Orbán Viktor szerint a kormány nem tehet mást, mint hogy folytatja a paksi atomerőmű bővítését. Jávor Benedek ellenben úgy látja, az Európai Bizottság a kötelezettségszegési eljárással a jogvita rendezéséig a beruházás pihentetését javasolta. A képviselővel készült videó elérhető itt.
Kategória: Klíma és energiapolitika
Jávor: a kormány ne hazudozzon és ne árulja el Magyarországot!
Az Európai Bizottság paksi bővítéssel kapcsolatos kötelezettségszegési eljárásának bejelentése óta a kormány az eddiginél is magasabb fokozatba kapcsolta a hazudozást az új atomerőművel kapcsolatban. Mindabból, amivel hamisan, nemzeti érdekként próbálják beállítani a beruházást, abból egy szó sem igaz. Magyarország nemzeti érdeke egybevág az Európai Bizottság álláspontjával, az őrült beruházást erőltető kormányzat pedig csupán a saját érdekeit szem előtt tartva árulja el az ország jövőjét.
Jávor Benedek, a PM EP képviselője szerint teljesen hamis az az érv, hogy a paksi bővítésre az olcsó áram vagy a rezsicsökkentés miatt lenne szükség. A valóságban Paks2 a piaci ár legalább duplájáért lesz képes energiát előállítani, hatása tehát éppen a villamos áram árának növekedése, és a háztartások energiaszámláinak emelkedése lesz. A valódi segítség az energiahatékonyság javítása lenne, az erre juttatott uniós pénzeket azonban a kormányzat megtagadja a magyar családoktól.
Valótlan az az állítás is, hogy az EU vállalati érdekeket képviselne. A valóságban az ügynek egyetlen szereplője van, amelyik egy konkrét multinacionális cég érdekét szolgálja ki minden mással szemben: ez a Roszatom fizetett lobbistájaként tevékenykedő magyar kormányzat.
Hazudik a kormány, amikor arra hivatkozik, hogy Barroso EB-elnök korábban már mindent jóvá hagyott a paksi bővítést illetően. Másfél évvel ezelőtti levelében a Bizottság elnöke éppen ellenkezőleg, külön felhívta a figyelmet arra, hogy a megvalósítás során szigorúan be kell tartani a közbeszerzésekre és az állami támogatásra vonatkozó uniós előírásokat.
Egyszerű viccelődésnek tekinthető az a kormányzati állítás is, amely a beruházás későbbi szakaszában a beszállítók tendereztetésével óhajt megfelelni az EU közbeszerzési szabályainak. Az Unió nem az üzemi étkezde szállítóinak versenyeztetését hiányolja, hanem az új erőmű létesítésére vonatkozó nemzetközi pályázatot. Ezt pedig a cementszállítók közti verseny nem pótolja.
Durva hazugság sok más egyéb mellett az is, hogy a magyar kormány és az Európai Bizottság közötti vita lényege, hogy van-e joga egy tagállamnak nemzetközi szerződéseket kötni. Ezt a jogot senki nem vonta kétségbe. A valóságban az a kérdés, hogy a magyar kormány egy nemzetközi szerződés örve alatt felszámolhatja-e az uniós jog érvényességét Magyarországon.
A kormány természetesen maga is tisztában van azzal, hogy hazudik. A kommunikációs szemfényvesztés célja, hogy elkendőzzék valódi céljukat: hazánk kiszolgáltatását Oroszországnak, és a fékevesztett lopás lehetőségének a megteremtését. Nagy Lajos író szavaival: „tücsköt-bogarat összehazudnak, leginkább nemzetről és hazáról. Nemzet alatt önmagukat, haza alatt a saját vagyonukat értik. ”
A PM – ahogy eddig – ezután is mindent meg fog tenni, hogy megakadályozza a Magyarországot 30 évre adósrabszolgaságba döntő, értelmetlen és káros beruházást. Jávor Benedek folytatja küzdelmét az ország, a ma élő és a jövő nemzedékek érdekében.
Bienkowska bezárja a paksi pénznyelőt
Azonnali hatállyal megtilthat minden, a paksi bővítéssel kapcsolatos beszerzést az Európai Bizottság a nemzetközi beruházási tender elhagyása miatt Jávor Benedek, a PM európai parlamenti képviselője által kezdeményezett vizsgálat nyomán. A PM szerint a magyar társadalomra ráerőltetett, orosz érdekű projektért, és annak csődjéért is az Orbán-kormánynak kell vállalnia a felelősséget.
A magyar kormánynak nem volt joga pályáztatás nélkül az orosz Roszatomnak adnia a paksi bővítési beruházást – a Bruxinfo értesülései szerint ezt állapította meg Elzbieta Bienkowska, a Bizottságnak a belső piacok működéséért felelős biztosa abban az eljárásban, amelyet Jávor Benedek, a PM európai parlamenti képviselője kezdeményezett a nemzetközi tender elhagyása miatt. Az Európai Bizottság most az uniós közbeszerzési szabályok megsértésének minősítette a 2014 januárjában a magyar és a nemzetközi közvéleményt is meglepő lépést, és a paksi projekttel kapcsolatos összes beszerzés leállítására kötelezte a kormányt a vizsgálat befejezéséig.
Jávor Benedek szerint a bizottsági döntés a paksi bővítéssel kapcsolatos másik uniós eljárás, a tiltott állami támogatással kapcsolatos vizsgálat kimenetelére is hatással lesz, hiszen egy uniós jogot sértő beruházás állami finanszírozására nem lehet brüsszeli jóváhagyást szerezni: egyre valószínűbb, hogy a titokban megkötött paktumon alapuló, orosz geopolitikai érdekeket szolgáló beruházást az európai jogrendszer keretein belül nem lehet megvalósítani. A bővítésre oktalanul elköltött milliárdokért, a magyar energiarendszer fejlődésének blokkolásáért, az egyoldalúan vállalt külpolitikai kockázatokért és hátrányokért ebben az esetben minden felelősség az atomprojektben vakon hívő Orbán-kormányt terheli.
Brüsszel-Budapest, 2015. november 17.
Nem Magyarország fogja megmenteni a bolygót
Ismertté vált végre a párizsi klímacsúcson képviselendő magyar kormányálláspont: a többi EU-tagállamhoz hasonlóan mi is 40 százalékos kibocsátáscsökkentést vállalunk, illetve egy jogilag kötelező, jegyzőkönyvi szintű globális klímaszabályozást támogatunk – derült ki az Európai Parlament budapesti tájékoztatási irodájának csütörtöki konferenciáján. Mint elhangzott, nem Magyarország fogja megmenteni a bolygót – a szén-dioxid-kibocsátásunk egy közepes kínai városénak felel meg –, viszont az energiahatékonyság elhanyagolásával magunkat hozzuk versenyképességi hátrányba.
– A vonatkozó dokumentumokban, például az ENSZ kormányközi tanácsadó testülete, az IPCC jelentéseiben rendre azt olvassuk, hogy Magyarország a klímaváltozás hatásainak leginkább kitett európai államok közé tartozik, de ritkán hallunk róla, hogy ez mit jelent a gyakorlatban. Például azt, hogy ha globálisan 1 fokkal nő az évi átlaghőmérséklet, az nálunk akár 1,5-2 fokos felmelegedést is okozhat, méghozzá egyenlőtlen eloszlásban, azaz például kiugróan meleg és hosszú nyári időszakok formájában.
 |
| Légyszennyezettség-mérés az Eiffel-toronynál: csúcsokat döntünk Philippe Wojazer / Reuters |
A szélsőséges időjárási jelenségek, így az aszályok és az árvizek gyakoribbá válására is számítani kell, ami a mezőgazdasági termésátlagok csökkenésével is együtt jár – vázolta bevezetőjében Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője, a konferencia szervezője. A politikus, aki az Európai Parlament illetékes bizottságának alelnöke is, azt jósolta, hogy a folyamat jelentős ökológiai és társadalmi változásokkal is együtt jár majd: az előbbire a bükkerdők kiszáradása, az utóbbira a klímamenekültek tömegeinek megjelenése lehet a példa.
Jávor szerint az utóbbi egy-két évben érezhetően csökkent az EU klímavédelmi lendülete: a jelenleg érvényes uniós vállalás – amely az üvegházhatású gázok kibocsátásának 40 százalékos csökkentését, a megújuló energiaforrások 27 százalékos részarányának biztosítását és az energiahatékonyság 27 százalékos növelését tartalmazza – nem igényel komoly erőfeszítéseket. Az EP a múlt hónapban a Tanács fenti álláspontjánál valamivel ambiciózusabb célokat fogalmazott meg: a Parlament akár az 50 százalékos csökkentést is elképzelhetőnek tartaná, fontosnak nevezi, hogy a klímavédelem sehol ne veszélyeztesse a helyi lakosság emberi és környezeti jogait, és hogy a nemzeti klímaszabályozásokat ne lehessen megtámadni például a TTIP vitarendezési fórumai előtt.
Mint az EP-képviselő kifejtette, az uniós polgárok többsége ennél is merészebb lépéseket várna: 70 százalékuk például az Eurobarométer kutatása szerint akár teljesen is lemondana a fosszilis energiahordozókról.
Feiler József, az European Climate Foundation szakértője szerint a klímaegyezmény aláírására készülő országok eddigi felajánlásai nem lesznek elegendőek ahhoz, hogy a felmelegedés mértéke a visszafordíthatósági szempontból kritikusnak számító 2 fokos határ alatt maradjon, inkább a 4 fokos szintet valószínűsítik. Jó hír ugyanakkor, hogy Kína, az USA, a Vatikán és India is elkötelezte magát a klímavédelem mellett, sőt a hivatalos besorolás szerint fejlődő országnak számító Kína a fejlődők éghajlatvédelmi beruházásainak finanszírozásába is hajlandó beszállni. Szerinte Párizsban olyan keretmegállapodás születhet, amelynek a részleteiről még évekig tárgyalnak, a célkitűzéseit pedig rendszeres időközönként felül kell vizsgálni.
Lukács Ákos, a fejlesztési tárca főosztályvezetője a Párizsban képviselendő magyar kormányálláspontot ismertette (nyilvános fórumon első alkalommal). A magyar kormány a többi tagállammal együtt 40 százalékos csökkentést vállal (mivel az összehasonlítási alap az 1990-es szint, mi már nagyrészt teljesítettük is a vállalást, bár a nagy kibocsátóknál, például az erőműveknél vagy a cementgyáraknál egyenként és 2005-höz képest vizsgálják a kibocsátások alakulását). Globális érvényű, jogilag kötelező és (a kiotóihoz hasonlóan) jegyzőkönyv formátumú megállapodást szeretnénk. Új információ még, hogy egymilliárd forintot már fel is ajánlottunk az ún. zöld klímavédelmi alapba, és hogy Ürge-Vorsatz Diána személyében egy magyar tag is bekerült az IPCC irányító testületébe.
Bart István, az Energiaklub társelnöke arról beszélt, hogy a kormány a szavak szintjén támogatja az európai erőfeszítéseket, a konkrét döntések és szakpolitikák viszont az ellenkező irányba mutatnak: nem segítik, hanem inkább fékezik a gazdaság klímabarát átalakulását (mondjuk a megújulókkal termelt áram támogatási rendszerének blokkolásával, a napelemadó bevezetésével, vagy legújabban a lakások energiahatékonysági korszerűsítésére szánt vissza nem térítendő támogatási ígéret visszavonásával).
 |
| Szmogba fulladt felhőkarcolók Kínában, Shenyangban: ilyet még ők sem láttak Reuters |
Bart szerint a világnak voltaképpen mindegy, hogy milyen a magyar klímapolitika, hiszen az összes kibocsátásunk nagyjából egy közepes kínai városénak felel meg. Ugyanakkor ha elblicceljük az energiahatékonysági- és zöldenergia-fordulatot, akkor a magyar gazdaság beleragad egy korszerűtlen és drága energiafelhasználási struktúrába, a fejlett világ pedig elhúz mellettünk – ez legalább olyan nagy kockázat, mint maga a klímaváltozás.
Budapesti Klímakonferencia a COP 21 előtt
Idén novemberben sorsdöntő tanácskozásra gyűlnek össze a világ vezetői Párizsban, hogy az ENSZ klímacsúcsán, az ún. COP21 konferencián megegyezzenek a 2020 után időszakra vonatkozó globális klímavédelmi megállapodásról. A 195 országot érintő csúcs sikere egy szélsőségekkel és visszafordíthatatlan következményekkel fenyegető klímakatasztrófa elhárításának, azaz bolygónk jövőjének záloga.
A budapesti konferencia célja, hogy felhívja a magyar társadalom és döntéshozók figyelmét a klímavédelmi megállapodás fontosságára, bemutassa a COP21 legfontosabb résztvevőinek, köztük az Európai Uniónak az álláspontját, valamint kitekintsen a magyarországi helyzetre és éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás kérdéskörére.
Az Európai Parlament Tájékoztatási Irodája tisztelettel meghívja Önt a 2015. november 12-én, 15:00 órai kezdettel megrendezésre kerülő Budapesti Klímakonferenciára. A konferencia helyszíne az Európa Pont (1024 Budapest, Lövőház utca 35.).
Program:
14:30 – 15:00 Regisztráció
15:00 – 15:05 Lővei Andrea, irodavezető, Európai Parlament Tájékoztatási Irodája – köszöntő
15:05 – 15:15 Jávor Benedek, Európai Parlamenti képviselő, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság alelnöke
15:15 – 15:25 Feiler József, senior associate, European Climate Foundation: Főbb erővonalak és a tervezett megállapodás elemei a COP21 előtt
15:25 – 15:35 Bauer Zsolt, Climate Leader, Climate Reality Project: Nemzetközi kitekintés, az alulról szerveződő klíma kezdeményezések szerepe
15:35 – 15:55 Q&A
16:15 – 16:25 Dr. Makai Martina, zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkár, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium: A hivatalos magyar álláspont
16:25 – 16:35 Bart István, elnökségi tag, Energiaklub: Magyar álláspont: civil szervezetek ajánlásai
16:35 – 16:45 Ongjerth Richárd, ügyvezető igazgató, Magyar Urbanisztikai Tudásközpont: Polgármesterek Szövetsége / Fenntartható Energia Akciótervek Magyarországon
17:05 – 17:15 Jávor Benedek, Európai Parlamenti képviselő, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság alelnöke – záró megjegyzések
Regisztráció: A részvétel regisztrációhoz kötött.
Részvételi szándékát, kérjük, az epbudapest@europarl.europa.eu e-mail címen jelezze!
Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért (PM) európai parlamenti képviselőjének kezdeményezésére nyílt petícióval fordult mintegy 40 közéleti személyiség a magyar kormányhoz a közelgő párizsi klímacsúcs alkalmából. A képviselő petícióhoz való csatlakozásra kérte az országgyűlési képviselőket és az Európai Parlament magyar képviselőit is.
ÍRD ALÁ A PETÍCIÓT TE IS Az utolsó lehetőség, hogy megállítsuk a klímakatasztrófát!
Jávor: azonnali lépések kellenek a klímakatasztrófa elkerülésére
Jávor Benedek, a PM európai parlamenti képviselőjének kezdeményezésére nyílt petícióval fordult mintegy 40 közéleti személyiség a magyar kormányhoz a közelgő párizsi klímacsúcs alkalmából. A képviselő petícióhoz való csatlakozásra kérte az országgyűlési képviselőket és az Európai Parlament magyar képviselőit is.
A többek közt Tamás Gáspár Miklós, Illés Zoltán, Majtényi László, Elek István, Ámon Ada, Lukács András, Fullajtár Andrea, Fülöp Sándor, Ferge Zsuzsa és Kaltenbach Jenő által is aláírt petíció arra szólítja fel a kormányt, hogy – figyelembe véve Magyarország kiemelt érzékenységét az éghajlatváltozás hatásaival szemben – lépjenek fel aktívan az ENSZ klímatárgyalásán egy szigorú és hatékony megállapodás érdekében, és támogassák az EU klímapolitikájának megerősítését.
Ezzel összhangban pedig, szakítva az elmúlt évek ezzel ellentétes döntéseivel, Magyarországon is valósítsanak meg világos és határozott klímapolitikát, egyebek mellett a megújuló energiaforrások fejlesztésével és az energiahatékonysági beruházások kiemelt támogatásával.
Jávor mai sajtótájékoztatóján azt is elmondta, hogy a november végén kezdődő ENSZ klímacsúcsig hátra lévő 25 napban folyamatos kampányt folytatnak, hogy felhívják a figyelmet a párizsi találkozó fontosságára, és az éghajlatváltozás okozta problémák súlyosságára. Ennek keretében jövő héten az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletével együttműködésben konferenciát rendeznek a nemzetközi klímapolitika kérdéseiről, és a párizsi tanácskozás várható fejleményeiről. A kampány honlapján pedig folyamatosan friss híreket osztanak meg a felkészülés és a klímatárgyalások alakulásáról.
Jávor szerint az éghajlatváltozás nem tőlünk távoli, jövőbeli esemény, hanem itt és most történik velünk, ezért itt és most kell cselekednünk. „Ha nem tudjuk 2 °C fokos határon belül tartani a globális hőmérsékletemelkedést, akkor a következmények drámaiak lesznek. Az aszályok és árvizek sokasodása, a mezőgazdasági termelés csökkenése, vagy a vízhiány mellett a nemzetközi konfliktusok és polgárháborúk számának növekedésével, klímamenekültek százmillióival is számolnunk kell majd.” – mondta. „Ennek megelőzéséhez azonnali és hatékony lépésekre van szükség, és egy erős megállapodásra Párizsban.” – tette hozzá.
A petíció szövege és aláírói, valamint további információk a ww.kli-ma.hu honlapon érhetők el.
Jávor Benedek nyílt levele Lázár János miniszterhez
Tisztelt Miniszter Úr!
Október 19-én ismételten lehetőségem nyílt betekinteni a paksi atomerő bővítési projektjével kapcsolatosan az orosz féllel kötött megvalósítási szerződésekbe. Ezeket a szerződéseket a kormány tavaly törvényi úton átfogóan minősített adatnak nyilvánította, 30 éves időtartamra, azaz 2044-ig. A korábbi, július elején lezajlott iratbetekintés során az általam átolvasott szerződések minősítése ezt az állapotot tükrözte: valamennyi szerződés „Titkos” minősítéssel rendelkezett, 2044-es lejárati határidővel (kivéve az idén márciusban kötött új üzemanyagszállítási szerződést, melynek „Titkos” minősítése a 30 éves időtartamnak megfelelően, 2045-ben jár le).
Az ismételt betekintés során ugyanakkor a korábbi állapothoz képest váratlan változást tapasztaltam. A bővítéssel kapcsolatos egyik szerződés, éspedig a tervezéssel, építéssel kapcsolatos ún. EPC-szerződés minősítése július 21-i hatállyal „Titkos”-ról „Korlátozott terjesztésű”-re enyhült, időtartama pedig 30 évről 10 évre rövidült, így 2025 júliusában jár le.
Tekintettel a tényre, hogy korábban már kezdeményeztem a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál a szerződések minősítésének felülvizsgálatát, annak részleges megtörténte különösen fontos számomra. E felülvizsgálat kapcsán ugyanakkor több kérdés merül fel, amelyekre szíves – és tételes – válaszát kérem.
Felülvizsgálati kérelmem nyomán megkereste-e a NAIH a Miniszterelnöki Hivatalt, mint adatgazdát, a szerződések minősítésének felülvizsgálata tárgyában?
Ha igen, megkeresése mely szerződésekre terjedt ki, és milyen javaslattal élt a Hatóság a minősítéseket illetően? Milyen szakmai indokokat említett a Hatóság, amelyek alátámasztották a minősítések felülvizsgálatát?
Amennyiben a NAIH nem fordult megkereséssel a Miniszterelnökséghez, milyen egyéb fejlemény indokolta az EPC-szerződés minősítésének felülvizsgálatát és enyhítését?
Mi indokolta éppen az EPC-szerződés minősítésének felülvizsgálatát, miközben a biztonsági megfontolások szempontjából pont ez a szerződés tartalmazhatja a legtöbb védendő információt (a létesülő erőmű műszaki adatai, topográfiai elrendezése, biztonsági rendszereire vonatkozó adatok, stb.)?
Az EPC-szerződés minősítésének felülvizsgálata felveti egyfelől az eredeti minősítés indokoltságának és jogszerűségének a kérdését, másfelől azt, hogy a többi szerződés (közöttük egy, az Euratom Ellátási Ügynökség által már év elején megvétózott, így hatályba soha nem lépő, érvénytelen üzemanyagellátási szerződés) szigorúbb minősítése vajon indokolt és jogszerű-e?
Tisztelt Miniszter Úr!
Meggyőződésem szerint a paksi bővítés megvalósítási szerződéseinek általános érvényű minősítése aránytalan mértékben korlátozza a közérdekű információkhoz való hozzáférés törvényben biztosított jogát, és az indokoltan (biztonsági megfontolásokból vagy üzleti érdek védelme céljából) védendő információk megfelelő kitakarásával a szerződések döntő része nyilvánosságra hozható lenne. Az, hogy az adatgazda Miniszterelnökség is alig néhány hónappal a minősítési eljárást követően indokoltnak látta annak részleges felülvizsgálatát, azt támasztja alá, hogy a minősítés megalapozottsága megkérdőjelezhető. Mindezek fényében alapvető érdekünk, hogy tisztán lássunk a szerződések titkosításának ügyében. Kérem ezért, hogy a fenti kérdéseimre részletes, pontokba szedett, mindenre kiterjedő választ adni szíveskedjen.
Budapest, 2015. november 1.
Tisztelettel:
Jávor Benedek európai parlamenti képviselő
Nukleáris szemétség: gyerekeink és unokáink fizethetnek a rezsihazugságért
Elképesztő ötlettel próbálja az Orbán-kormány tovább finanszírozni politikai túlélését: miután sikerült az összes energiaszolgáltatót veszteségessé tenni az elhibázott árszabályozással és a különadók sokaságával, a további rezsicsökkentést nem fenntartható módon, az energiahatékonyság növelésével, hanem a nukleáris pénzügyi alap felélésével akarják megoldani. A PM szerint a törvénytelen, a magyar és az európai jogot sértő lépés a következő generációk nyakába varrná a felhalmozott atomszemét eltakarítását.
A Paksi Atomerőmű évente 20 milliárd forintot fizet a nukleáris alapba a kiégett fűtőelemek és a leszerelési hulladék majdani eltakarításának finanszírozására. A PM már többször jelezte, hogy az említett összeg kevés a várhatóan ezermilliárdos hulladékkezelési költségekre, és végül adófizetői pénzekből kell majd kifizetni a paksi áram árába be nem épített költségeket. Most viszont egy, a sajtó által megszellőztetett titkos kormányterv szerint ezt a minimális keretet is felélnék: Paksot mentesítenék a befizetésektől, a pénzt pedig rövid távon elégetnék néhány évnyi rezsicsökkentés és a féltucatnyi különadóval terhelt, kivéreztetett, tömegesen veszteségessé vált energiacég megsegítésére.
A PM szerint a tervek egyrészt az elhibázott energiapolitika csődjének beismerését jelentik, másrészt pedig nyíltan megsértik az atomtörvény, illetve az uniós nukleáris hulladék direktíva előírásait. Az atomszemét eltakarítását megengedhetetlen a jövő generációkra terhelni; ha a kormány fenntartható, értelmes rezsicsökkentésre vágyik, akkor támogassa végre az otthonok energiahatékonysági beruházásait (amiktől Lázár János éppen most tagadta meg az uniós támogatásokat). Az atomerőműveknek pedig meg kell fizetniük a nukleáris hulladékkezelés költségeit; ha erre nem képesek, az azt jelenti, hogy képtelenek a versenyképes árú termelésre, és akkor nincs helyük a magyar energiarendszerben.
A kormány nem először éli fel a jövőt napi politikai szempontok érdekében. Ez történt akkor is, amikor a magánnyugdíj megtakarításokat a költségvetés lyukainak kitömködésére használták. Ez a politika hasznosnak tűnhet annak, aki nem néz tovább a napi politika horizontján – az ország szempontjából viszont katasztrofális.
Photo by Tim Collins/CC
Energiaszegénység – műhelybeszélgetés az Európai parlamentben
Mint a Zöld Frakció egyik energiaügyekért felelős képviselője műhelybeszélgetést szerveztem az Európai Parlamentben az energia-szegénységről, Meszerics Tamással, a téma Munkaügyi és Szociális Bizottságbeli felelősével. Ezen, a Bizottság képviselője, és az Európai Parlament több képviselője mellett Daróczi Gábor, a Romaversitas Alapítvány igazgatója is részt vett. A workshop első felében az energiaszegénység az európai problémáiról, az európai tervekről és megoldásokról esett szó, a későbbiekben pedig az igazgató részletesen beszámolt a magyar helyzetről.
Magyarországon még mindig 1.3 millió ember él mélyszegénységben és sajnálatos módon 2009-től kezdve tovább szegényedett a legalsó társadalmi réteg. A roma társadalom egy része teljesen szegregált falvakban vagy „gettókban”, nemcsak a gazdasági és szociális szolgáltatásoktól elvágva, hanem a legelemibb szükségletek nélkül: elektromos áram és vezetékes víz nélkül él. Tovább rontja az esélyeiket, hogy a minőségi oktatást biztosító tanulási lehetőségek hiánya miatt, elérhetetlenné válik számukra szegénységből való kitörés lehetősége is. A halmozottan hátrányos helyzetű csoportok számára tovább lehetetleníti a már-már afrikai típusú mélyszegénységből való kilábalást, hogy az elektromos áram árszínvonala hazánkban is elérte az EU-s szintet, viszont a bérszínvonal nem emelkedett hasonlóképpen.
Az energia megfizetésével is naponta küzdő családok számára keresett megoldást a Romaversitas Alapítvány. Mivel napos órák száma Magyarországon magas, ezért jól lehet hasznosítani a napenergiát. A Romaversitas Alapítvány erre a tényre alapozva szervezte meg a “Fényhozók” nevet viselő programját, melynek célja, hogy megújuló energiák alternatív felhasználását lehetővé tegye mélyszegénységben, szegregátumban élő családok számára. Olcsó napelemekkel és alacsony fogyasztású LED égőkkel eddig több tucat családnak nyújtottak segítséget a rezsiköltségek tényleges csökkentéséhez. Sajnos ugyanakkor úgy tűnik, hogy magyar kormány egyrészről nem támogatja az olcsó megújuló energiaforrások felhasználását, másrészről által az energiahatékonyság növelésére szánt 500 millió euró értékű EU-s támogatási összeget sem a rászorulók támogatására fogja felhasználni, hanem a kormányhivatalok épületeiben való energiahatékonyság növelésére, ezzel is tovább növelve a társadalmi szakadékot.
Brüsszel, 2015. október 14.
