JÁVORT Az EU-BA!

Támogasd Te is küzdelmünket a zöld és igazságos jövőért!

Veszélyek az új GMO-szabályozásban

Az Európai Bizottság szerdán hozta nyilvánosságra javaslatát a GMO-összetevőket tartalmazó élelmiszerek és állati takarmányok szabályozásáról. A koncepció illúzióvá teszi a GMO-termékek távoltartását a magyar fogyasztóktól. A génmódosított növények termesztését tiltó tagállamok piacai épp olyan nyitottá válhatnak a GMO-tartalmú élelmiszerek előtt, mint a termelésüket széles körben engedélyező országoké. Ez pedig aláássa a korábban a magyar kormány által nagy sikerként beharangozott, a GMO-növények termesztésének tilalmát lehetővé tevő szabályozás értelmét és hatékonyságát is.

Hosszú tárgyalások után év elején fogadták el a GMO-k termesztésének új európai szabályozását. Ebben lehetővé tették ugyan a GMO-k termesztésére vonatkozó tagállami tilalmak bevezetését, ahogy azonban a PM már akkor felhívta a figyelmet, az új rendszer számos ponton nem nyújt kellő garanciákat a génmódosított termékeket elutasító fogyasztók számára. A most bejelentett új javaslat a termelés után a GMO-tartalmú termékek forgalmazását szabályozza – megkönnyítve elterjedésüket az Unió valamennyi piacán, beleértve a technológiát ellenző tagállamokat is. A koncepció szerint a tagállami kormányoknak lehetősége van ugyan bizonyos korlátozásokat bevezetni az ilyen termékek forgalmazása során, azonban a vonatkozó szabályok nem ütközhetnek a belső piac szabadságába, illetve a WTO-előírásokba. Nem nehéz belátni, hogy erre való hivatkozással szinte bármilyen korlátozó intézkedés megtámadható lesz a biotechnológiai cégek, illetve az élelmiszer és takarmánygyártók vagy forgalmazók által. A GMO-termékek tömeges megjelenése az áruházak polcain pedig kérdésessé teheti, hogy vajon mit ér a magyar termesztési tilalom, ha a hazai fogyasztók végül éppúgy GMO termékekkel fognak találkozni a tányérjukon, még ha azok más tagállamokból érkeznek is.

A bizottság javaslatát – a PM álláspontjával összhangban – egyértelműen elutasítják a nemzetközi zöld szervezetek, és a Zöldek európai parlamenti képviselőcsoportja is. Meggyőződésünk, hogy az európai GMO-szabályozásnak nem újabb kiskapukat, hanem egyértelmű, az európai fogyasztókat és a környezet biztonságát garantáló, szigorú előírásokat kell tartalmaznia.

A magyar kormány az elmúlt hónapokban elmulasztotta, hogy a termesztési szabályozás vitája során egyértelműen kiálljon számos, Magyarország szempontjából alapvető jelentőségű szigorítás mellett. Itt az idő, hogy a GMO-k forgalmazásának engedélyezéséről szóló döntéshozatalban végre következetesen kiálljon a magyar fogyasztók többségének elvárásai mellett. Mindent meg kell tenni, hogy a magyar GMO-tilalom ne csak szimbolikus rendelkezés legyen, hanem valóban távol tudjuk tartani a génmódosított termékeket a magyar piacoktól.

Brüsszel-Budapest, 2015. április 24.
Jávor Benedek európai parlamenti képviselő

Kereskedelmi előnyök kontra környezeti biztonság – írásbeli hozzászólás a GMO-Kerekasztal 27. üléséhez

A TTIP-tárgyalások egyik legkomolyabb hiányossága továbbra is a súlyos demokratikus deficit, ami az egész folyamatot jellemzi. Változatlanul ismeretlen például a magyar kormány hivatalos tárgyalási álláspontja. A külgazdasági tárcát vezető Szijjártó Péternek a kormányzati portálon jelenleg is olvasható, tavaly októberi nyilatkozata szerint „A gazdasági együttműködés ügyében elmondtam, hogy elkötelezettek vagyunk a TTIP iránt. A mi számításaink szerint, ha egy kellően ambiciózus TTIP-megállapodás jön létre, akkor az 15-20%-kal tudná növelni a magyar exportot, 20-30 ezer új munkahelyet jelentene Magyarországon és a GDP-nket éves szinten 0,2-0,3%-kal meg tudná növelni.” Ezzel nagyrészt egybecseng a külügy egyik stratégiai dokumentumában olvasható állásfoglalás: „Az euroatlanti térség az elmúlt években jelentős pozícióvesztésen esett át a világ más térségeihez, így különösen Kelet-Ázsiához képest, de a TTIP ismét a transzatlanti térség javára billentheti az erőviszonyokat a világban. A TTIP által az euroatlanti térség egységesedik, belső integráltsága mélyül, ami szintén azt indokolja, hogy a magyar külpolitika egységben kezelje az egész térséget […], valószínűsíthetően nem lesz olyan tárgyalási terület, ahol a tárgyalás reálisan várható kimenetele Magyarország számára kifejezetten hátrányos következménnyel járna […], a TTIP összességében pozitív, de nem nagymértékű hatással lehet a Magyarországra történő közvetlen külföldi tőkebefektetésekre.” A fentiek nyomán a magyar kormány nem tűnik a TTIP ellenfelének, inkább egy óvatos támogató álláspont tűnik valószínűnek, miközben a nyilvánosságban sokszor igyekeznek azt a látszatot kelteni, hogy valójában szabadságharcot vívnak az Egyesült Államok (illetve részben az EU), és a TTIP elfogadása ellen.

A vitarendező mechanizmus (ISDS) részletkérdésnek tűnik, de akár politikai vízválasztó is lehet. Orbán Viktor a múlt pénteki rádióinterjújában azt mondta: „Olyan egyezményt nem támogatok, amely gazdasági jogviták eldöntését kiemelné a magyar bírósági rendszerből, és valamilyen távoli választott bírósághoz helyezné át.” Ez jól hangzik – hiszen a TTIP a vitarendezést éppen ilyen külföldi testületekre bízná –, ám egy évvel ezelőtt éppen Orbán írta alá a magyar-orosz nukleáris együttműködési egyezményt, amelyben az szerepel: „Bármilyen vita, nézeteltérés vagy igény […] esetén a felek által megjelölendő jó nevű, harmadik országbeli, nemzetközi választott bíróság hoz döntést. A választott bírósági döntés végleges, és a részes felek számára kötelező érvényű.”

Természetesen az egyezmény tartalmát érintő kifogások is hasonlóan súlyosak. A TTIP egyik sarkalatos pontja vélhetően a GMO-szabályozás lesz. Vannak olyan vélemények, amelyek szerint a szabadkereskedelmi egyezmény elfogadásáért a vállalati lobbicsoportoknak és az Egyesült Államoknak is engedményeket kell tennie GMO-fronton. Ám ha a GM-növények európai piaca nem is szabadul fel teljesen, a GMO-k beengedését sürgető nyomás mindenképpen megnő majd. Az ISDS a TTIP elfogadása esetén akkor is életveszélyessé válhat, ha a GMO-piac felszabadítását nem teszi kötelezővé: van rá esély, hogy ha egy uniós tagállam kormánya (élve a most megnyílt jogával) a tilalom mellett dönt, akkor majd egy külföldi választott bíróság előtt védekezhet a „kárt szenvedett” Monsanto vagy Pioneer kártérítési igényeivel szemben. Az új uniós GMO-szabályozás értelmében a tiltás tagállami hatáskör, ami látszólag növeli a nemzeti kormányok mozgásterét – valószínűleg erre gondolt az Orbán-kormány is, amikor magyar sikerként harangozta be a változást –, ám ez egyúttal azt is jelenti, hogy a jövőben majd az egyes kormányoknak kell hadakozniuk a hatalmas lobbi erejű és korrupciós potenciálú GMO-cégekkel, adott esetben az állampolgáraik feje fölött.

Hogy az Európai Parlamentben egyáltalán nem vehető biztosra a TTIP megszavazása, az a fentieken túl azzal is magyarázható, hogy nagyon súlyos fenntartások fogalmazódtak meg az uniós agrárpolitika, a környezetvédelem, az élelmiszerbiztonság, a vegyianyag-szabályozás, illetve a szabadkereskedelmi egyezmény összeegyeztethetőségével kapcsolatban. Sokakban aggodalmat kelt, hogy a TTIP alapján az EU-nak konzultációs kötelezettsége lenne az Egyesült Államokkal a kereskedelmet érintő – például környezetvédelmi, egészségügyi vagy fogyasztóvédelmi – jogalkotásban, durván visszavetve az európai jogfejlődést, amely ezeken a területeken sokkal progresszívabb, mint az Egyesült Államokban. A vegyianyag-politika például teljesen külön utakon jár az EU-ban, illetve az Egyesült Államokban: az európai szemléletben sokkal komolyabb szerephez jut az elővigyázatosság elve és a megelőzés. Az uniós vegyianyag-szabályozás évtizedekkel előrébb tart: messze nem tökéletes ugyan, de lényegesen több vegyi anyagra nézve rendelkezik vizsgálati eredményekkel és felhasználási szabályokkal, mint az Egyesült Államok szabályozása. Az Egyesült Államokban piacon lévő vegyszereknek például csak a 2%-a esetén tesztelték a rákkeltő hatást. Ráadásul az Egyesült Államokban még az igazolt káros hatások esetében is lényegesen nehezebb piaci korlátozásokat bevezetni, mint Európában. Az erőtlen szabályozás következtében az Egyesült Államokban lényegesen gyakoribbak bizonyos, vegyi összetevőkkel is kapcsolatba hozható olyan betegségek, mint egyes allergiák, az asztma vagy a termékenységi problémák. Ezeknek a betegségeknek a kezelése százmilliárd dolláros nagyságrendű kiadást jelent az állam és az állampolgárok számára, a gyártók nem vesznek részt a terhek viselésében. Az EU fejlettebb és hatékonyabb szabályokat alkalmaz, amelyek kézzelfogható egészségügyi és környezeti előnyöket biztosítanak. A TTIP belépése itt lelassítaná az európai szabályok fejlődését, és megakadályozná, hogy hasonlóan kemény előírásokat vezessenek be az Egyesült Államokban. A jogalkotók számára egyeztetési kényszert teremtene (nem a meglévő joganyag harmonizálására, hanem új jogszabályok megalkotására vonatkozóan), ami lefékezné, és a folyamatos kompromisszumkeresés miatt ki is lúgozná a jogalkotást. Vagyis a TTIP nem úgy tüntetné el a szabályozási különbségeket – amelyek jelenleg a fejlődés egyik mozgatórugóját jelentik – hogy mindenkit a legprogresszívabbak szintjére hozna fel, hanem inkább lefelé, az embereket és a környezetet kevésbé védő előírások követése irányába szorítaná az egyes országokat, így a vegyipari innovációt is gátolná. A gátló hatás az Egyesült Államokban érvényesülne a leginkább: ott a szigorúbb uniós szabályokhoz történő igazodás (amit a piacszerzés igénye motivál) a fejlesztések egyik mozgatórugója, ez a motiváció azonban megszűnhet.

Az egyezmény negatív hatással lehet az európai gyártókra is, hiszen megnyitja a piacot az olcsóbb, ám a környezetre és az egészségre ártalmasabb amerikai, kínai, ázsiai stb. termékek előtt. Jelenleg az egyes vegyi anyagok veszélyességére vonatkozó információk közkincsnek, szabadon közzétehető tudnivalónak számítanak – a jövőben önmagában ez a közzététel (ami nem csak a fogyasztókat, hanem a gyártókat is orientálta és befolyásolta) önmagában is károkozásnak minősülhet. Az egyik negatív következmény lehet az is, hogy azok a veszélyes vegyi anyagok, amelyeket az Egyesült Államokban használnak a palagáz- és palaolaj-bányászatnál a kőzetrepesztésre, Európában is szabadon használhatóakká válnak. A fentiek nyomán Európa vélt – és nehezen bizonyítható – kereskedelmi előnyökért cserébe nagyon sokat feladna a környezeti biztonságból, illetve azokból a humán és környezeti értékekből, amelyek köré az európai egység szerveződik.

Budapest,2015.március 25.
Jávor Benedek európai parlamenti képviselő

Jávor Benedek írásbeli hozzászolása a GMO vitához

Az új GMO szabályozás, melyről az Európai Parlament a Tanáccsal való december negyediki megállapodást követően második olvasatban tárgyal, a tanácsi előterjesztéshez képest nagyobb mozgásteret nyújt a tagállamoknak a GMO termesztés tiltására, de jelentős visszalépést jelent a Parlament első olvasatban elfogadott álláspontjához képest. Az új irányelv legfeljebb részsikerként, de inkább sikertelenségként könyvelhető el, számos fontos kérdés, mint pl. a határon átnyúló szennyezésekből eredő károkozás, illetve a génmódosított növények termesztése révén keletkezett károkért viselt felelősség nyitott, rendezetlen maradt.

Utóbbi kérdés tartós, megnyugtató rendezését, a szennyező fizet elv tényleges érvényesítését nem sikerült elérni, mivel a Tanács sajnos nem támogatta a Parlament szigorúbb álláspontját, a szennyezés megelőzésére és kezelésére vonatkozó kötelező intézkedéseket előírását. Ehhez kapcsolódik a károkért viselt,alapvetően a biotechnológiai cégekre visszavezetendő pénzügyi felelősségének ügye, amelyre szintén csak homályos utalást tartalmaz a végső szöveg.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy továbbra is a vétlen fél, vagyis a károsult tagállam, annak hatósága, gazdálkodói és adófizetői viselhetik a szennyezésből eredő terheket.

A Tanácsnak határozottabban ki kellett volna állnia a GMO-mentes tagállamok jogos érdekeinek védelme mellett.

Emellett továbbra is elengedhetetlen az uniós szintű engedélyezés és a kockázatfelmérési eljárás reformja. Nem hagyhatjuk, hogy a tagállami tiltás lehetővé tétele az uniós GMO-engedélyezés felületesebbé válását eredményezze.

Uniós GMO szabályozás

Az Európai Parlament határozott, környezeti szempontból szigorú állásponttal kezdi meg a háromoldalú tárgyalást a Bizottsággal és a Tanáccsal a készülő új európai GMO-szabályozásról, miután a Parlament Környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszer-biztonsági bizottsága ma elfogadta a jogszabálytervezetre vonatkozó parlamenti pozíciót.

Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője által kezdeményezett és most megszavazott módosító javaslatok érdemben csökkenthetik a mezőgazdasági géntechnológia használatával kapcsolatos kockázatokat, ideértve a határon átnyúló szennyezéseket. Egy új pénzügyi felelősségi rendszer garantálná, hogy a GMO termelők viseljék az esetleges szennyezésekből eredő költségeket.

Az Európai Parlament Környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszer-biztonsági bizottsága ma szavazott az új európai GMO szabályozási tervezetről és a kapcsolódó módosító indítványokról, többek között a Jávor Benedek által kezdeményezett, szigorítást célzó módosítókról.

A Parlament határozott, környezeti, természetvédelmi és egészségügyi szempontból szigorú állásponttal tárgyalja tovább a jogszabálytervezetet. A parlamenti ajánlás jelentősen erősítené a tagállamok pozícióját, mivel az engedélyeztetési eljárásban nem engedne meghatározó szerepet a biotechnológiai vállalatoknak. A GMO termesztés tiltásának alapjául szolgáló indokok köre is kibővülne, jogilag megalapozottabbá válna. Magyarország GMO moratóriumának fenntartása szempontjából ez különösen fontos.

A Jávor Benedek által kezdeményezett, a képviselőcsoportok közötti kompromisszumos javaslatként elfogadott módosítás szigorú követelményeket fogalmaz a génmódosított és nem GM növények együtt-termesztésére vonatkozóan, amely nemcsak tagállamon belüli kockázatokat, hanem a határon átterjedő hatásokat is kezeli. Az utóbbira vonatkozóan bizottsági ajánlások fogják segíteni az intézkedések hatékony végrehajtását, hogy a GMO-mentes országok hatékonyan távol tudják tartani a szomszédos tagállamokból átterjedő szennyezéseket.

Ezen túlmenően a bizottság a GMO-k alkalmazásával összefüggően olyan kötelező pénzügyi felelősségi rendszer kialakítását is támogatta, amely a GMO termelő vállalatokra hárítaná a GMO-k kibocsátása vagy forgalomba hozatala nyomán esetleg bekövetkező nemkívánatos szennyezés, károkozás terhét. Ez azért lényeges, mert jelenleg – ahogyan azt számos magyarországi eset is mutatja – az ilyen költségeket a vétlen fél fedezi (vagyis a hatóság, a károsult, hagyományos vagy biogazdálkodást folytató termelők, illetve az adófizetők).

Az Európai Parlament kifejezte a GMO-termesztés korlátozására, tiltására vonatkozó álláspontját, most a Tanácson, illetve a magyar kormányon a sor, nekik kell lépniük a megfelelő megállapodás érdekében.

PM Sajtó

Magyar módosítók a genetikai biztonságért

Több frakció képviselői által támogatott módosító javaslatokat adott be Jávor Benedek, az Együtt-PM EP-képviselője a készülő új európai GMO-szabályozáshoz.

10450161_728211510553650_692966119793396497_n

A javaslatok jelentősen csökkenthetnék a mezőgazdasági géntechnológia használatával kapcsolatos kockázatokat. A Jávor Benedek által kezdeményezett módosító-csomaghoz a néppárti és a szocialista képviselőcsoport tagjai közül is többen csatlakoztak. Szerepel a javaslatokon Jo Leinen, az EP környezetvédelmi bizottsága korábbi vezetőjének aláírása is. A módosítók egyrészt a termesztésbe vont GMO-k határon átterjedő hatásaival kapcsolatban fogalmaznak meg egységes európai minimumkövetelményeket, másrészt pedig egy olyan alap felállítását indítványozzák, amelyek a multinacionális biotechnológiai cégek befizetéseiből táplálkoznának, és GMO szennyezés esetén alkalmasak lennének a károk fedezésére. Jelenleg ugyanis – ahogyan azt számos magyarországi eset is mutatja – a betárcsázás és a terméskiesés költségeit a vétlen fél fedezi (vagyis a károsult gazdák osztoznak rajta az adófizetőkkel), miközben a GMO-k alkalmazásából nyert profitból nem részesülnek.
Jávor szerint eljött az ideje, hogy az EP az eddigieknél hatékonyabban lépjen föl a természetvédelmi és az egészségügyi érdekekért, és hogy a biotechnológiai óriásvállalatok felelőtlenségének árát ne a gazdák és a hatóságok fizessék meg, erre pedig módosító javaslatok elfogadása megfelelő eszköztárat biztosíthat.

Budapest, 2014. október 17.

Együtt-PM Sajtó

Új GMO-szabályozás: győzelem vagy kapituláció?

A hazai agrártárca 100 százalékos magyar győzelemnek nevezi, a Greenpeace jogi buktatókkal és csapdákkal teli félmunkának tartja a környezetvédelmi miniszteri tanácsa által elfogadott új GMO-szabályozást. Az Együtt-PM szerint a valóság a Greenpeace értékeléséhez áll sokkal közelebb: olyan megoldás született, amely a multinacionális GMO-cégeket hozza helyzetbe az engedélyezésben.

Míg jelenleg a tagállamok az ún. védzáradék alkalmazásával, tudományos érvek felvonultatásával egy igen bonyolult eljárás végén tilthatják ki a piacukról a génkezelt fajtákat (ahogyan arról Magyarország első kézből szerzett tapasztalatokkal rendelkezik), ám az így megszerzett felmentést a lejárta előtt nagyon nehéz visszavonni, az új szabályozásban nemzeti hatáskörbe kerülhet a tilalom, és annak feloldása is. Ez látszólag jó hír, a valóságban azonban a GMO-cégek lobbinyomása Brüsszel helyett ezentúl a tagállami kormányokra nehezedik majd, ráadásul az említett nagyvállalatok részt vehetnek majd az engedélyezés illetve a tiltás folyamatában. A tagállamok viszont elesnek attól a leehetőségtől, hogy a csak lokálisan jelentkező környezeti és egészségügyi kockázatokkal (mint például Magyarország a csak a Pannon régióra jellemző ökoszisztémák sérülékenységével) igazolja tilalmat.

Az Együtt-PM szerint a még az EP jóváhagyására váró megállapodás – amit a magyar agrártárca hazai sikerként kommunikál – súlyos kockázatokat hordoz, és növeli az újabb génkezelt fajták kényszerű beengedésének veszélyét. A pártszövetség a magyar országgyűlésben kérdőre fogja vonni a kormányt azzal kapcsolatban, hogy milyen álláspontot képviselt a brüsszeli vitában, az Európai Parlamentben pedig mindent meg fog tenni azért, hogy Magyarország érdekeit érdemben figyelembe vevő GMO-szabályozás szülessen.

Budapest, 2014. június 14.

Jávor Benedek, az Együtt-PM európai parlamenti képviselője

Szabó Rebeka, az Együtt-PM politikusa