A paksi bővítéssel kapcsolatban – ismereteink szerint – legalább két eljárást is kezdeményeztek az Európai Bizottságban: egy tiltott állami támogatás miatt, egy másik, melyet én indítottam a tender elmaradása miatt. Ezek az eljárások akár úgy is végződhetnek, hogy az Európai Bizottság a bővítési megállapodás módosítására szólítja fel Magyarországot. Addig, amíg az eljárások le nem zárulnak, felelőtlenség aláírni a három megvalósítási megállapodást . A sietős aláírás csak azt sugallja, hogy a kormánynak nem az ország energiabiztonsága, hanem a négyezer milliárd forint közpénz „baráti” elköltése fontos. Nem látjuk a garanciákat arra, hogy a megvalósítási megállapodások egy esetleges elmarasztaló Bizottsági döntés esetén hogyan mondhatóak fel.
Ugyanakkor most, az aláírás után sincs válasz a bővítéssel kapcsolatos alapvető kérdésekre. Nem tudjuk, hogy mennyibe fog kerülni a teljes projekt a kapcsolódó beruházásokkal együtt, nem ismerjük, hogy milyen áramár mellett térülhet meg a befektetés, nem világos, hogy a tőkeköltség beépül-e az áramárba, nem tudjuk, hogy mi lesz az új blokkokban keletkező hulladék sorsa és nem tudjuk, hogy mekkora anyagi kockázatot vállalt a Magyar kormány a megállapodások idő előtti aláírásával.
Az elmúlt hetekben világossá vált, hogy Oroszországnak a saját szempontjából fontos projektek (pl. a Déli Áramlat) finanszírozására sincs pénze, hogy Putyin megbízhatatlan üzleti partner, és hogy a nyugati világ egyértelmű biztonsági kockázatként tekint minden orosz részvételű energetikai projektre.
Ezen információk mindegyike azt támasztja alá, hogy súlyos hiba volt erőltetett tempóban elhamarkodott megállapodásokat kötni, miközben a paksi törvény benyújtásával a bővítéssel kapcsolatos információk nyilvánosságát az eddigi korlátozott lehetőségekhez képest is tovább kívánják szűkíteni – az viselkedik így, akinek titkolnivalója van.
Annak érdekében, hogy fellebbentsük a fátylat a titokról a mai napon kikértem az aláírt megállapodásokat, mielőtt a kormány jogi eszközökkel ellehetetlenítené, hogy megtudjuk, pontosan mire kötelezte el magát a paksi beruházással kapcsolatban.
Budapest, 2014. december 9.
Jávor Benedek európai parlamenti képviselő
