JÁVORT Az EU-BA!

Támogasd Te is küzdelmünket a zöld és igazságos jövőért!

Címke: OAH

Párbeszéd: közbelépésünk nyomán meghátrált a kormány az atomtörvény ügyében

Közzétéve:

A héten a Magyar Közlönyben publikált atomtörvény-módosítás véget vet a kormány kísérletének az új nukleáris létesítmények engedélyezésének közvetlen kormányzati ellenőrzés alá vonására. Az Európai Bizottság követelésére elfogadott módosítás fontos győzelem. Aggodalomra ad ugyanakkor okot az, hogy a nyilvánvalóan uniós jogot és a nukleáris hatóság függetlenségét sértő eredeti javaslat akadály nélkül keresztül tudott menni Magyarországon, amely ellen az érintett szakhatóság nemcsak nem tiltakozott kézzel-lábbal, hanem azt állította, hogy saját maga kezdeményezte. Ez kételyeket ébreszt az OAH kormányzati szándékoktól való függetlenségét illetően, és így komoly kockázatok forrása lehet Paks2 engedélyezési eljárása során.

Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője már  tavaly decemberben, az eredeti törvénymódosítás benyújtásának pillanatában hangsúlyozta, hogy az sérti az atomenergiára vonatkozó uniós jogot, amelynek sarokpontja a nukleáris hatóság függetlensége. Az akkori módosítás lehetővé tette a kormány számára, hogy az Országos Atomenergia Ügynökség (OAH) feje felett átnyúlva, közvetlenül avatkozhasson bele az új nukleáris létesítmények és a nukleáris hulladék tárolására vonatkozó engedélyezési eljárásába.

A cél nyilvánvalóan a Paks2 engedélyezési folyamata során esetlegesen felmerülő problémák és a már meglévő időveszteség kreatív, politikai alapú „orvoslása” volt, és az engedélyezések felgyorsítása, a biztonság rovására. Ezért Jávor az Európai Bizottsághoz fordult panasszal. Az EB pedig arra a következtetésre jutott, hogy az EP-képviselő aggodalmai megalapozottak, és hónapok óta tárgyalt a kormánnyal annak módosításáról, és a korábbi jogszabályi állapot helyreállításáról.

A most elfogadott és publikált újabb módosítás ennek megfelelően gyakorlatilag visszaállítja az eredeti helyzetet, illetve ellehetetleníti az engedélyek kiadása körüli  kormányzati „buherálásokat”. Ez mindenképpen fontos győzelem, és reményt ad arra, hogy a paksi bővítés engedélyezése során a biztonság szerepel majd első helyen a politikai célokkal, például a csúszásban lévő projekt felgyorsításával szemben. A mostani módosítás ugyan nyitva hagy néhány kérdést, de alapvetően megfelelő garanciának tűnik. Az Európai Bizottságnak azonban a törvény végrehajtását és a kapcsolódó kormányrendeleteket is szorosan nyomon kell majd követnie ahhoz, hogy a kormány ne nyithasson új kiskapukat magának a nukleáris engedélyezés befolyásolására.

Jávor ugyanakkor aggályosnak tartja, hogy az első pillanattól kezdve nyilvánvalóan EU-jogot sértő, az OAH függetlenségét aláásó, és így a nukleáris biztonságot veszélyeztető javaslat csont nélkül eljutott a parlamenti elfogadásig, anélkül, hogy az érintett hatóság, vagy más szakmai szervezetek tiltakoztak volna ellene. Ez kételyeket ébreszt a hatóság kormányzati szándékokkal való szembeszegülési képességeivel kapcsolatban, és kérdésessé teszi, hogy Paks2 engedélyezése során, ha a kormány akarata és a nukleáris biztonság konfliktusba kerül egymással, akkor vajon melyik iránt lesz elkötelezettebb a hatóság.

 

(Kép forrása: hvg.hu)

A Párbeszéd Fukusimáról: Csak Orbánék nem tanultak a katasztrófából

Közzétéve:

Hat éve, 2011 március 11-én történt a világ történetének egyik legdrágább és legveszélyesebb műszaki katasztrófája, a fukusimai atomerőmű-robbanás, amelynek a kártételeit máig nem sikerült helyrehozni. A Párbeszéd szerint az évforduló tanulsága egyértelmű: az atomnál nincs kockázatosabb energiatermelési mód, az olcsó atomenergia csak a korrupt politikusok nyilatkozataiban létezik. 

Bár a magyar közvéleményt rendre azzal etetik, hogy Fukusimában természeti katasztrófa történt, valójában emberi hibák és technikai hiányosságok sorozata vezetett a történelem legsúlyosabb atombalesetéhez. A közvetlen előzmény valóban egy 9-es erősségű tengeralatti földrengés, és az általa kiváltott, 13 méter magas hullámokat generáló szökőár volt, ám a japán kormány számára készített független parlamenti bizottság 2012-es jelentése szerint a balesetet felelőtlenségek és mulasztások sorozata okozta, amelyek a tervezésben, a kivitelezésben, a hatósági felügyeletben és az üzemeltetésben is jelen voltak. A károk szinte felfoghatatlanul nagyok: a reaktorzónát még ma is lehetetlen megközelíteni, a romeltakarító robotok egymás után mondják fel a szolgálatot, emberek százezreit kellett kitelepíteni, a talaj és a tengervíz is tartósan elszennyeződött, a sugárszennyezett víz az erőmű területéről jelenleg is a tengerbe szivárog.

A japán kormány szerint 20 trillió jent, azaz mintegy 52 ezer milliárd forintot kell a kárelhárításra költeni: ez a magyar költségvetési főösszeg háromszorosa, a tervezett paksi bővítés árának pedig a tizenkétszerese. Ennyi pénze természetesen nincs a balesetért felelős vállalatnak, a kár döntő hányadát az adófizetők állják.

Bár a katasztrófa idején az atomipar nemzetközi és magyar propagandistái rendre azt hangoztatták, hogy Fukusima nem ismétlődhet meg, a valóságban az atomenergia használatba vétele óta 20-25 évenként sor kerül egy hasonló súlyosságú atombalesetre, amit biztosítók már be is áraztak – többek között az ebből adódó drágulás következménye a fejlett világban tapasztalható atomerőmű-bezárási hullám. Magyarország különösen veszélyeztetett, miután az Orbán-kormány egy tavalyi törvénymódosítással megszüntette a paksi erőművet és a tervezett bővítést felügyelő nukleáris hatóság önállóságát, és kormányrendeletekkel felülírhatóvá tette a korábban megfellebbezhetetlen hatósági döntéseket – miközben mindenütt a világon a felügyeleti jogkörök erősítésén, a biztonság növelésén fáradoznak.

A Párbeszéd szerint a kormány példátlan felelőtlensége egy újabb érv amellett, hogy Magyarországnak a meglévő paksi blokkok leállása után ki kell szállnia az atomenergiából. Fukusima megmutatta, hogy az olcsó atomenergia csupán politikai mítosz: a nukleáris energiatermelésnél drágább és veszélyesebb megoldás nem létezik, a kockázatot pedig mindig közösen viseljük.

 

2017.03.11.

Budapest

 

(Kép forrása: en.wikipedia.org)

Jávor Benedek nyílt levele Dr. Seszták Miklós miniszterhez

Közzétéve:

Dr. Seszták Miklós

Miniszter

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Budapest

Tisztelt Miniszter Úr!

2016 októberében Ön a kormány nevében benyújtott egy törvényjavaslatot energetikai törvények módosításáról címmel, melyet az Országgyűlés elfogadott, és amelyet 2016. évi CXLII. törvényként cikkelyeztek be. A törvény kiegészítette az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvényt egy olyan passzussal (67.§ dh pont), amely lehetővé teszi, hogy a kormány rendeletben elvonja a Országos Atomenergia Hivatal engedélyezési hatásköreit létesítés alatt álló nukleáris létesítményekkel kapcsolatban.

Nemcsak én, hanem több civil szervezet is már a törvény benyújtásakor előre jelezte a kormánynak, hogy a jogszabály elfogadása uniós jogot sért, mi több kollégám, Szabó Tímea képviselő módosító javaslatot nyújtott be a törvényjavaslathoz, az uniós jogsértés elkerülése érdekében. Sajnos minden erőfeszítés hasztalan volt, a kormány a javaslatot nem vonta vissza és a törvényt az Országgyűlés változtatás nélkül elfogadta.

Figyelembe véve, hogy a módosítás nem pusztán az európai jogot, hanem a nukleáris biztonság legfontosabb garanciájának tekinthető hatósági függetlenséget is sérti, és így Magyarország és Európa polgárainak biztonságát veszélyezteti, panasszal fordultam az Európai Bizottsághoz. Álláspontom szerint az elfogadott jogszabály több ponton megsértette az „acquis communautaire”-t és e jogsértés felszámolása szolgálja Magyarország környezetbiztonságának érdekét.

Tekintettel arra, hogy a magyar kormány nemcsak Magyarországon nem egyeztetett senkivel a jogszabály változtatásáról, beleértve az Országos Atomenergia Hatóságot, de nem tájékoztatta az Európai Bizottságot sem (nem végezte el a jogszabály előzetes notfikációját), megsértette a tagállamok vonatkozó tájékoztatási kötelezettségét.

Tartalmilag pedig az atomenergia törvény 67.§ dh pontja sérti a nukleáris létesítmények nukleáris biztonságáról szóló irányelvet, amely előírja a nukleáris szabályozó hatóságok függetlenségét és ellenőrzési és engedélyezési jogát.

Tisztelt Miniszter Úr,

Az uniós jogsérelem az ügyben olyannyira nyilvánvaló, hogy az Európai Bizottság minden valószínűség szerint kötelezettségszegési eljárást fog indítani. Annak érdekében, hogy egy újabb európai „megfeddést” elkerüljünk, kérem Önt, hogy a kormány nevében a legsürgősebben terjesszen elő az Országgyűlés számára olyan javaslatot, amely a kérdéses rendelkezéseket törli.

Tájékoztatását, és együttműködő segítségét előre is köszönöm!

Brüsszel, 2017. január 12.

                              Tisztelettel:

                                                                                                                    Jávor Benedek

                                                                                                        európai parlamenti képviselő

Párbeszéd: a nukleáris biztonság fontosabb az oligarchák gazdagodásánál!

Közzétéve:

Az atomtörvény példátlanul kockázatos és felelőtlen módosítását fogadta el tegnap a kormánytöbbség: mostantól a törvényben előírt engedélyezési eljárások elképesztően rugalmassá válnak, a nukleáris hatóság szerepe pedig sok esetben jelképessé zsugorodik Magyarországon. A Párbeszéd az uniós hatáskörök folytán illetékes európai szervekhez fordul az EU-jogot is megsértő lépés miatt, a jogszabályváltozás ugyanis egész Európa nukleáris biztonságát súlyosan veszélyezteti.

 

A nukleáris létesítmények tulajdonosváltásához ezentúl nem kell az Országos Atomenrgia Hivatal (OAH) engedélye, a nukleáris hatóságnak az érdemi engedélyezés helyett ezentúl csak a bejelentés tudomásulvétele lesz a szerepköre, az OAH hatósági döntéseitől miniszteri rendelettel, vagyis fellebbezés lehetősége nélküli politikai döntéssel is el lehet térni, az építési engedély a létesítési engedély előtt is kiadható (vagyis előállhat az az abszurd helyzet, hogy olyan helyen kap engedélyt az atomerőmű-építkezés, ahol a szakhatóságok szerint nem létesülhetne atomerőmű), a reaktortartályok vagy a generátorok gyártását pedig a létesítési engedély kiadása előtt is jóváhagyják – ilyen és hasonló jogi képtelenségek szerepelnek mostantól az országgyűlés fideszes többsége által megszavazott új atomtörvényben.

Az Orbán-kormány láthatóan képtelen kivárni, amíg az illetékes hatóságok az összes releváns körülményt mérlegelve eldöntik, megvalósítható-e a tervezett paksi bővítés: annak érdekében, hogy mihamarabb hozzákezdhessenek az orosz gigahitel lehívásához és elköltéséhez, kockára tennék akár a biztonságunkat is. A Párbeszéd haladéktalanul az Európai Bizottsághoz fordul, a nukleáris létesítmények engedélyezésében ugyanis a hatáskörök egy része az uniós szerveknél van: megengedhetetlennek tartjuk, hogy a fideszes mohóság veszélybe sororja Magyarország és egész Európa nukleáris biztonságát. A hatósági szigornak itt különösen komoly szerepe lenne, hiszen a Paksra szánt orosz reaktortípus rövid történetét máris fatális balesetek és műszaki meghibásodások színesítik.

Értjük, hogy hatalmas a 3-4000 milliárd forintos bővítés vonzereje, az Orbán-klientúra pedig képtelen várni a lopással, ez azonban aligha lehet szempont az ország legdrágább és legveszélyesebb beruházásának engedélyezésénél: ha a jogszabályokat nyíltan a kormányzati holdudvar pénzügyi igényeihez igazítják, abból akár egy Csernobilhoz hasonló újabb nukleáris katasztrófa is következhet.

 

Brüsszel-Budapest, 2016. december 7.

Jávor Benedek európai parlamenti képviselő

2013-ban hatvanezer liter bóros víz folyt el a paksi erőműben

Közzétéve:

A PM-et a párt egyik informátora arról tájékoztatta, hogy 2013 májusában egy üzemzavar nyomán körülbelül hatvanezer liter bóros víz folyt el a paksi erőműben – közölte az MTI-vel Jávor Benedek pénteken, hozzátéve: hivatalos érdeklődésére az illetékesek lényegében megerősítették az információt, de tájékoztatásuk szerint nem jutott ki sugárszennyezett anyag a területről. Az EP-képviselő szerint az egyes blokk élettartam-hosszabítása úgy történt meg, hogy az akkori vizsgálatok nem tárták fel: ott is korrodálódott a csőrendszer.

2015-01-16 14.27.03

    A politikus elmondása szerint a meghibásodás a hármas blokk kiégetett kazetták pihentetésére szolgáló medencéjének keringető rendszerében történt, és a csövek korróziójából fakadt. A Párbeszéd Magyarországért (PM) információi szerint a bóros víz a rendszerből a betonágyazatba szivárgott el. Ez a folyadék korrodálhatja a vasbetont és ezzel csökkentheti az ellenálló képességét – közölte Jávor Benedek.
Azt mondta, a szivárgásról hivatalosan sem az Országos Atomenergia Hivatal (OAH), sem pedig a MVM Paksi Atomerőmű Zrt. nem tájékoztatta a nyilvánosságot. Hozzátette, az esetről egyedül 2013 novemberében jelent meg egy cikk a Világgazdaságban, de abban az erőmű egy „elkenős, a problémát minimalizálni igyekvő” tájékoztatást adott. Az erőmű a meghibásodásról az Országos Atomenergia Hivatalt sem tájékoztatta időben, a hivatal a saját ellenőrzései során jutott arra a következtetésre, hogy valamilyen probléma lehet. Miután az OAH megkereste az erőművet, ott előbb szóban, majd írásban is elismerték a hibát – mondta Jávor Benedek.
A vizsgálat – ismertetése szerint – rámutatott, hogy a csövek erősen korrodálódtak, ezért a hármas blokkban ki kellett cserélni a csőrendszert, amely – bár kisebb mértékben – az egyesben és a kettesben is korrodálódott. Jávor Benedek hangsúlyozta, hogy az egyes blokk élettartamát úgy hosszabbították meg húsz évvel, hogy az akkori vizsgálatok nem tárták fel ezt a hibát. Szerinte ezek alapján a vizsgálatok alapossága és az engedélyező hatóság elkötelezettsége is kétségbe vonható.
Kérdésre válaszolva közölte: az erőmű tájékoztatása szerint az elfolyt bóros víz részben egy kiépített gyűjtőrendszerbe, részben pedig hordókba került. Az erőmű azt közölte, hogy a területről nem jutott ki sugárszennyezett anyag, mert a figyelőkutakban nem tapasztalták a sugárzás növekedését – tette hozzá.

MTI

(Kiemelt kép forrása: index.hu)

Semmi sincs rendben a paksi atomvonat körül?

Közzétéve:

Brüsszelből is, a magyarországi illetékes szervekből is válaszokat kért az atombalesetben 11 éve megsérült paksi nukleáris kazetták ügyében Jávor Benedek, európai parlamenti képviselő. Megkapta mindkét irányból, de a tartalmuk más.

Fotó: Huszti István / Index

Fotó: Huszti István / Index

Hazudott Aszódi Attila, Seszták Miklós terel, az Országos Atomenergia Hivatal pedig nem jól tudja – ez olvasható ki abból a Jávor Benedek blogján hétfőn megjelent írásból, mely a paksi atomerőmű 2003-as reaktorbalesetével, és áttételesen az aktuális blokk üzemidő-hosszabbításával kapcsolatban megjelent.

A PM Brüsszelben dolgozó politikusa megkapta a választ Günther Oettinger energiaügyi biztostól a július 2-án, a 2003-as paksi üzemzavar hulladékainak elszállításával kapcsolatban beadott kérdésére. Ezekből Jávor szerint egyértelmű, hogy semmi sem úgy van, ahogy azt hivatalosan a magyar kormányzati szervek és illetékesek állítják.

„Június 12-én sajtótájékoztatón hívtam fel a figyelmet arra, hogy a 2003-as paksi súlyos üzemzavar hulladékai – jóllehet az időközben bővitési kormánybiztossá avanzsált Aszódi Attila akkor azt nyilatkozta, hogy másfél éven belül elszállításra kerülnek – 11 év után még mindig ott dekkolnak a 2-es blokkban. Ez azért is problémás, mert ősszel lejár a blokk eredeti élettartama, a meghosszabbítás engedélyezését pedig biztosan nem segíti, hogy az összetört fűtőelem-kazetták még mindig ott hevernek” – írta blogjára a PM poltikusa.

A sérült, sugárzó elemek elszállítása, melyre Paks orosz cégekkel szerződött, egyelőre túl kockázatos az orosz-ukrán helyzet miatt, mert noha az orosz illetékesek korábban a szállítás veszélytelenségét hangoztatták, ez még a maláj légitársaság MH17-es járatának lelövése előtt történt. Jávor szerint azonban az is kérdéses, hogy erről a szállításról és az újrafeldolgozásról, elhelyezésről kötött szerződéseket jóváhagyatta-e a magyar kormány az Európai Bizottsággal – ahogyan arra az Euratom szerződés kötelezi?

Miután hasztalan kért erre vonatkozóan érdemi választ Seszták Miklós fejlesztési minisztertől, a Paksi Atomerőmű július elején azt állította a képviselőnek küldött levelévben, hogy minden szükséges engedéllyel rendelkezik az EU-tól a szállításhoz. Hasonló választ küldött az ügyben ugyancsak megkeresett Országos Atomenergia Hivatal is: az OAH azzal nyugtatta Jávort, hogy úgy tudják, az MVM minden engedélyt megszerezett a helyzet lebonyolításához.

Jávor szerint ezekkel az állításokkal a gond az, hogy ezzel ellentétes állítások szerepelnek Oettinger válaszaiban. Az EU energiaügyi biztosa ugyanis hivatalosan azt közölte a magyar EP-képviselővel, hogy a sérült fűtőelemek elszállításának tényéről a magyar kormány csak néhány nappal a tervezett szállítás előtt tájékoztatta az Európai Bizottságot. És mivel nincsenek birtokában a szállításról, illetve az újrafeldolgozásról és elhelyezésről kötött szerződéseknek, így azt sem tudják megmondani, hogy azok megfelelnek-e az Euratom egyezménynek.

Oettinger egy hónappal azután válaszolt Jávornak, hogy az MVM Paksi Atomerőmű és az OAH levelében állította: benyújtották azokat Brüsszelnek notifikációra. (hvg.hu)