JÁVORT Az EU-BA!

Támogasd Te is küzdelmünket a zöld és igazságos jövőért!

Hónap: 2015 július

Itthon veszélyben a hulladékkezelés, Európában létrejöhet a körkörös gazdaság a hulladék újrahasznosításáért!

Közzétéve:

A magyarországi hulladékkezelés egyre nagyobb probléma, miközben a kormány inkompetens a kialakult helyzet kezelését illetően. A megoldást a PM törvényjavaslata mellett egy átfogó EU-s szabályozás jelentheti. Ennek első lépéseként az EU elfogadta a körkörös gazdaságról szóló jelentést, amely mélyreható változást sürget, többek között a hulladékkezelést illetően.

A PM szerint hiába szállították el például az Illatos úti veszélyes anyagokat, a veszélyes hulladékok országszerte komoly veszélyt jelentenek a környezetre és a közelében élő emberekre. A helyzetet nehezíti, hogy a rezsicsökkentés keretében a 2011-es szinten befagyasztották a lakossági hulladékkezelés díjait, a szolgáltatók költségeit viszont mesterségesen megnövelték, többek között a lerakási járulékkal, a regisztrációs és felügyeleti díjjal, illetve a 27 százalékos áfával.  Emiatt mára olyan helyzet alakult ki, hogy az önkormányzati kommunális szolgáltatók alig tudják ellátni feladatukat. A PM ezért azonnali beavatkozást követel és egy környezeti kármentesítési alapot hozna létre.

Az Illatos úti veszélyes hulladékkal, vagy a selypi azbeszthulladékkal kapcsolatos botrány is felhívta a figyelmet arra, hogy valami nagyon nincs rendben a hulladékgazdálkodás terén. A rezsicsökkentés a csőd szélére sodorta a kommunális szolgáltatókat, miközben emberek tömegei élnek olyan környezetben, mely veszélyt jelenthet az egészségükre. A kormány korábban megígérte, hogy a jövőben létrehoz egy kárenyhítési alapot abból a célból, hogy az Illatos útihoz hasonló telepeket fel lehessen számolni. Az ígéret azonban nem tűnik megalapozottnak a jövő évi költségvetésben, ezért a PM azt javasolta közel két hónapja, hogy hozzanak létre 5 milliárd forintos forrással egy környezeti kármentesítési alapot. Tarthatatlan ugyanis, hogy a kormány hanyagsága miatt kelljen bárkinek is környezetszennyező és veszélyes hulladékok közvetlen közelében élnie.

Eközben július első hetében az Európa Parlament elfogadta Jávor Benedek bizottsági tevékenységének hathatós közreműködésével a körkörös gazdaságról szóló jelentést. Az EP jelentése szerint egy átfogó, jogilag is kötelező elemekkel bíró, az erőforrás-pazarlásnak gátat szabó, zárt anyagciklusokon, a termelési és más gazdasági folyamatok újragondolásán, valamint a hulladékok minimalizálásán, visszaforgatásán alapuló új javaslatcsomagra van szükség Európában. Aminek következtében Magyarországon sem keletkeznének gazdátlan, veszélyes hulladékhalmok az ország számos részén.

Budapest, 2015. július 27.
Mach Péter, a PM elnökségi tagja

Budapest Szíve: hány milliárdot kell visszafizetnünk a korrupció miatt?

Közzétéve:

Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért európai parlamenti képviselője a Budapest Szíve Program körüli szabálytalanságokkal kapcsolatban levélben fordult az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz (OLAF). Giovanni Kessler főigazgató válaszában megerősítette, hogy a projekt számos szerződésével kapcsolatos vizsgálat lezárultát követően az OLAF kérte a Legfőbb Ügyészséget hatósági vizsgálat megindítására (amely vizsgálatot a Fővárosi Főügyészség már márciusban meg is kezdte).

A válasz alapján azonban komoly további veszteségek is érhetik Magyarországot a korrupció miatt: az OLAF az Európai Bizottság Regionális és várospolitikai főigazgatóságnak a Belváros Szíve Programhoz már felhasznált uniós források visszakövetelését is javasolta. Nem tudni, hogy az összességében 15 milliárd forintos projektből mekkora összeg visszavételére kerülhet sor, az azonban látszik, hogy a kormány körüli intézményes korrupció miatt Magyarország rendszeresen veszít el uniós pénzeket.

A PM elfogadhatatlannak tartja, hogy egy korrupt kormány és simlis önkormányzati vezetők miatt rendszeresen tízmilliárdos veszteségek érjék az országot. A források visszafizetéséért az uniós pénzfelhasználást felügyelő Lázár János miniszter, és a kifogásolt beruházást irányító V. kerületi polgármester, Rogán Antal kell, hogy vállalja a felelősséget a választók és a bíróság előtt.

Az OLAF válasza itt olvasható

Az OLAF jelentés szerint is gondok vannak Magyarországon

Közzétéve:

Az Európai Parlament Költségvetés-ellenőrzési Bizottsága az EU Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) 2014 évről készített jelentése kapcsán meghallgatta Giovanni Kesslert. A főigazgató beszámolójában kiemelte, hogy az OLAF szabálytalanságok miatt 901 millió euró rekordösszegű EU forrás visszavételét javasolta.

Jávor Benedek az EU saját forrásainak védelméről szóló jelentés jelentéstevője kritizálta az OLAF-ot elsősorban átláthatatlan működése miatt, valamint amiatt, hogy az OLAF nem követi rendszerszerűen nyomon az általa elfogadott ajánlások végrehajtását. Elmondta továbbá, hogy „a jelentés túlságosan rózsaszín képet fest az OLAF működésével, és az EU-s pénzek felhasználásával kapcsolatosan”. Jávor szerint például sajnálatos, hogy sem a jelentés sem az OLAF egyáltalán nem foglalkozik a határokon átnyúló áfacsalások kérdéskörével, noha az az EU bevételeit komolyan érinti, továbbá nem vizsgálja a különböző EU és tagállami intézmények együttműködési hajlandóságát sem.

Jávor Benedek példaként felhozta, hogy az uniós források felhasználását illetően az OLAF 2014-ben Magyarországgal kapcsolatosan a második legtöbb vizsgálatot zárta le az Unióban, ugyanakkor érdekes módon a magyar hatóságoktól semmilyen korrupciós gyanúval kapcsolatos jelzés nem érkezett. A képviselő szerint miközben az OLAF a legtöbb tagország intézményeivel együttműködési megállapodásokat kötött, közben Magyarországon sem az ügyészséggel, sem más nyomozó hatósággal nem tudott megállapodni meg hasonló együttműködésben.

Jelentés a körkörös gazdaságról – mélyreható változásokat sürget az Európai Parlament

Közzétéve:
Az EP erős jelzést küldött a Bizottság felé a ma megszavazott körkörös gazdaságról szóló jelentésben – hangsúlyozta Jávor Benedek, a jelentéshez az ipari es energiaügyi bizottságban (ITRE) készült vélemény előadója. Hozzátette: az EP jelentése szerint egy átfogó, jogilag is kötelező elemekkel bíró, az erőforrás-pazarlásnak gátat szabó, zárt anyagciklusokon, a termelési és más gazdasági folyamatok újragondolásán, valamint a hulladékok minimalizálásán, visszaforgatásán alapuló új javaslatcsomagra van szükség a visszavont főleg hulladékgazdálkodási célszámokat tartalmazó javaslatcsomag helyett.
A körkörös gazdaság társadalmi, technológiai és szervezeti innovációkra épít. Az Európai Unió és tagországai helyesen ismerték fel, hogy a nyersanyagokban szegény térségünk – ez Magyarországra különösen érvényes – csak egy ilyen, mélyreható változásokkal járó, fenntartható erőforrás-politikával maradhat versenyképes. Azon túlmenően, hogy a körkörös gazdaságra való áttérés csökkenti a külső erőforrásigényünket, rengeteg kiadást lehet megtakarítani, egyúttal munkahelyeket teremteni – és nem utolsó sorban a környezeti terhelésünk is csökken.
 
A parlament a toxikus anyagoktól mentes anyagciklusok létrehozását, az erőforrások többszörös használatát, továbbá a hulladékhierarchiában való előrelépést, így a hulladékok megelőzését, a hulladéklerakás és -égetés visszaszorítását, az újrahasznosítás ösztönzését sürgeti (konkrét célszámokkal 2025-ig és 2030-ig. Az új javaslatcsomagnak a háztartási szilárd hulladékok legalább 70%-os újrahasznosításán túl az ipari és kereskedelmi hulladékok körét is le kell fednie, és a különböző hulladékáramok (pl. építési/bontási hulladék, elektronikai hulladék, élelmiszer-hulladék) megfelelő kezelését, nagyobb arányú újrahasználatát kell javasolnia.
 
Emellett a termelési, gazdasági folyamatok optimalizálása, fenntarthatóbbá tétele is kulcskérdés: a tartós, könnyen javítható termékeket biztosító terméktervezésre, a tervezett elavulás ellen ható intézkedésekre, a kiterjesztett gyártói felelősség kereteinek javítására szólít fel az EP jelentése – a környezeti szempontokon túl a fogyasztók védelme érdekében is.
 
A jelentés az erőforrás-hatékonyság szakpolitikákon átívelő szemponttá tételét is sürgeti továbbá kötelező, 30%-os erőforrás-hatékonyság javítási célszámot ír elő (2030-ig, 2014-hez viszonyítva). Hangsúlyozza továbbá, hogy aktívan kell segíteni a fenntartható anyaggazdálkodást, a másodnyersanyagok kereskedelmét, az ipari együttműködések létrejöttét is, és a fenti változásokhoz megfelelő pénzügyi ösztönzőket kell társítani, a környezetileg káros támogatásokat pedig kivezetni.
 
Magyarországnak is alapvető érdeke – a gazdaság versenyképessége és a társadalom jólléte szempontjából – egy ambíciózus, új körkörös gazdaság javaslatcsomag elfogadása, a vonatkozó kormányzati intézkedések mihamarabbi bevezetése, illetve a már működő, ebbe az irányba mutató, kisebb léptékű kezdeményezések felkarolása, kiterjesztése.
 

EP: nem korlátozzák a „panorámaszabadságot”

Közzétéve:

Az Európai Parlament elsöprő többséggel elvetette azt a nagy felzúdulást kiváltó módosító javaslatot, amely korlátozta volna a köztéri műalkotások fényképezését. Az ún. szerzői jogi direktíva végrehajtásáról szóló – most megszavazott – jelentés nem korlátozza a köztéri műalkotásokról készített képek kereskedelmi felhasználását.

A panoráma szabadságának megőrzése fontos üzenet. A Parlament álláspontja szerint az Európai Bizottságnak a javaslatban nem csak a határokon átívelő feltételekkel kell foglalkoznia, hanem kiemelten kell kezelnie a szerzői jogi védelem alól kivételek kérdését is, hiszen ez az előfeltétele annak, hogy a tudáshoz és kultúrához való hozzáférés szabadságát megőrizzük a mindennapi életben.

Az EP tehát hallgatott polgáraira és továbbra is lehetővé teszi a közterületeken készült fényképek felhasználását. Egyben felkérte a Bizottságot, hogy vizsgálja meg az egységes európai szerzői jogrendszert és az év végéig nyújtsa be ennek modernizálásáról szóló javaslatát.

Strasbourg-Budapest, 2015. július 9.
Jávor Benedek európai parlamenti képviselő

 

Paks:most ki hazudik?

Közzétéve:

Jávor Benedek, a PM EP-képviselője adatkéréssel fordult az MVM Paks II. projektcéghez, kikérve azokat – a BM szerint nem titkos – adatokat, amelyeket még márciusban loptak el a cég egyik munkatársának autójából. A cég mostani válasza alapján feltételezhető, hogy nem tudják pontosan, mi volt az adathordozókon. Viszont álláspontjuk szerint a kért adatok nem adhatók ki, mivel titkosak – amivel határozottan megcáfolják a BM állítását. Az EP-képviselő válaszlevelében a követhetetlen ellentmondások tisztázása mellett a kért adatok kiadásához is ragaszkodik.

Jávor Benedek blogbejegyzésben hozta nyilvánosságra az adatkérésére a cég által küldött választ. Eszerint a képviselő által kikért adatok köre túlságosan tág, nincs konkrétan meghatározva. Ez arra utal, hogy az MVM Paks II Zrt. nincs pontosan tisztában az eltűnt dokumentumok körével, ellenkező esetben ugyanis az adatkérés rendkívül pontosan meghatározott, az ellopott adatok körére irányul.

A cég válasza szerint továbbá azért sem teljesíthető a képviselő kérése, mert a kért adatok az infotörvény és a paksi titkosítási törvény rendelkezései alapján közérdekből nem hozhatók nyilvánosságra – azaz titkosak. Ez élesen ellenkezik a Belügyminisztérium korábbi állításával, miszerint az ellopott adathordozókon nem szerepeltek titkos adatok.

Jávor szerint az illetékeseknek vagy fogalmuk sincs, mi szerepelt az adathordozókon, vagy tudják, de dokumentumok között titkos adatok is szerepelnek – ebben az esetben a BM korábban hazudott az ügyben -, vagy ki kell adniuk a kért információkat.

A PM képviselője szerint elfogadhatatlan az a szintű felelőtlenség, hazudozás és mellébeszélés, ami nem csak ezt az ügyet, hanem az egész paksi bővítési folyamatot jellemzi.

Budapest, 2015. július 8.
Jávor Benedek európai parlamenti képviselő

TTIP vita – íráseli hozzászólás

Közzétéve:

Kétségeket ébreszt az EU átlátható működésével kapcsoltban, ami az utóbbi hónapokban a TTIP kapcsán az uniós intézményekben zajlik. Pedig a történet biztatóan indult: a Bizottság tavaly társadalmi vitát indított a szabadkereskedelmi egyezmény vitarendezési mechanizmusról, ahol a részt vevő több mint 150 ezer ember 97%-a nemet mondott az ISDS-re, támogatva, hogy az EU ne biztosítson a külföldi befektetők számára előjogokat a nemzeti kormányokkal illetve hatóságokkal szemben. Néhány hónap alatt 14 tagállamban több mint kétmillió aláírást gyűjtött a „Stop TTIP” Európai Civil Kezdeményezés, ami a Bizottságot kötelezi, hogy hivatalos választ adjon a TTIP-tárgyalások leállítását és az ISDS elvetését követelő indítványra, amelyről az Európai Parlamentnek is meghallgatást kell tartania.

De úgy tűnik, túlságosan nagy üzleti érdekek forognak kockán ahhoz, hogy az uniós polgárok véleménye dönthessen. Az EP két legnagyobb frakciója, az EPP és az S&D olyan jelentést fogadtatott el a Parlamenttel, amely az eredeti javaslatot átírva nem vetette el egyértelműen az ISDS-t, sőt a szocialisták egy kompromisszumnak beállított átcsomagolási trükkel valójában a Bizottság ISDS-párti álláspontját készülnek támogatni.

 

foto forrása: http://frackfreegtrmanchester.org.uk/blog-stop-ttip-or-were-fracked/

Az Európai Bizottság vizsgálja Paks II állami támogatását

Közzétéve:

Május 22-én az Európai Bizottság hivatalosan is elindította az az eljárást, amely Paks II állami támogatását vizsgálja – derült ki abból a válaszból, amelyet Margrethe Vestager, versenypolitikáért felelős biztos írt Jávor Benedek európai parlamenti képviselő és az Energiaklub közös levelére. Ennek az eljárásnak a végén derül majd ki, hogy a beruházás finanszírozása tiltott állami támogatásnak minősül-e. Amennyiben igen, úgy az ellentétes az EU szabályaival, és Paks II költségvetésen keresztül való finanszírozását le kell állítani.

Korábban az Európai Bizottság Versenyjogi Főigazgatósága előzetes egyeztetéseket folytatott a magyar hatóságokkal az állami támogatás kérdésével kapcsolatban, az Energiaklub beadványát követően.  A biztos levele szerint május végén azonban a magyar fél hivatalosan is bejelentette Brüsszelben a projektet, arra kérve a Bizottságot, hogy hozzon határozatot arról, hogy nincs az ügyben állami támogatás.

A hivatalos notifikációs eljárás megindításáról a magyar kormány mélyen hallgat, sőt, Lázár János miniszter és Aszódi Atilla kormánybiztos is nemrég azt nyilatkozták, hogy megválaszolták az Európai Bizottság kérdéseit, és fenntartja álláspontját, hogy szerintük nincs állami támogatás a paksi beruházás finanszírozásában. Azt, hogy mire alapozza a magyar kormány ezt az állítását, nem tudjuk, hiszen minden dokumentum titkos, így többek között a hivatalos számításokat sem ismerjük.

Ezzel szemben az Energiaklub a napokban hozta nyilvánosságra azt a közgazdasági elemzést, amely bemutatja, hogy Paks II állami támogatások nélkül nem tud majd működni. A szervezet az elemzést el is juttatta a Versenyjogi Főigazgatósághoz. Európai Bizottság határozata néhány hónap múlva várható.