JÁVORT Az EU-BA!

Támogasd Te is küzdelmünket a zöld és igazságos jövőért!

Hónap: 2015 október

Egyes légköri szennyezőanyagok kibocsátásai

Közzétéve:

Írásbeli hozzászólásom a mai vitához:

Tegnap egyetértettünk abban, hogy sürgősen ki kell vizsgálni az autók kibocsátás-manipulációjának ügyét és haladéktalanul be kell vezetni a valós vezetési feltételekre épülő jármű-tesztet. Azt üzentük az európai állampolgároknak, hogy többé nem lehet az egészségüket és a környezetüket megóvni hivatott szabályokat büntetlenül áthágni. Ma tehát az egyetlen logikus következő lépés a légszennyező anyagok kibocsátását korlátozó jogszabály módosítása, a Környezetvédelmi Bizottság jelentése alapján.

Amennyiben ezt tesszük, európaszerte évente több mint több mint 74000 embert menthetünk meg az idő előtti haláltól a legújabb szakértői számítások szerint[1]. A légszennyezés által okozott betegségeknek jelentős gazdasági költségei vannak az egészségügyi szektorban valamint a kieső munkaidő miatt.

Ennek megelőzése érdekében kötelező révényű célkitűzéseket kell elfogadni Európában 2020-ra, 2025-re, valamint 2030-ra is. Az ammóniára, a metánra és higanyra is kötelező határértékek szükségesek a direktívában.

A hét elején, Budapest központjában levegőminőségi méréseket végeztem a Levegő Munkacsoporttal közösen. Az eredmények alátámasztották, hogy a légszennyezés haladéktalan csökkentésére van szükség: a normál városi szint tizennégyszeresére nőt a szennyezőanyagok mennyisége, amikor dízelautó haladt el mellettünk.

A Környezetvédelmi Bizottság hatásvizsgálata[2] megmutatta, hogy az Európai Bizottság eredeti javaslatánál szigorúbb célkitűzések elérése nem kerülne többe, miközben tízezrek életét mentené meg.

 

[1] Revision of the National Emission Ceilings (NEC) Directive (Oct 2014)- Position Paper by AirClim, Client Earth, EEB, HEAL, T&E

http://www.eeb.org/?LinkServID=9168DFDD-5056-B741-DBA5B64C92B81F9D&showMeta=0&aa

[2] Complementary Impact Assessment on interactions between EU air quality policy and climate and energy policy (Oct 2014) – Study by International Institute for Applied Systems Analysis

http://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/STUD/2014/528802/EPRS_STU%282014%29528802_REV1_EN.pdf

Az Európai Parlament felszólította a Bizottságot a kibocsátási csalások alapos kivizsgálására

Közzétéve:

 

A botrány kivizsgálására egy mindenre kiterjedő és átlátható vizsgálatra kérték fel a Bizottságot, melynek eredményeit 2016. március végéig kell bemutatni. A képviselők felszólították a Bizottságot arra is, hogy haladéktalanul vezessen be egy új tesztet, amely valós vezetési feltételek mellett – minden mentesség nélkül – vizsgálja a szennyezőanyag-kibocsátást. Az állásfoglalás gyenge pontja az, hogy az Európai Néppárt által támogatott, dízel technológiát továbbra is támogató módosítást is elfogadták.

 

A képviselők javasolták, hogy a vizsgálat terjedjen ki a Bizottság és a tagállamok felelősségére is, hogy miért reagáltak olyan lassan a csalásra, amikor évek óta ismeretes volt számukra a kibocsátási tesztek valamint a valóság között tátongó szakadék. Az új tesztciklus kapcsán a Parlament felszólította a nemzeti hatóságokat is, hogy ne nézzék el többé az olyan trükköket, mint a gumiabroncsok túlfújása, vagy a visszapillantó tükrök és az extrák eltávolítása. Ezen kívül felvetették egy uniós felügyeleti szerv létrehozását is. A Parlament tehát átlátható és engedmények nélkül lépéseket szorgalmaz, ami azért is lenne nagyon időszerű, mert egyre inkább úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság és számos tagállam már évek óta tudatában volt a csalásoknak. Itt az ideje komolyan venni és betartatni a 2007-ben elfogadott légszennyezésre vonatkozó EU-s jogszabályokat, mert elfogadhatatlan hogy az európai környezetet és az európai állampolgárok egészségét megóvni hivatott szabályokat eddig büntetlenül át lehetett hágni. Véget kell vetni a szabályokban megengedettnél több káros anyagot kibocsátó autók forgalmazásának. Ebben a kontextusban akár hungarikumnak számíthat az hogy, miközben számos tagállamban vizsgálatok folynak a tesztek manipulálásával kapcsolatban addig Magyarországon a Volkswagen csoportba tartozó Audi épp a napokban kapott 6 milliárd forintnyi állami támogatást a győri motorgyárának fejlesztésére. Ennek fényében alig valószínű, hogy a magyar hatóságok az EP állásfoglalásának megfelelően bármilyen hatékony lépést tegyenek a polgárok egészségének és a környezet védelmének érdekében. Ezek a kérdések a magyar kormányt – szemmel láthatóan – hidegen hagyják.

 

 

 

Photo: CC Licence – Ruben de Rijcke

Nukleáris szemétség: gyerekeink és unokáink fizethetnek a rezsihazugságért

Közzétéve:

 

Elképesztő ötlettel próbálja az Orbán-kormány tovább finanszírozni politikai túlélését: miután sikerült az összes energiaszolgáltatót veszteségessé tenni az elhibázott árszabályozással és a különadók sokaságával, a további rezsicsökkentést nem fenntartható módon, az energiahatékonyság növelésével, hanem a nukleáris pénzügyi alap felélésével akarják megoldani. A PM szerint a törvénytelen, a magyar és az európai jogot sértő lépés a következő generációk nyakába varrná a felhalmozott atomszemét eltakarítását.

 

A Paksi Atomerőmű évente 20 milliárd forintot fizet a nukleáris alapba a kiégett fűtőelemek és a leszerelési hulladék majdani eltakarításának finanszírozására. A PM már többször jelezte, hogy az említett összeg kevés a várhatóan ezermilliárdos hulladékkezelési költségekre, és végül adófizetői pénzekből kell majd kifizetni a paksi áram árába be nem épített költségeket. Most viszont egy, a sajtó által megszellőztetett titkos kormányterv szerint ezt a minimális keretet is felélnék: Paksot mentesítenék a befizetésektől, a pénzt pedig rövid távon elégetnék néhány évnyi rezsicsökkentés és a féltucatnyi különadóval terhelt, kivéreztetett, tömegesen veszteségessé vált energiacég megsegítésére.

 

A PM szerint a tervek egyrészt az elhibázott energiapolitika csődjének beismerését jelentik, másrészt pedig nyíltan megsértik az atomtörvény, illetve az uniós nukleáris hulladék direktíva előírásait. Az atomszemét eltakarítását megengedhetetlen a jövő generációkra terhelni; ha a kormány fenntartható, értelmes rezsicsökkentésre vágyik, akkor támogassa végre az otthonok energiahatékonysági beruházásait (amiktől Lázár János éppen most tagadta meg az uniós támogatásokat). Az atomerőműveknek pedig meg kell fizetniük a nukleáris hulladékkezelés költségeit; ha erre nem képesek, az azt jelenti, hogy képtelenek a versenyképes árú termelésre, és akkor nincs helyük a magyar energiarendszerben.

 

A kormány nem először éli fel a jövőt napi politikai szempontok érdekében. Ez történt akkor is, amikor a magánnyugdíj megtakarításokat a költségvetés lyukainak kitömködésére használták. Ez a politika hasznosnak tűnhet annak, aki nem néz tovább a napi politika horizontján – az ország szempontjából viszont katasztrofális.

 

Photo by Tim Collins/CC

Energiaszegénység – műhelybeszélgetés az Európai parlamentben

Közzétéve:

Mint a Zöld Frakció egyik energiaügyekért felelős képviselője műhelybeszélgetést szerveztem az Európai Parlamentben az energia-szegénységről, Meszerics Tamással, a téma Munkaügyi és Szociális Bizottságbeli felelősével. Ezen, a Bizottság képviselője, és az Európai Parlament több képviselője mellett Daróczi Gábor, a Romaversitas Alapítvány igazgatója is részt vett. A workshop első felében az energiaszegénység az európai problémáiról, az európai tervekről és megoldásokról esett szó, a későbbiekben pedig az igazgató részletesen beszámolt a magyar helyzetről.

Magyarországon még mindig 1.3 millió ember él mélyszegénységben és sajnálatos módon 2009-től kezdve tovább szegényedett a legalsó társadalmi réteg. A roma társadalom egy része teljesen szegregált falvakban vagy „gettókban”, nemcsak a gazdasági és szociális szolgáltatásoktól elvágva, hanem a legelemibb szükségletek nélkül: elektromos áram és vezetékes víz nélkül él. Tovább rontja az esélyeiket, hogy a minőségi oktatást biztosító tanulási lehetőségek hiánya miatt, elérhetetlenné válik számukra szegénységből való kitörés lehetősége is. A halmozottan hátrányos helyzetű csoportok számára tovább lehetetleníti a már-már afrikai típusú mélyszegénységből való kilábalást, hogy az elektromos áram árszínvonala hazánkban is elérte az EU-s szintet, viszont a bérszínvonal nem emelkedett hasonlóképpen.

Az energia megfizetésével is naponta küzdő családok számára keresett megoldást a Romaversitas Alapítvány. Mivel napos órák száma Magyarországon magas, ezért jól lehet hasznosítani a napenergiát.  A Romaversitas Alapítvány erre a tényre alapozva szervezte meg a “Fényhozók” nevet viselő programját, melynek célja, hogy megújuló energiák alternatív felhasználását lehetővé tegye mélyszegénységben, szegregátumban élő családok számára. Olcsó napelemekkel és alacsony fogyasztású LED égőkkel eddig több tucat családnak nyújtottak segítséget a rezsiköltségek tényleges csökkentéséhez. Sajnos ugyanakkor úgy tűnik, hogy magyar kormány egyrészről nem támogatja az olcsó megújuló energiaforrások felhasználását, másrészről által az energiahatékonyság növelésére szánt 500 millió euró értékű EU-s támogatási összeget sem a rászorulók támogatására fogja felhasználni, hanem a kormányhivatalok épületeiben való energiahatékonyság növelésére, ezzel is tovább növelve a társadalmi szakadékot.

Brüsszel, 2015. október 14.

Az Európai Bizottsághoz fordul Jávor Benedek

Közzétéve:

Hazugsággal vádolja Lázár Jánost és az Európai Bizottsághoz fordul a PM európai parlamenti képviselője a energia korszerűsítési programmal kapcsolatban.

Jávor Benedek szerint nem igaz, hogy brüsszeli előírások miatt nem lehet uniós forrásokat biztosítani lakossági energiahatékonysági programokhoz, a kormány azért a közintézmények energia korszerűsítését támogatja, mert ott több a lehetőség a korrupcióra. A PM képviselője azt akarja megtudni a bizottságtól, veszélyezteti e az uniós pénzek lehívását a kormány trükközése.

Hallgassa meg

 

A PM bíróság elé idézi a Miniszterelnökséget Paks ügyében

Közzétéve:

Miután a Miniszterelnökség megtagadta a tervezett új paksi blokkok kiégett fűtőelemeinek sorsára vonatkozó információkat, Jávor Benedek bírósághoz fordul, hogy az vizsgálja felül Lázár János döntését, és a paksi üzemanyag-szállítási szerződés titkosítását.

A PM EP-képviselője nyár elején olyan információk birtokába jutott, melyek szerint a márciusban megkötött új üzemanyag-szállítási szerződés – az eredeti megállapodással ellentétben – nem tartalmazza a kiégett fűtőelemek Oroszországba feldolgozásra való visszaszállítását biztosító rendelkezéseket. A helyzet tisztázása érdekében a képviselő júliusban adatkéréssel fordult a Miniszterelnökséghez, tájékoztatást kérve a szerződés kérdéses rendelkezéseiről. A MEH – a rendelkezésre álló 15 napos határidőt több mint négyszeresen túllépve – szeptember 24-én küldött válaszában megtagadta az információ kiadását, arra hivatkozva, hogy az minősített adat.

Az uniós képviselő álláspontja szerint a kiégett fűtőelemekre, mint nukleáris hulladékra vonatkozó információ közérdekű környezeti információ, melynek megismeréséhez jelentős közérdek fűződik. Ezért a Fővárosi Bírósághoz fordult, hogy a bíróság vizsgálja felül a Miniszterelnökség döntésének jogszerűségét.

Tekintettel arra, hogy a szóban forgó adatok minősítettek, a per lefolytatása érdekében a bíróságnak a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hivatalhoz kell fordulnia, kérve az ún. titokfelügyeleti eljárás lefolytatását a hatóságtól.  A NAIH-nak  ennek során kell  mérlegelnie, hogy indokolt-e a szerződés egészének vagy egyes részeinek titkosítása.

Jávor Benedek  korábban már maga is kezdeményezett titokfelügyeleti eljárást az adatvédelmi hatóságnál a paksi szerződésekkel kapcsolatban, Péterfalvi Attila hivatala azonban idestova fél éve nem válaszolt a képviselő beadványára.

 

Brüsszel-Budapest, 2015. október 16.

Antiszemitizmus, iszlamofóbia és gyűlöletbeszéd Európában

Közzétéve:

A gyűlöletbeszéd, a rasszizmus, a xenofóbia, a cigánygyűlölet, illetve ezek szítása mind a politikai szélsőségek leegyszerűsített válasza a társadalmi problémákra.

Olykor egy kisebbség kirekesztettsége a társadalomból túlságosan erős, meglévő problémái túlságosan bonyolultak, amelyekre gyors, azonnali válaszok nincsenek. Komplex, hosszútávú programokra van szükség melyek a társadalom szolidaritását és persze adófizetői pénzeket igényelnek. Ilyenkor a legegyszerűbb válasz mindig a gyűlöletkeltés. Ugyanez a helyzet a menekültválsággal, mely viszonylag rövid idő alatt duzzadt óriásira.

Sajnos a gyűlöletnek egyre több hangszínét ismerjük szerte Európában, a legfinomabb nyelvezetűtől az egészen durva, már-már a náci időket idéző hangokig.

Ezek a válaszok azért a legaljasabbak, mert a minden emberben meglévő félelmekre építenek: arra az érzelemre, hogy ha rászorulókra költünk, akkor a többségnek kevesebb forrása marad saját magára.

Pedig ez hazugság! A gyűlölet és félelemkeltő kampányok, a falak és kerítések építése nemcsak embertelenek, de nem kerülnek kevesebbe, mint a társadalmi segítségnyújtás. Sőt!

A magyarországi eset bizonyítja, hogy a bevándorlóellenes kampány, illetve a kerítés megépítése több adófizetői pénzbe került, mint a menekülteknek nyújtott támogatás.

Európa legtöbb országában a büntetőjog eszközeivel tiltják a gyűlöletbeszédet, ha egy egyén követi el, de eddig úgy tűnik, semmi nem tiltja, ha az kormányzati kommunikációban ölt testet!

Ez ellen együttesen kell fellépnünk!

Ambiciózus megegyezést szorgalmaz az Európai Parlament az ENSZ klímakonferencián

Közzétéve:

Tegnap este az Európai Parlament nagy többséggel elfogadta a párizsi klímakonferenciával kapcsolatos saját álláspontját. Az Európai Tanács és az Európai Bizottság álláspontjaihoz képest előremutató jelentés, melynek a zöld frakció részéről Jávor Benedek volt az árnyékelőadója, a gazdaság 2050-ig történő, teljes dekarbonizációját tűzi ki célul, a globális felmelegedés 2℃alatti korlátozása érdekében.

Nagy siker, hogy a képviselők a 2030-as kibocsátáscsökkentési célkitűzés mellett javasoltak egy európai szinten kötelező érvényű, 40%-os energiahatékonysági, és egy legalább 30%-os megújuló energia célkitűzést is, ami hozzájárul majd – az amúgy nem túl előremutató- kibocsátáscsökkentési cél megerősítéséhez.

A Parlament a fosszilis energiahordozók támogatásának fokozatos, 2020-ig történő felszámolására is felszólított. Hangsúlyozták azt is, hogy  a kibocsátáskereskedelmi rendszerből származó bevételek egy részét el kellene különíteni az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására.

A Párizsi egyezménynek az EP szerint jogilag kötelezőnek kell lennie, – az emberi méltóság és jogok középpontba állításával – ki kell terjednie minden ágazatra és minden ENSZ tagállamra kötelező célokat kell meghatároznia. Emellett elengedhetetlen, hogy öt évente felülvizsgáljuk az elért eredményeket, hogy a célok kellően ambiciózusak és akár a későbbiekben tovább erősíthetők legyenek.

A képviselők szerint a kibocsátáscsökkentésre vonatkozó nemzeti hozzájárulások jelenlegi formájukban legalább 3℃-os hőmérsékletemelkedéshez vezetnek majd, ezért a jelentés szorgalmazza, hogy azokat  – a legújabb tudományos eredmények alapján – vizsgálják felül.

Az EP felhívta a figyelmet arra is, hogy el kell érni azt, hogy Párizsban megkötendő egyezményt ne lehessen megkérdőjelezni semmilyen – az ipar által kezdeményezett – jogi eljárással, mint amilyen például a TTIP egyezmény tervezetében szereplő állam-befektető vitarendezési eljárás.

Brüsszel-Budapest, 2015.október 15.

Romák kényszer-kilakoltatása

Közzétéve:

Soraya Post – az Európai Parlament egyetlen női roma képviselője – kezdeményezésére öt frakció szervezésében, nemzetközi civilszervezetek, a Bizottság három főigazgatóságának aktív bevonásával meghallgatást szerveztek a romákat érintő kényszer-kilakoltatások kapcsán. Olaszország, Franciaország és Bulgária mellett Magyarország is „terítékre került”. Az országok helyzetét áttekintve megállapíthatjuk, hogy míg Olasz- és Franciaországban elsősorban az a probléma, hogy más EU-s tagországból érkezett romák táborait bontják le a hatóságok – sokszor a minimálisan elvárható továbblépés, és a hétköznapi élet feltételeit sem biztosítva az ott élőknek; addig Bulgáriában a hatósági papírok nélküli – de a hatóságok tudtával és azok hallgatólagos beleegyezésével épült- házak lerombolása történik. Sokszor úgy, hogy erről az érintettek csak a helyi hatóság honlapjáról szerezhettek volna információt, ezért sokszor házaikból még a bútoraikat, személyes holmijaikat, dokumentumaikat sem tudják kimenekíteni. Magyarország kapcsán a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda képviseletében Udvari Márton részletesen beszámolt a miskolci eseményekről, hogy a kilakoltatásra ítélt családok 2 millió forintból kellene új életet kezdjenek, valahol máshol, de annak a feltételével, hogy 5 évig nem költözhetnek vissza a városba. Elmondta azt is, hogy a város önkormányzata annak ellenére sem változtat helyi rendeletén, hogy az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek, az Egyenlő Bánásmód Hatóság diszkriminatívnak és az Ombudsman törvénytelennek ítélte azokat.

A megbeszélés legfontosabb kijelentését azonban nem az elmúlt eseményeket tényszerűen, tárgyilagosan mégis plasztikusan összefoglaló civilszervezetek képviselőjétől, hanem az Igazságügyi Főigazgatóság képviselőjétől hallottuk. André Stein összefoglalójában elmondta, hogy szervezete készen áll arra, hogy kötelezettség-szegési eljárást kezdeményezzen azon tagállamok ellen, melyek romák kényszer-kilakoltatását végzi.

Személyes véleményem, hogy a miskolci eset pontosan megmutatja, Magyarország kormánya plakátokon ugyan a bevándorlók ellen uszít, de a keltett gyűlölet sok helyen máris a romák ellen irányul. Nem lehet azt követelni emberektől, hogy minden kimondott és kimondatlan elvárásnak feleljenek meg, ha a mindennapi élethez, az alapvető biztonságérzethez és az otthon melegéhez elengedhetetlen lakhatásuk nem adatott meg. Az EU-s forrásokat pedig nem csak 40 cm-es kilátókra, kutya wellness-szállókra és méregdrágán letérkövezett főterekre lehet költeni, hanem szociális bérlakásokra és magánházak energiahatékonysági fejlesztésére is.