JÁVORT Az EU-BA!

Támogasd Te is küzdelmünket a zöld és igazságos jövőért!

Magyarország a multik adóparadicsoma

Magyarország a multik adóparadicsoma lett, az Európai Parlament Zöld frakciója által rendelt friss tanulmány (angolul itt olvasható) kimutatta, hogy az egyes tagállamokban mekkora a ténylegesen megfizetett társasági adó és nominális adó között a különbség. Magyarországon a multik a második legkevesebb társaságiadót fizetik be az EU-ban. Nálunk már csak Luxemburgban fizettek be kevesebbet a nemzetközi cégek. Az orbáni gazdasági modell tovább épül. A terheket fizessék a munkavállalók és az állampolgárok, mert a cégeknek mást már nem is akarunk nyújtani, csak a végtelenségig kizsigerelhető állampolgárokat, és egy már-már jelképes adóterhet.
Az új tanulmány eredménye szerint a ténylegesen befizetett társasági adó az országban is működő 1318 multinacionális cég adatai alapján mindössze 7.5% volt 2011 és 2015 között. Ekkor még két kulccsal működött a társágiadó, azóta pedig már a nominális adókulcs is tovább csökkent, ma már egységesen 9%, így ma már biztosan még annál is kevesebb adóbevétel marad az államnak, mint korábban. Erről a tanulmányról írt elemzést a g7.hu portál is.

Calculator - tax © Werbefabrik - Pixabay

Ezekkel a számokkal kerültünk a második legalacsonyabb effektív adózású EU-s tagországgá.A magyar kormány évekig ekézte a multikat, miközben valójában mindent megtesz azért, hogy a magyar munkavállalók és adófizetők kárárra ők minél kevesebbet fizessenek. Az állampolgárok és dolgozók érdeke nem számít, menjen ez akár az egész társadalom kárára is. Ismerős? Nem csoda, hiszen pontosan ennek az Orbán által álmodott társadalom építésében egy következő lépés a rabszolgatörvény.

Ebben az Orbán által épített országban a magyar gazdaság versenyképessége csak azon múlik, hogy minél olcsóbban működtethető összeszerelőüzem legyen hazánkból. Ahol a nagy cégek a munkavállalóknak alacsony béreket fizetnek, és még a közösbe is szinte csak jelképesen adakoznak. Majd mikor megkapják a dolgozók a fizetésüket, az EU legmagasabb ÁFÁ-ját kell, hogy megfizessék a boltokban. Az ilyen adóztatás azt éri el, hogy a társadalmi olló folyamatosan nőni fog, az ország szétszakad, a legszegényebbeknek semmi segítség nem jut.
A megoldás természetesen nem a nemzetközi cégek elüldözése lenne, de egy igazságosabb adózásra van szükség. Ahol a cégek versenyképessége az emberek szakértelméből, nem pedig a kizsigereléséből ered. Az nem lehet, hogy a legnehezebb helyzetben lévők fizessék a legnagyobb terhet, azaz lényegében még ők támogassák a sikeresebb, szerencsésebb, gazdagabb cégeket.

Magyarországnak és az Európai Uniónak olyan adózásra van szüksége, ami a mainál sokkal igazságosabb. A tanulmány egy újabb bizonyíték arra, hogy az EU-s tagállamokban a cégek kegyeiért egy lefelé tartó adózási verseny alakult ki, aminek a végeredménye az, hogy a cégek egyre nagyobb kedvezményeket csikarnak ki a kormányoktól. A tagországoknak nem lenne szabad ebbe a versenybe belemenni, hiszen ha föladják a reményt, hogy a cégek kivegyék a részüket a közterhek igazságos megfizetésétől, akkor az államnak nem lesz pénze arra, hogy a feladatait ellássa, legyen az az utak, az oktatás vagy az egészségügy működtetésére megfelelő forrás. Másfelől pedig egyre nagyobb és nagyobb terhek fognak hárulni az egyes állampolgárokra, köztük az idősekre, gyerekes családokra, szegényekre is, a csökkenő színvonalú közszolgáltatások fenntartásában.

Ez az adózási rendszer európai szinten mást is megmutat: az adózási rendszer lényegében teljesen átláthatatlan. Egyes országokban (köztük Magyarországon is) hatalmas a szakadék a nominális és az effektív adókulcs között. De ez nem csak Kelet-Európa problémája. Belgiumban (ahol a munkavállalók adóterhe az egyik legnagyobb a kontinensen) mindössze 14%-os az effektív társasági adókulcs, miközben nominálisan 34%. Luxemburg a nominális társaságiadó 29%, valójában viszont csak 2%-ot fizetnek be a cégek. Ez egy zavaros, az állam által támogatott átláthatatlan trükközéseken alapuló rendszer. Luxemburg lényegében egy adóparadicsomként működik Európa közepén. És ne legyenek kétségeink, a kiskapukat, külön kormányzati kedvezményeket és az „adóoptimalizálási” (régi nevén adócsalási) módszereket legjobban a könyvelők és jogászok hadseregével fölszerelt óriás vállalatok tudják kihasználni, nem pedig a kis családi vállalkozások. Így nemcsak a piacokra kerüléskor, hanem az adózáskor is egy újabb hátrányt szenvednek a kisebb vagy újonnan induló cégek.

Magyarország szépen lassan megteremti azt a gazdasági környezetet, ahol nagyvállalatok a szabályok fölött, az egyedi kormányzati kedvezmények, kiemelt partneri hálózatok és zavaros megrendelések korrupt és átláthatatlan rendszerében működnek, miközben a dolgozók alacsony fizetésért, sokszáz túlórát húznak le és a legnagyobb terhek a legszegényebbeket sújtják. Tényleg ezt akarjuk?

Jávor Benedek európai parlamenti felszólalása az adóelkerülés uniós szintű szabályozásáról

Jávor Benedek felszólalása az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén az „Egyes adóelkerülései gyakorlatok megakadályozását célzó szabályok” címmel rendezett parlamenti vitán az alábbi felvételen tekinthető meg.

 

 

 

PM: A Panama-akták után itt vannak a Rajna-papírok!

A Párbeszéd Magyarországért tudomása szerint Észak-Rajna-Vesztfália Pénzügyminisztériuma 2016.április 14-én bejelentette, hogy olyan magánszemélyek és vállalatok által fenntartott svájci bankszámlákra vonatkozó információk birtokába jutottak, melyekkel kapcsolatban alaposan feltételezhető, hogy adóelkerülés céljából kerültek összegek az alpesi ország pénzintézeteihez. Dokumentumaik szerint a számlákon összesen 101 milliárd svájci frankot helyeztek el húsz európai országban honos magánszemélyek és vállalatok. A német hatóság adatai szerint magyar számlatulajdonosok is érintettek: 2006-ban 383 millió, 2008-ban 421 millió svájci frankot (mai árfolyamon 109, illetve 120 milliárd forintot) tartottak a vizsgált számlákon. 

Jávor Benedek, a PM EP-képviselője levélben fordult Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterhez, illetve Tállai Andráshoz, az adóhatóságot felügyelő államtitkárhoz, azt tudakolva, hogy a magyar kormány megkapta-e a német hatóság tájékoztatását, és indult-e vizsgálat az érintett számlákhoz köthető esetleges adóelkerülések feltárása érdekében. Jávor szerint a német hatóság által közzétett információk a magyar adóalanyok által svájci számlákon őrzött összegek dinamikus bővülését mutatják még a pénzügyi válság közepette is, ezért feltételezhető, hogy azóta ezek az összegek még tovább híztak. Ezért az EP-képviselő azt kéri a magyar kormánytól és az adóhatóságtól, hogy folytassanak le szigorú vizsgálatot az ügyben, és szabjanak ki megfelelő szankciókat azokra, akik bizonyíthatóan nem fizettek adót jövedelmeik után. Egyben arra is felhívja a figyelmet, hogy a kormány a közelmúltban olyan intézkedéseket vezetett be, amelyek gyakorlatilag rendszerszinten teszik lehetővé az adózatlan és külföldre menekített jövedelmek minimális adózás utáni kifehérítését, mentesítve az adóelkerülés jogkövetkezményei alól az érintetteket.

A képviselő a német hatóságra hivatkozva azt állítja, hogy Németország ezen információk alapján mintegy 5 milliárd euró (1500 milliárd forint) pótlólagos adóbevételre tett szert, ezért elengedhetetlennek tartja, hogy a magyar hatóságok is határozottan lépjenek fel a költségvetést megkárosító adócsalókkal szemben. Az észak-rajna-vesztfáliai Pénzügyminisztérium ráadásul az itthon is jól ismert, Horváth András által két éve borított „körhinta-jellegű” áfa-csalások nyomaira is bukkant, és az ezzel kapcsolatos in formációkat is átadta a magyar hatóságoknak, egyben felajánlva a német intézmények módszertani segítségét az ügyek felderítésében. Ez kimozdíthatná a holtpontról az itthoni áfa-csalások kapcsán indított eljárásokat is, amelyekben a magyar hatóságok a Horváth András elleni vádemelésen kívül más eredményt nem tudnak felmutatni.

Jávor Benedek nyílt levele itt olvasható.

A német hatóság bejelentésével kapcsolatos dokumentumok itt érhetők el.

 

(Kép forrása: wsj.net)