JÁVORT Az EU-BA!

Támogasd Te is küzdelmünket a zöld és igazságos jövőért!

Jávor Benedek bevinné Horváth Andrást az EP-be

Jávor Benedek PM-es EP-képviselő Horváth András egykori adóellenőr részvételével szeretne egy meghallgatást szervezni Brüsszelben. 

11 (1)

Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért politikusa, az Európai Parlament (EP) zöldpárti frakciójának tagja EP-meghallgatást kíván kezdeményezni az Egyesült Államok által kitiltott magyar vezető köztisztviselők ügyével kapcsolatban. Azt szeretné – közölte szerdán Strasbourgban magyar újságírókkal -, ha ezen a meghallgatáson Horváth András egykori adóellenőr, „aki annak idején a NAV-ügyet kirobbantotta”, be tudna számolni az általa feltárt információkról. 

Jávor szerint az amerikaiak által elrendelt beutazási tilalom összefüggésben állhat azokkal a korrupciós, illetve áfacsalási ügyekkel, „amelyeket a magyar nyomozati szervek az elmúlt hónapokban nem voltak hajlandóak érdemben vizsgálni”.

„Eljött az ideje annak, hogy az európai intézmények is szembenézzenek ezzel az üggyel” – mondta az EP-képviselő. Indoklása szerint nem tartható fenn egy uniós tagállamban olyan „megcáfolatlan gyanú”, miszerint az adóhatóság szemet huny egy ezer milliárd forintos nagyságrendet meghaladó áfacsalási ügy fölött. Az ügy – tette hozzá – nem csak Magyarországot érinti, hiszen a határokon átnyúlik, és szlovák, román, illetve egyéb vonatkozásai is vannak, tehát egyértelmű az európai illetékesség. Jávor Benedek „kínosnak” mondta, hogy az Egyesült Államok olyan lépést tesz egy uniós tagállammal szemben, amellyel kétségbe vonja, hogy ez az uniós tagállam „megfelel-e a korrupciómentesség elvárt minimumának”.

A magyar EP-képviselő elmondta: az európai parlamenti meghallgatás kezdeményezése mellett az Európai Bizottsághoz is kíván fordulni az ügyben. Szerinte az uniós javaslattevő-végrehajtó intézménynek arra kell törekednie, hogy – amennyiben lehetséges – oszlassanak el minden gyanút a magyar adóhatóság korrupciós érintettségének ügyében, ha pedig bebizonyosodik, hogy a NAV valóban érintett ilyen korrupciós ügyekben, akkor annak legyenek meg a következményei mind nemzeti, mind uniós szinten

hvg.hu

Jávor: a Gazprom Magyarországon is „állam lehet az államban”

Jávor Benedek szerint nem lenne meglepő, ha az E.ON-tól drágán megvásárolt gáztározók tulajdonosi körében hamarosan felbukkanna a Gazprom.

A Gazprom orosz energetikai vállalat, amely Oroszországban „állam az államban”, ezt a státust a jelek szerint Magyarországon is megkapja – vélekedett Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért politikusa, az Európai Parlamenti (EP) zöldpárt frakciójának tagja szerdán Strasbourgban magyar újságíróknak adott nyilatkozatában, két minapi magyar törvénymódosítás kapcsán.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az előző napon olyan módosító indítványt nyújtottak be a földgáztörvényhez, amely „gyakorlatilag kivonja a Gazpromot a hatályos magyar jogszabályok alól a földgázvezeték-létesítés ügyében”. A módosító indítvány – jegyezte meg – nem nevesíti ugyan az orosz céget, de egyértelműen „lex Gazpromról” van szó, mert ilyen vezetéképítési terv kizárólag a Déli Áramlat ügyében van.

„Most kerülőutat keres a kormány arra, hogy szemben az uniós ellenállással és a magyar jogszabályokat is fellazítva a Gazpromot kivételezett szereplővé tegye” – fogalmazott az EP-képviselő.

A másik jogi változtatás, amelyet Jávor Benedek szóvá tett, az, hogy a múlt héten a Gazpromot mentesítették a földgáz tárolásának magyarországi szabályai alól.

„Ezekben a lépésekben annak a jelét látom, hogy a Gazprom Magyarországon állammá válik az államban, amelyre nem vonatkoznak sem a magyar törvények, sem az uniós előírások” – mondta a zöldpárti politikus, aki szerint Orbán Viktor miniszterelnök az oroszokhoz köti magyar energetikát. Ezek a módosítások – vélekedett – hosszú távon rendkívül súlyos következménnyel járnak Magyarország energiabiztonságára nézve.

Jávor Benedek szerint nem lenne meglepő, ha az E.ON-tól drágán megvásárolt gáztározók tulajdonosi körében hamarosan felbukkanna a Gazprom.

 hvg.hu

 

Nyílt levél Áder Jánoshoz

Tisztelt Elnök Úr!

Az országgyűlés kedden – kizárólag a Fidesz-KDNP támogatásával – megszavazta a paksi hitelmegállapodást kihirdető törvényt, amivel Magyarország egy veszélyes, ismét a devizában történő eladósodás és az Oroszországtól való gazdasági és politikai függés felé vezető útra lépett. Ugyanakkor ezen a ponton még van visszaút, és abban, hogy tovább rohanunk a szakadék felé, vagy időben fékezünk, igen sok múlik az Ön politikai bölcsességén, lelkiismeretén és felelős, a hazaszeretetet a pártszempontok elé helyező köztársasági szerepértelmezésén.

Az Együtt-PM Szövetség szerint a hitelmegállapodás és az azt kihirdető törvény jogi megalapozottsága és alkotmányossága több mint kérdéses. A jogszabály előkészítését nem előzte meg a jogalkotási törvényben előírt hatásvizsgálat elkészítése: immár bírósági ítélet is kimondja: »Egy kormányhatározat 2012-ben a paksi bővítés kapcsán részletes előkészítő munka elvégzését írta elő egy, a jövőben kiírandó, a bővítés kivitelezésére vonatkozó nemzetközi pályázat kiírása céljából. A perben a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium alperes úgy nyilatkozott, és igazolta is, hogy a vonatkozó kormányhatározatban előírt előkészítő anyagok nem készültek el (…). A kormány nemzetközi szerződést kötött az Oroszországi Föderáció kormányával, amely alapján eldőlt, hogy bővítés kivitelezését és üzemeltetését az orosz fél végzi, de ebben az egyezményben – a megvalósítandó blokkok típusán kívül – nincsenek sem technológiai, sem pénzügyi részletek.« Vagyis az elfogadott törvény nem felel meg a jogalkotási törvény előírásainak, ami felveti a közjogi érvénytelenség lehetőségét.

Súlyos alkotmányossági kifogás is felmerült a kormánytöbbség által elfogadott jogszabállyal kapcsolatban. A hatályos alaptörvény 37. cikk (3) bekezdése alapján »a központi költségvetés végrehajtása során nem vehető fel olyan kölcsön, és nem vállalható olyan pénzügyi kötelezettség, amelynek következtében az államadósságnak a teljes hazai össztermékhez viszonyított aránya a megelőző évben fennállóhoz képest növekedne«. Eközben itt egy 10 milliárd eurós hitel felvételéről van szó, amely a kamatokkal együtt több mint 7000 milliárd forintnyi devizaadósságot generál, súlyosan megterhelve a költségvetést és az adófizetők pénztárcáját. Magyarország számára ma senki nem jósol olyan növekedési pályát, amely ennek az adósságnak a »kinövését« lehetővé tenné, vagyis a tartozás minden valószínűség szerint növelni fogja a GDP-arányos államadósságot, ami alkotmányellenes helyzetet teremt.

A most törvénybe foglalt finanszírozási konstrukció nagy valószínűséggel az uniós vizsgán is elbukik, mivel tiltott állami támogatásnak minősül. A paksi beruházást nem piaci alapon, hanem állami szerepvállalással tervezik megvalósítani. Ez egyrészt az ország évtizedekre szóló eladósodásával fenyeget, hiszen az adófizetők pénzéből törlesztenék a hitelt, és pótolnák ki a teljes beruházás hitelből nem fedezett részét. Másrészt ezzel a nukleáris ipart hozzák behozhatatlan előnybe, a fenntartható energiatermelési módokkal és az összes többi energiapiaci szereplővel szemben, akik ilyen támogatásban nem részesülnek. Minderről a magyar kormány uniós kötelezettségeit megszegve elfelejtette időben tájékoztatni a Bizottságot, ugyanakkor nemzetközi és hazai zöldszervezetek beadványa nyomán már folyik egy eljárás Brüsszelben – a zöldek jogi álláspontja szerint a magyar kormánynak már azelőtt meg kellett volna keresnie a Bizottságot, mielőtt aláírta volna a szerződéseket, ugyanúgy, ahogyan azt a britek is tették a Hinkley Point atomerőmű-projekt esetében. (A Nagy-Britanniában tervezett atomerőmű-beruházást is csak állami támogatással lehetne megvalósítani. Az ott kidolgozott, garantált átvételi árra épülő konstrukciót a brit kormány előzetesen elküldte a Bizottságnak, amely azt jelenleg is vizsgálja, és az előzetes vélemény alapján jó eséllyel el fogja utasítani). A Bizottság akkor tekint egy finanszírozási megoldást tiltott állami támogatásnak, ha a nagyberuházás állami forrást von be, gazdasági előnyt biztosít , szelektív: (azaz nem terjed ki a többi gazdasági szereplőre), versenytorzító hatású, illetve befolyásolja a tagállamok közötti kereskedelmet. A beadvány alapján az új atomerőmű esetében egyszerre mind az öt kritérium fennáll, ezért a paksi beruházásnak a költségvetés által visszafizetendő hitelből történő finanszírozása olyan állami támogatásnak minősül, amelyet az uniós versenyjog nem engedélyez.

Az Együtt-PM Szövetség a fentiek miatt kéri, hogy az államrend demokratikus működése felett őrködve forduljon az Alkotmánybírósághoz a törvény alaptörvény-ellenességének vizsgálatát kezdeményezve, amennyiben pedig az AB esetleg átengedi a jogszabályt, éljen a politikai vétó eszközével, lehetőséget biztosítva arra, hogy az uniós eljárás(ok) lezárultáig a kormány ne eszközöljön olyan kiadásokat a tervezett paksi beruházással kapcsolatban, amelyek egy brüsszeli vétó nyomán fölösleges ráfordításnak és felelőtlen pazarlásnak bizonyulnának.

Szabó Tímea és Jávor Bendek

a PM társelnökei

Demokrácia Magyarországon

Köszönöm a szót Elnök Asszony!

 

Eredetileg másról szerettem volna itt beszélni, de hamis váddal illeték itt Szájer és Kósa képviselő társaim a magyar civil szervezeteket, úgyhogy muszáj erre reagálni. Az a vizsgálat, ami a magyar civil szervezetek ellen zajlik, annak a gyanúsítása hétről hétre változik, az ügyészség, a rendőrség és a kormány maga sem tudja, hogy mit keres, csak valamit nagyon szeretne találni. Ezeknek a vizsgálatoknak az ügyében eddig egyetlen dolog bizonyosodott be, tisztelt képviselő társaim: az, hogy az a KEHI-vizsgálat, amit elindítottak a civil szervezetekkel szemben – ez jogszerűtlen volt, nem volt joga a KEHI-nek ezeknél a szervezeteknél vizsgálódni. Egyelőre ebben az ügyben kizárólag a magyar kormány jogsértése bizonyosodott be, és ez mindennél jobban bizonyítja azt, hogy hogyan működik Magyarországon a demokrácia, hogy hogyan működik a magyar kormány. És tisztelt képviselő társaim, egy dologra hadd hívjam fel a figyelmüket! Ez a vita nem a magyar kormányról és nem csak Magyarországról szól. Az a példa, ami Magyarországon zajlik, amit az európai intézmények hagynak itt megtörténni, az példa lehet más tagállamok más politikai erőinek a törekvéseinek a számára is. Tisztelt fideszes képviselő társaim! Olyan politikai erők számára is, amelyekkel esetleg Önök sem szimpatizálnak.

Köszönöm szépen!