk, hogy már nekik sem különösebben előnyös az egész. Most csak az szól a projekt mellett, ha direkt élvezik, hogy az országot tönkreteszik vele.

Az új európai energiapolitikáról egy rövid videóban is beszélek. Nézzétek meg itt, és ha további videókról is értesülni szeretnétek, iratkozzatok fel,a youtube csatornámra!

#megújulóenergia #energiahatékonyság #európaiparlament #stoppaks2 #állítsukmegőket

A HírTV-ben az energiahatékonyságról szóló törvény elfogadásával kapcsolatban

A törvénnyel az a baj, hogy bár a megfogalmazott célkitűzés szép, de „nem rendel hozzá olyan eszközöket, amelyek révén ezt a célt ténylegesen el lehetne érni”. – Jávor Benedek

Az energiahatékonyságon kívül természetesen szóba kerül a Paksot övező titkolózás is.

A videó a képre kattintva tekinthető meg:

 

Szabadságharc napi ötmillióért – ne az emberekkel fizettessék meg!

A Párbeszéd Magyarországért szerint az Orbán családdal és a fideszes holdudvarral kell megfizettetni azt az uniós büntetést, amelyet azért róttak ki hazánkra, mert kormány nem hajlandó a magyar jogba átültetni az uniós energiahatékonysági irányelvet. Az energiahatékonyság növelése mindenki érdekét, ennek hiánya is csak az atomlobbi és a gázkereskedők érdekét szolgálja.
 
A luxembourgi Európai Bírósághoz fordult az Európai Bizottság, mert Magyarország még mindig nem ültette át a belső jogba az energiahatékonyságról szóló irányelvet. Ez lenne az a jogszabály, amely előírja évente a közintézmények három százalékának energetikai felújítását, és az energiaszolgáltatók kötelezné arra, hogy általuk értékesített energia 1,5 % – ának megfelelő új energiamegtakarítást érjenek el, elsősorban a lakossági energiahatékonyság támogatásával.
 
Az Orbán-kabinet azonban egyáltalán nem szeretné, hogy a magyar otthonok kevesebb energiát használjanak. Energiahatékonyságról szó sem lehet: az nemzeti energiastratégiából épp most húzták ki az összes olyan tételt, ami segítene az energiafelhasználás csökkentésében. A kormány, és a kormányközeli gazdasági holdudvar (az Orbán Viktor barátai által tulajdonolt MET-től a Tiborcz Istvánhoz, Orbán vejéhez tartozó Eliosig) atomerőművet akar és orosz gázt, meg szorgosan fogyasztó háztartásokat.
 
A PM szerint az ország érdekeit az szolgálná, ha az uniós szabályokat betartva energiahatékonysági beruházásokra, és nem atomerőművekre meg gázvezetékekre költenénk a rendelkezésre álló forrásokat. A szabadságharcot nem Brüsszel, hanem az energiabizniszben érdekelt fideszes oligarchák ellen kellene megvívni, ebben azonban a magyar kormányra nem számíthatunk.
 
Brüsszel-Budapest, 2015. március 27.
Jávor Benedek európai parlamenti képviselő

Miért harcol a kormány a rezsicsökkentés ellen?

Az államadósság és a munkanélküliség elleni, bukással végződött csaták után az Orbán-kormány most az energiahatékonyság ellen indított harcot: hamarosan uniós eljárás indulhat az országgal szemben egy olyan irányelv átvételének elszabotálása miatt, amely fenntartható rezsicsökkenést biztosíthatott volna a magyar családoknak. A Párbeszéd Magyarországért szerint újra bebizonyosodott, hogy a kormány az orosz energiafüggés fenntartásában érdekelt.

A napelemadó után itt az újabb csapás a zöld energetikai megoldásokra: az Orbán-kormány nem hajlandó honosítani az EU energiahatékonysági irányelvét, és emiatt kötelezettségszegési eljárás indulhat Magyarország ellen. Az említett irányelv az államot és az energiaszolgáltatókat is kötelezné, hogy segítsenek a lakosságnak kevesebb energiát fogyasztani – most bebizonyosodott, hogy az Orbán-kormány ezt nem akarja.

Az irányelvet január végéig kellett volna (utolsó határidőként) a magyar jogba ültetni. A szabályozás előírná, hogy évente a kormányzati épületek 3 százalékát energetikailag korszerűsíteni kell, a közbeszerzéseknél az energia-hatékony megoldásoknak előnyt kell élvezniük. Szorgalmazná az okos mérés bevezetését, és kikényszerítené, hogy az energiaszolgáltatók a bevételeik adott hányadát a lakossági energiatakarékosság támogatására fordítsák – ez utóbbival évente akár 100 ezer lakás hőszigetelését is meg lehetne oldani.

A PM megdöbbentőnek tartja, hogy az Orbán-kormány inkább büntetést fizet Brüsszelnek, de nem hajlandó hozzájárulni, hogy a családok energiaszámlája, a környezetszennyezés és az energiafüggőség fenntartható módon csökkenjen. A Fidesz láthatóan inkább az orosz energiafüggőség további fenntartásában érdekelt – erről hamarosan papírjuk is lesz az EU-tól.

Budapest, 2015. február 3.

Jávor Benedek, a PM európai parlamenti képviselője,

Szabó Rebeka, a PM elnökségi tagja

Kép forrása: http://magyarinfo.blog.hu