Nem csak a mozikban léteznek szuperhősök, a valóságban is találhatunk emberfeletti munkát végző jótevőket! Benedekman naphosszat harcol a korrupció és..
Magyarország a multik adóparadicsoma lett, az Európai Parlament Zöld frakciója által rendelt friss tanulmány (angolul itt olvasható) kimutatta, hogy az..
Az alábbi írás a Zöld Műhely Alapítvány által szervezett, „Fenntartható energia forgatókönyv Magyarország számára” című konferencián 2016. május 18-án tartott..
Elsőként támadta meg a kormány kötelező betelepítési kvótákról szóló népszavazási kezdeményezését Jávor Benedek, a PM európai parlamenti képviselője. Beadványa szerint..
A jobboldali összeesküvés-elméletek, és a baloldali csodavárás egy tőről fakad: az Unió afféle fenyegető és hatalmas nagybácsiként egyszer csak rendet..
Kolontár, 2015. október 2., péntek (MTI) – Az öt évvel ezelőtti vörösiszap-katasztrófa áldozataira emlékezett az Európai Parlament (EP) delegációja pénteken..
20 roma fiatal tett látogatást a Romaversitas Alapítványtól Jávor Benedek EP-képviselőnél, hogy betekinthessenek az Európai Unió működésébe. Találkozhattak az Európai..
A hatékony bejelentővédelmet hiányolta Horváth András volt adóhivatali tisztviselő szerdán az Európai Parlament (EP) brüsszeli székházában azon a konferencián, amelyet..
Nagyon helyes! Csak ne adjunk teret a rendszerellenes időjárási jelenségeknek!Faludy György ír a Pokolbéli víg napjaimban recski fogolytársáról, a meteorológus "Északkeleti Betörésről", aki azért ült, mert előrejelzésében másnapra lágy nyugati szellőket ígért, a következő napokra viszont északkelet felől - azaz a Szovjetunió irányából - fagyos légrétegek betörését. Másnap letartóztatta az Államvédelmi Hatóság. Ma sem lehetünk kevésbé éberek! (Állam)szuverenitásvédelmi Hivatalunk hamarosan már lesz szerencsére.👉 Csatlakozz a kampánycsapatomhoz, hogy közösen tenni is tudjunk!parbeszed.hu/javortazeuba/... BővebbenKevesebb
Ma kezdődött az ENSZ klímaegyezmény 28. csúcstalálkozója, a COP28 Dubaiban. Mire számítsunk, mit várhatunk a klímacsúcstól? A csalódások elkerülése végett jobb, ha szembenézünk vele: nem túl sokat.Már a kiindulópont is vitatható. Egy pazarló gazdagságát fosszilis energiahordozókból megteremtő, a velük való üzletelést továbbra is korlátlanul folytató, szélsőséges társadalmi és emberi jogi egyenlőtlenségeket felmutató helyszín. Egy, a COP28-at gyorsan további gáz- és olajügyletek nyélbe ütésére felhasználó házigazda a csúcstalálkozó elnöke, Szultán al-Dzsáber, az Emírségek nemzeti olajvállalatának ügyvezető igazgatója személyében. És egy csomó évek óta tologatott, és máig megoldatlan ügy, a szegény országokat támogató illetve az ott elszenvedett klímakárokat kompenzáló globális alapok feltöltésétől a metánkibocsátás csökkentésén át a fosszilis támogatások leépítéséig és a megújulókra való átállás felgyorsításáig. Mindez abban az évben, amikor a való életben a globális klímarendszer végleg elhagyta a korábbi modellek szélsőértékeinek világát, és teljesen új valóságot tapasztalunk meg, akár a globális átlaghőmérsékletet (novemberben néhány napon először haladta meg a történelemben több mint 2 ֯C-kal az iparosodás előtti értékeket a Föld átalghőmérséklete), az óceánok vízfelszíni hőmérsékletét, az Északi-sarki jég mennyiségét, az üvegházgázok légköri koncentrációját vagy szinte bármilyen más mutatót nézünk.A körülmények sem túl kedvezőek: háború Ukrajnában és a Közel-Keleten, az európai politika jobbratolódása révén aggodalmak az EU-klímapolitikájának jövőjét illetően, vagy a Kína valamint az EU és az Egyesült Államok közötti feszültségek növekedése révén a jóhiszemű együttműködés lehetőségének csökkenése (a három szereplő együtt a globális kibocsátások közel feléért felelős), mind erősen le kell, hogy hűtsék a várakozásokat.Mégis miben reménykedhetünk?Leginkább talán abban, hogy akkora a baj, hogy az mégiscsak észhez téríti a tárgyalófeleket. A COP28-on benyújtandó ún. „globális leltár” a Párizsi Megállapodás 2015-ös aláírása óta először átfogó látleletet nyújt arról, hogy az egyes országok hogy állnak vállalásaik, illetve a Párizsban kitűzött 1,5 fokos célhoz szükséges kibocsátáscsökkentés teljesítésével. Nem kétséges, hogy a felülvizsgálat kiábrándító lesz. A jelenlegi nemzeti vállalások, és pláne azok végrehajtása nagyon messze vannak a párizsi céloktól, és jelenleg inkább egy 2,5-2,9 ֯C-os hőmérsékletemelkedést vetítenek előre. Az elmúlt év időjárási, természeti szélsőségei pedig megmutatják, hogy még egy 2 fok körüli hőmérsékletemelkedés is milyen katasztrofális hatással jár. Ez talán meggyőzi a delegációkat, hogy valódi és kézzel fogható eredményekre van szükség.Néhány kritikus kérdésben talán szintén lehet előrelépés. A globális klímaalap feltöltése, vagy a szegény országokban képződő, éghajlatváltozással összefüggésbe hozható károkat kompenzáló pénzügyi eszköz kialakítása olyan ügyek, amelyekben megállapodásra juthatnak a felek. A megújulókra való átállás felgyorsítása körül is körvonalazódhat valamilyen egyezség – bár itt már közvetlen akadályt jelenthet a Kína és a fejlett országok közötti bizalmi válság, ami a megújuló energiaforrásokat kiaknázó berendezések (pl. napelemek) kapcsán biztonsági kérdéssé vált és kereskedelmi háborúvá is fajulhat. Ugyancsak pozitív fejlemény a januártól belépő belga EU-elnökség által a COP28 napirendjére lobbizott igazságos klímaátmenet kérdése, azaz hogy hogyan tudjuk a fenntartható, a klímakorlátok között maradó gazdasági-társadalmi rendszerre való átállást szociálisan igazságossá tenni.Két hétnyi, éles tárgyalásokkal, a vége felé nagy valószínűséggel drámai jelenetekkel is tűzdelt klímacsúcs áll előttünk. Hogy a végére közelebb kerülünk-e a párizsi klímacélok teljesítéséhez, az éghajlatváltozás kezelhető keretek közt tartásához, azt most még nem lehet megmondani. A feladat sürgősségét tekintve ez mélyen kiábrándító. Bízzunk benne, hogy december közepén mégis lesz mit ünnepelnünk a már indulni is rossz szájízzel induló COP28 végén.Hogy többet tehessünk a klímaváltozás megfékezéséért, csatlakozz az EP-választásra készülő csapatomhoz!parbeszed.hu/javortazeuba/... BővebbenKevesebb