JÁVORT Az EU-BA!

Támogasd Te is küzdelmünket a zöld és igazságos jövőért!

Címke: COP21

Jávor Benedek írásbeli hozzászólása az EP „Az Északi Áramlat 2 hatása a közép-kelet-európai régió gázpiacára”című vitájához

Közzétéve:

A közös klíma és energiapolitikai célok, a COP21 célkitűzései, valamint az energiaellátás diverzifikálásának elve is megkérdőjelezi, az Északi Áramlat 2 szükségességét. A projekt mind az energiabiztonságra, mind az energiaellátás diverzifikálására gyakorolt hatása miatt is okot ad aggodalomra.

A szakpolitikai aggodalmak mellett egy nyilvánvalóan kettős mércére szeretném felhívni a figyelmet: Az Európai Bizottság 2014-ben azt állította, hogy a Gazprom által a közép- és kelet-európai gázpiacon gyakorolt üzleti magatartás piaci erőfölénnyel való visszaélésnek minősül, és sérti az uniós trösztellenes szabályokat. Egyúttal a harmadik energiacsomagra hivatkozva a Déli Áramlat építését is leállítatta. Ez az álláspont mind energiapolitikai, mind biztonságpolitikai szemszögből megfelelő volt.

Most azonban, hogy Németország szeretne vezetéket építeni, a Gazprom hirtelen megbízható piaci szereplőként tűnik fel, sőt a tenger alatti vezetékekre vonatkozó külön szabályokra való hivatkozással akár a harmadik energiacsomaggal is összhangban levőnek tekintheti a Bizottság a tervezett gázvezetéket.

Szigorúan jogilag ez megállhatja a helyét, azonban látni kell hogy a közép-kelet-európai régió gázpiacára is hatást gyakorló projekt engedélyezése a régió unióhoz fűződő viszonyára is alapvető hatással lesz, mivel azt a tagállamok – nem ok nélkül – kettős mérceként fogják értékelni.

A régió országaiban, melyek egyébként is konfliktusok sorában állnak az Unióval, ennek az európai integráció egészének megítélését is érintő következményei lesznek.

 

(Kép forrása: en.wikipedia.org)

ENSZ Klímacsúcs: Merre tart Európa?

Közzétéve:

Az európai intézmények a napokban adták ki a november végén esedékes ENSZ klímakonferenciára (COP21) vonatkozó állásfoglalásaikat. A Környezetvédelmi Miniszterek Tanácsa múlt hét pénteken véglegesítette a hivatalos EU mandátum kialakításához szükséges következtetéseit, melyek az Európai Parlament álláspontjánál jóval gyengébb célokat határoztak meg.

Ma délelőtt szavazott az Európai Parlament Környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszer-biztonsági bizottsága a párizsi klímakonferenciával kapcsolatos saját álláspontjáról. A jelentés, melynek árnyékelőadója voltam, a visszafordíthatatlan következmények elkerülése érdekében az emberi méltóságot és emberi jogokat középpontba helyező, koherens keretrendszer felállítására, ambiciózus, minden ágazatra és ENSZ tagállamra kötelező célok meghatározására és a hagyományos, jelentős kibocsátással járó fosszilis energiahordozók használatának felhagyására szólít fel – a 2℃-os felmelegedési korlát szem előtt tartásával.

A jelentés visszacsatolásokat is beépítene a megállapodásba  és  rendszeres – lehetőleg ötévenkénti – felülvizsgálatot kér. Emellett hangsúlyozza a probléma súlyához mért és egyúttal a tagok teherbíró képességét figyelembe vevő, arányos finanszírozás, illetve a tudásátadás, kapacitásépítés fontosságát.  Kiáll a klímaalkalmazkodás terén a megfelelő források biztosítása mellett és elengedhetetlennek   tartja  a helyi szereplők – többek között az legveszélyeztetettebb térségekben élő őslakosok – döntésekbe, intézkedésekbe való bevonását is.

A tárgyalások sikeréhez az EU-nak vezető szerepet kell játszania és komoly elkötelezettséget kell mutatnia. Ennek egyik eszköze lehet, ha az unió a  2020-ig szóló vállalásait –  a korábbihoz képest – megerősíti. A Miniszterek Tanácsának következtetései nem megfelelőek ennek a célnak az eléréséhez és távol állnak attól, amire akár a tudományos elemzések, akár a Parlament álláspontja alapján szükség volna.

A gyenge tanácsi következtetések egyetlen pozitívuma, hogy támogatják a minden ágazatra kiterjedő, kötelező klíma-célok meghatározását, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátásával való fokozatos és teljes felhagyást, ám az erre javasolt határidő azonban túl távoli, így alkalmatlanok arra, hogy gyors és hatékony cselekvésre ösztönözzenek.

 

Kötelessége-e Magyarországnak a világ rászorulóit segíteni? – Ötpárti vita

Közzétéve:

Az ENSZ várhatóan a napokban fogadja el a 2015 utáni fenntartható fejlesztési menetrendjét és az ehhez kapcsolódó fenntartható fejlesztési célokat, melyek végrehajtása minden ENSZ tagállam kötelessége. Erről a múlt héten tárgyalt a Parlament, hozzászólásomat itt olvasható.

Ennek apropóján szeptember 24-én délután 4 órától a HAND Szövetség vitát szervez Magyarország és a magyar politikusok felelőssége a világért címmel a fenntartható fejlesztési célok végrehajtásáról, ütköztetve a parlamenti frakcióval rendelkező pártok álláspontját a következő kérdésekben:

 

  • Hogyan segíthet Magyarország még hatékonyabban a fejlődő országokban élőknek?
  • Miért kell a GDP egy részét nemzetközi fejlesztésre fordítani?
  • Mit kezdjünk a háborúkból hozzánk érkező emberekkel?

 

A vita résztvevői:

    • Manninger Jenő (FIDESZ), országgyűlési képviselő, a Fenntartható Fejlődés Bizottság tagja
    • Harangozó Gábor (MSZP), országgyűlési képviselő, a Mezőgazdasági Bizottság tagja
    • Mirkóczki Ádám (Jobbik), országgyűlési képviselő, Honvédelmi és Rendészeti bizottság, valamint Nemzetbiztonsági Bizottság tagja
    • Szél Bernadett (LMP), országgyűlési képviselő, a Nemzetbiztonsági Bizottság tagja
    • Jávor Benedek (PM), európai parlamenti képviselő, az EP Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság alelnöke

 

A rendezvény helyszíne az Arany10 Kultúrház (V.ker Arany J.u.10).

További információk itt.