Jávor Benedek felszólalása az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén az „Egyes adóelkerülései gyakorlatok megakadályozását célzó szabályok” címmel rendezett parlamenti vitán az alábbi felvételen tekinthető meg.
Kategória: Felszólalások
Jávor Benedek írásbeli hozzászólása az EP „Az Északi Áramlat 2 hatása a közép-kelet-európai régió gázpiacára”című vitájához
A közös klíma és energiapolitikai célok, a COP21 célkitűzései, valamint az energiaellátás diverzifikálásának elve is megkérdőjelezi, az Északi Áramlat 2 szükségességét. A projekt mind az energiabiztonságra, mind az energiaellátás diverzifikálására gyakorolt hatása miatt is okot ad aggodalomra.
A szakpolitikai aggodalmak mellett egy nyilvánvalóan kettős mércére szeretném felhívni a figyelmet: Az Európai Bizottság 2014-ben azt állította, hogy a Gazprom által a közép- és kelet-európai gázpiacon gyakorolt üzleti magatartás piaci erőfölénnyel való visszaélésnek minősül, és sérti az uniós trösztellenes szabályokat. Egyúttal a harmadik energiacsomagra hivatkozva a Déli Áramlat építését is leállítatta. Ez az álláspont mind energiapolitikai, mind biztonságpolitikai szemszögből megfelelő volt.
Most azonban, hogy Németország szeretne vezetéket építeni, a Gazprom hirtelen megbízható piaci szereplőként tűnik fel, sőt a tenger alatti vezetékekre vonatkozó külön szabályokra való hivatkozással akár a harmadik energiacsomaggal is összhangban levőnek tekintheti a Bizottság a tervezett gázvezetéket.
Szigorúan jogilag ez megállhatja a helyét, azonban látni kell hogy a közép-kelet-európai régió gázpiacára is hatást gyakorló projekt engedélyezése a régió unióhoz fűződő viszonyára is alapvető hatással lesz, mivel azt a tagállamok – nem ok nélkül – kettős mérceként fogják értékelni.
A régió országaiban, melyek egyébként is konfliktusok sorában állnak az Unióval, ennek az európai integráció egészének megítélését is érintő következményei lesznek.
(Kép forrása: en.wikipedia.org)
Változást az egész európai politikában! – Jávor Benedek írásbeli hozzászólása a Panama-akták kapcsán tartott Európai Parlamenti vitában
Jávor Benedek írásbeli hozzászólása az EP mai ” Az adókijátszás és pénzmosás elleni meglévő intézkedések hatékonysága a Panama-akták közeltmúltbeli napvilágra kerülésének fényében ” című vitájában:
Változást az egész európai politikában!
A Luxleaks, a Dieselgate és most a PanamaPapers botrány tökéletesen megmutatja, hogy is áll ma az átláthatóság és a közélet tisztaságának ügye Európában. Sajnos nyugodtan állíthatom: egész Európa „megméretetett és könnyűnek találtatott”.
A Panama-akták feltárták az egyik eszközt, amelyet a globális elit használ jövedelmei eltitkolására, kivonva magukat hazájukban a közös terhek viselése alól. Ami mindenfajta illegális gazdasági tevékenység végzésének lehetőségét is megteremti. Mindeközben egész Európában növekedik a szegénység, a közszolgáltatásokra, oktatásra, egészségügyre, a munkanélküliek, a hajléktalanok, a menekültek ellátására egyre kevesebb pénz jut az állami költségvetésekből.
Ennek az igazságtalanságnak véget kell vetnünk! Az európai jogalkotók közös felelőssége az, hogy gátat szabjon a korlátok nélküli „adóoptimalizáslásnak”. Ehhez első lépésként a politikai elit pénzügyeinek átláthatóságát kell biztosítani európai és tagállami szinten. Szigorú, átlátható és ellenőrizhető módon kell szabályozni a különböző politikai funkcióban lévők és családtagjaik összeférhetetlenségi, vagyonbevallási szabályait. Ugyanakkor pontosítani kell a gazdasági elitre vonatkozó átláthatósági szabályokat is.
Arról panaszkodunk, hogy az emberek nem bíznak a politikusokban, amit az a közel fél millió aláíró is bizonyít, akik aláírták az offshore cégek és az érintett bankok számonkérését követelő kezdeményezést. Amíg ennek nem teszünk eleget, nem fogjuk tudni visszaszerezni a választók bizalmát.
Csatlakozzon Ön is itt: www.change.org/hun-panamapapers
Írásbeli hozzászólás a lengyelországi helyzetről szóló vitához
Ahogy számos alkalommal megpróbáltam felhívni a figyelmet a Magyarország-vitákon, azok nem hazámról szóltak, hanem arról, fel tudunk-e hatékonyan lépni a közös európai demokratikus értékeink megőrzéséért, amikor azokat veszélyeztetik.
Többek között az EU részéről elmulasztott hatékony fellépés sajnálatos következménye az, ami most Lengyelország kapcsán aggodalomra, vitára ad okot. A lengyel kormány jogállamiságot sértő intézkedései kísértetiesen hasonlítanak a kétharmados magyar kormány önkényes intézkedéseire 2010-ből, negatív példát mutattunk a kormánybarát alkotmánybírák megválasztásával és a közmédia leplezetlen kormány-csatornává alakításával. Az EU akkor csupán részleges választ tudott adni, a magyarországi demokrácia rendszerszintű erodálódását képtelen volt megakadályozni, részben hozzájárulva a magyar társadalomban mára széles körben tapasztalható apátiához.
Az új lengyel kormány felállása óta rövid idő telt el, de a társadalomban már most mutatkoznak az elégedetlenség jelei: az alkotmánybírók megválasztása elleni 50 ezres tüntetés ennek figyelemreméltó megnyilvánulása.
Nyomasztó kérdés, hogy vajon magyar mintára a lengyel társadalom is apátiába fordul-e, vagy köszönhetően többek között a hatékonyabb európai fellépésnek, sikerül a lengyel kormány jogállamiság ellen tett lépéseit megfékezni, így bizonyítva, hogy az EU valóban elsősorban a választópolgár érdekeiért dolgozik. A mély apátia fellazítja a jogállamiság stabilitását, így az EU-nak mindent meg kell tennie, hogy megakadályozza az ilyen társadalmak létrejöttét.
Írásbeli hozzászólásom a körkörös gazdaság csomag bemutatása kapcsán
A ma bemutatott, az előzőnél ambiciózusabbnak beharangozott Körkörös Gazdaság Csomag mélyen elkeserítő. A Juncker-féle Európai Bizottság koholt indokokkal késleltette a Csomag bemutatásának a határidejét, hitegetett mindannyiunkat, hogy mindez a jó cél érdekében történik aztán előrukkolt egy felhígított javaslattal, melyben nincsenek konkrétumok, ami pedig véletlenül benne maradt az teljesen legyengített. Timmermans alelnök eljátszotta a bizalmunkat!
A Körkörös Gazdaságról szóló saját kezdeményezésű jelentés ITRE bizottságbeli jelentéstevőjeként lehetetlennek tartom ennek a javaslatnak az elfogadását. Európának egy átfogó, jogilag is kötelező elemekkel bíró, az erőforrás-pazarlásnak gátat szabó, a termelési és más gazdasági folyamatok újragondolásán, valamint a hulladékok minimalizálásán, visszaforgatásán alapuló gazdaságra van szüksége. Az Európai Parlament júliusban megszavazott jelentése is pontosan ezt az üzenetet tükrözi.
Az Európai Unió tagországai csak fenntartható erőforrás-politikával maradhatnak versenyképesek. A jelenlegi javaslat gyengesége nem csak kiábrándító, de felháborító hogy egy teljes évet elvesztegettünk az erre való várakozással. Tavaly abban a reményben fogadtuk el a Bizottság magyarázatát, hogy az új csomag valóban bezárja majd a kört és a teljes gazdasági ciklust fenntarthatóbbá teszi, de legyünk őszinték: a termelési ciklusra vonatkozó jogalkozási javaslatok nélkül (pl. az erőforrás hatékonyságra vonatkozó célkitűzés vagy az erőforrás felhasználásról szóló mutatók integrálása az Európai Szemeszterbe) az új csomag elfogadhatatlan és alkalmatlan a kijelölt célok teljesítésére.
Egyes légköri szennyezőanyagok kibocsátásai
Írásbeli hozzászólásom a mai vitához:
Tegnap egyetértettünk abban, hogy sürgősen ki kell vizsgálni az autók kibocsátás-manipulációjának ügyét és haladéktalanul be kell vezetni a valós vezetési feltételekre épülő jármű-tesztet. Azt üzentük az európai állampolgároknak, hogy többé nem lehet az egészségüket és a környezetüket megóvni hivatott szabályokat büntetlenül áthágni. Ma tehát az egyetlen logikus következő lépés a légszennyező anyagok kibocsátását korlátozó jogszabály módosítása, a Környezetvédelmi Bizottság jelentése alapján.
Amennyiben ezt tesszük, európaszerte évente több mint több mint 74000 embert menthetünk meg az idő előtti haláltól a legújabb szakértői számítások szerint[1]. A légszennyezés által okozott betegségeknek jelentős gazdasági költségei vannak az egészségügyi szektorban valamint a kieső munkaidő miatt.
Ennek megelőzése érdekében kötelező révényű célkitűzéseket kell elfogadni Európában 2020-ra, 2025-re, valamint 2030-ra is. Az ammóniára, a metánra és higanyra is kötelező határértékek szükségesek a direktívában.
A hét elején, Budapest központjában levegőminőségi méréseket végeztem a Levegő Munkacsoporttal közösen. Az eredmények alátámasztották, hogy a légszennyezés haladéktalan csökkentésére van szükség: a normál városi szint tizennégyszeresére nőt a szennyezőanyagok mennyisége, amikor dízelautó haladt el mellettünk.
A Környezetvédelmi Bizottság hatásvizsgálata[2] megmutatta, hogy az Európai Bizottság eredeti javaslatánál szigorúbb célkitűzések elérése nem kerülne többe, miközben tízezrek életét mentené meg.
[1] Revision of the National Emission Ceilings (NEC) Directive (Oct 2014)- Position Paper by AirClim, Client Earth, EEB, HEAL, T&E
http://www.eeb.org/?LinkServID=9168DFDD-5056-B741-DBA5B64C92B81F9D&showMeta=0&aa
[2] Complementary Impact Assessment on interactions between EU air quality policy and climate and energy policy (Oct 2014) – Study by International Institute for Applied Systems Analysis
http://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/STUD/2014/528802/EPRS_STU%282014%29528802_REV1_EN.pdf
Volkswagen botrány: az Audi valódi arca
A szeptember végén kirobbant Volkswagen botrány hatására szembe kellett néznünk a német autógyártók valódi értékrendjével. A manipulált motorok esete nem csak egyszeri botlás volt a cégcsoport részéről, hanem rávilágított az általános, kizárólagosan profit-orientált hozzáállásukra is. Engedjék meg, hogy egy konkrét példával is szemléltessem, miről beszélek.
A világ egyik legnagyobb motorgyára Győrben, Magyarországon található. Az Audi állít itt elő motorokat. 2009 óta többek közt több mint 2 millió olyan trükkös egységet, amelyekkel az Audit is tulajdonló Volkswagen-csoport a közelmúltban lebukott.
A gyár, amely tucatnyi autó-összeszerelő üzemet lát el szerte Európában, nem rendelkezett elegendő kapacitással, így az Audi bővítésre szánta el magát. A bővítés helyszíneként egy Natura 2000-es védelem alatt álló területre esett a választásuk. Mivel az Audi a magyar exportteljesítmény közel egy tizedét adja önmagában, a természetpusztító beruházás nem ütközött túl nagy hatósági ellenállásba.
Egyetlen civil környezetvédő, Zsák Ferenc kérdőjelezte csak meg a beruházás jogszerűségét, vele azonban először peren kívül megegyezni látszott az Audi, majd rendkívül különös körülmények között feljelentették és bíróság elé citálták.
Azóta az „ártatlan” Audiról kiderült, hogy milliószámra gyártott és hozott forgalomba csaló, a környezetet és az európai polgárok egészségét károsító motorokat. A Natura 2000 terület elpusztításáért cserébe előírt ökológiai kompenzációs intézkedések nagyrészt sikertelennek bizonyultak. A bíróság 3 év börtönbüntetésre ítélte Zsák Ferencet egy abszurd per keretében. Az Audi és a Volkswagen pedig továbbra is az európai környezeti menedzsment szabványának, az ISO 14001 minősítésnek büszke tulajdonosa. Meddig?
Az ENSZ fenntartható fejlődésről szóló csúcstalálkozója – Jávor Benedek írásbeli hozzászólása az EP plenáris ülésén
2015 szokatlan lehetőséget tartogat: számos kulcsfontosságú ENSZ csúcstalálkozó esik egybe, ideértve a Fejlesztés Finanszírozása csúcsot, a 2030-ig szóló fenntartható fejlődés agendát és a Fenntartható Fejlődési Célokat (SDG-ket) kijelölő csúcsot, továbbá az Klímaváltozási Keretegyezmény részes feleinek párizsi 21. találkozóját (COP21). Utóbbi fő célja – a klímaváltozásból eredő visszafordíthatatlan változások,katasztrófák elkerülése végett – a földi átlaghőmérséklet növekedésének 2°C-on belül tartása, míg az SDG-k többek között a szegénység megszüntetését célozzák 2030-ig.
Ezek a célok, s tágabban vizsgálva a klímaváltozás, a fejlesztés és a fenntartható fejlődés kérdéskörei egymástól nem elválaszthatók – elég, ha a szárazság, élelmiszerhiány, természeti katasztrófák miatt otthonukat elhagyó klímamenekültekre gondolunk.
Ahogy az ENSZ berkein belül működött magas szintű tanácsadó testület is hangsúlyozta, ahhoz, hogy az egyes intézkedések ne gyengítsék egymást,egyetlen, az emberi méltóságot és emberi jogokat középpontba helyező, koherens keretrendszerben szabad gondolkodni, ambíciózus, kötelező erejű és egymást kölcsönösen erősítő célokkal, átlátható végrehajtási keretekkel, mérföldkövekkel, visszacsatolási lehetőségekkel.
Ezt az irányt kell az EU-nak is következetesen képviselnie és határozott lépéseket tennie egy fenntartható, a hagyományos energiahordozókon túllépő, rugalmas és a klímaváltozás káros hatásainak ellenálló világgazdaság elérése érdekében.
Az átalakulásba be kell vonni a helyi szereplőket (beleértve az legveszélyeztetettebb területeken élő őslakosokat is), építve tudásukra, alkalmazkodóképességükre. Az arányos finanszírozás, a technológiatranszfer, a kapacitásépítés szintén nélkülözhetetlenek.
(kép forrása: wwww.un.org)
Menekültügyi közös állásfoglalás – közlemény
Az Orbán kormánynak nem embertelen különutas megoldásokat kell keresni, nem kell tovább szítani a feszültségeket, táplálni az ellenséges érzéseket, hanem az unióval szorosan együttműködve kell megtalálni a rövid- és hosszú távú megoldásokat a menekültválság megoldására.
Az Európai Parlament ma megerősítette, hogy a jelenlegi helyzetben gyors, összehangolt és emberséges cselekvésre van szükség. Minden tagállamnak részt kell venni a közös Európai menekült-politika kialakításában, sürgősen meg kell teremteni a legális és biztonságos utat a menekülteknek A Parlament határozottan kiállt amellett is, hogy a kerítés nem megoldás a jelenlegi helyzetre, az kizárólag további menekülteket kerget az embercsempészek karjaiba.
A magyar kormánynak és személyesen Orbán Viktornak is ideje lenne belátnia, hogy a magyarországi helyzetet csak úgy lehet megoldani, hogy szolidáris és együttműködő az unióval. Ez az alapja minden méltányos eljárásnak és a közös fellépésnek. Most itt van a lehetőség, hogy a kormány belássa, eddigi álláspontja és tevékenysége eredménytelen volt. Nem kizárni kell magunkat az európai közösségből, hanem szorosan együttműködve segíteni.
Mint a most elfogadott „Közös állásfoglalásra irányuló indítvány ” egyik előterjesztője
remélem, hogy a kormány végre belátja, hogy a gyűlöletkeltés, a megosztás politikája nem vezet sehova. Tarthatatlan az a humanitárius válsághelyzet, ami ma Magyarországon van. Elfogadhatatlan, hogy a magyar állam helyett a menekülteknek a legalapvetőbb ellátását kizárólag elkötelezett állampolgárok biztosítják.
TTIP vita – íráseli hozzászólás
Kétségeket ébreszt az EU átlátható működésével kapcsoltban, ami az utóbbi hónapokban a TTIP kapcsán az uniós intézményekben zajlik. Pedig a történet biztatóan indult: a Bizottság tavaly társadalmi vitát indított a szabadkereskedelmi egyezmény vitarendezési mechanizmusról, ahol a részt vevő több mint 150 ezer ember 97%-a nemet mondott az ISDS-re, támogatva, hogy az EU ne biztosítson a külföldi befektetők számára előjogokat a nemzeti kormányokkal illetve hatóságokkal szemben. Néhány hónap alatt 14 tagállamban több mint kétmillió aláírást gyűjtött a „Stop TTIP” Európai Civil Kezdeményezés, ami a Bizottságot kötelezi, hogy hivatalos választ adjon a TTIP-tárgyalások leállítását és az ISDS elvetését követelő indítványra, amelyről az Európai Parlamentnek is meghallgatást kell tartania.
De úgy tűnik, túlságosan nagy üzleti érdekek forognak kockán ahhoz, hogy az uniós polgárok véleménye dönthessen. Az EP két legnagyobb frakciója, az EPP és az S&D olyan jelentést fogadtatott el a Parlamenttel, amely az eredeti javaslatot átírva nem vetette el egyértelműen az ISDS-t, sőt a szocialisták egy kompromisszumnak beállított átcsomagolási trükkel valójában a Bizottság ISDS-párti álláspontját készülnek támogatni.
foto forrása: http://frackfreegtrmanchester.org.uk/blog-stop-ttip-or-were-fracked/